Budapesti Közlöny, 1898. február (32. évfolyam, 25-47. szám)

1898-02-15 / 36. szám

Fürst Izidor szabadkai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Filredi«-re kért átváltoz­tatása, folyó évi 11276. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Róth Izidor szabadkai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Bado«-ra kért átváltoz­tatása, folyó évi 11.277. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Lőwy Sándor szent-istváni illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „ Sugár ”-ra kért átváltoztatása, f. évi 11.379. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Gritzmacher Ferencz és Károly nagy-körösi illetőségű ugyanottani lakosok veze­téknevének »Szigeti«-re kért átváltoztatása, I. évi 11.380. számú ,belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Szpolecsnyi (Szpolecsnyik) János kör­jegyző, m. kir. anyakönyvvezető nagy-ugróczi lakos, valamint kiskorú gyermekei László János, József Albin, Jenő János és Margit vezetéknevé­nek »Jenöfi«-re kért átváltoztatása, I. évi 11.491. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Horn Valér késmárki lakos, valamint Béla, Valéria és Erika kiskorú gyermekei vezeték­nevének »Horti«-ra kért átváltoztatása, f. évi 11.626. számú belügyminiszeri rendelettel, meg­engedtetett. Fischer Károly m. kir. posta- és távirda­­főtiszt temesvári lakos, valamint kiskorú fia Károly vezetéknevének »Halász«-ra kért átvál­toztatása, f. évi 11.849. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Weiss Miksa pécsváradi illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Margit és Ödön vezetéknevének »Fehér«-re kért átvál­toztatása, f. évi 12.257. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. N­e­u­m­a­r­k Alfréd keszthelyi illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Stefánia és Móricz vezetéknevének »Simon«-ra kért átvál­toztatása, I. évi 12.305. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Lőwy Paulina pozsonyi illetőségű bécsi lakos vezetéknevének »Garai«-ra kért átváltoztatása, f. évi 12.463. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kabin­a Jenő cs. és kir. 26. sz. gyalog ez­redbeli szakaszvezető esztergomi lakos vezeték­nevének »Holló«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 12.515. számú belügyministeri rendelettel, meg­engedtetett. Z­i­n­n­e­r Mór nagy­szöllösi illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének »Zala«-ra kért át­­változatása, I. évi 12.546. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú N­e­u­m­a­r­k Géza keszthelyi illető­ségű budapesti lakos vezetéknevének »Simon»-ra kért átváltoztatása, f. évi 12.561. számú belügy­­m­inisteri rendelettel, megengedtetett, W­e­i­s­z Jakab temesvári illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének » Vincze«-re kért át­változtatása, f. évi 14.326. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Hochfelder József szabadkai kir. törvény­­széki aljegyző vezetéknevének »Hajnal«-ra kért átváltoztatása, I. évi 14.671. számú belügy­­­ministeri rendelettel, megengedtetett. 2 Kiskorú Puszta Károly mályi illetőségű miskolczi lakos vezetéknevének »Orosz«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 14.724. számú belügy­miniszeri rendelettel, megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 6,281. sz. alatt a besztercze-borgó-prund-borgó-beszter­­czei helyi érdekű vasút építésére és üzletére vonat­kozólag a következő Függeléket adta ki a szamos­­völgyi helyi érdekű vasút engedélyokiratához: A szamosvölgyi gőzmozdonyu helyi érdekű vasútnak az 1894. évi XIII. törvényczikkbe igtatott engedélyokiratához a császári és apos­toli királyi Felségének Bécsben 1898. évi január hó 23-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján s a magyar királyi ministérium nevében a következő: F­üggelék adatik ki. 1­ §• Ezen függelék erejénél fogva a szamosvölgyi vasút részvénytársaság engedélyt kap és kötele­zettséget vállal arra, hogy vasutjának Besztercze állomásától — Borgó-Prundig és innen elágazás­sal Borgó-Beszterczéig vezetendő gőzmozdonyú helyi érdekű vasutat a bevezetésben említett engedélyokiratban, valamint a jelen függelékben megállapított feltételek alatt megépítse és azt az alábbi 8. §-ban megszabott engedély tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2. §. A most engedélyezett vonal építésére és üzleti berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott és a jelen függelék kiegészítő részét képező építési feltéte­lek irányadók, fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyez­hessen. 3. §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hoszszelvény és helyzetrajz) a jelen függelék keltétől számí­tandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel a miniszer által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az enge­délyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen függelékben, az ennek kiegészitő részét képező épitési feltételekben, vagy az engedélyezési tár­gyalásról 1894. ápril 20-án és 1897. január 20-án felvett jegyzőkönyvekben foglalt határoza­tokra, úgy­szintén az üzlet biztonságának köve­telményeire való tekintettel, az előterjesztett ter­veket átvizsgáltatja és a­mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terve­ket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendel­kezéseknek is elég létetett, az épitési engedélyt harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. tör­­vényczikk szerinti jogaik érintetlenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m kir. minister által a pálya építése közben vagy bár­mikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes a kereskedemügyi m. kir. miniszer részéről már jóváhagyott tervek­nek bármily tekintetben leendő megváltoztatásá­hoz a nevezett miniszer engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes a jelen »függelék« keltétől számított 1112 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 4­ §­Ezen vasút kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. 5. §• A tényleges épitési és üzletberendezési tőke — 1.000.000 — azaz: egymillió frt-ban állapit­tatik meg, a mely tőkéből 781.000 frt a jelen függelék 1. §-ában megjelölt helyi érdekű vasút­vonal építésére és megfelelő üzleti berendezésére, 219.000 frt pedig a szamosvölgyi helyi érdekű vasútnak már forgalomban levő vonalain a most engedélyezett vasútvonal megépítésével kapcsolat­ban eszközlendő állomási bővítésekre, kiegészí­tésekre és forgalmi eszközök szaporítására lesz fordítandó. Az új helyi érdekű vasútvonal építésére és üz­leti­ berendezésére szolgáló 781.000 frtból enge­délyes részvénytársaság 58.000 frtot forgalmi eszközök beszerzésére tartozik fordítani. Az 1.000.000 frtnyi tényleges tőkének beszer­zésére szükséges névleges összeget (alaptőkét) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. 6. §• Engedélyes részvénytársaság a jelen függelék­ben és annak kiegészítő részeiben meghatáro­zott vagy azokból folyólag a kereskedelemügyi m. kir. minister által megállapítandó kötelezett­ségek teljesítéséért a jelen függelék tárgyát ké­pező létesítmények és munkák műszaki felül­vizsgálatának a kereskedelemügyi m. kir. minis­ter részéről történt helybenhagyásáig, illetve a műszaki felülvizsgálat alkalmával történt hiá­nyok teljes pótlásáig s a jótállási határidők le­jártáig egész vagyonával szavatol. A részvénytársaság e szavatolási kötelezett­sége a társaság alapszabályaiba mindenesetre felveendő. 7­ §• Az engedélyes részvénytársaság felhatalmazta­­tik, hogy mindaddig, a­mig a besztercze-borgó­­prundi vonalszakasz bármily irányban folytatást fog nyerni, a borgó-prund-borgó-beszterczei vonal­­szakaszon fel- vagy leadásra kerülő minden áru után, különbség nélkül az 1894. évi XIII. törvényczikkbe foglalt engedélyokirat 11. §-a értelmében megállapítandó díjtételeken felül, 100 kgkint 8 fillérnyi pótilletéket szedhessen. 8. §. A besztercze - borgó - prund - borgó - beszter­­czei helyi érdekű vasútvonal engedélyének tar­tama az ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1894. évi XIII. törvényczikkbe foglalt en­gedélyokirat 20. §-a szerint az állam részére biztosított megváltási jognak erre a vonalra való változatlan kiterjesztésével a jelen függe­lék kelte napjától számított egymásután követ­kező 90 évben állapíttatik meg. Ezen 90 év elteltével a vasútvonal és annak összes tartozékai — a­mennyiben a fentebb idézett engedélyokirat 20. §-a alapján már előbb meg nem váltatnának — ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és sza­bad haszonélvezetébe, illetve engedélyes rész­vénytársaság, vagy annak jogutódjai ezt a vas­útvonalat összes tartozékaival együtt teljesen jó karban, ingyen és tehermentesen tartoznak át­adni. 9. §. Az engedélyes vasút részvénytársaság ré­szére a most engedélyezett vasútvonalat illető­­főleg biztosíttatnak mindazon jogok és kedvez­mények, melyeket az 1880: XXXI. törvény­czikk és az 1888: IV. törvényczikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak, egyúttal megállapittatik, hogy a­mennyiben a vasútvonal üzletéről az engedélyes részvénytársaság külön számadást vezet, e vonalnak a szállítási és egyéb adóktól való törvényes mentessége a jelen »füg­gelék« keltétől fog számíttatni. 10. §. A szamosvölgyi vasút épitésére és üzletére vonatkozó s az 1894. évi XIII. törvényczikkbe foglalt engedélyokiratnak a jelen »függelék« ál­tal nem érintett határozatai a most engedélye­zett vasútra egész terjedelmükben változatlanul kiterjesztetnek. Budapest, 1898. évi február hó 3-án. A m. kir. ministerium nevében: Báró Dániel, s. b­. kereskedelemügyi m. kir. minister.

Next