Budapesti Közlöny, 1896. augusztus (30. évfolyam, 181-204. szám)
1896-08-01 / 181. szám
Ha a birtokos az ítéletben megállapított váltságösszeget magára nézve terhesnek tartja, szabadságában áll váltság helyett magát a birtokot a váltságra jogosítottnak visszabocsátani, de a visszabocsátásért ellenértéket nem követelhet. A birtokosnak ez a joga megszűnik: ha a váltságösszeget megállapító ítélet jogrőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a bíróságnál be nem jelenti, hogy a birtokot visszabocsátani akarja. I. §. A megváltási eljárást úgy a birtokos, mint a volt földesúr kereset útján indíthatja meg. A kereset annak a kir. törvényszéknek hatáskörébe tartozik, a melynek területén az ingatlan fekszik. Ha az 1871. Lik. t.-czikk 46. és 48. §-ai értelmében a még folyamatban levő birtokrendezési eljárás egyik tárgyát az 1. §-ban említett birtokterületek is képezik, a kereset mindaddig meg nem indítható, és a már megindított eljárás mindaddig függőben tartandó, míg a birtokrendezési perben a birtok jogi természete meg nem állapíttatik. 15. §. A pert azok ellen is kell indítani, akik a kereset indításakor, a telekkönyvben akár mint tulajdonosok, akár mint tulajdont igénylők, vagy jelzálogos hitelezők be vannak jegyezve. Az egyezség csak úgy érvényes, ha ahhoz a telekkönyvi tulajdonos, s esetleg a tulajdont igénylők és jelzálogos hitelezők is hozzájárultak. 16. §. Az eljárásra, — a mennyiben a jelen törvény máskép nem intézkedik — az 1893. évi XVIII. t.-czikknek a sommás eljárásra vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. 17. §: A keresetet írásban kell benyújtani. A keresethez csatolni kell az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonatát s esetleg a telekkönyvi lejegyzéshez szükséges adatokat. Ugyanazon földtulajdonos az egy községbe tartozó birtokosok ellen és az egy községbe tartozó birtokosok ugyanazon földtulajdonos ellen kereseteiket egy keresetlevélbe foglalhatják. Az egy községben levő birtokterületekre nézve külön beadott kereseteket a bíróság közös tárgyalás és eldöntés végett egyesítheti. Az 1893: XVIII. t.-czikk 130. §-ának második, harmadik és negyedik bekezdését az elsőbiróság előtti eljárásban is kell alkalmazni. 18. §. Ha a kereset visszautasításának, vagy kijavítás végett való visszaadásának esete nem forog fenn, a törvényszék a szóbeli tárgyalás előkészítésére kiküldött bírót nevez. A kiküldött bíró akadályoztatása esetén annak helyettesítéséről az elnök gondoskodik. Ha a bíróság az előkészítő tárgyalásra határnapot nem tűzött, a határnapot a kiküldött bíró tűzi ki. Ugyanő tűzi ki az előkészítő eljárás folyamában szükséges határnapokat is. A bíróság az előkészítő eljárás vezetését, ha az célszerűnek mutatkozik, megkeresett bíróra is bízhatja, ki a kiküldött bíróra nézve megállapított szabályok szerint jár el. Az előkészítő tárgyalást — amennyiben múlhatlanul szükséges — a helyszínen kell megtartani. Ez iránt a törvényszék az előkészítő eljárás elrendelése alkalmával vagy a szükséghez képest a kiküldött bíró jelentése alapján utóbb határoz. 19. §. Az előkészítő eljárás vezetésével megbízott bíró az ügy eldöntéséhez szükséges adatokat kinyomozza és egybegyűjti, a felek közt az egyezséget megkísérli, ha pedig az egyezség létre nem jön, a felek által előadott kérelmek és az általuk felhozott tények és bizonyítékok figyelembevételével a tényállást kideríti és a vitás 20. §. Az előkészítő eljárást addig kell folytatni, míg a jogvita határozathozatalra megérett. Ha költség vagy időkímélés szempontjából szükséges, hogy valamely külön eldöntésre alkalmas vita, nevezetesen a megválthatóság kérdése külön döntessék el, az előkészítő eljárás vezetésével megbízott bíró egyelőre a külön eldöntésre alkalmas vita, nevezetesen a megválthatóság kérdésének előkészítésére szorítkozhatik. 21. §. Amennyiben a jelen törvényből más ki nem tűnik, az előkészítő eljárásban a járásbíróság előtti sommás eljárás szabályait kell alkalmazni. Ha valamelyik fél az előkészítő eljárásban kitűzött tárgyalási határnapon meg nem jelenik, a bíró a meg nem jelent fél részére ügygondnokot rendel, és amennyiben ez nem volna jelen, az ügygondnok meghallgatása végett a tárgyalást elhalasztja. Ügygondnokul egy másik peres fél képviselője is kinevezhető, ha annak érdekei nem ellentétesek a meg nem jelent fél érdekeivel. Ha valamelyik fél részére ügygondnok van rendelve, a további bírói határozatok nemcsak az ügygondnoknak, de a félnek is kézbesítendők. 22. §: Az előkészítő eljárás befejezése után a bíró a felvett jegyzőkönyvet és a többi iratokat a törvényszéknek bemutatja, illetve megküldi. A törvényszék az előkészítő eljárás hiányainak pótlása iránt hivatalból intézkedik. 23. §. Amennyiben egyezség nem jött létre, a törvényszék az ügy szóbeli tárgyalására határnapot tűz ki és erre a feleket megidézi. 24. §. A szóbeli tárgyalás vezetésére nézve az 1893. évi XVIII. t.-cz. 143. §-a az elsőbiróság előtti eljárásban is alkalmazandó. 25. §. A törvényszék három tagú tanácsban határoz. 26. §. A szóbeli tárgyalás az előkészítő eljárásban felvett jegyzőkönyv és beszerzett adatok alapján történik. Az előkészítő eljárás eredményét a szóbeli tárgyaláson a tanács egyik tagja adja elő. Az előadó előterjesztése után a felek szóval indokolhatják kérelmeiket. 27. § A törvényszék az előkészítő eljárásban nem érvényesített tényeket és bizonyítékokat is figyelembe vehet. A törvényszék az 1893: XVIII. t.-cz. 157. és 158. §-ának megfelelő alkalmazásával elrendelheti az előkészítő eljárásban már kihallgatott személyek újból kihallgatását, az előkészítő eljárásban már felvett bizonyítás kiegészítését vagy ismétlését és a feleknek eskü alatti kihallgatását. A törvényszék elrendelheti az előkészítő eljárás kiegészítését. Ebben az esetben a szóbeli tárgyalás folytatására a határnapot lehetőleg egyidejűleg kell kitűzni. 28. §. A szóbeli tárgyalásról vezetendő tárgyalási jegyzőkönyvre az 1893: XVIII. t.-cz. 160. és 161. § ai megfelelően alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az elnök a lényeges nyilatkozatoknak a jegyzőkönyvbe felvételét hivatalból is elrendelheti. 13. §. kérdésekre vonatkozó bizonyítás felvételéről intézkedik. A bizonyítás felvételét a kiküldött bíró vagy maga teljesíti, vagy amennyiben megkeresés esete forog fenn, a megkeresés iránt közvetlenül intézkedik. Az előkészítő eljárásban a felek eskü alatt nem hallgathatók ki. 29. §. A kellően megidézett feleknek vagy egyiküknek elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozat meghozatalát nem akadályozza. Az ítélethozatalnál az előkészítő eljárásban előadott kérelmek, felhozott tényállítások és felvett bizonyítékok figyelembe veendők. 30. §. Mindenik fél a saját jogainak és érdekeinek képviseletével járó költséget maga viseli. Az eljárás költségét a felek egyenlő részben viselik. A törvény világos rendelete ellenére perlekedő vesztes fél elmarasztalható a másik félnek okozott költségben. 31. §. A kir. törvényszék ítélete ellen felebbezésnek van helye a kir. ítélőtáblához, amely öt tagú tanácsban határoz. A felebbezésre megfelelően alkalmazandók az 1893. évi XVIII. t.czikk 127—153., 155—158., 160-162., 164—168., 170. és 171. §-ai, továbbá a jelen törvény 26. §. és 30. §. a következő módosításokkal. A kellően megidézett feleknek vagy egyiküknek elmaradása a felebbezés elintétét nem gátolja. A meg nem jelent félnek felebbezési vagy csatlakozó kérelmét — a kérelmek indokainak ismertetésével — a felebbezésből, illetőleg az előkészítő iratból a bíróságnak valamelyik tagja adja elő. Ha a felebbezésben kérelem nincs előadva és a felebbező fél a tárgyalást elmulasztja, a felebbezést végzéssel vissza kell utasítani. A netáni csatlakozási kérelmet ilyen esetben csak akkor kell figyelembe venni, ha önálló felebbezésnek tekintendő. Ez utóbbi esetben a felebbező fél mulasztásának következményét a csatlakozás felett hozott ítéletben kell kimondani. A meg nem jelent félnek a felebbezésben vagy az előkészítő iratban foglalt olyan ténybeli előadásait, nyilatkozatait és bizonyítékait, amelyek az elsőfokú bíróság irataiban elő nem fordulnak, a felebbezés elintézésénél nem lehet figyelembe venni. A megjelent félnek a meg nem jelent ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, amenynyiben az elsőbíróság által megállapított tényállással nem ellenkeznek, bizonyítani nem szükséges. Ha egyik fél sem jelenik meg a tárgyalásra, és a felebbezési bíróságnak az ügy előadása után a felebbezés elintézhetése végett az első bíróság előtt nem tárgyalt kérdések felől kell határoznia, vagy ha a felek meghallgatása az ügy felderítése végett különben szükséges, a felebbezési bíróság az ügynek szóbeli tárgyalására újabb határnapot tűz ki és errre a feleket oly hozzáadással idézi meg, hogy újabb elmaradásuk esetén a per az 1893: XVIII. t.-cz. 52. §-a értelmében szünetelni fog. A kir. ítélőtábla mint felebbezési biróság által elrendelt bizonyitásfelvétel eszközlésére az 1893: XVIII. t.-cz. 200. §-át kell alkalmazni. Az 1893: XVIII. t.-cz. 187. §-át a felebbezési biróság előtti eljárásban is kell alkalmazni. 32. §. A kir. ítélőtáblának mint felebbezési bíróságnak ítélete ellen az 1893: XVIII. t.-cz. 183— 185. §-ai és 187—208. §-ainak megfelelő alkalmazásával felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálati bíráskodást a kir. Curia héttagú tanácsban gyakorolja. 33. §. Az 1893: XVIII. t.-cz. 117. és 169. §-ainak itélet-végrehajthatóságára vonatkozó rendelkezései ebben az eljárásban nem nyernek alkalmazást Pelújításnak és semmiségi keresetnek helye nincs. Igazolásnak csak a felebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem vétlen elmulasztása miatt van helye. Az igazolási kérelemre az ellenfél az az előkészítő iratban, illetőleg a válasziratban is nyilatkozhatik.