Budapesti Közlöny, 1899. július (33. évfolyam, 149-174. szám)

1899-07-01 / 149. szám

A vallás­ Szávay Első­­ vári államig­yához a X/ kinevezte alatt. János - díjas joggya.. .mister­i kapós­ul isko­­l anitónővé .. kir. minister .m­a prakfalvai ami elemi iskolai . i minőségében, a noz áthelyezte. stábla elnöke a vezetése * kerületébe ifj. Maróczy gatót ideiglenes minőségű nevezte ki. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke Pataki Ferencz végzett joghallgató máramaros-szigeti lakost a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. Kiskorú Klein Andor tisza­roffi illetőségű szolnoki lakos vezetéknevének * Kozma«- ra kért átváltoztatása, I. évi 63.614. számú belügyminis­­zeri rendelettel, megengedtetett. a­ Halter és tan gy. Feuchtenberger Károly hodosi ev. népta­nító, valamint kiskorú gyermekei Margit, Ilona, Dezső, Erzsébet, Katalin és Károly vezetéknevének »Fenyves«-re kért átváltoztatása, f. évi 64.166. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Soncek Oszkár pozsonyi illetőségű somorjai lakos cs. és kir. tüzér tizedes vezetéknevé­nek »Szönyi«-re kért átváltoztatása, f. évi 64.765. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Campan (Kimpán) Grábor maradék illető­ségű debreczeni, lakos, valamint kiskorú fia János vezetéknevének »Mezei«-re kért átváltoz­tatása, I. évi 64.847. számú belügyminiszeri ren­delettel, megengedtetett. /■ - h Hanover Izidor kecskeméti illetőségű oros­­házi lakos vezetéknevének »Havas«- ra kért átváltoztatása, f. évi 65.091. számú belügy­miniszeri rendelettel, megengedtetett. Goldmann Gyula aradi illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének »Aranyosi «-ra kért át­változtatása, f. évi 65.151. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. S­z­i­m­r­ó­k Antal zentai illetőségű ugyanot­tani lakos vezetéknevének »Sándor «-ra kért át­változtatása, I. évi 65.915. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Klein Jakab deszki illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének »Karczag”-ra kért átváltoztatása, f. évi 65.941. számú belügyminis­teri rendelettel, megengedtetett. Fekete Márton bőgőzi illetőségű agyagfalvi lakos vezetéknevének »Zongor«-ra kért átváltoz­tatása, f. évi 65.979. számú belügyministeri ren­delettel, megengedtetett. Z­e­r­n­a Mihály kántortanitó csolnoki lakos, valamint kiskorú gyermeke Ferencz vezetékne­vének »Acsai«-ra kért átváltoztatása, f. évi 66.049. számú belügyminiszeri rendelettel, megenged­tetett. 2 S­t­á­n­c­s­u­s Dénes szt.-lászlói illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Dénes, Vilma és Berta vezetéknevének »Szabadi«-ra kér­t átváltoztatása, I. évi 66.112. számú belügy­miniszeri rendelettel, megengedtetett. C­s­é­b­i­­­s Pál kántortanító sárkányi lakos, valamint kiskorú gyermekei Gyula, Kálmán és Jenő vezetéknevének »Csepregi«-re kért átváltoz­tatása, I. évi 67.045. számú belügyministeri ren­delettel, megengedtetett. A m. kir. igazságügyminister 1899. évi 37.145 IM. számú rendelete, a gazdasági és ipari hitelszövet­kezetekről szóló 1898: XXIII. t.­czikk 6., 46 és 52. §§-ai értelmében a kereskedelmi czégjegyzék­­ben teljes­ítendő bejegyzések tárgyában. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898: XXIII. t.-czikk 83. §-a alapján a keres­kedelemügyi m. kir. minister úrral egyetértőleg az idézett törvény 6., 46. és 52. §§-ai értelmé­ben a kereskedelmi czégjegyzékben teljesítendő bejegyzések tárgyában a következőket rendelem: 1. Ha valamely gazdasági és ipari hitelszövet­kezet az 1898. évi XXIII. t.-czikk értelmében alakul és czégét bejegyeztetni kéri (1898: XXIII. t.-czikk 6. §.), vagy ha valamely, az 1898. évi XXIII. t.-czikk hatálya előtt keletkezett gazda­sági és ipari hitelszövetkezet a most idézett tör­vény értelmében átalakul és a czégjegyzék bíró­ságánál bejelenti, hogy az idézett törvény hatá­rozatai értelmében kiván működni (1898: XXIII. t.-czikk 46. §.) a czégjegyzéklapnak »A társaság jogviszonyai« feliratú hatodik rovatába, a keres­kedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. évi deczember 1-én 26.922. sz. alatt kiadott czégjegyzék rendelet (Rendeletek Tára 1875. évi 1. 523. 1.) 11. §-ában felsorolta­kon kívül, be kell vezetni az első esetben azt, hogy a szövetkezet az 1898. évi XXIII. t.-czikk értelnében alakult, a második esetben pedig azt, hogy íx. szövetkezet az 1898: XXIII. t.-czikk határozata , értelmében működik. 2. Ha valamely, az 1898. évi XXIII. t.-czikk értelmében alakult, illetőleg átalakult szövetke­zet az idézett törvény 52. §-a értelmében az Országos központi hitelszövetkezetbe belép s ezt­­a törvény idézett 52. §-a első és második bekez­désének megfelelően igazolja: a c­égjegyzéklap már említett hatodik rovatában az 1. pontban megjelölt bevezetésen kívül, az országos központi hitelszövetkezetbe történt belépést is ki kell tün­tetni. Az 1898: XXIII. t.-czikk 52. §. harma­dik bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a belépés a szövetkezet czégében is kitüntetendő lévén, oly esetben, midőn a szövetkezet már a belépés előtt is be volt a czégjegyzékbe vezetve, a belépés következtében megváltozott czégszöve­­get, az 1875. évi 26.922. számú rendelet 5. és 14. §-ának alkalmazásával, az illető szövetkezet czégjegyzéklapjának a czég szószerinti szövegét tartalmazó harmadik rovatába kell bevezetni; ha pedig az idézett rendelet 9-ik §-a értelmében a szövetkezet számára több egymásután követ­kező lap nyittatott, a tovább következő lapok harmadik rovatába már előre bejegyzett korábbi czégszöveget veres tentával keresztül kell húzni, helyébe a megváltozott czégszöveget kell beje­gyezni és a »Jegyzet« rovatában a czégváltozást feltüntető bejegyzés alszámára kell utalni. 3. Az 1. és 2. pontban foglalt intézkedések megfelelően alkalmazandók a gazdasági és ipari hitelszövetkezeteken kívül azokra a más czélú gazdasági és ipari szövetkezetekre is, melyek az 1898: XXIII. t.-czikk első czimében foglalt határozatok szerint alakultak vagy átalakultak, s az ilyen szövetkezetek közül azokra is, me­lyek a pénzügyminister felhatalmazása alapján az Országos központi hitelszövetkezet kötelékébe fölvétettek. (1898. XXIII. t.-czikk 81. §.). Budapest, 1899. évi junius hó 22-én. PIÓSZ, 8. k. Kiegészítő melléklet a budapest—szent-lőrinczi h. é. vasutra vonatkozó 35.240/1899. számú enge­­délyokmányi függelékhez.*) A budapest—szent-lörinczi h. é. vasút villamos üzemre való átalakítására, valamint e vasút kispesti Lőrincz-utczai villamos üzemű szárny­vonalának építésére és üzleti berendezésére vonat­kozó feltételek. I. Általános határozmányok. Az Orczy-útnak az üllői-útba való betorko­­lásától az Üllői-út mentén Kispesten át Szent- Lőrinczig vezető, a Szarvas-csárdáig meghosszab­bítandó fővonalból és Kispest községből a Lőrincz-utcza hosszában a Lajos­mizsei h. é. vasútig vezetendő szárnyvonalból álló renderi nyomtávú h. é. villamos vasúthálózat az enge­dély-okirat 3. §-a értelmében, a kereskedelem­ügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább kö­vetkező részletes határozmányok szerint építendő ki­s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 40 (negyven) kilo­méter legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és sínkapcsoló sze­rekre, vashídszerkezetekre és forgalmi eszközökre, valamint az összes gépekre, szerkezetekre és villamos berendezésekre vonatkozó szállítási szerződéseket — az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve — a kereskedelem­ügyi miniszerhez jóváhagyás végett még a meg­rendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél az engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben általában a helyiérdekű vasutakra vonatkozó m. kir. állam­­vasúti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni kö­teles, mely utóbbiak mindig a m. államvasutak igazgatósága által kiadott fis annál megszerez­hető eredeti sokszorositványokban terjesztendők jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szük­séges részlettervek és munkarajzok. Így a szab­ványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is a székes­főváros határában­­fekvő vonalrészekre nézve 4—4 példányban, a külső vonalrészekre vonatkozólag pedig 2—2 példányban kell felterjeszteni. Az említett m. államvasúti szabványok alkal­mazása tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a­mennyiben az alábbi fejezetben eltérő megállapí­tások foglaltatnának, vagy a­mennyiben a fentebb megnevezett vasútvonalak­nak villamerejű üzemrendszere a szabványoktól való eltérést indokolná, illetve egyes munkákra, építményekre és berendezésekre nézve szüksé­gessé teszi. II. Alépítmény. A pálya alépítménye az 1897. évi augusztus hó 2-án és 3-án, illetőleg az 1898. február 25-én megtartott közigazgatási bejárásról és pót­bejárásról felvett jegyzőkönyvben foglalt rész­letes megállapítások szerint részben egy, részben két vágányra készítendő. A legnagyobb emel­kedés, illetve esés, a fővonalon 12 (tizenkettő) °/év-ben, a Lőrincz-utczai szárnyvonalon 15 (tizenöt) °/0o-ben, végül a szarvas-csárdai meg­hosszabbításon 24 (huszonnégy) °/0o-ben állapít­­tatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán a buda­pesti szt-lőrinczi fővonalon 100 méternél, a Lőrincz-utczai szárnyvonalon 30 méternél, végül a Szarvas-csárdai meghosszabbításon 100 méter­nél kisebb félátmérővel nem szabad bírniok. A pálya szabványos koronaszélessége az al­építmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, az egyvágányú pályarészeken 4­0 (négy) méter, a kétvágányú *) Lásd a »Budapesti Közlöny* 1. évi 1*7. és 1*8. számait.

Next