Budapesti Közlöny, 1898. február (32. évfolyam, 25-47. szám)
1898-02-15 / 36. szám
Kiegészítő melléklet a besztercze-borgó prundborgó-beszterczei helyi érdekű vasútra vonatkozó engedélyokirat-függelékhez. A besztercze-borgó-prundborgó-beszterczei helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A szamosvölgyi helyi érdekű vasút Besztercze állomásától Borgó-Prundig s innen a borgóbeszterczei fűrésztelepig vezetendő rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyu vasút az engedélyokirat-függelék B-ikV-a értelmében, a kereskedelemügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szeint építendő kis olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 40 (negyven) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és sínkapcsolószerekre, vashídszerkezetekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítások eszközlésénél a szamosvölgyi helyi érdekű vasútnál követett eddigi eljárás marad érvényben. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni köteles. Az építésre vonatkozó összes terveket 2—2 példányban kell felterjeszteni. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a besztercze-borgó-prundi vonalrészen 10°/o0-el, a borgóprund-borgó-beszterczei vonalrészen pedig 16°/00-el állapíttatok meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán a besztercze-borgó-prundi vonalrészen 300, a borgó-prundborgó-beszterczei vonalrészen pedig 250 m.-nél kisebb félátmérővel nem szabad bírniok. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest, — bezárólag 25 m. magasságig 14/2 vagy 14/4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 11/2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeléssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, anélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kimérésével, közös magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapítandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akképen elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, ahol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenítendők lesznek, olyképen azonban, hogy az által más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0,8 m. széles padka hagyandó, és ugyanilyazévesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. Szálas vagy csemete erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, amelyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előírt szélességben beváltandók, illetve kisajátítandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályzerűi védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, amelyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése illetve be nem fásítása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformációk meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Az illetve belvízterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín legalább 0,80 méterrel a legmagasabb ár- illetve belvízállás felett lesz tartandó, és úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, ahol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékainak lejtői a szükséghez képest biztosítandók. A hó vagy futóhomok befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védőintézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján fognak megállapíttatni és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek színe között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0,5—10 m., nagyobb hidaknál pedig legalább 1,5 méter nyilt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosítandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vízlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, amidőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előírt tiszta nyílás nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, ahol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyíltszerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — legalább 0 60 m. magas felültöltéssel állítandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azoknsak csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgálnak — bezárólag 100 m. nyílásig és szintén a fentebb előírt felültöltéssel, betonvagy vascső-átereszek is lesznek építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő külön alapozással látandók el. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei is köböl vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 30 m. nyílásig tölgyfából, és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállítandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. A borgó-prund-borgó-beszterczei vonalrészen a nyílt vasúti műtárgyak egészen fából állíthatók elő. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyítású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyílt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 5000 kilogramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési séma, illetve igénybevételek alapulvételével számítandók és szerkesztendők. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint amint az, tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre, megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — amennyiben ilynemű műtárgyak ezen a vasútvonalon egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig — a netán felmerülő esetekben történendő megállapításokhoz, képest — fából vagy vasból lesznek előállítandók, megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett pillérek helyett, falazott lábazatokon fajármok is alkalmazhatók. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hídpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest megfelelő számú és nyilású átereszek vagy hidak építendők, melyek, — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik, — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előírt feltételek mérvadók. 0,30 méternél nem nagyobb nyílással bíró fedett átátereszek azonban kellően indokolt esetekben mint tölgy - vagy vörösfenyőfa- tömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hídpadlózatokhoz és hidrásokhoz, valamint hídfőkhöz, hídjármákhoz, jégtörőkhöz, alapcsölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad, használni. Hidak és átereszek, támasztó és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan ég * .