Budapesti Közlöny, 1898. február (32. évfolyam, 25-47. szám)
1898-02-15 / 36. szám
akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával, az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg, az azokra nézve netán más helyen külön előírt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0,80 méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, amelyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0,80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. A vas-hordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hídtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, amennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az ezeket helybenhagyó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 015 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsborítással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel borítandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 ms és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m2-nyi, a czélra alkalmas földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár, illetve belvíz területekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel borítandók. III. Felépítmény. A pálya 1435 méter nyomtávval építendő. A besztercze-borgóprundi vonalrészen — beleértve Borgó-Prund állomást is — az átmenő fővágány új aczélsínekből, függő ütközéssel készítendő ; a borgóprund-borgóbeszterczei vonalrész átmenő vágányában, valamint az egész vasútvonal állomásainak mellékvágányaiba azonban az apahida-deési vonalon kicserélendő ócska vassínek, amennyiben azok még teljesen használható állapotban lesznek, szilárd ütközéssel is alkalmazhatók. Úgy az új aczél-, mint az ócska vassínek, is, folyóméterenkint 2,-6 klorinnál könnyebbek nem lehetnek és oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 5000 (ötezer) kilogramm keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1000 kgr.-ot meg ne haladjon. Az apahida-deési vonal számára — az uj vonalon felhasználandó ócska használható sínek mennyiségének megfelelőleg — új aczélsínek szerzendők be az építési tőke terhére. A vágányok egymástóli távolsága — középtől középig mérve — az állomásokon 4'5 méternél, a nyílt vonalon pedig 3'6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak — a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1/3°/0-át, és azonkívül egy teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számíthatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő helyi érdekű vasút vonalán összesen 2.940 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Deés forgalmi kiinduló és csatlakozó állomáson előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A szamosvölgyi helyi érdekű vasút »Deés« állomásának vágányai a szükségnek megfelelőleg átalakítandók és kibővítendők. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állíthatók elő. A közönséges talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: a folyóméterenként 236 kilogramm nehéz aczélsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2'20 m., vastagság = 014 m., alsó szélesség = 0'20 m., és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, amelyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartalék talpfáknál 1016 m,, az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig 1014 m. A kitérőkben valamint a nyílt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, amelyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskededelemügyi m. kir. minister az engedélyes által még a megrendelés, illetve beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók, fontosabb útátjáróknál azonban vezérsínek követelhetők. Az elrendeléshez képest esetleg egyes fontosabb útátjáróknál a sinszálak, illetve vezérgerendák vagy vezérsínek közt, valamint kellő szélességben a sinszálak külső széléhez csatlakozóan is kőburkolat lesz előállítandó, amelynek terjedelme, neme és minősége esetről-esetre fog megállapíttatni. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics használandó s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt 0 25 m. vastagsággal és a sintalpak magasságában 2 8 m. szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések kavics beágyazása a sínek talpa alatt 0 30 m. legyen. A csatlakozó állomásokon és a csatlakozási vonalrészeken előállítandó felépítmény, váltók és keresztezések beágyazásának méreteire és egyéb részleteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabványok és szabályok mérvadók. Tartalékul köteles az engedélyes vágány-kilométerenként, de kivéve a csatlakozó állomásokon előállítandó vágányokat (negyven) 40 köbméter beágyazási kavics-anyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. (Folytatása következik.) A beszterczei orvosok egyesületének alapszabályait a m. kir. belügyministerium, I. évi 4.989. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A homoród-karácsonfalvi olvasókör alapszabályait a m. kir. belügyministerium, folyó évi 11.431. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A hosszú-mezői polgári dalkör alapszabályait a m. kir. belügyministerium, I. évi 12.671. sz. alatt, a bemutatási záradékka ellátta. A földmivelésügyi m. kir. minister által kiadott, a gazdasági irányú ismétlő iskolák részére szükséges » Vezérfonal« pályázati hirdetményre beérkezett 15 pályamű közül a bíráló bizottság egyet sem talált, amely a pályázati feltételeknek teljesen megfelelt volna, ennélfogva a kitűzött pályadíj kiadható nem volt. A »Vezérfonal« megírásával a minister Tormay Béla miniszeri tanácsost bízta meg. A pályázatra beérkezett művek a földmivelésügyi m. kir. ministerium segédhivatali főigazgatójánál 14 napig átvehetők. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 2.960. számú rendelettel, közhírré teszi, hogy az osztrák kereskedelemügyi minister f. évi január 3-án kelt rendeletével, (R. G. Bl. Stück II. No. 7.) a házalást Laibach város területén, — a fennálló házalási szabályok 17. §-ában s az ezen §-t kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett — 1898. évi julius hó 1-én kezdődő hatálylyal, betiltotta. A nagyváradi m. kir. posta- és távirda-igazgatóság közhírré teszi, hogy a Szilágy vármegye tasnádi járásába tartozó Tasnád-Szarvad község a tasnádi posta- és távirdahivatal postai kézbesítő köréből 1898. évi márczius hé 1-től kezdődő hatálylyal a szakácsi postahivatal postai kézbesítő körébe átkebeleztetett. A budapesti kir. közjegyzői kamara közhírré teszi, hogy Babics Béla volt egri kir. közjegyző helyébe helyettesül Brünauer Emil egri kir. közjegyzőhelyettes rendeltetett ki. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Opre Péter aradi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett, Kalmár Mihály gyulai ügyvéd pedig elhalálozása következtében, a lajstromból kitöröltetett. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Naszluhácz Ödön ügyvéd székhelyét Ó-Radnáról Beszterczére tette át. NEMHIVATALOS RÉSZ. A képviselőház 1898. évi február hó 5-én tartott 233-ik ülésének jegyzőkönyvi kivonata. 2570. Napirend szerint következik a kérvények 7. sorjegyzékének tárgyalása. Liebling község kérvénye vasúti hozzájárulás leszállítása iránt. — A ház e kérvényt irattárba tétetni határozta. 2571. Újpesti házbirtokosok kérvénye taksás viszonyuk rendezése tárgyában. — A ház az igazságügyministernek kiadatni határozta. 2572. Szeged szab. kir. város, Ugocsa, Csanád, Maros-Torda, Liptó, Nyitra, Győr, Komárom, Háromszék, Hont, Kolozs és Gömör-Kishont megyék feliratai és tűzkár-biztositás iránt.— Kiadatik a belügyministernek. 2573. Az érsekujvár-vidéki tanítóegyesület kérvénye a nyugdijt nélkülöző tanítók ellátása iránt. — Kiadatik a vallás- és közoktatásügyi ministernek. 2574. Koháry István 48-as honvéd kérvénye nyugdíj megállapítása iránt. — Kiadatni határoztatok a ministerelnöknek. 2575. Tolna-megyei Decs község felirata a vasúti hozzájárulás leszállítása végett. — Viszszavétel czéljából a ház irodájába tétetni határoztatok. 2576. Weinrich Ferencz 48-as honvéd kérvénye italmérési jog engedélyezéséért. — Visszavétel végett a ház irodájába tétetni határoztatok. 2577. Koszy Ferencz 48-as honvéd kérvénye nyugdíj megállapításáért. — Kiadatni határoztatok a ministerelnöknek. 2578. Szabolcs vármegye felirata az államépítészeti hivataloknál mutatkozó hiányok pótlása tárgyában. — Kiadatik a kereskedelemügyi ministernek.