Budapesti Közlöny, 1897. augusztus (31. évfolyam, 175-199. szám)

1897-08-01 / 175. szám

A consuli főtörvényszéknek azonban jelentés vagy kérelem nélkül is, meg van engedve, hogy czélszerűség okából a különben illetékes consuli bíróság helyébe egy másikat küldjön ki. 14. § A consuli főtörvényszék köteles továbbá: 1. Az elsőfokú consuli bíróságok ügymenetére felügyelni, a consuli bíráskodás gyakorlása körül észlelt fogyatkozásokat megróni, az e tekintetben szükséges útbaigazításokat megtenni és amennyi­ben az észlelt hiány megszüntetése saját hatás­körén túl megy, a közös külügyministernek jelentést tenni; 2. a consuli bíráskodás intézményére, úgy­szintén idevágó törvények és rendeletek kibo­csátása vagy módosítása tárgyában a közös külügyminiszer kivonatára véleményt adni és a külügyminiszernek önállóan is javaslatokat tenni; 3. az elsőfokú consuli bíróságok által éven­ként készítendő ügykezelési főkimutatások és kü­lönös kimutatások felterjesztését ellenőrizni; ezeket a kimutatásokat átvizsgálni, szükség ese­tén felvilágosításokat kívánni és ott, ahol az ügymenetben hiányt vagy késedelmet észlel, a megfelelő intézkedéseket megtenni; az egyes bíróságok ügykezelési főkimutatásaiból az összes elsőfokú consuli bíróságok ügyeiről a 2. minta szerint ügykezelési összkimutatást készíteni és azt a közös külügyminiszerhez felterjeszteni, amely alkalommal a már megtörtént intézkedé­seket bejelenti és az olyan intézkedések tekin­tetében, a­melyek saját hatáskörüket meghalad­ják, javaslatot tesz; 4. azokról az ügyekről, melyek a consuli fő­törvényszéknél egy naptári éven belül előfor­dultak, a 3./§ alatti minta szerint, az e­lsőfokú consuli bíróságok ügykezelési összkimutatásával ügykezelési főkimutatást felterjeszteni és a consuli jogszolgáltatás állapotáról és menetéről, úgyszintén a törvényhozás terén észlelt hiányokról vélemé­nyés jelentést tenni. 15. §• A consuli főtörvényszék teljes tanácsülésben hozza határozatait és teszi meg intézkedéseit. A tanácsülés áll az elnökből, a magyar és az osztrák főbíróból és a jegyzőből. 16. §. A consuli főtörvényszék ítéleteit e szavakkal kell bevezetni: 10 Felsége Ausztria császára és Magyarország apostoli királya nevében«. 17. §• A consuli főtörvényszék összes kiadományait a hivatali pecséttel (1. sz. minta) és az elnök vagy helyettesének aláírásával kell ellátni. A határozatok és intézkedések az elsőfokú consuli bíróságoknak adatnak ki. A felekkel való közlést az elsőfokú consuli bíróságok teljesítik. A consuli főtörvényszék közvetlenül csakis a cs. és kir. közös hatóságokkal, a birodalmi tanács­ban képviselt királyságok és országok, a magyar korona országai, úgyszintén Bosznia és Hercze­­govina hatóságaival levelez. Az érintkezés alakja a cs. és kir. közös külügy­­ministeriummal a jelentés, a cs. és kir. consuli hivatalok, mint elsőfokú consuli bíróságokkal a rendelet, a többi hatóságokkal pedig az átirat. Az ozmán birodalom és az idegen államok hatóságaival minden közvetlen érintkezés ki van zárva és az idevonatkozó ügyekben — ha az ozmán birodalomban való eljárásról van szó — a konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetséghez, egyébként pedig a közös külügyministériumhoz kell fordulni. A felek részére szóló kiadmányokat a consuli főtörvényszék nem kézbesítheti közvetlenül, hanem köteles a kézbesítés végett a fentiekben szabá­lyozott hivatalos érintkezés (levelezés) útján a jogsegélyt venni igénybe. 18. §. A consuli főtörvényszék ügykezelési nyelve a közös külügyministérium ügykezelési nyelvével egyezően, a német. A felebbvitel útján a consuli főtörvényszék­hez érkező ügyekben az elintézést azon a nyel­ven kell kiadni, amely nyelven az ügy az első fokon elintéztetett; a magyar korona országai­nak honosai részére — ezeknek kifejezett kérel­mére — az elintézést az ottani állami, illetőleg hivatalos nyelven is kell kiadni. A magyar korona országainak honosától a consuli főtörvényszékhez közvetlenül érkező, a magyar korona országainak állami, illetőleg hi­vatalos nyelvén szerkesztett beadványnak a fél részére szóló elintézését ugyanazon a nyelven kell kiadni. A magyar korona országainak hatóságaival való levelezésben a consDl főtörvényszék az ot­tani állami, illetőleg hivatalos nyelvet köteles használni. 19. §. A közös külügyminister felügyel a consuli főtörvényszék ügyvitelére, az osztrák és a ma­gyar igazságügyministerrel egyetértően. A con­suli főtörvényszék köteles a közös külügyminis­ternek a felügyeleti jog gyakorlása körében ki­adott utasításait követni és felhívására az ösz­­szes hivatali ügyekről felvilágosítást és számot adni. 20. §. A közös külügyminiszer — az osztrák és a magyar igazságügyminiszerrel egyetértve — a consuli főtörvényszéket kiküldött biztos által megvizsgáltathatja. A kiküldött biztos köteles pontosan kideríteni, a törvényeknek megfelelő-e az eljárás az igaz­ságszolgáltatás összes ágaiban, észlelhető-e és mennyiben a bíróságnál és az egyes személyek­nél a hivatali kötelesség elhanyagolása és miké­pen lehet az esetleges hibákat orvosolni. A bírák és hivatalnokok képességeiről és egyéni tulajdonságairól, amennyire az csak le­hetséges, meggyőződést kell szereznie. E végből jelen legyen a bíróságnak néhány ülésén, maga elé terjesztesse és vizsgálja a peres, csőd, ha­gyatéki, gyámügyi és egyéb bírósági iratokat, az előadók dolgozatait, az iktató- és kiadókönyve­ket, úgyszintén a tanácsülések jegyzőkönyveit. A lehetőséghez képest és legalább néhány adat­nak az illető iratokkal való egybevetése útján győződjön meg az utolsó években felterjesztett ügykimutatások helyességéről. Az észlelt hiányok tekintetében az elnököt és a körülményekhez képest más tisztviselőket is meg kell hallgatnia, egyébként azonban hivatalos eljárásában mindent kerülnie kell, ami a törvényszék becsületét és tekintélyét érinthetné avagy az ügymenetben ké­sedelmet idézhetne elő. Tartózkodnia kell min­den önálló rendelkezéstől, hacsak valamely nyil­vánvalóan törvényellenes eljárás nem igényel sürgős orvoslást. A vizsgálat eredményéről a közös külügymi­niszernek véleményes jelentést tesz. 21. §. A consuli főtörvényszék segéd- és kezelő­ sze­mélyzete fölötti fegyelmi hatalom gyakorlása tár­gyában a megfelelő szabályok később fognak ki­bocsáttatni. Hasonlóképen később kibocsátandó szabályok fogják meghatározni, hogy mily intézkedések szükségesek avégből, hogy előforduló esetben az elnök vagy a fő bírák ellen a törvényes hazai fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárást megindít­hassa. 22. §: A consuli főtörvényszék költségét a közös külügyministérium előlegezi a magyar és osztrák igazságügyi tárcza terhére és ezt a költséget a mindenkori leszámolás eredményének megfelelő­ ­ összegben, a két igazságügyi tárcza egyenlő rész­ben, félévenként valóságos arányban téríti meg. II. CZIM: A consuli főtörvényszék ügyvitelének szabályai. I. Fejezet. A bírósági személyek hivatali köte­lességeiről és tennivalóiról. 23. §. A consuli főtörvényszékhez beosztott tisztvise­lők és szolgák a consuli főtörvényszéknél való alkalmazásuk tartama alatt is azokat a szabá­lyokat kötelesek megtartani, amelyek a hivatal­­bani és hivatalon kívüli magaviselet és a hiva­tali kötelességek tekintetében abban a szolgálati ágban fennállanak, amelyből az illető tisztviselő vagy szolga a consuli főtörvényszékhez beosz­tatott, 24. §. A bíró nem vehet részt a jogszolgáltatás gya­korlásában, különösen pedig nem folyhat be a határozat hozatalára, sem jelen nem lehet a ta­nácskozásnál : 1. saját ügyében és minden ügyben, amelyben közvetlenül kárt vagy hasznot várhat; 2. házastársa, fél- és lemenő vérrokonai, test­vérének gyermekei és még közelebbi rokonainak vagy ugyanabban a fokban sógorainak ügyében; 3. örökbefogadó vagy tápszülőinek, örökbefo­gadott vagy tápgyermekeinek ügyében; 4. a gyámsága és gondnoksága alatt álló ügyében; 5. azokban az ügyekben, amelyekben korábban mint tanú, képviselő, tanácsadó, közvetítő vagy közbenjáró működött; 6. nem vehet részt oly ügy eldöntésében sem, amelynek eldöntésében már az alsófokú bíróság­nál része volt; 7. végül ki van zárva az előadásból és az elnöklésből, ha az a biró, aki az első fokon ha­tározott, vele a 2. pontban meghatározott rokon­sági vagy sógorsági viszonyban áll. 25. §. Az a biró, akire nézve a felsorolt akadályok egyike sem forog fenn, nem vonhatja ki magát az őt megillető hivatali kötelességek alól. 26. §. A consuli főtörvényszék elnöke elnököl a ta­nácsülésben, képességük szerint alkalmazza a neki alárendelt tisztviselőket és a szolgákat, czél­­szerűen megosztja a munkát, a főfelügyeletet gyakorolja az összes ügyek, azok ellátásának rendje és pontossága fölött, szünetlen gondot fordít a törvények megtartására és minden visz­­szaélés meggátlására, megvizsgálja a tisztviselők és szolgák elleni panaszokat és amennyiben or­voslásra szükség van, az ügynek megfelelően in­tézkedik. Ha az elnök olyasmit észlel, ami a fegyelmi eljárás megindítását teszi szükségessé, erről a közös külügyminiszernek jelentést tesz. Az elnök őrzi és nyilvántartja a beosztott tisztviselők és szolgák személyi táblázatait. A közös külügyminiszer által negyedévenkint számadási kötelezettséggel részére utalványozott pénzből a consuli főtörvényszék folyó kiadásait fedezi és a közös külügyminiszernek negyedéven­ként számot ad. 27. §. A consuli főbirák és a helyettes főbirák hiva­tali tennivalóit az ügyviteli szabályok második fejezete állapítja meg. 28. §. A titkár vezeti a tanácsjegyzőkönyvet és el­látja mindazokat az ügyeket, melyeket az elnök hozzá utal.

Next