Budapesti Közlöny, 1899. július (33. évfolyam, 149-174. szám)
1899-07-01 / 149. szám
A vallás Szávay Első vári államigyához a X/ kinevezte alatt. János - díjas joggya.. .misteri kapósul iskol anitónővé .. kir. minister .ma prakfalvai ami elemi iskolai . i minőségében, a noz áthelyezte. stábla elnöke a vezetése * kerületébe ifj. Maróczy gatót ideiglenes minőségű nevezte ki. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke Pataki Ferencz végzett joghallgató máramaros-szigeti lakost a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. Kiskorú Klein Andor tiszaroffi illetőségű szolnoki lakos vezetéknevének * Kozma«- ra kért átváltoztatása, I. évi 63.614. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. a Halter és tan gy. Feuchtenberger Károly hodosi ev. néptanító, valamint kiskorú gyermekei Margit, Ilona, Dezső, Erzsébet, Katalin és Károly vezetéknevének »Fenyves«-re kért átváltoztatása, f. évi 64.166. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Soncek Oszkár pozsonyi illetőségű somorjai lakos cs. és kir. tüzér tizedes vezetéknevének »Szönyi«-re kért átváltoztatása, f. évi 64.765. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Campan (Kimpán) Grábor maradék illetőségű debreczeni, lakos, valamint kiskorú fia János vezetéknevének »Mezei«-re kért átváltoztatása, I. évi 64.847. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. /■ - h Hanover Izidor kecskeméti illetőségű orosházi lakos vezetéknevének »Havas«- ra kért átváltoztatása, f. évi 65.091. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Goldmann Gyula aradi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Aranyosi «-ra kért átváltoztatása, f. évi 65.151. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Szimrók Antal zentai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Sándor «-ra kért átváltoztatása, I. évi 65.915. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Klein Jakab deszki illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Karczag”-ra kért átváltoztatása, f. évi 65.941. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Fekete Márton bőgőzi illetőségű agyagfalvi lakos vezetéknevének »Zongor«-ra kért átváltoztatása, f. évi 65.979. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Zerna Mihály kántortanitó csolnoki lakos, valamint kiskorú gyermeke Ferencz vezetéknevének »Acsai«-ra kért átváltoztatása, f. évi 66.049. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. 2 Stáncsus Dénes szt.-lászlói illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Dénes, Vilma és Berta vezetéknevének »Szabadi«-ra kért átváltoztatása, I. évi 66.112. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Csébis Pál kántortanító sárkányi lakos, valamint kiskorú gyermekei Gyula, Kálmán és Jenő vezetéknevének »Csepregi«-re kért átváltoztatása, I. évi 67.045. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. A m. kir. igazságügyminister 1899. évi 37.145 IM. számú rendelete, a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898: XXIII. t.czikk 6., 46 és 52. §§-ai értelmében a kereskedelmi czégjegyzékben teljesítendő bejegyzések tárgyában. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898: XXIII. t.-czikk 83. §-a alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister úrral egyetértőleg az idézett törvény 6., 46. és 52. §§-ai értelmében a kereskedelmi czégjegyzékben teljesítendő bejegyzések tárgyában a következőket rendelem: 1. Ha valamely gazdasági és ipari hitelszövetkezet az 1898. évi XXIII. t.-czikk értelmében alakul és czégét bejegyeztetni kéri (1898: XXIII. t.-czikk 6. §.), vagy ha valamely, az 1898. évi XXIII. t.-czikk hatálya előtt keletkezett gazdasági és ipari hitelszövetkezet a most idézett törvény értelmében átalakul és a czégjegyzék bíróságánál bejelenti, hogy az idézett törvény határozatai értelmében kiván működni (1898: XXIII. t.-czikk 46. §.) a czégjegyzéklapnak »A társaság jogviszonyai« feliratú hatodik rovatába, a kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. évi deczember 1-én 26.922. sz. alatt kiadott czégjegyzék rendelet (Rendeletek Tára 1875. évi 1. 523. 1.) 11. §-ában felsoroltakon kívül, be kell vezetni az első esetben azt, hogy a szövetkezet az 1898. évi XXIII. t.-czikk értelnében alakult, a második esetben pedig azt, hogy íx. szövetkezet az 1898: XXIII. t.-czikk határozata , értelmében működik. 2. Ha valamely, az 1898. évi XXIII. t.-czikk értelmében alakult, illetőleg átalakult szövetkezet az idézett törvény 52. §-a értelmében az Országos központi hitelszövetkezetbe belép s ezta törvény idézett 52. §-a első és második bekezdésének megfelelően igazolja: a cégjegyzéklap már említett hatodik rovatában az 1. pontban megjelölt bevezetésen kívül, az országos központi hitelszövetkezetbe történt belépést is ki kell tüntetni. Az 1898: XXIII. t.-czikk 52. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a belépés a szövetkezet czégében is kitüntetendő lévén, oly esetben, midőn a szövetkezet már a belépés előtt is be volt a czégjegyzékbe vezetve, a belépés következtében megváltozott czégszöveget, az 1875. évi 26.922. számú rendelet 5. és 14. §-ának alkalmazásával, az illető szövetkezet czégjegyzéklapjának a czég szószerinti szövegét tartalmazó harmadik rovatába kell bevezetni; ha pedig az idézett rendelet 9-ik §-a értelmében a szövetkezet számára több egymásután következő lap nyittatott, a tovább következő lapok harmadik rovatába már előre bejegyzett korábbi czégszöveget veres tentával keresztül kell húzni, helyébe a megváltozott czégszöveget kell bejegyezni és a »Jegyzet« rovatában a czégváltozást feltüntető bejegyzés alszámára kell utalni. 3. Az 1. és 2. pontban foglalt intézkedések megfelelően alkalmazandók a gazdasági és ipari hitelszövetkezeteken kívül azokra a más czélú gazdasági és ipari szövetkezetekre is, melyek az 1898: XXIII. t.-czikk első czimében foglalt határozatok szerint alakultak vagy átalakultak, s az ilyen szövetkezetek közül azokra is, melyek a pénzügyminister felhatalmazása alapján az Országos központi hitelszövetkezet kötelékébe fölvétettek. (1898. XXIII. t.-czikk 81. §.). Budapest, 1899. évi junius hó 22-én. PIÓSZ, 8. k. Kiegészítő melléklet a budapest—szent-lőrinczi h. é. vasutra vonatkozó 35.240/1899. számú engedélyokmányi függelékhez.*) A budapest—szent-lörinczi h. é. vasút villamos üzemre való átalakítására, valamint e vasút kispesti Lőrincz-utczai villamos üzemű szárnyvonalának építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. Az Orczy-útnak az üllői-útba való betorkolásától az Üllői-út mentén Kispesten át Szent- Lőrinczig vezető, a Szarvas-csárdáig meghosszabbítandó fővonalból és Kispest községből a Lőrincz-utcza hosszában a Lajosmizsei h. é. vasútig vezetendő szárnyvonalból álló renderi nyomtávú h. é. villamos vasúthálózat az engedély-okirat 3. §-a értelmében, a kereskedelemügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő kis olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 40 (negyven) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és sínkapcsoló szerekre, vashídszerkezetekre és forgalmi eszközökre, valamint az összes gépekre, szerkezetekre és villamos berendezésekre vonatkozó szállítási szerződéseket — az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve — a kereskedelemügyi miniszerhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél az engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben általában a helyiérdekű vasutakra vonatkozó m. kir. államvasúti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köteles, mely utóbbiak mindig a m. államvasutak igazgatósága által kiadott fis annál megszerezhető eredeti sokszorositványokban terjesztendők jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Így a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is a székesfőváros határábanfekvő vonalrészekre nézve 4—4 példányban, a külső vonalrészekre vonatkozólag pedig 2—2 példányban kell felterjeszteni. Az említett m. államvasúti szabványok alkalmazása tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetben eltérő megállapítások foglaltatnának, vagy amennyiben a fentebb megnevezett vasútvonalaknak villamerejű üzemrendszere a szabványoktól való eltérést indokolná, illetve egyes munkákra, építményekre és berendezésekre nézve szükségessé teszi. II. Alépítmény. A pálya alépítménye az 1897. évi augusztus hó 2-án és 3-án, illetőleg az 1898. február 25-én megtartott közigazgatási bejárásról és pótbejárásról felvett jegyzőkönyvben foglalt részletes megállapítások szerint részben egy, részben két vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés, a fővonalon 12 (tizenkettő) °/év-ben, a Lőrincz-utczai szárnyvonalon 15 (tizenöt) °/0o-ben, végül a szarvas-csárdai meghosszabbításon 24 (huszonnégy) °/0o-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán a budapesti szt-lőrinczi fővonalon 100 méternél, a Lőrincz-utczai szárnyvonalon 30 méternél, végül a Szarvas-csárdai meghosszabbításon 100 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniok. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, az egyvágányú pályarészeken 40 (négy) méter, a kétvágányú *) Lásd a »Budapesti Közlöny* 1. évi 1*7. és 1*8. számait.