Budapesti Közlöny, 1896. július (30. évfolyam, 154-180. szám)
1896-07-01 / 154. szám
A m. kir. igazságügyminiszer a szegedi kir. törvényszék területén felmerülő törvényszéki orvosi teendők rendes ellátásával dr. Balassa Péter szegedi gyakorló orvost bízta meg. A posta- és távirdaintézet elnökigazgatója Zoli Károly és Heinzmann Márton budapesti lakosokat a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatába ideiglenes minőségű posta- és távirdaműszerészekké nevezte ki. A budapesti kir. főügyész a fiumei kir. ügyészséghez ideiglenes írnokká Matkovich Massimino ügyészségi bijnokot nevezte ki. Pers Mózes nyírbátori illetőségű s ugyanottani lakos, valamint kiskorú Ernő, Sándor és Ilona nevű gyermekei vezetéknevének »Pető«-re kért átváltoztatása, f. évi 53.207. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Deutsch Arthur szegedi illetőségű debreczeni lakos, vezetéknevének »Dénes«-re kért átváltoztatása, f. évi 53.386. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett." Kiskorú Gerber Pál és Julianna alsó-kemenczei illetőségű pethő-szinyei lakosok, vezetéknevének »Tímár«-ra kért átváltoztatása, f. évi 53.463. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Polják József kübekházi illetőségű temesbutyii lakos vezetéknevének »Pártos«-ra kért átváltoztatása, I. évi 53.601. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Heszler Dániel pápai illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének»Halászt-ra kért átváltoztatása, f. évi 53.637. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Löwy Ernő pápai illetőségű bécsi lakos vezetéknevének »Lukács«-ra kért átváltoztatása, f. évi 53.639. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kesztenbaum Benő mátészalkai illetőségű fehér-gyarmati lakos, valamint kiskorú Sándor és Gyula nevű gyermekei vezetéknevének »Keszthelyi«-re kért átváltoztatása, f. évi 53.677. számu belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. 40.9971l896. sz. A gyidafehérvár—zalatnai helyi érdekű gőzmozdonyu vasút építésére s üzletére az 1880. évi XXXI. t.-czikk 1. §-a és 1894. évi junius hó 10-én 42.311. szám alatt kiadott engedélyokirathoz a császári és apostoli királyi Felségének, Budapesten 1896. évi május hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán a m. kir. ministerium nevében a kereskedelemügyi m. kir. minister által a következő Függelék adatik ki. 1. §• Ezen függelék erejénél fogva a gyulafehérvárzalatnai h. é. vasút részvénytársaság engedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra, hogy a gyulafehérvár—zalatnai h. é. vasút Zalatna állomásá- tól Valea—Doszuluig, illetve Kenesd végállomásig a h. é. vasút kiegészítő részeként létesítendő vasútvonalat a gyulafehérvár—zalatnai h. é. vasút építésére s üzletére vonatkozó engedélyokiratban, valamint a jelen függelékben megállapított feltételek alatt megépítse s azt az engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2. §. A most engedélyezett folytatólagos vonal építésére s az üzlet berendezésére nézve a jelen függelék feltételei irányadók, fentartván nevezett minister részére a jog, hogy ezen feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. 3. §. Az engedélyes a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hosszszelvény és helyzetrajz) a jelen függelék kiadásától számítandó 2 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben köteles négy-négy példányban a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjeszteni, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel a minister által kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen függelékben vagy az engedélyezési tárgyalásról 1895. szeptember hó 23-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel az előterjesztett terveket átvizsgáltatja s a menynyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja s ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. t.-czikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt s bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat s kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi miniszer részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett miniszer engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes ezen függelék kelte napjától számitott egy év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 4 §. Ezen pálya kiépítése s üzleti czéljaira az 1881. évi XLI. t.-czikk szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. 5. §• A vasútvonalon: a) a legnagyobb emelkedés 20°/s-ban, a legkisebb ívsugár pedig 80 mtrben álllapíttatik meg, b) a vonal végpontján »Kénesd« elnevezéssel egy 200 m. hosszú rakodóállomás létesítendő, c) az említett végállomáson a következőkben felsorolt épületek létesítendők: 1. egy 82 m2 területű felvételi épület, melléképülettel, kuttal és sütőkemenczével, 2. egy vonalőrház melléképülettel, kúttal és sütőkemenczével, 3. egy 150 m2 területű nyílt rakodó kőből vagy téglából, 4. egy 20 m2 területű árubódé fából, 5. a kereskedelemügyi m. kir. minister által összesen 350 m. állomási mellékvágány előállítása követelhető, 6. a pályába fektetett felépítményi anyagok után számított 1/2 százalék tartalékul az építési tőkéből beszerzendő és az üzletnek rendelkezésre bocsátandó, 7. beágyazási tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenként 30 m3 kavicsot az üzletnek átadni, 8. egyéb tekintetekben az építést és üzletberendezést illetőleg a gyulafehérvár—zalatnai h. é. vasútra megállapított építési és üzletberendezési feltételek irányadók. 6. §. Az engedélyezett folytatólagos vasútvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 228.700 azaz: kétszázhuszonnyolczezerhétszáz forintban állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 11.700 frtot tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. A most engedélyezett folytatólagos vonal engedélyének tartama, valamint az 1880. évi XXXI. s az 1888. évi IV. t.-czikkek által biztosított adózási kedvezmények a gyulafehérvár—zalatnai h. é. vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokirat illető §§-aiban megállapított határidőkben járnak le s a vonal megváltása, háramlása stb. tekintetében is az engedélyokirat határozrványai irányadók. Budapesten, 1896. évi junius hó 25-én. A m. kir. ministerium nevében : Dániel s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A kalocsai izv. krajczár-egylet alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 51 245. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. Az alsó-nánai első temetkezési egylet alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 55.776. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A budapesti bélyeggyűjtők egyesületének alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 56.111. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A tapazdi telep takarék-magtárának alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 56.234 sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A tót - szent - páli polgári olvasókör alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 56.508. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A mezővári önkéntes tűzoltóegylet alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 56.600. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. » A kereskedelemügyi m. kir. minister Torontál vármegye közigazgatási bizottságának 1893. évi október hó 7-ik napján tartott ülésében 1684/5031/893. kegy. szám alatt hozott határozatot, mely szerint a magyar-pádéi közbirtokosság által a Torontál vármegyei Pádé község és Bács-Bodrogh vármegyében fekvő Ada község között fentartott, a nagy-kikinda-adaihatósági közút közforgalmának közvetítésére szolgáló, a mellékelt térrajzon vörös színnel kitüntetett J—L., illetve K—M. betűkkel jelet helyeken a Tisza folyón átvezető és a műszak leírásban I. és III. pontok alatt részletesen ismertetett kompátkelésen gyakorolt vámszedés jogot az 1890. évi I. törvényczikk 92. §-a alapán igazoltnak mondotta ki, a vármegye közigazgatási bizottságához f. évi 33.198. szám altt intézett rendeletével helyben hagyta. 2 . Pályázat. A m. kir. iparművészeti iskolánál az 1896 ./97-iki tanévre három egymkint 100 frtos ösztöndíj lesz betöltendő. Ez ösztöndíjakra pályázhatnak: 1. a m. kir. iparművészeti iskola növendékei, 2. olyan ifjak, kik a jövő tanévre szándékoznak az intézetbe belépni, az iparművészet valamelyik ágában leendő kiképeztetés végett. Az intézet növendékei folyamodványaikhoz mellékelni tartoznak a legutolsó tanfélévről szóló tanbizonyítványukat és vagyontalanságukat igazoló helyhatósági bizonyítványt. A fenti 2. pont alatt említett pályázók, vagyis azok, kik eddig az intézetnek növendékei nem voltak, okmányilag igazolni tartoznak: a) azt, hogy legalább négy polgári- vagy középiskolai osztályt jeles sikerrel végeztek; b) hogy vagyontalanok s tanulmányaikat állami támogatás nélkül folytatni képesek nem volnának; c) Ezenkívül a rajzolásban eddig szerzett előképzettségükre nézve tájékozást nyújtó rajzmunkálataikat mellékelni. Végül tartoznak folyamodványaikban azt is kijelenteni, hogy az intézet tantermébe felvett mely iparművészeti ágban óhajtanának kiképeztetni. A pályázati folyamodványok a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez czimezve, legkésőbb. évi július hó 31-éig a m. kir. iparmű-