Budapesti Közlöny, 1897. április (31. évfolyam, 74-98. szám)

1897-04-01 / 74. szám

2. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köte­les az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból felépiteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határo­zatai fognak alkalmaztatni. 8. Minthogy a vámszedést a közforgalom érde­kéből engedélyezem, feladatává teszem az enge­délyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből köteles­sége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat kifogástalan állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából szükséges in­tézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vám­­tárgy fentartására és helyreállítására vagy eset­leges újból való felépítésének költségeire, nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadá­sokról vezetett zárszámadás minden év végén elbírálás és tárgyalás végett Temes vármegye közgyűléséhez beterjesztendő, biztosíttatván a tör­vényhatóságnak azon joga, hogy szükség esetén a vámdijak újbóli megállapítása iránt a szüksé­ges lépéseket megtegye. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmen­tességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. A kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséreté­hez tartozók szállítmányai; 8. az idegen hatalmasságok követeinek, kép­viselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi czélokra szolgáló szállít­mányok ; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta- és távirda összes szállít­mányai ; 7. a m. kir. állami vasutak, állami, törvény­­hatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi köz­lekedési vagy községi utak építésére és fentar­tására, továbbá az árvédelem biztosítására szük­séges anyagok még az esetben is, ha azok válla­lat útján szállítatnak; 8. a templom, iskola és paplak építésére szük­séges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; to­vábbá a fegyveres erő élelmezése czéljából be­szerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 11. a vaspályának saját czéljaira szükséges szállítmányai; 12. emberi hullák; 13. átviteli szállíttmányok; 14. a vámtulajdonos által önként vámmente­seknek elfogadott szállíttmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szer­ződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5. és 7. pont alattiak szerint vámmen­tesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bír­­niok, s ugyancsak a 4. és 10. pont alatti szállít­mányoknak is azon esetben, ha azoknak katonai minősége külsőleg felismerhető nem volna. IV­ A vámszabályzat megfelelő helyen, olvashatóan, a közigazgatási hatóság által hitelesített példány­ban kifüggesztendő. V. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül le­szállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges.­ ­ VI. Közérdekből, különösen hadászati szempontok­ból szükséges hasonló létesítmények államkölt­ségen való megépítését és forgalomba helyezését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. VII. Az engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi I. törvényczikk és annak alapján a kereskedelem­ügyi minister rendel, esetleg a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenként 100 frtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganato­sítani tartozik. Vili. Az 1890. évi I. törvényczikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapesten, 1897. évi márczius hó 15-én. A minister helyett: Csörgeő, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 20.451. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Bereg vármegye területéhez tartozó Bilke községben a legutóbb szeptember hóban elmaradt országos vásár heyett, f. évi április hó 13. és 14-én tótvásár tartassák. A kereskedelemügyi m. kir. minister Hunyad vármegye közigazgatási bizottságának 1892. évi szeptember hó 10-ik napján tartott ülésében 979. szám alatt hozott határozatát, mely szerint a be­csatolt műszaki iratok szerint magyar-bretye­­sztrigy - szent - györgy - tardosi törvényhatósági közút 0.8828—0.9608. km. szakaszán lévő s a Sztrigy folyón átvezető nyolcz nyílású fahíd épí­tési, fentartási és kezelési költségeinek fedezése fejében Ákoncz Alajos által bejelentett jelenleg jogutódja öz­v. Ákoncz Alajosné által gya­korolt vámszedési jogot az 1890. évi I. t.-czikk 92. §-a alapján igazoltnak mondotta ki, a vármegye közigazgatási bizottságához f. évi 10.410. szám alatt intézett rendeletével, tudomá­sul vette. 12.721 197. szám. Pályázat erdősítési jutalmakra. Az országos erdei alapból a magasabb hegy­ségek fensíkjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s közgazdasági érdekből er­­dészetileg mivelendő oly területeknek beerdősí­­tésére, melyeken hegyomlások, hó vagy kőgörge­tegek megakadályozása, szélvészek és vizek rom­bolásának, valamint a futóhomok tovább terje­sz emlék. A­kik a kitűzött jutalmakra pályázni kiván­nak, a folyó év tavaszán történő erdősítést, leg­később f. év julius hó végéig, a f. év őszén tör­ténő erdősítést pedig legkésőbb f. évi deczember hó 25-ig, az erdősítés helyének, telekkönyvi szá­mának, a terület nagyságának (kat. holdakban) az erdősítésre használt fanemek, illetve fane­meknek s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. A pályázati feltételek meg nem tartása a ver­senyből való kizárást vonja maga után. Budapesten, 1897. évi február hóban. A földmivelésügyi m kir. minister. A pozsonyi m. kir. posta- és távirdaigazgató­­ság közhírré teszi, hogy folyó évi április 10-én liptóvármegyei Nagy­dobrócz községben a postahivatal újból nyittatik meg, mely úgymint ez­előtt, levél és 5 kilogrammot meg nem haladó kocsi­postai küldemények és 500 frtig terjedő utalvá­nyok felvételével, kézbesítésével, illetve kifizeté­sével, nemkülönben a postatakarékpénztári köz­vetítő szolgálat ellátásával fog foglalkozni. Ösz­­szeköttetéseit a liptó-szent-miklós—nagybobróczi naponta egyszer közlekedő gyalogküldöncz járat útján nyeri; kézbesítő körébe pedig Jatócz, Kis­­bobrócz, Nádasd, Nagybobrócz és Pálfalu köz­ségek osztattak be. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Szilágyi Ferencz pasi, és dr. Sziváczky János szarvasi ügyvédek a kamara lajstromába folyta­tólag felvétettek.­­­ A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi,­­ hogy ifj. Herbszt János vágujhelyi ügyvéd, ön­­­­kéntes lemondás következtében, az ügyvédek névjegyzékéből kiterültetett. Pályázat: 18.905197. sz. A budapesti kir. m. tudomány­­egyetem bölcsészeti karánál a növénytani tanszék megüresedvén, annak betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. E tanszékkel rendes tanár kinevezése esetén 3000 frt évi fizetés, további szolgálat után öt évenként 300 frttal emelkedő, legfeljebb 1.500 frtnyi korpótlék, nemkülönben természetbeli lakás, esetleg 800 frt évi lakpénz; ha pedig rendkívüli tanár neveztetnék ki, 2.000 frt évi fizetés, 200 frtnyi 1.000 frtig emelkedhető ötödéves korpótlék és természetbeli lakás, esetleg 600 frt évi lak­pénz van egybekötve. A pályázó korát, vallását, végzett tanulmányait, irodalmi munkásságát és eddigi működését iga­zoló okmányokkal fölszerelt folyamodványok a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez czimezve, 1897. évi április hó 30-ig a budapesti kir. m. tudomány-egyetem bölcsészeti karának dékáni hivatalánál nyújtandók be, Budapesten, 1897. évi márczius hó 25-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister tör­­désének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t.-czikk 165. §-ában megjelölt erdősítés közgaz­dasági szempontból szükséges, s a melyeken létre­jövő erdők véderdekül fognak szolgálni, a f. évre 6 nagy jutalmat és 6 elismerő jutalmat tűzök ki, és pedig: 2 elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 koronával, 2 másodrendű nagy jutalmat egyenként 800 koronával, 2 harmadrendű nagy jutalmat egyenként 500 koronával, 2 elsőrendű elismerő jutalmat egyenként 400 koronával, 2 másodrendű jutalmat egyenként 200 koronával, 2 harmadrendű jutalmat egyenként 100 koronával. Versenyezhetnek mindazon erdősítések, a­me­lyek a folyó évben nem­ állami költségen foga­natosíttattak, még­pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy, vagy két tagban legalább 10 (tíz) k. holdra terjednek. Versenyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos testü­letek, polgári, egyházi vagy úrbéres községek s illetve erdőtisztek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés telj­esi­ttetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj er­dőnek még birtokában vannak, illetve azt erdő­tiszti minőségben kezelik s az erdősített terüle­tet a beerdősités biztos sikerének elősegítése vé­gett a folyó évtől, vagy első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozzák s a versenyző területen netalán pót­lólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték s a létrejövő erdőnek véd­erdőként való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1901. évben szolgáltatnak ki, s azok két­harmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egy­ harmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat az országos főerdőmester vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből ala­kított 5 tagú bizottság ítéli oda, a beerdősülés , illetve a szükséges állatalakulás biztosításá­nak megtörtént igazolása alapján, a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minő­sége szerint. A bíráló bizottság ítéletének alapjául szol­gálnak az illetékes közig. erdészeti bizottságnak , illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyző erdősítések felett adott javaslatai és a bíráló bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi-

Next