Budapesti Közlöny, 1897. december (31. évfolyam, 276-300. szám)

1897-12-01 / 276. szám

Galuska Alajos uj-hutai illetőségű ugyan­­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Mária és Anna vezetéknevének »Pataki«-re kért átvál­toztatása, I. évi 109.619 számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Galuska József uj-hutai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Czeglédi*-re kért átváltoztatása, f. évi 109.620. számú belügy­­miniszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú S­tali­er Gáspár, Mária és István uj­­hutai illetőségű ugyanottani lakosok vezetékne­vének »Huszár*-ra kért átváltoztatása, f. évi 109.621. számú belügyministeri rendelettel, meg­engedtetett. _______ Palácsik József uj-hutai illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének * Bányász*-ra kért átváltoztatása, I. évi 109.622. számú belügymi­nisteri rendelettel, megengedtetett. Brecska Gáspár uj-hutai illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Gáspár, Paulina, Amália, János és Etel vezetéknevének »Pintér«-re kért átváltoztatása, I. évi 109.623. számú belügyminiszeri rendelettel, megenged­tetett. _______ O­r­­­i­c­z­k­i Lajos répás-hutai illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének »Lőcsei«-re kért át­változtatása, I. évi 109.626. számú belügyminis­zeri rendelettel, megengedtetett. O­r­­­i­c­z­k­i János répás hutai illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei János Menyhért, Julianna, Terézia és József vezetékne­vének »Losonczi*-ra kért átváltoztatása,­ f. évi 109.627. számú belügyministeri rendelettel, meg­engedtetett. _______ Offertaler József répás-hutai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Török*-re kért átváltoztatása, f. évi 109.631. számú belügy­ministeri rendelettel, megengedtetett. S­p­r­o­c­h Gábor répás-hutai illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Lajos, Mária és József vezetéknevének »Erdös”-re kért átváltoztatása, I. évi 109.632. számú belügymi­nisteri rendelettel, megengedtetett. Fr­e­k­á­c­s Ignácz répás-hutai illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Károly, Róza és Anna vezetéknevének »Nemes*-re kért átváltoztatása, I. évi 109.633. számú belügymi­niszeri rendelettel, megengedtetett. Orliczki István ó-hutai illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú leánya Apollónia vezetéknevének »Aradi*-ra kért átváltoztatása, I. évi 109.635. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kánya János ó-hatai illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Ilona, Gáspár, Gizella és Béla vezetéknevének »Iparos"-ra kért átváltoztatása, f. évi 109.637. számú belügyminis­teri rendelettel, megengedtetett. Dr. Heimlich Salamon (Soma) gyöngyösi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Lász­ló­«-ra kért átváltoztatása, f. évi 110.956. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Elend Samu nezbud­lucskai illetőségű pusz­ta-óvári lakos vezetéknevének »Ernyei«-re kért átváltoztatása, I. évi 111.200. számú belügymi­niszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú P­f­e­f­fe­r Ödön Ferencz és Ignácz budapesti illetőségű ugyanottani lakosok veze­téknevüknek »Péteri «-re kért átváltoztatása, f. évi 112.151. számú belügyminiszeri rendelettel, meg­engedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister által f. évi 67.862. sz. alatt Kolozs vármegye közönsége ré­szére a bonczhidai hídon gyakorolt vámszedési jog meghosszabbítása, illetve újra engedélyezése tárgyában kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.­­czikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen en­gedélyokirat szerint Kolozs vármegye közönsége részére, a bonczhida-kályáni törvényhatósági közüt 1­934—1.980. km. szakaszán fekvő, a Sza­mos folyón átvezető, fából épült négynyilású bonczhidai vámos hidra vonatkozólag hivatali elődöm 1885. évi január hó 23-án 1752 sz. alatt kelt rendeletével engedélyezett s ugyan­csak hivatali elődömnek 1890. évi február hó án 5348. sz. alatt kelt rendeletével 1896. évi január hó 1-éig meghosszabbított s 1895. évi augusztus hó 18-án 55.703. sz. alatt kelt ren­­deletemmel ideiglenesen érvényben tartott vám­szedési jogot a lejárat napjától, azaz 1896. évi január hó 1-étől számítandó öt évre meghosz­­szabbitom, illetve újból engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő fel­tételekhez kötöm: I. Feljogosítom Kolozs vármegye közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értelmé­ben 1896. év január hó 1. napjától egész 1901. évi január hó 1. napjáig bezárólag, vagyis öt, egymás után következő éven át vámszedési jo­got gyakorolhasson, s ott a következő vámdi­­akat szedhesse: 1. Minden egyes felnőtt ló vagy marha után, akár befogva, akár csak szabadon haj­tatik át 2. Minden egyes apró állat u. m. sertés, juh, kecske vagy b orru után (szopós állatok vámmentesek): 1 112 kr (3 fillér). II. A vármegye közönségének a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősséget, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. t.-czikk­­ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a kire és a melyre a vámdijak fentebbi jegyzé­kében fizetési kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, a kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénz­értéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köte­les az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határo­zatai fognak alkalmaztatni. 3. Feladatává teszem a vármegye közönsé­gének, hogy a vámtárgy fentartása által a közforgalom érdekeit szolgálja, e végből köteles­sége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgy megfelelő fentartásáról gondoskodni; b) a közbiztonság szempontjából szükséges in­tézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból építésének költségeire nem for­dítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás a törvényhatóság közgyű­lésének határozatával, a törvényhatóság közúti alapjáról szerkesztendő zárszámadással együtt elém terjesztendő. III. A vámmentességeket az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és ud­vartartásaiknak állatai és járművei; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó járművek, fogatok és állatok; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képvi­selőinek fogatjai és állatjai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének fogatjai (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatjait, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítá­sára használtatnak. Ha az egyének vagy szállí­tási eszközök katonai minősége külsőleg felismer­hető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítvány­­nyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselőket, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket, a fegyen­­czeket, foglyokat, tolonczokat és az azokat kísérő személyzetet szállító fogatok és állatok; 6. az állami javak általában és az azokat szállító fuvarok és állatok ; 7. a m. kir. postát szállító fogatok és ál­latok ; 8. mindazoknak fogatjai, állatjai, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, köz­ségi közlekedési és községi utak építésével és jó karban tartásával vagy ezen teendők ellenőr­zésével vannak megbízva; 9. mindazon fogatok és állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomás­hoz vezető községi közlekedési vagy községi utak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak; 10. , 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes tágyakat szállító magán­fuvarok és állatok mentességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni lerovását vagy községi közmunkát teljesítő fuva­rok, állatok; 12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek fogatjai és állatai;. 13. temetkezési menetek és bucsujáratoknál használt fogatok, állatok, ha a menet csoporto­san és egyházi jel­vény­nyel vonul; 14. a templom, iskola és paplak építésére in­gyen kiszolgáltatandó fuvarok és állatok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők fogatai, állatai; 16. a tűzoltók, mentők fogatjai, állatai, mi­dőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére siet­nek, vagy onnan visszatérnek; 17. minden mezőgazdasági czélból közlekedő fogatok vagy hajtott állatok azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; to­vábbá a fegyveres erő élelmezése czéljából be­szerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak ka­tonai hatóság által kiállított igazolványt kell fel­­mutatniok; 19. az állami adót szállító községi elöljáró­kat szállító állatok és fogatok, midőn az elöl­járók ily minőségben működnek; 20. a községi elöljárók fogatai és állatai, mi­dőn sorshúzás, ujonszállítás vagy ellenőrzési szemle czéljából utaznak; 21. távirdai küldönczöket szállító állatok és fogatok; 22. a vámtulajdonos által önként vámmente­seknek elfogadott állatok és fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magán­jogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 18., 19. és 20. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok. ig. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül le­szállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. v. Közérdekből, különösen hadászati szempontok­ból szükséges hasonló létesítmények államkölt­ségen való megépítését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. VI. A vámszabályzat a vámszedés helyén látható helyen és jól olvasható alakban, közigazgatási 3 kr (6 fillér).

Next