Budapesti Közlöny, 1897. augusztus (31. évfolyam, 175-199. szám)
1897-08-01 / 175. szám
12.970. 1897. M. E. A m. kir. ministerium rendelete a consuli bíráskodásról szóló 1891. XXXI. t.-czikk hatályba léptetése tárgyában. A m. kir. ministerium az 1897. évi július hó 14. napján megtartott ministertanácsban hozott határozathoz képest az 1891. XXXI. t.-czikk 21. §-a alapján rendeli. A consuli biráskodás szabályozásáról szóló 1891. XXXI. t.-czikk 1898. évi január hó 1. napján lép hatályba. Kelt Budapesten, 1897. évi július hó 30. napján. B. Bánffy. A m. kir. igazságügyministernek 1 M számú rendelete a consuli bíráskodásról szóló 1891. XXXI. t.-czikk hatályba léptetésére és a consuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályainak megállapítására vonatkozó rendeletek kihirdetése tárgyában. A m. kir. ministeriumnak az 1891. évi XXXI. t.-czikk 21. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1897. évi julius hó 30. napján kibocsátott rendelete szerint a consuli bíráskodásról szóló 1891: XXXI. t.-czikk 1898. évi január hó 1-ső napján lép hatályba. Ugyanezen a napon hatályba lép aközös külügyministernek a consuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályainak az idézett törvény 7. §-a értelmében a két állam ministeriumával egyetértve történt megállapítása tárgyában 1897. évi július hó 30-án kiadott s az alábbi lenyomatban közölt és ily módon kihirdetett rendelete, és ugyanakkor kezdetét veszi a Konstantinápolyban felállított consuli főtörvényszék hivatalos működése. Kelt Budapesten, 1897. évi julius hó 30-án. Erdély s. k. Melléklet 43504 a m. kir. igazságügyministernek 897" I. M. sz. rendeletéhez. A cs. és kir. közös külügyministernek 1897. julius 30-án kibocsátott rendelete, a consuli bíróságok szervezési és ügyviteli szabályai tárgyában. I. RÉSZ. Az elsőfokú consuli bíróság. 1 §■ A consuli hivataloknak, mint elsőfokú consuli bíróságoknak jelenlegi szervezete és ügyvitele, amennyiben az 1891: XXXI. t.-czikk, illetőleg az osztrák 1891. évi augusztus 30. törvény (Rreichsgesetzblatt 136. sz.) és a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, további intézkedésig változatlanul érvényben marad. 2. §• A consuli hivatalok, mint elsőfokú consuli bíróságok, azokat az ügykezelési főkimutatásokat és azokat a különös kimutatásokat, melyeket eddigelé felettes főtörvényszékükhöz voltak kötelesek felterjeszteni, ezentúl a konstantinápolyi consuli főtörvényszékhez terjesztik fel. 3. §. Azokat a felfolyamodásokat és felebbviteleket (felebbezéseket és felülvizsgálatokat), melyeket a consuli bíróságoknál folyamatban levő ügyekben bírói határozatok és rendelkezések ellen 1898 évi január hó 1-ső napjáig terjesztetnek elő és bírói elintézést igényelnek, — a consuli hivatalok, mint elsőfokú consuli bíróságok eddigi felettes főtörvényszékükhez, a kihágási ügyekre vonatkozókat pedig a második és utolsó fokban eddigelé illetékes cs. és kir. követséghez terjesztik fel; azokat a jogorvoslatokat, melyek 1898 évi január hó 1-ső napján vagy későbben terjesztetnek elő, kivétel nélkül a konstantinápolyi consuli főtörvényszékhez kell felterjeszteni. II. RÉSZ. A consuli fötörvényszék. I. CZIM. A consuli fötörvényszék szervezete. 4. §• A consuli hivatalok határozataira és rendelkezéseire vonatkozó consuli bíráskodásnak második és utolsó fokban gyakorlására Konstantinápolyban consuli főtörvényszék állittatik fel, mely 1898 évi január hó 1-ső napján kezdi meg hivatali működését. A főtörvényszék a konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetség által részére kijelölt helyiségekben tartja üléseit és ugyanott vannak irodái is. 5. §• A főtörvényszék czimet Ausztriai császári királyi és magyar királyi consuli főtörvényszék; pecsétjét az 1. sz. minta rajza tünteti föl. 6. §. A consuli főtörvényszék áll: egy elnökből, egy osztrák és egy magyar főbíróból, két osztrák és két magyar helyettes főbíróból, egy titkárból, két irodatisztből és két szolgából. 7 §• Az állások betöltése az 1891: XXXI. t.-czikk 5. §-a, illetőleg az 1891. augusztus 30. törvény 5. §-a (K. Gr. Bl. 136) értelmében való beosztás útján történik. A helyettes főbirák állásainak betöltése ugyanazon a módon és ugyanazon szabályok szerint történik, amelyek a főbírói állások betöltése tekintetében irányadók. Helyettes főbíróul a főtörvényszék titkára is alkalmazható, ha szabályszerű bírói minősítése van. A beosztott egyének megtartják eddigi czímüket, rangjukat és jellegüket. Mindazonáltal, a beosztás idejének tartama alatt, az elnök ,az ausztriai cs. és kir. és magyar királyi consuli főtörvényszék elnöke«, — az osztrák főbíró az »ausztriai cs. kir. consuli főbíró«, a magyar főbíró pedig a »magyar királyi consuli főbíró« czimét viseli. 8. §■ Az elnök, a consuli főbirák, a titkár, a segéd- és szolgaszemélyzet a consuli főtörvényszékhez való beosztásuk idejének tartama alatt állandóan Konstantinápolyban kötelesek tartózkodni. A helyettes főbírák megmaradnak abban a szolgálati alkalmazásban, amelyből vétettek és csakis az alatt az idő alatt kötelesek Konstantinápolyban tartózkodni, amelyben az elnök felhívására a consuli főbiráknak helyettesítése czéljából pótbirákat alkalmaztatnak. Az osztrák főbiró akadályoztatása esetében csak osztrák helyettes főbiró, a magyar főbiró akadályoztatása esetében csak magyar helyettes főbiró hívható be. Az elnök és a consuli főbirák, úgyszintén a pótbirák hivataloskodásuk ideje alatt a konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetség mellé rendeltetnek, anélkül, hogy ezáltal az utóbbihoz szolgálati tekintetben függő viszonyba jutnának, és kifelé a cs. és kir. nagykövetséghez tartozókként szerepelnek. 9. §• A személyi illetmények következőképpen állapíttatnak meg. 1. Az elnök részére évi............ 12000 frt. 2. A két főbiró részére egyenkint évi.......................... 8000 » 3. A titkár részére évi............ 5000 » 4. a két irodatiszt részére egyébként évi.......................... 2000 . 5. A két szolga részére egyenként évi ....................... 720 , aranyban. A helyettes főbírák, ha a Konstantinápolyban hivatali alkalmazásban levő tisztviselők köréből vétetnek, a helyettesítés tartamára napi jutalmat kapnak, amely az őket rangszerűen megillető napidíj felét teszi ki; azok a helyettesek, akik szolgálati alkalmazásuknál fogva nem tartózkodnak Konstantinápolyban, mindannyiszor, valahányszor a helyettesítés szükségének esete beáll, a helyettesítés tartama alatt abban a napidíjban részesülnek, mely a hivatalos utazásokért jár, annak a szolgálati ágnak szabályai szerint, melyhez mint tisztviselők tartoznak. A consuli főtörvényszékhez való beosztás és a beosztás alól fölmentés alkalmából fölmerülő költözködési, úgyszintén a hivatalos utazásokkal járó kiadás megtéríttetik. Egyéb javadalmazás a consuli főtörvényszéknél való állásokkal nincsen egybekötve. 10. §: A személyi illetmények azokat a rendszeresített szolgálati illetményeket (fizetés, működési pótlék, lakpénz) pótolják, amelyek a beosztottat a részére föntartott tisztviselői állásban megilletik, de a beosztás idejének tartamára visszatartandók, illetőleg beszüntetendők. Az az összeg, amelylyel a személyi illetmények a rendszeresített szolgálati illetményeket meghaladják, szolgálati pótlékot képez. Az elnökül vagy főbiráltul beosztott magyar állampolgárokra nézve az 1891: XXXI. t.-czikk 6. §-a irányadó. A személyi illetmények élvezete a consuli főtörvényszéknél való szolgálat megkezdését követő hónap első napján veszi kezdetét és annak a hónapnak végével szűnik meg, amelyben a consuli főtörvényszéknél való beosztás bármi módon véget ér. Azokra nézve, akik a főtörvényszékhez annak első szervezésekor osztatnak be, a személyi illetmények élvezete azon a napon kezdődik, amelyen a consuli főtörvényszéknél szolgálatukat megkezdték. A személyi illetmények havonként előre utalványoztatnak. 11. §• A költözködési és utazási költség megtérítése az osztrák vagy a magyar állami tisztviselők vagy a közös külügyministérium tisztviselői és az ennek alárendelt hivatalok számára érvényes szabályok szerint történik, a consuli főtörvényszékhez beosztottnak tisztviselői minőségének megfelelően. 12. §. A személyi illetményeket, az utazási napidíjakat, az utazási költségeket és a jutalmakat a közös külügyminister utalványozza és folyósítja a külügyministérium fizető hivatalánál. 13. §. A consuli főtörvényszék második és utolsó fokban határoz mindazokban a jogügyekben, amelyekben a consuli hivatalok mint elsőfokú consuli bíróságok határoztak, amennyiben a törvények értelmében a consuli bíróságok határozatai ellen felebbvitelnek helye van. Azonfelül a consuli főtörvényszék határoz: 1. az alája rendelt consuli bíróságok közt a bírói illetékesség kérdésében felmerült vitákban és 2. a bírói hatóságának gyakorlásában gátolt consuli bíróságnak jelentése alapján vagy az egyik vagy mindkét fél kérelmére, a különben illetékes consuli bíróság helyébe egy másik consuli bíróság kiküldése tárgyában. 2