Budapesti Közlöny, 1897. április (31. évfolyam, 74-98. szám)
1897-04-01 / 74. szám
2. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köteles az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból felépiteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 8. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem az engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat kifogástalan állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való felépítésének költségeire, nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás minden év végén elbírálás és tárgyalás végett Temes vármegye közgyűléséhez beterjesztendő, biztosíttatván a törvényhatóságnak azon joga, hogy szükség esetén a vámdijak újbóli megállapítása iránt a szükséges lépéseket megtegye. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. A kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozók szállítmányai; 8. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi czélokra szolgáló szállítmányok ; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta- és távirda összes szállítmányai ; 7. a m. kir. állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi utak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagok még az esetben is, ha azok vállalat útján szállítatnak; 8. a templom, iskola és paplak építésére szükséges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 11. a vaspályának saját czéljaira szükséges szállítmányai; 12. emberi hullák; 13. átviteli szállíttmányok; 14. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállíttmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5. és 7. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bírniok, s ugyancsak a 4. és 10. pont alatti szállítmányoknak is azon esetben, ha azoknak katonai minősége külsőleg felismerhető nem volna. IV A vámszabályzat megfelelő helyen, olvashatóan, a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban kifüggesztendő. V. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. VI. Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. VII. Az engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi I. törvényczikk és annak alapján a kereskedelemügyi minister rendel, esetleg a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenként 100 frtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. Vili. Az 1890. évi I. törvényczikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapesten, 1897. évi márczius hó 15-én. A minister helyett: Csörgeő, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 20.451. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Bereg vármegye területéhez tartozó Bilke községben a legutóbb szeptember hóban elmaradt országos vásár heyett, f. évi április hó 13. és 14-én tótvásár tartassák. A kereskedelemügyi m. kir. minister Hunyad vármegye közigazgatási bizottságának 1892. évi szeptember hó 10-ik napján tartott ülésében 979. szám alatt hozott határozatát, mely szerint a becsatolt műszaki iratok szerint magyar-bretyesztrigy - szent - györgy - tardosi törvényhatósági közút 0.8828—0.9608. km. szakaszán lévő s a Sztrigy folyón átvezető nyolcz nyílású fahíd építési, fentartási és kezelési költségeinek fedezése fejében Ákoncz Alajos által bejelentett jelenleg jogutódja özv. Ákoncz Alajosné által gyakorolt vámszedési jogot az 1890. évi I. t.-czikk 92. §-a alapján igazoltnak mondotta ki, a vármegye közigazgatási bizottságához f. évi 10.410. szám alatt intézett rendeletével, tudomásul vette. 12.721 197. szám. Pályázat erdősítési jutalmakra. Az országos erdei alapból a magasabb hegységek fensíkjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területeknek beerdősítésére, melyeken hegyomlások, hó vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok tovább terjesz emlék. Akik a kitűzött jutalmakra pályázni kivánnak, a folyó év tavaszán történő erdősítést, legkésőbb f. év julius hó végéig, a f. év őszén történő erdősítést pedig legkésőbb f. évi deczember hó 25-ig, az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kat. holdakban) az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. A pályázati feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. Budapesten, 1897. évi február hóban. A földmivelésügyi m kir. minister. A pozsonyi m. kir. posta- és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy folyó évi április 10-én liptóvármegyei Nagydobrócz községben a postahivatal újból nyittatik meg, mely úgymint ezelőtt, levél és 5 kilogrammot meg nem haladó kocsipostai küldemények és 500 frtig terjedő utalványok felvételével, kézbesítésével, illetve kifizetésével, nemkülönben a postatakarékpénztári közvetítő szolgálat ellátásával fog foglalkozni. Öszszeköttetéseit a liptó-szent-miklós—nagybobróczi naponta egyszer közlekedő gyalogküldöncz járat útján nyeri; kézbesítő körébe pedig Jatócz, Kisbobrócz, Nádasd, Nagybobrócz és Pálfalu községek osztattak be. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Szilágyi Ferencz pasi, és dr. Sziváczky János szarvasi ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy ifj. Herbszt János vágujhelyi ügyvéd, önkéntes lemondás következtében, az ügyvédek névjegyzékéből kiterültetett. Pályázat: 18.905197. sz. A budapesti kir. m. tudományegyetem bölcsészeti karánál a növénytani tanszék megüresedvén, annak betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. E tanszékkel rendes tanár kinevezése esetén 3000 frt évi fizetés, további szolgálat után öt évenként 300 frttal emelkedő, legfeljebb 1.500 frtnyi korpótlék, nemkülönben természetbeli lakás, esetleg 800 frt évi lakpénz; ha pedig rendkívüli tanár neveztetnék ki, 2.000 frt évi fizetés, 200 frtnyi 1.000 frtig emelkedhető ötödéves korpótlék és természetbeli lakás, esetleg 600 frt évi lakpénz van egybekötve. A pályázó korát, vallását, végzett tanulmányait, irodalmi munkásságát és eddigi működését igazoló okmányokkal fölszerelt folyamodványok a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez czimezve, 1897. évi április hó 30-ig a budapesti kir. m. tudomány-egyetem bölcsészeti karának dékáni hivatalánál nyújtandók be, Budapesten, 1897. évi márczius hó 25-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister tördésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t.-czikk 165. §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges, s a melyeken létrejövő erdők véderdekül fognak szolgálni, a f. évre 6 nagy jutalmat és 6 elismerő jutalmat tűzök ki, és pedig: 2 elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 koronával, 2 másodrendű nagy jutalmat egyenként 800 koronával, 2 harmadrendű nagy jutalmat egyenként 500 koronával, 2 elsőrendű elismerő jutalmat egyenként 400 koronával, 2 másodrendű jutalmat egyenként 200 koronával, 2 harmadrendű jutalmat egyenként 100 koronával. Versenyezhetnek mindazon erdősítések, amelyek a folyó évben nem állami költségen foganatosíttattak, mégpedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy, vagy két tagban legalább 10 (tíz) k. holdra terjednek. Versenyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos testületek, polgári, egyházi vagy úrbéres községek s illetve erdőtisztek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesittetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az erdősített területet a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, vagy első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozzák s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték s a létrejövő erdőnek véderdőként való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1901. évben szolgáltatnak ki, s azok kétharmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egy harmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat az országos főerdőmester vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított 5 tagú bizottság ítéli oda, a beerdősülés , illetve a szükséges állatalakulás biztosításának megtörtént igazolása alapján, a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A bíráló bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közig. erdészeti bizottságnak , illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyző erdősítések felett adott javaslatai és a bíráló bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi-