Budapesti Közlöny, 1900. február (34. évfolyam, 25-47. szám)

1900-02-01 / 25. szám

Budapest, 1900, 25. szám. Csütörtök, február 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre...................40 korona Félévre........................20 ̇ Negyedévre...................10 » Egy teljes lap ára 60 fillér. ......... ..........■■■ —---------­ Szerkesztőségi iroda : VII. kerület, Miksa-utcza 8. szám. Kiadó­hivatal : TTL, Kerepesi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat k­usít az Eggenberger-féle könyv­­kereskedés IV., Kecskeméti­ utcza 8. sz. Hivatalos hirdetések: A „ Hivatalos Értesítő “-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 2 kor., 100—200- szóig 4 kor., 200—300-szóig 6 kor. és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 60 fillér bélyegdíj, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 60 fillérjével is megkül­dendő. M­­agánhirdetések : Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beiktatásnál 38 fill., kétezernél 32 fill., s három vagy többszöri beiktatásnál 28 fillérbe kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beik­tatás után külön 60 fillér. HIVATALOS RÉSZ. A császári és apostoli királyi Felsége, 1899. évi deczember hó 27-én kelt legfelső elhatárá­­val, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Schlögl József cs. és kir. ajtónálló a kirá­lyi szász Albrecht-keresztet elfogadhassa és visel­hesse. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Barczán Endre makói állami főgymnasiumi ideiglenes rendes tanárt rendes tanári minősé­gében véglegesen megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister dr. Kittenberg­er János lévai állami tanítóképző intézeti segédtanárt jelen állásában végleg meg­erősítette. A vallás- és közoktatásügyi m­. kir. minister Kisgyörgy Berta okleveles tanítónőt a vargyasi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé ki­nevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Blaschrce Alajos medvés-kurámi állami elemi iskolai tanítót a verbóczi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A cs. és kir. közös külügyministernek 1900. évi január hó 31. napján kelt rendelete, az Egyptomban levő cs. és Mr. consuli hivatalok bíráskodásának korlátozásáról és e bíráskodás egy részének átruházásáról az ott fennálló vegyes bíróságokra további öt éven át. Ő császári és apostoli királyi Felsége felhatal­mazása folytán, a monarchia mindkét állama ministeriumának egyetértve hozott határozatai alapján, az 1891. évi XXXI. törvényczikk 17. §-a, illetőleg az 1891. évi augusztus hó 30-án (R. G. Bl. 136. sz.) kelt osztrák törvény 17. §-a értelmében, a cs. és kir. közös külügyminister a következőket rendeli: A királyi igazságügyministernek 1876. évi ja­nuár hó 5-én 491. sz. alatt (R. T. 1. sz.) kelt rendeletével, illetőleg az 1875. évi deczember hó 18-án (R. Gr. Bl. 153. sz.) kelt császári rendelet­tel kibocsátott és a királyi igazságügyministernek 1899. évi február hó 1-én 7.701. sz. alatt (R. T. 42. sz.) kelt rendeletével, illetőleg az 1899. évi január hó 28-án (R. G. Bl. 16. sz.) kelt csá­szári rendelettel fentartott rendelkezések, melyek az Egyptomban levő cs. és kir. consuli hivatalok bíráskodásának korlátozásáról és e bíráskodás egy részének az ott fennálló vegyes bíróságokra való átruházásáról szólanak, további öt éven át, vagyis 1905. évi február hó 1-éig hatályban maradnak. Ugyanezen az időn át 1900. évi február hó 1-étől kezdve átruháztatik továbbá az Egyptom­ban szervezett vegyes bíróságokra a magyar és az osztrák honosok fölött a Code pénal mixte III. czimének újonnan szövegezett IX. fejezeté­ben (a 293—301. czikkekben) körülirt vétsé­gekre (csalárd és vétkes bukásokra s egyéb a . csőddel kapcsolatos­­bűncselekményekre) nézve . A m. kir. igazságügyministernek 7.425/1900. IM. számú rendelete, a cs. és kir. közös külügyminister által 1900. évi január hó 31. napján kibocsátott rendelet ki­hirdetése tárgyában. Az Egyptomban levő cs. és kir. consuli hiva­talok bíráskodásának korlátozásáról és e bírás­kodás egy részének átruházásáról az ott fennálló vegyes bíróságokra további öt éven át, a cs. és kir. közös külügyminister 1900. évi január hó 31. napján rendeletet bocsátott ki, melyet a consuli bíráskodás szabályozásáról alkotott 1891: XXXI. t.-czikk 18. §-a értelmében kihirdetek. Kelt Budapesten, 1900. évi január hó 31. napján. Dr. Plósz Sándor, s. k. 111.42211899. szám. A m. kir. pénzügyminiszer az ausztriai értékű 20, 10 és 5 kros ezüstváltópénz kivételes bevál­tásának engedélyezése tárgyában a következő ren­deletet adta ki: Rendelet. Megengedem, hogy a váltópénztári teendőkkel megbízott kir. állampénztárak és adóhivatalok az 1894. évi junius hó 23-án 46.903. sz. alatt és 1895 évi deczember hó 22-én 92.675. sz. alatt kiadott és a »Rendeletek Tára« 1894. évi év­folyamának 169. számában, illetve 1895. évi 376. számában megjelent rendeletekkel forgalmon kívül helyezett ausztriai értékű 20 kros, 10 kros és 5 kros ezüst váltópénzt, a melynek beváltási határideje már lejárt, a jelen rendelet közzé­tételétől számítandó egy éven belül, a névérték 50°/6-ával beválthassák. Budapest, 1900. január 26-án. Lukács, s. k. a büntető bíráskodás és igy ezek a bűncselek­mények az Egyptomban levő cs. és kir. consuli hivatalok büntető hatásköréből kivétetnek. A­mennyiben egyébiránt ilyen büntető ügyek a jelen rendelet hatályba léptének napján az egyptomi cs. és kir. consuli hivatalok előtt már megindíttattak, az utóbbiaknak birói hatósága az eddigi hatáskörben érintetlenül marad. A jelen rendelet 1900. évi február hó 1-én lép hatályba. Kelt Bécsben, 1900. évi január hó 31. napján. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 35.624/99. szám alatt a szatmár-erdődi keskenyvágányu helyi érdekű vasútra vonatkozólag kiadott Engedélyokirat. (Folytatás.) 20. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növeke­dett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb for­galom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. miniszer egyoldalú megítélése szerint kívánatos­nak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedé­lyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló sza­bályok és utasítások szerint szükségesek , illető­leg a­melyek a kereskedelemügyi m. kir. minis­ter részéről, hivatkozással azon szabályokra, köve­­teltetni fognak. A­mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő beren­dezések kivántatnának, ezek csakis engedélyesek hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereske­delemügyi m. kir. miniszer rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, h­a az engedélyezett vonalon az évi elegy­bevétel kilométerenként 28.000 koronát osz­trák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedé­lyesektől csak az alább megállapított engedély­tartam első 70 éve alatt követelhető. 21. §• Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vas­út üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség­számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig, a kereskedelemügyi m. kir. miniszerhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelen­tést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kívánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 22. §. Engedélyesek kötelesek jelen engedélyokirat kel­tétől számított hat hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költ­ség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV-ik­­.-czikk 10. §-ában foglalt határozm­ányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, m­ely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg álla­pítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m­. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mind­addig meg nem kezdhető, a­mig az összes elsőbb­ségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a­mely mellett az alap­tőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazon­által minden egyéb társasági jogokban és köte­lezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvény­­társaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogo­ A lap mai számához negyed iv melléklet, s két iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next