Budapesti Közlöny, 1898. február (32. évfolyam, 25-47. szám)

1898-02-01 / 25. szám

pont alatt fölsorolt postakezelési díjak nem járnak. II. Trieszten át. a) a belföldi szállításért: 1. sulyportó a feladás helyétől Triesztig (. . . ik távolsági fokozat) a belföldi tarifák szerint (1. VI. Részt). Terjedelmes csomagokért a rendes sulyportó másfélszerese jár. Terjedelmesek azon csomagok, melyek a belföldön is terjedelmesek. (1. V. Rész 10. §. 4. pontját); 2. értékportó, értéknyilvánítás esetén a belföldi értéktarifa szerint (1. VI. Részt); b) a tengeri szállításért (tekintet nélkül a tá­volságra és a rendeltetési helyre) 1. súlyportó: 5 kg.-ként vagy ennek részéért: 50 krajczár; 2. értékportó (értéknyilvánítás esetén): 120 frtonként vagy ennek töredéke után: 121/a krajczár (minimum 13 kg); 3. tengeri veszély elleni biztosítási díj 120 frtonként vagy ennek töredéke után: 15 krajczár, mely csakis a Ma­gyarországból eredő küldeményekre kötelező. Ezentúl nem csak Trieszten át, hanem Cons­­tanzán át is lehet 500 írt (1250 ftb)ig terhelt utánvételes kocsipostai csomagokat váltani, de csakis Konstantinápoly, Szaloniki, Szmirna és Beiruti városokkal, még pedig ugyanazon felté­telek és utánvételi jutalék mellett, a minek az e forgalomban váltott nemzetközi csomagokra érvényesek (1. fönt.) Budapesten, 1898. évi január hó 26-án. A minister megbízásából: Szalay, s. k. elnökigazgató. A kereskedelemügyi m. kir. minister által f. évi 5.231. szám alatt kiadott XIX. Függelék: a budapesti közúti vaspályatársaság villamos vasúthálózatára vonatkozó engedélyokirathoz. A budapesti közúti vaspályatársaság villamos vasut-hálózatának építésére és üzletére az 1895. évi szeptember hó 19-én 63.296. sz. alatt ki­adott engedélyokirathoz az 1868. évi április hó 20-án 4.973. sz. alatt az országgyűlés jóváha­gyásával kibocsátott vasutengedélyezési rende­let alapján III. Függelékként a következőket állapítom meg: 1. §• A budapesti közúti vaspályatársaságnak enge­délyt adok és egyúttal kötelezem arra, hogy a budapesti Ferencz József híd dunajobbparti híd­főjétől a Fehérvári­­utón, valamint az úgyneve­zett kelenföldi Átlós utón és az ebből kiágazó hozzájáró utón át a m. kir. államvasutak kelen­földi állomásáig vezetendő villamos közúti vas­utat s annak sósfürdői szárnyvonalát megépítse s törzshálózatának engedély ideje alatt szaka­datlanul üzletben tartsa. 2. §. Az engedélyezett villamos vasút megépítése és üzleti czéljaira szükséges székesfővárosi köz­területek igénybevételére, az azzal kapcsolatos feltételekre nézve a székes­főváros közönsége és a budapesti közúti vaspályatársaság között 1895. évi szeptember hó 5-én megkötött, kor­­mányhatóságilag jóváhagyott szerződés irányadó. Az ugyane czélokra netán szükséges egyéb területekre nézve pedig a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. t.-czikk alapján ezennel enge­délyeztetik. 3. §• Az engedélyezett villamos vasút építésénél és üzleti berendezésénél az 1897. évi augusztus hó 12-én megtartott közigazgatási bejárásról, illetve az ugyanezen évi deczember hó 7-én foganato­sított közigazgatási pótbejárásról felvett s a je­len függelék kiegészítő részét képező jegyző­könyvek, a közigazgatási bejárás, illetve pótbe­járás alapján jóváhagyott tervek, nemkülönben a bevezetőleg idézett engedélyokirat és az előző 2. §-ban említett szerződés határozmányai irány­adók. 4­ §• Engedélyes társaság e vasutat és annak szárny­vonalát a jelen engedélyokirat függelék keltétől számított egy év alatt megépíteni és ugyanezen határidőn belül a közforgalomnak átadni tartozik. Az építési részlettervek benyújtására mindkét vonalra nézve az engedélyokirat függelék kelté­től számított 3 hónapi határidő állapíttatik meg. 5. §• Engedélyes társaság köteles a tervezés alatt álló, budapest-budafoki villamos h. é. vasút vonatainak a Ferencz­ József híd dunajobb­parti oldalán levő téren a Sáros fürdővel szem­ben létesítendő kitérőig való bevezetését meg­engedni, s e czélból a csatlakozás valamint a Ferencz­ József hídtól az (Átlós) útig terjedő vonalszakaszának együttes használata iránt a nevezett h. é. vasút engedélyesével a kelenföldi villamos közúti vasút építési részletterveinek be­nyújtására a fenti 4. §-ban megállapított határ­idő alatt egyezségre lépni. A­mennyiben az érdekelt felek között e rész­ben egyezség létre nem jöhetne, az együttes használat feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja mindkét félre nézve kötelezőleg megállapítani. 6­ §• Az esetre, ha az előző szakaszban említett budapest-budafoki h. é. villamos vasútnak az »Átlós-útig« leendő bevezetése iránt az enge­délyes és a székes­főváros közönsége között megállapodás nem jöhetne létre, a kereskedelem­ügyi miniszer fenntartja magának, hogy a b. é. vasútnak a Ferencz­ József híd dunajobb­parti oldalán lévő térre leendő közvetlen be­vezetése czéljából szükséges intézkedéseket meg­tehesse, a­mely eset bekövetkeztével önként érthe­­tőleg a közúti vaspályatársaság a fenti 1. §-ban megjelölt vonalat »Kelenföld« állomás­tól csupán az »Átlós« útnak a Fehévári­­úthoz való csatlakozásáig lesz jogosítva kiépí­teni, biztosíttatván részére egyúttal az a jog, hogy az Átlós­ útnál és a Sárosfürdő előtt a b. é. vasúthoz csatlakozhassák és ennek közbenső vonalszakaszát együttesen használhassa. A csatlakozások és együttes használat ebben az esetben is a felek között a kereskedelemügyi miniszer jóváhagyásának fentartásával kötendő szerződésben lesz szabályozandó s ha mindezekre nézve megegyezés nem jönne létre, mindkét félre kötelezőleg a kereskedelemügyi minister dönt. A jelen függelék 2., 3. és 4-ik, valamint az alábbi 8., 9. és 10-ik §§-ai a közúti vaspálya­társaságnak Kelenföldtől a fehérvári­ útig veze­tendő vonalára is kiterjednek, mégis oly megszo­rítással, hogy ez esetben az egész vonalra enge­délyezett tényleges tőke megfelelően leszállí­tandó, illetőleg az elmaradó fehérvári­ úti vonal­­szakaszra eső tőkerészlet a beruházási tartalékba lesz helyezendő. 7­ §• Jelen »Függelék« erejénél fogva továbbá en­gedélyt nyer és kötelezettséget vállal a buda­pesti közúti vaspályatársaság Károly-kaszárnya­­zugligeti vonalából a Szép­ Ilonánál kiágazólag a Lipótmezőn át a Hüvös-vögybe vezetendő vil­lamos közúti vonal építésére és üzletére. Az 1895. évi szeptember hó 19-én 63,296. sz. alatt kiadott engedélyokirat és az ezen okirat 2. és 3. §§-aiban érintett szabályok és okmányok erre a vonalra is kiterjednek. A mennyiben a társaság törzshálózatára kiadott engedélyokirat mellékletét képező építési és üzletberendezési feltételeknek a Lipótmezei vasút különleges vi­szonyaira való tekintettel módosulást kellene szenvedniök, e módosítások és kiegészítések a közigazgatási bejárás eredményei alapján rende­leti uton fognak megállapittatni. B. §. A jelen »Függelék« 1. és 7. §§-aiban enge­délyezett vonalaknak, valamint az 1897. évi áp­rilis hó 11-én 8.361. SZ. alatt kiadott I­ Függelékkel engedélyezett budai belső körúti vonalnak építési és üzletberendezési költségei, továbbá a Ferencz­ József híd építési költségeihez való hozzájárulás­nak és a hídon átvezető vágányok lefektetésének, végül a társaság törzshálózatán szükséges beru­házások, beszerzések és kiegészítéseknek költségei 9.867.600 írtban állapíttatnak meg, mely tőké­ből engedélyes társaság forgalmi eszközöknek és azok tartalék alkatrészeinek beszerzésére 1.863.000 frtot tartozik fordítani. Ugyancsak a fenti tőkéből 3.000.000 frt tar­taléktőke kihasítandó, és a forgalom fejlődése által igényelt beruházásokra, nevezetesen az áramfejlesztő telepek létesítésére és kibővítésére, tápláló vezeték előállítására, a forgalmi eszközök szaporítására, szerkezeti megerősítések és átala­kítások végrehajtására, kocsiszin­tesek beszer­zésére, műhely és kocsiszín berendezésre fordí­tandó. A tényleges tőkének ezen előzetes megállapí­tása daczára, köteles engedélyes részvénytársaság a műszaki felülvizsgálat alkalmával a szóban­­forgó vasútvonalak építésére és üzleti megfelelő berendezésére tényleg fordított költségeket, vala­mint a tartaléktőke felhasználását az átalános kiadásokra és az időközi kamatokra előirányzott összegek kivételével a tényleg felhasznált tőke megállapítása végett igazoltan kimutatni. Utólagos leszámolás alá nem kerül a Ferencz­ József híd vágányainak lefektetésével felmerült költségeknek, valamint ezen híd építési költsé­geihez való hozzájárulásnak fedezésére engedé­lyezett 317.600 frt sem, mely összeg — a­meny­nyiben e részben a székesfőváros közönségével más megállapodás nem jönne létre, kizárólag az engedélyes társaság terhét képezi. Minthogy pedig ezen 317.600 frtnyi összegből 201.400 frt a társaság részéről a kincstárral szemben elvállalt és az e részben fennálló szer­ződés értelmében az engedély egész ideje alatt részletekben fizetendő hídépítési hozzájárulás törlesztésére további 25.000 frt pedig a társa­ság által a kincstárral szemben elvállalt kötele­zettségek biztosítására letett óvadék fedezésére szolgál, ennélfogva köteleztetik a társaság arra, hogy ezen összegeket rendeltetésüknek megfele­lően kezelje. 9. §. Jogosíttatik az engedélyes társaság az előző 8. §-ban megállapított tényleges tőke erejéig alaptőkéjét engedélyokirata 11. §-ában a czimle­­tek kibocsátására nézve megállapított elvek és feltételek korlátai közt felemelni. 10. §. A budapesti közúti vaspálya-társaság villamos vasút hálózatára vonatkozó engedélyokirat hatá­rozmányai, a mennyiben a jelen III. Függelék határozmányai által nem érintettek, a most engedélyezett villamos vasútvonalakra is kiter­jesztetnek. Kelt Budapesten, 1898. január 26-án. Báró Dániel Ernő, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A rácz-militicsi népkör alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 7.663. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 794. sz. alatt kelt rendeletével, az alvincz-nagy­­szeben-vöröstoronyi vasútnak Szeben vármegyében fekvő G­a­­­­­s, Kis-Apo­­­d, Nagy-Apo­­­d és O 11 h­í­d állomásait állami és magán-táviratok kezelésére felhatalmazta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, I. évi 840. sz. alatt kelt rendeletével, Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyében a solymári postahiva­talnál, azzal egyesitett távbeszélő hivatalt léte­­sittetett és azt táviratok kezelésével is megbízta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi január hó 27-én 5.744. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Pest Pilis-Solt-Kiskun vár­megye területéhez tartozó I­r s a községben a f. évi február hó 13-ára eső országos vásár ez év­ben kivételesen f. évi február hó 15-én tartassék meg. ________

Next