Budapesti Közlöny, 1900. február (34. évfolyam, 25-47. szám)
1900-02-01 / 25. szám
Budapest, 1900, 25. szám. Csütörtök, február 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre...................40 korona Félévre........................20 ̇ Negyedévre...................10 » Egy teljes lap ára 60 fillér. ......... ..........■■■ —--------- Szerkesztőségi iroda : VII. kerület, Miksa-utcza 8. szám. Kiadóhivatal : TTL, Kerepesi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat kusít az Eggenberger-féle könyvkereskedés IV., Kecskeméti utcza 8. sz. Hivatalos hirdetések: A „ Hivatalos Értesítő “-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 2 kor., 100—200- szóig 4 kor., 200—300-szóig 6 kor. és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 60 fillér bélyegdíj, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 60 fillérjével is megküldendő. Magánhirdetések : Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beiktatásnál 38 fill., kétezernél 32 fill., s három vagy többszöri beiktatásnál 28 fillérbe kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 60 fillér. HIVATALOS RÉSZ. A császári és apostoli királyi Felsége, 1899. évi deczember hó 27-én kelt legfelső elhatárával, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Schlögl József cs. és kir. ajtónálló a királyi szász Albrecht-keresztet elfogadhassa és viselhesse. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Barczán Endre makói állami főgymnasiumi ideiglenes rendes tanárt rendes tanári minőségében véglegesen megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister dr. Kittenberger János lévai állami tanítóképző intézeti segédtanárt jelen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Kisgyörgy Berta okleveles tanítónőt a vargyasi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Blaschrce Alajos medvés-kurámi állami elemi iskolai tanítót a verbóczi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A cs. és kir. közös külügyministernek 1900. évi január hó 31. napján kelt rendelete, az Egyptomban levő cs. és Mr. consuli hivatalok bíráskodásának korlátozásáról és e bíráskodás egy részének átruházásáról az ott fennálló vegyes bíróságokra további öt éven át. Ő császári és apostoli királyi Felsége felhatalmazása folytán, a monarchia mindkét állama ministeriumának egyetértve hozott határozatai alapján, az 1891. évi XXXI. törvényczikk 17. §-a, illetőleg az 1891. évi augusztus hó 30-án (R. G. Bl. 136. sz.) kelt osztrák törvény 17. §-a értelmében, a cs. és kir. közös külügyminister a következőket rendeli: A királyi igazságügyministernek 1876. évi január hó 5-én 491. sz. alatt (R. T. 1. sz.) kelt rendeletével, illetőleg az 1875. évi deczember hó 18-án (R. Gr. Bl. 153. sz.) kelt császári rendelettel kibocsátott és a királyi igazságügyministernek 1899. évi február hó 1-én 7.701. sz. alatt (R. T. 42. sz.) kelt rendeletével, illetőleg az 1899. évi január hó 28-án (R. G. Bl. 16. sz.) kelt császári rendelettel fentartott rendelkezések, melyek az Egyptomban levő cs. és kir. consuli hivatalok bíráskodásának korlátozásáról és e bíráskodás egy részének az ott fennálló vegyes bíróságokra való átruházásáról szólanak, további öt éven át, vagyis 1905. évi február hó 1-éig hatályban maradnak. Ugyanezen az időn át 1900. évi február hó 1-étől kezdve átruháztatik továbbá az Egyptomban szervezett vegyes bíróságokra a magyar és az osztrák honosok fölött a Code pénal mixte III. czimének újonnan szövegezett IX. fejezetében (a 293—301. czikkekben) körülirt vétségekre (csalárd és vétkes bukásokra s egyéb a . csőddel kapcsolatosbűncselekményekre) nézve . A m. kir. igazságügyministernek 7.425/1900. IM. számú rendelete, a cs. és kir. közös külügyminister által 1900. évi január hó 31. napján kibocsátott rendelet kihirdetése tárgyában. Az Egyptomban levő cs. és kir. consuli hivatalok bíráskodásának korlátozásáról és e bíráskodás egy részének átruházásáról az ott fennálló vegyes bíróságokra további öt éven át, a cs. és kir. közös külügyminister 1900. évi január hó 31. napján rendeletet bocsátott ki, melyet a consuli bíráskodás szabályozásáról alkotott 1891: XXXI. t.-czikk 18. §-a értelmében kihirdetek. Kelt Budapesten, 1900. évi január hó 31. napján. Dr. Plósz Sándor, s. k. 111.42211899. szám. A m. kir. pénzügyminiszer az ausztriai értékű 20, 10 és 5 kros ezüstváltópénz kivételes beváltásának engedélyezése tárgyában a következő rendeletet adta ki: Rendelet. Megengedem, hogy a váltópénztári teendőkkel megbízott kir. állampénztárak és adóhivatalok az 1894. évi junius hó 23-án 46.903. sz. alatt és 1895 évi deczember hó 22-én 92.675. sz. alatt kiadott és a »Rendeletek Tára« 1894. évi évfolyamának 169. számában, illetve 1895. évi 376. számában megjelent rendeletekkel forgalmon kívül helyezett ausztriai értékű 20 kros, 10 kros és 5 kros ezüst váltópénzt, a melynek beváltási határideje már lejárt, a jelen rendelet közzétételétől számítandó egy éven belül, a névérték 50°/6-ával beválthassák. Budapest, 1900. január 26-án. Lukács, s. k. a büntető bíráskodás és igy ezek a bűncselekmények az Egyptomban levő cs. és kir. consuli hivatalok büntető hatásköréből kivétetnek. Amennyiben egyébiránt ilyen büntető ügyek a jelen rendelet hatályba léptének napján az egyptomi cs. és kir. consuli hivatalok előtt már megindíttattak, az utóbbiaknak birói hatósága az eddigi hatáskörben érintetlenül marad. A jelen rendelet 1900. évi február hó 1-én lép hatályba. Kelt Bécsben, 1900. évi január hó 31. napján. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 35.624/99. szám alatt a szatmár-erdődi keskenyvágányu helyi érdekű vasútra vonatkozólag kiadott Engedélyokirat. (Folytatás.) 20. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. miniszer egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek , illetőleg amelyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Amennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyesek hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi m. kir. miniszer rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegybevétel kilométerenként 28.000 koronát osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 21. §• Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig, a kereskedelemügyi m. kir. miniszerhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kívánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 22. §. Engedélyesek kötelesek jelen engedélyokirat keltétől számított hat hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV-ik.-czikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint amely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogo A lap mai számához negyed iv melléklet, s két iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva.