Budapesti Közlöny, 1897. november (31. évfolyam, 252-275. szám)

1897-11-03 / 252. szám

II . A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az Országos Közoktatási Tanács szabályzatának 29. §-a alapján a középiskolák, felsőkereskedelmi iskolák (akadémiák), tanítóképző-intézetek, pol­gári és elemi népoktatási intézetek látogatására az 1897/8. tanév tartamára kiterjedő hatályával kiküldötte: dr. Alexander Bernát előadó tanácsost a po­zsonyi áll. főreáliskolához a bölcseleti előtan és a modern nyelvek tanításának megfigyelése végett; Bartoniek Géza tanácstagot a győri áll. fő­reáliskolához és kath. főgymnasiumhoz oly ezes­ből, hogy a mathematika és phisika tanítását tanulmányozza; Fölser István tanácstagot a szegedi és temes­vári állami főreáliskolákhoz a rajzoló és ábrá­zoló geometria tanításának megfigyelése czél­­jából; dr. Hegedűs István előadó tanácsost a buda­pesti V. és VIII. ker. állami főgymnasiumokhoz a klasszikus nyelvek, továbbá a IV. és V. ker. főreáliskolákhoz a rendkívüli latin nyelv taní­tásának tanulmányozása végett; dr. Lánczy Gyula tanácstagot a fiumei ál­lami főgymnasiumhoz a magyar nyelv, modern nyelvek s a történelem tanításának tanulmányo­zása végett; Pap Géza tanácstagot a nagybecskereki közs. főgymnasiumhoz a magyar nyelvi, történelmi s földrajzi tanítás megfigyelése végett; Nagy Ernő tanácstagot a nagyváradi r. kath. és belényesi gör. kath. főgymnasiumokhoz a tör­téneti és földrajzi tanításnak tanulmányozása végett; Paszlavszky József tanácstagot a kassai kath. főgymnasiumhoz és állami főreáliskolához a természetrajzi oktatás módszerének és a termé­szetrajzi szertárak tanulmányozása, illetőleg meg­tekintése végett; dr. Szamosi János tanácstagot az aradi kir. főgymnasiumhoz a klasszikus nyelvek, s a görög nyelv helyett választható tárgyak tanításának megfigyelése végett, úgyszintén az ottani állami főreáliskolákhoz a rendkívüli latin nyelv tanítá­sának megfigyelése czéljából; dr. Zoltvány Irén tanácstagot az érsekujvári és soproni főgymnasiumokhoz, úgyszintén a sop­roni főreáliskolához a magyar nyelv tanításának megfigyelése végett. Egyúttal Dóczi Imrét, az Orsz. Közoktatási Tanács tagját, mint rendkivüli ministeri meg­bízottat, az 1883. évi XXX. t.-czikk 46. §-a alapján a halasi, kis-ujszállási és mezőtúri ev. ref. főgymnasiumokhoz küldötte ki a klasszikus nyelvek s a görög nyelv helyett választható tárgyak tanításának megfigyelése végett. Továbbá: Bogyó Samu kereskedelmi akadémiai tanárt a szegedi, kolozsvári és aradi felső kereskedelmi iskolákhoz a szakoktatásnak az 1895. évi szer­vezet értelmében való tanulmányozása végett; dr. Bokor József kereskedelmi akadémiai ta­nárt a nagy-szőllősi és kis-martoni polgári és ipariskola kapcsolatának tanulmányozása czél­jából ; dr. Bánóczy József országos izraeli képző­intézeti igazgatót a temesvári áll. tanító képző­intézet és felsőbb leányiskolához, valamint a sze­gedi felsőbb leányiskolához a neveléstan és ma­gyar nyelv tanításának megfigyelése végett; Dezső Lajos áll. tanítóképző intézeti igaz­gatót a Csáktornyai és dévai áll. tanítóképző intézetekhez a magyar nyelv tanítási módszeré­nek az idegen ajkú népiskolában, főkép a neve­zett intézetek gyakorló iskoláiban való megfigye­lése végett; Kapy Gyula ág. hitv. ev. tanítóképző intézeti igazgatót a csurgói és modori áll. tanítóképző intézetekhez az ének- és zene­oktatás, gyakor­lati tanítások és ifjúsági körök szervezetének megfigyelése végett; Lád Károly polgári fiúiskolai igazgatót Tu­­rócz-Szent-Mártonba a polgári iskola viszonyá­nak a hozzákapcsolt felső kereskedelmi iskolá­hoz, és Temesvárra az irgalmas nővérek veze­tése alatt álló polgári leányiskolák tanulmányi rendszerének megfigyelése czéljából; Névy László, kereskedelmi akadémiai igaz­gatót a székesfehérvári, veszprémi, szombathelyi felső kereskedelmi iskoláknak tanulmányozására a szakoktatás szempontjából; Pásthy Károly áll. polg. leányiskolai igaz­gatót a szegedi népoktatásügynek, különösen pe­dig a városi és tanyai népiskolák oktatásügyének tanulmányozására; Péterfy Sándor ny. képezdei tanárt az eper­jesi és hódmezővásárhelyi áll. kisdedóvónőképző intézetek tanulmányi állapotának megfigyelésére; Orbók Mór áll­ tanítóképző intézeti igazgatót a kolozsvári, deési és tordai polgári leányisko­lákhoz, különösen a mennyiségtani tárgyak taní­tásának megfigyelése végett; Gyertyánffy István paedagogiumi igazgatót a brassói népoktatási intézetekhez, a tanulmányi állapot, de különösen az iskolai felszerelés ta­nulmányozása szempontjából; dr. Gyulay Béla polgári leányiskolai igaz­gatót az aradi és pécsi polgári leányiskolákkal kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyamok tanulmányozása végett; Szetvizer Lajos igazgató-tanítót a székes-fő­városi elemi népiskolákhoz, a magyar nyelv ta­nítási módszerének megfigyelése végett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Borlován János okleveles tanítót a dálos-csik­­lényi községi elemi népiskolához rendes tanítóvá kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Stefaniga Virgil okleveles tanítót a glimbokai községi elemi népiskolához rendes tanítóvá ki­nevezte. A m. kir. belügyminister Temes vármegyé­ben a gattajai anyakönyvi kerületbe anyakönyv­vezetővé ifj. Raatz Pál községi jegyzőt, a per­­koszovói anyakönyvi kerületbe pedig Stolniczky Károly helyettes jegyzőt nevezte ki és mind­kettőt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is meg­­bizta. A m. kir. belügyminister Veszprém vár­megyében a vörös­berényi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Báthory József körjegyzőt nevezte ki és őt a házassági anyakönyv veze­tésével és a házasságkötésnél való közreműkö­déssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer G­ö­m­ö­r-K­i­s­h­o­n­t vármegyében anyakönyvvezetőkké az alsó-szkál­­noki anyakönyvi kerületbe Purjesz Ignácz kör­jegyzőt, a serkeibe Csehacsek Oszkár körjegyzőt, a ráhóiba pedig Veiser Károly körjegyzőt ne­vezte ki és valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közremű­ködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer B­á­c­s-B­o­d­r­o­g vár­megyében a kovil-szent-iváni anyakönyvi kerü­letbe anyakönyvvezetővé Borovszky Ferencz köz­ségi jegyzőt, anyakönyvvezető helyettesekké pe­dig a dantovai kerületbe Sztukits Lajos községi írnokot s a bikityibe Vancsura János községi írnokot nevezte ki és valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer Szatmár várme­gyében a gaurai anyakönyvi kerületbe anya­könyvvezetővé Mánya Márton közgyámot, a ma­­darászi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Karancsy Árpád körjegyzőt, a vámfalusi anya­könyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Tardy Dánielt, a gencsi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Kovács Zsigmond ev. ref. tanítót, a csoma­közi anyakönyvi kerü­letbe anyakönyvvezető helyettessé Beszler János jegyzői írnokot, az ilodai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Wallerstein Antal jegyzői írnokot, a sárköz­újlaki anyakönyvi ke­rületbe anyakönyvvezető helyettessé Csontos Pál segédjegyzőt, az erdődi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Mitlián János jegy­zőt nevezte ki, és Wallerstein Antal kivételével, valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer Sáros vármegyében a kapissói anyakönyvi kerületbe anyakönyvveze­tővé Maholányi Zoltán helyettes körjegyzőt ne­vezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésé­vel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer Baranya várme­gyében anyakönyvvezető helyettesekké, a házas­sági anyakönyv vezetésére és a házasságkötések­nél való közreműködésre is kiterjedő hatáskörrel, a német-bólyi kerületbe Kovács Lajos segéd­jegyzőt, a sárdiba Farkas György segédjegyzőt, a mekényesibe Ijalb Gyula evang. segédtanítót, a születések és halálozások anyakönyvezésére szo­rítkozó hatáskörrel pedig a kácsfalui kerületbe Pigethi Antal segédjegyzőt nevezte ki. A m. kir. honvédelmi minister Kovács Endre volt 1848/49-es honvéd főhadnagyot a honvéd menházhoz számellenőrré nevezte ki. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság kinevezte: Zabák Kálmán budapest-ferenczvá­­rosi dohányjövedéki tisztet a szent­gotthárdi do­hánygyári igazgatósághoz szertári kezelővé; Mit­­termayer Imre miskolczi és Mandis Károly budapesti dohányjövedéki tiszteket a nagybecs­kereki, illetőleg szuloki dohánybeváltó hivata­lokhoz dohánybeváltó hivatali kezelőkké; Lakits János, Böllmann Antal, Szabó György és Fodor Zoltán dohányjövedéki tiszteket dohánygyári gyár­tási osztályvezetőkké; Trux Béla, Rebay István, De­meter Benedek, Szabó Gyula, Dániel Jenő, Marinovits István, Czirbesz Endre dohányjöve­déki segédtiszteket és Mailász Ernő budapesti fogyasztási adóhivatali tisztet dohányjövedéki tisztekké; Bunyitay Béla, Lieber Antal, Tugerthi Frigyes dohányjövedéki gyakornokokat és Babics Ferencz segédtiszti teendőkkel megbízott dohány­gyári gyártási ügyelet dohányjövedéki segédtisz­tekké; Oszlár Károly, Jäger Sándor, Szedoglo­­vits Béla, Orell Lajos díjtalan dohányjövedéki gyakornok-jelölteket és Kemény Béla okleveles néptanítót segélydíjas dohányjövedéki gyakor­nokokká. Kraus Miksa budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Lá­zár (László) Vilmos és Anna vezetéknevének "i» Kovács«-r­a kért átváltoztatása, s­ évi 100.815. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Deutsch Zsigmond marosvásárhelyi ille­tőségű ugyanottani lakos és kiskorú gyermekei Ákos és Anna vezetéknevének »Német«-re kért átváltoztatása, f. évi 100.202. számú belügymi­nisteri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Schmidt Endre Miklós saári illető­ségű ugyanottani lakos vezetéknevének­­»Erős«-re kért átváltoztatása, f. évi 100.672. számú belügy­ministeri rendelettel, megengedtetett. O­b­l­á­t Sándor szerb-módosi illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének »Lóránt«-ra kért átváltoztatása, f. évi 101.805. számú belügyminis­teri rendelettel, megengedtetett. A földmivelésügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyi és kereskedelemügyi miniszerekkel egyet­­értőleg. gróf Csáky Zenó Szepes várme­gyei Welbach községben létező mezőgazdasági szeszgyára részére, az 1890. évi XIII. t.-czikk­­ben biztosított állami kedvezményeket meghosz­­szabbitotta.*) *) Helyesbítéséül a »Budapesti Közlöny« I. évi októ­ber 27-diki 247-dik számában megjelent közleménynek, melyben tévesen volt »Trencsén« vármegye említve Sze­pes helyett. A s­z­e­r­k.

Next