Budapesti Közlöny, 1899. szeptember (33. évfolyam, 201-225. szám)

1899-09-01 / 201. szám

tai minden körülmények között kizárólag csakis a »fogműves« vagy »fogműves« (fogtechnikus) el­nevezést használhassák. Megtiltom egyúttal ezen és minden más elne­vezésnek oly rövidített használatát is (pl. studen­­tist), mely a közönség megtévesztésére alkal­mas lehet. Az a »fogműves (fogtechnikus)« aki szabály­szerű jogosítvány nélkül fizetésért vagy jutalomért fogorvosi teendőt végez, az 1879. évi XL. t.-czikk 92. §-a alapján a kir. járásbíróság által — aki pedig fizetés vagy jutalom nélkül végez fogorvosi teendőt, az 1876. évi XIV. t.-czikk 43. és 7. §§-ai alapján a közigazgatási hatóság által bü­n­­tettetik. Az a »fogműves (fogtechnikus)« aki őt jogosan meg nem illető oly czimet vagy rangfokozatot használ, amely által a közönség tévútra vezette­tik, az 1879. évi XL. t.-czikk 45. §-a értelmében a közigazgatási hatóság által, az a »fogműves fogtechnikus pedig, aki czégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat használ, melyek a tényleges üzleti vi­szonynak, vagy a valóságnak meg nem felelnek, az 1884. évi XVII. t.-czikk 157. §. d) pontja alapján, az iparhatóság által büntetendő. Az 1879. évi XL. t.-czikk alapján kiszabott pénzbüntetések az 1892. évi XXVII. t.-czikk 3. §-ában, az 1876. évi XIV. t.-czikk alapján ki­szabottak ezen t.-czikk 7. §-ában, végül az 1884. évi XVII. t.-czikk alapján kiszabott pénzbünte­tések ezen törvényczikk 165. §-ában megjelölt czélokra fordítandók. Ezen rendeletem f. évi november hó 1-én lép életbe. Budapesten, 1899. évi augusztus hó 24-én. A minister helyett: Jakabffy, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir.ministernek 1899. évi augusztus hó 16-án 44.247. sz. alatt kelt rende­letével kiadott Szabályzat, a m. kir. révhivatali tisztviselők által az 1883. évi I. t.-czikk 16. §-a értelmében leteendő minő­sítési vizsgálatról. 1. §• A vizsgálat helye és ideje. A m. kir. révhivatali tisztviselők minősítésének megszerzése czéljából leteendő vizsga a m. kir. tengerészeti hatóságnál egy külön vizsgáló bizott­ság előtt tartatik meg. 2. §. A vizsgálathoz való bocsátás iránti kérvények. A vizsgálathoz való bocsátás iránti kérvények a jelöltek által sajátkezű­leg írandók és a m. kir. tengerészeti hatósághoz intézendők, de azon rév­hivatal utján nyújtandók be, melynél a jelölt gyakornokoskodott. A kérvényhez csatolandó: a) a keresztlevél vagy születési bizonyítvány; b) az illetőségi bizonyítvány; c) egy hivatalos bizonyítvány arról, hogy a jelölt 1883. évi I. t.-czikk 16. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően hosszújáratú tengeri kereskedelmi kapitányi minőségben két éven át hosszú­járatú nemzeti hajón parancsnok volt; d) egy hivatalos bizonyítvány arról, hogy a jelölt valamely révhivatalnál összesen 6­ hónapon át gyakornokoskodott; e) azon révhivatal minősítési bizonylata, mely­nél a jelölt gyakornokoskodott. Ezen bizonylatot az illető révhivatal oly módon tartozik kiállítani, hogy abból világosan kivehető legyen, váljon alkalmasnak ígérkezik-e a jelölt a révhivatali szolgálatba való felvételre vagy sem ? 3. §. A vizsgáló bizottság. A vizsgáló bizottság az elnökből és négy vizs­gáló tagból áll, kiket a m. kir. tengerészeti ha­tóság esetről esetre kijelöl és megerősítés végett a kereskedelemügyi ministernek előzetesen beje­lenteni tartozik. A jelölttel rokonsági kötelékben álló tisztviselő bizottsági taggá nem jelölhető ki. A vizsgálatra a kereskedelemügyi miniszer egy közegét miniszeri biztosi minőségben fogja kiküldeni. 4. §. A vizsgálati napok megállapítása és a vizsgáló bizottság meghívása. A vizsgálatra való bocsátás iránti kérvény elintézése alkalmával a m. kir. tengerészeti ha­tóság megállapítja az egyes vizsgálati napokat és intézkedik a vizsgáló bizottság egybehívása iránt. A megállapított vizsgálati napok a kereske­­lemügyi ministernek idejekorán bejelentendők. 5. §. Vizsgálati tárgyak. A vizsga szóbeli és írásbeli része megoszlik. Tárgyai a következők: 1. A magyar, h­orvát és olasz nyelvnek oly mértékben való ismerete, mint az a teljesítendő szolgálat ellátására szükséges. 2. A magyar közjog és a nemzetközi tengeri jog elemeinek ismerete. 3. A tengeri és révszolgálatra vonatkozó ösz­­szes törvényeknek, szabályzatoknak és rendele­teknek részletes ismerete, különös tekintettel a fiumei kikötőre nézve fennálló szabályzatokra és rendeletekre. 4. A tengeri egészségügyi szolgálatra vonat­kozó törvényeknek, szabályzatoknak és rendele­teknek részletes ismerete.7 5. A révhivatalok számviteli szolgálatának ismerete. Az írásbeli és szóbeli vizsgálatnál adandó feladványok és kérdések sorozatát a m. kir. ten­gerészeti hatóság állapítja meg és módosítja a szükséghez képest. 6. §. Az írásbeli vizsgálat. a) A jelöltnek adandó feladványok és írásbeli dolgozatok. Az írásbeli vizsgálat megelőzi a szóbelit. Az írásbeli vizsgálaton adandó feladványokat az illető vizsgáló bizottsági tag az elnökkel egyetértőleg, a m. kir. tengerészeti hatóság által kiadott feladványsorozat keretében állapítja meg és pedig oly kiterjedésben, hogy azok a megál­lapított idő alatt megoldhatók legyenek. A meg­állapított feladványokat az elnök jóváhagyás végett bemutatja a m. kir. tengerészeti hatóság­nak, mely azokat lepecsételt borítékban a vizs­gáló bizottság elnökéhez visszajuttatja. b) Az írásbeli vizsgálatnál követendő eljárás. Az írásbeli vizsgálat a bizottság elnöke által megállapítandó sorrendben a bizottsági tagok részéről ellenőriztetik. Az ellenőrzést gyakorló tag arra tartozik ügyelni, hogy a jelölt a fel­adványokat önállóan és csakis a bizottság elnöke által megengedett segédeszközök felhasználásá­val dolgozza ki. A megoldandó írásbeli feladatokat tartalmazó lepecsételt borítékokat az ellenőrzéssel megbí­zott első bizottsági tag és a jelölt jelenlétében az elnök nyitja ki, meggyőződvén és megálla­pítván előzetesen, hogy a boríték és pecsétje sértetlenek. Ez, valamint a feladatok átadásá­nak időpontja, a vizsgálatról felveendő jegyző­könyvben határozottan felemlítendő. A feladatok átadása után az elnök figyelmez­teti a jelöltet azon súlyos következményekre, melyekkel bármely szabálytalanság elkövetése, mint pl. meg nem engedett segédeszközök fel­­használása jár. A feladatok kidolgozására négy órai idő en­gedélyezendő. Az ellenőrző tagok egymást óránként váltják fel. A felváltás ideje és a tett észrevételek a jegyzőkönyvbe bevezetendők. Mihelyt valamely ellenőrző tag valamely szabálytalanságot vesz észre, ezt a jegyzőkönyvbe bevezeti és jelentést tesz az elnöknek. Az elnök megvizsgálja az esetet, és ha nagyobb mérvű szabálytalanságot állapít meg, megszakítja a vizsgálatot és a felvett jegy­zőkönyv beterjesztése mellett jelentést tesz a m. kir. tengerészeti hatóságnak. Kisebb szabályel­lenesség esetén első ízben meginti a jelöltet és csak ismétlés esetén jár el a fent körülírt módon. Mihelyt a jelölt feladatainak kidolgozásával elkészült, azokat aláírja és átadja az ellenőrzést gyakorló vizsgáló bizottsági tagnak. Utóbbi be­vezeti a befejezés időpontját a jegyzőkönyvbe, a maga részéről is aláírja a feladatokat és borí­tékba pecsételve átadja az elnöknek. Ugyanezen eljárás követendő, ha a feladatok kidolgozására engedélyezett négy órai idő letelt anélkül, hogy a jelölt munkáját befejezte volna, megjegyzendő azonban ez esetben, hogy a dolgozat a megol­dásra engedélyezett idő lefolyása miatt nem fe­jeztetett be. c) A jelölt által a feladatok kidolgozásánál követendő eljárás. A jelölt az írásbeli vizsga letételére minden segédeszköz nélkül jelenik meg. A szükséges segédeszközöket, könyveket, írószereket is bele­értve, az elnök bocsátja rendelkezésére. Minden feladat kidolgozása ugyanazon idén kezdendő meg, melyen a feladat kijelöltetett. A jelölt az írásbeli feladatokat oly részletesen tartozik kidolgozni, hogy ily módon tanúságot tegyen arról, hogy írásbeli közlésekben jártas­sággal bíró és a feladott kérdésekre vonatkozó körülményeket ismeri. Szorosan a feladat eszmé­jéhez kell azonban ragaszkodnia és a tárgytól nem szabad eltérnie. A kidolgozást tisztán és olvashatóan kell írni. Ha a dolgozat több évre terjed, minden egyes ív úgy a jelölt, mint az­ őrködő bizottsági tag által aláírandó d) Az írásbeli dolgozatok átvizsgálása és el­bírálása. A vizsgáló bizottság elnöke a beszolgáltatott dolgozatokat aláírásával látja el és átvizsgálás végett átadja a feladat tárgya szerint erre hiva­tott vizsgáló bizottsági tagnak. A dolgozatok átvizsgálói a talált hibákat vörös vonásokkal aláhúzzák, minden egyes hiba mellé zárjelben sorszámot tesznek és a dolgozatok vé­gén a számokra való hivatkozással megjelölik a hibák minőségét. A talált hibák alapján, vala­mint a külső formára és helyesírásra való tekin­tettel is, rövid, jellemző ítélet mondandó és a következő osztályzatok egyike hozandó javaslatba: »kitűnő«, »jó«, »elégséges« vagy »elégtelen«. Ennek megtörténte után a feladatok az elnök­höz visszajuttatandók, mire az elnök a bizottság összes tagjait összehívja és az írásbeli vizsgálat végeredményét megállapítja. Ezen megállapítás rövid tanácskozás után szavazás útján eszközlendő. A döntés szavazattöbséggel történik. A szava­zatok egyenlő megoszlása esetén az elnök dönt. Ha az írásbeli vizsgálat végeredménye elégte­len, az elnök ezen vizsgálatot az illető jelöltre nézve befejezettnek jelenti ki és jelentést tesz a m. kir. tengerészeti hatóságnak. Ellenkező eset­ben a jelöltet szóbeli vizsgára bocsátja. 7­ §• A szóbeli vizsgálat. a) A szóbeli vizsgálat czélja: A szóbeli vizsgálat czélja meggyőződést sze­rezni arról, vájjon bírja-e a jelölt az ismeretek azon összeségét, melyre hivatalos teendőinek el­látása közben feltétlenül szüksége van. b) A szóbeli vizsgálatnál követendő eljárás: Az egyes tárgyakból a vizsga azon sorrendben teendő, melyben ezen tárgyak az 5. §-ban fel vannak sorolva. A kérdések a m. kir. tengerészeti hatóság által megállapított sorozatból intézendők a jelölthöz és a jelölt annyi kérdésre tartozik feleletet adni, a­hányat az elnök megállapít. A kérdéseket az illető tárgyból vizsgáló bizott­sági tag adja fel, de az elnöknek és a miniszeri biztosnak is joga van kérdéseket intézni. A szóbeli vizsgálaton lehetőleg csak oly kér­dések intézendők, melyek az írásbeli vizsgálaton nem tárgyaltattak. A szóbeli vizsgálat két óránál tovább nem tarthat. 8. §: A szóbeli vizsgálaton adott feleletek elbírálása. Miután a jelölt az összes tárgyakból felelt, elbocsátandó és a vizsga eredménye a vizsgáló bizottság tagjai által szavazás útján szótöbbség­gel megállapítandó. A javaslatot minden egyes 2

Next