Budapesti Közlöny, 1896. augusztus (30. évfolyam, 181-204. szám)

1896-08-01 / 181. szám

Ha a birtokos az ítéletben megállapított vált­­ságösszeget magára nézve terhesnek tartja, sza­badságában áll váltság helyett magát a birtokot a váltságra jogosítottnak visszabocsátani, de a visszabocsátásért ellenértéket nem követelhet. A birtokosnak ez a joga megszűnik: ha a váltságösszeget megállapító ítélet jogrőre emel­kedésétől számított 30 nap alatt a bíróságnál be nem jelenti, hogy a birtokot visszabocsátani akarja. I. §. A megváltási eljárást úgy a birtokos, mint a volt földesúr kereset útján indíthatja meg. A kereset annak a kir. törvényszéknek hatás­körébe tartozik, a melynek területén az ingatlan fekszik. Ha az 1871. Lik­. t.-czikk 46. és 48. §-ai értelmében a még folyamatban levő birtokrende­zési eljárás egyik tárgyát az 1. §-ban említett birtokterületek is képezik, a kereset mindaddig meg nem indítható, és a már megindított eljárás mindaddig függőben tartandó, míg a birtokren­dezési perben a birtok jogi természete meg nem állapíttatik. 15. §. A pert azok ellen is kell indítani, a­kik a kereset indításakor, a telekkönyvben akár mint tulajdonosok, akár mint tulajdont igénylők, vagy jelzálogos hitelezők be vannak jegyezve. Az egyezség csak úgy érvényes, ha ahhoz a telekkönyvi tulajdonos, s esetleg a tulajdont igénylők és jelzálogos hitelezők is hozzájárultak. 16. §. Az eljárásra, — a mennyiben a jelen törvény máskép nem intézkedik — az 1893. évi XVIII. t.-czikknek a sommás eljárásra vonatkozó szabá­lyai megfelelően alkalmazandók. 17. §: A keresetet írásban kell benyújtani. A keresethez csatolni kell az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonatát s esetleg a telekkönyvi lejegyzéshez szükséges adatokat. Ugyanazon földtulajdonos az egy községbe tar­tozó birtokosok ellen és az egy községbe tartozó birtokosok ugyanazon földtulajdonos ellen kerese­teiket egy keresetlevélbe foglalhatják. Az egy községben levő birtokterületekre nézve külön beadott kereseteket a bíróság közös tár­gyalás és eldöntés végett egyesítheti. Az 1893: XVIII. t.-czikk 130. §-ának második, harmadik és negyedik bekezdését az elsőbiróság előtti eljárásban is kell alkalmazni. 18. §. Ha a kereset visszautasításának, vagy kijavítás végett való visszaadásának esete nem forog fenn, a törvényszék a szóbeli tárgyalás előkészítésére kiküldött bírót nevez. A kiküldött bíró­ akadályoz­tatása esetén annak helyettesítéséről az elnök gondoskodik. Ha a bíróság az előkészítő tárgyalásra határ­napot nem tűzött, a határnapot a kiküldött bíró tűzi ki. Ugyanő tűzi ki az előkészítő eljárás folya­mában szükséges határnapokat is. A bíróság az előkészítő eljárás vezetését, ha az c­élszerűnek mutatkozik, megkeresett bíróra is bízhatja, ki a kiküldött bíróra nézve megállapított szabályok szerint jár el. Az előkészítő tárgyalást — a­mennyiben múl­­hatlanul szükséges — a helyszínen kell meg­tartani. Ez iránt a törvényszék az előkészítő el­járás elrendelése alkalmával vagy a szükséghez képest a kiküldött bíró jelentése alapján utóbb határoz. 19. §. Az előkészítő eljárás vezetésével megbízott bíró az ügy eldöntéséhez szükséges adatokat ki­nyomozza és egybegyűjti, a felek közt az egyez­séget megkísérli, ha pedig az egyezség létre nem jön, a felek által előadott kérelmek és az általuk felhozott tények és bizonyítékok figye­lembevételével a tényállást kideríti és a vitás 20. §. Az előkészítő eljárást addig kell folytatni, míg a jogvita határozathozatalra megérett. Ha költség vagy időkímélés szempontjából szükséges, hogy valamely külön eldöntésre alkalmas vita, nevezetesen a megválthatóság kérdése kü­lön döntessék el, az előkészítő eljárás vezetésé­vel megbízott bíró egyelőre a külön eldöntésre alkalmas vita, nevezetesen a megválthatóság kér­désének előkészítésére szorítkozhatik. 21. §. A­mennyiben a jelen törvényből más ki nem tűnik, az előkészítő eljárásban a járásbíróság előtti sommás eljárás szabályait kell alkalmazni. Ha valamelyik fél az előkészítő eljárásban ki­tűzött tárgyalási határnapon meg nem jelenik, a bíró a meg nem jelent fél részére ügygondnokot rendel, és a­mennyiben ez nem volna jelen, az ügygondnok meghallgatása végett a tárgyalást elhalasztja. Ügygondnokul egy másik peres fél képviselője is kinevezhető, ha annak érdekei nem ellentéte­sek a meg nem jelent fél érdekeivel. Ha valamelyik fél részére ügygondnok van rendelve, a további bírói határozatok nemcsak az ügygondnoknak, de a félnek is kézbesítendők. 22. §: Az előkészítő eljárás befejezése után a bíró a felvett jegyzőkönyvet és a többi iratokat a tör­vényszéknek bemutatja, illetve megküldi. A törvényszék az előkészítő eljárás hiányai­nak pótlása iránt hivatalból intézkedik. 23. §. A­mennyiben egyezség nem jött létre, a tör­vényszék az ügy szóbeli tárgyalására határna­pot tűz ki és erre a feleket megidézi. 24. §. A szóbeli tárgyalás vezetésére nézve az 1893. évi XVIII. t.-cz. 143. §-a az elsőbiróság előtti eljárásban is alkalmazandó. 25. §. A törvényszék három tagú tanácsban határoz. 26. §. A szóbeli tárgyalás az előkészítő eljárásban felvett jegyzőkönyv és beszerzett adatok alapján történik. Az előkészítő eljárás eredményét a szóbeli tárgyaláson a tanács egyik tagja adja elő. Az előadó előterjesztése után a felek szóval indokolhatják kérelmeiket. 27. § A törvényszék az előkészítő eljárásban nem érvényesített tényeket és bizonyítékokat is figye­lembe vehet. A törvényszék az 1893: XVIII. t.-cz. 157. és 158. §-ának megfelelő alkalmazásával elrendel­heti az előkészítő eljárásban már kihallgatott személyek újból kihallgatását, az előkészítő el­járásban már felvett bizonyítás kiegészítését vagy ismétlését és a feleknek eskü alatti kihall­gatását. A törvényszék elrendelheti az előkészítő eljá­rás kiegészítését. Ebben az esetben a szóbeli tárgyalás folytatására a határnapot lehetőleg egyidejűleg kell kitűzni. 28. §. A szóbeli tárgyalásról vezetendő tárgyalási jegyzőkönyvre az 1893: XVIII. t.-cz. 160. és 161. § ai megfelelően alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az elnök a lényeges nyilatkoza­toknak a jegyzőkönyvbe felvételét hivatalból is elrendelheti. 13. §. kérdésekre vonatkozó bizonyítás felvételéről intézkedik. A bizonyítás felvételét a kiküldött bíró vagy maga teljesíti, vagy a­mennyiben megkeresés esete forog fenn, a megkeresés iránt közvetlenül intézkedik. Az előkészítő eljárásban a felek eskü alatt nem hallgathatók ki. 29. §. A kellően megidézett feleknek vagy egyikük­nek elmaradása a tárgyalás megtartását és a ha­tározat meghozatalát nem akadályozza. Az ítélethozatalnál az előkészítő eljárásban előadott kérelmek, felhozott tényállítások és fel­vett bizonyítékok figyelembe veendők. 30. §. Mindenik fél a saját jogainak és érdekeinek képviseletével járó költséget maga viseli. Az eljárás költségét a felek egyenlő részben viselik. A törvény világos rendelete ellenére perlekedő vesztes fél elmarasztalható a másik félnek oko­zott költségben. 31. §. A kir. törvényszék ítélete ellen felebbezésnek van helye a kir. ítélőtáblához, a­mely öt tagú tanácsban határoz. A felebbezésre megfelelően alkalmazandók az 1893. évi XVIII. t.­czikk 127—153., 155—158., 160-162., 164—168., 170. és 171. §-ai, továbbá a jelen törvény 26. §. és 30. §. a következő módosításokkal. A kellően megidézett feleknek vagy egyikük­nek elmaradása a felebbezés elintétét nem gá­tolja. A meg nem jelent félnek felebbezési vagy csatlakozó kérelmét — a kérelmek indokainak ismertetésével — a felebbezésből, illetőleg az előkészítő iratból a bíróságnak valamelyik tagja adja elő. Ha a felebbezésben kérelem nincs előadva és a felebbező fél a tárgyalást elmulasztja, a fe­­lebbezést végzéssel vissza kell utasítani. A netáni csatlakozási kérelmet ilyen esetben csak akkor kell figyelembe venni, ha önálló felebbezésnek tekintendő. Ez utóbbi esetben a felebbező fél mulasztásának következményét a csatlakozás fe­lett hozott ítéletben kell kimondani. A meg nem jelent félnek a felebbezésben vagy az előkészítő iratban foglalt oly­an tény­beli előadásait, nyilatkozatait és­ bizo­nyítékait, a­melyek az elsőfokú bíróság irataiban elő nem fordulnak, a felebbezés elintézésénél nem lehet figyelembe venni. A megjelent félnek a meg nem jelent ellen­féllel kellően közölt szóbeli tényállításai, a­meny­nyiben az elsőbíróság által megállapított tény­állással nem ellenkeznek, bizonyítani nem szük­séges. Ha egyik fél sem jelenik meg a tárgyalásra, és a felebbezési bíróságnak az ügy előadása után a felebbezés elintézhetése végett az első bíró­ság előtt nem tárgyalt kérdések felől kell határoznia, vagy ha a felek meghallgatása az ügy felderítése végett különben szükséges, a felebbezési bíróság az ügynek szóbeli tárgyalá­sára újabb határnapot tűz ki és errre a feleket oly hozzáadással idézi meg, hogy újabb elmara­dásuk esetén a per az 1893: XVIII. t.-cz. 52. §-a értelmében szünetelni fog. A kir. ítélőtábla mint felebbezési biróság ál­tal elrendelt bizonyitásfelvétel eszközlésére az 1893: XVIII. t.-cz. 200. §-át kell alkalmazni. Az 1893: XVIII. t.-cz. 187. §-át a felebbezési biróság előtti eljárásban is kell alkalmazni. 32. §. A kir. ítélőtáblának mint felebbezési bíróság­nak ítélete ellen az 1893: XVIII. t.-cz. 183— 185. §-ai és 187—208. §-ainak megfelelő alkal­mazásával felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálati bíráskodást a kir. Curia hét­tagú tanácsban gyakorolja. 33. §. Az 1893: XVIII. t.-cz. 117. és 169. §-ainak itélet-végrehajthatóságára vonatkozó rendelkezé­sei ebben az eljárásban nem nyernek alkal­mazást Pelújításnak és semmiségi keresetnek helye nincs. Igazolásnak csak a felebbezés vagy a felül­vizsgálati kérelem vétlen elmulasztása miatt van helye. Az igazolási kérelemre az ellenfél az az előkészítő iratban, illetőleg a válasziratban is nyilatkozhatik.

Next