Budapesti Közlöny, 1900. február (34. évfolyam, 25-47. szám)

1900-02-01 / 25. szám

­at és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szük­séges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők, s a nevezett miniszer részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvények mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba minden­esetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy megha­tározott minimális százaléka külön beruházási tar­talékalap képzésére, illetve a jelen engedélyok­irat 8. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tar­talékalap növelésére fordíttassék. Felveendő to­vábbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megálla­pított engedélytartam alatt, jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tu­lajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czí­­men bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest vagy Szatmár- Németi s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 23. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idé­zett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai sze­rint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat keltő napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapíttatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak ösz­­szes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszon­­élvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és teher­mentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönök­kel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának a) pontja ille­tőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt hatá­rozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pont­­jaiban előírt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett tör­­vényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálato­kat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozók­kal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tar­tozó épületekkel, az indulási s érkezési helye­ken lévő őr- és felvigyázó­ házakkal, távirda, táv­beszélő és villamos jelző berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetem­ben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódaik meg­tartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi feleslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a kinnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a­melyek megszerzésére vagy elő­állítására a kormány által azon határozott hoz­záadással hatalmaztattak fel, hogy azok, a vas­pályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van ma­gának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jó karban tar­tása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótol­tassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizott­ságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy álla­mi érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirat­tal ellenkező intézkedéseket a nevezett miniszer további elhatározásáig felfüggeszteni. 25. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok­ban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező tör­vények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. mi­nister által kitűzött záros határidő alatt az en­gedélyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási uton fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve bírság a még letétben levő engedélyezési bizto­sítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosíté­kot az eredeti összegre a levonás napjától szá­mítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötele­zettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3. §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatná­nak s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem iga­zoltathatnék, a kereskedelemügyi m. kir. minis­zer a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, a­nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag enge­délyesek az állam irányában bármi néven neve­zendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatá­lyon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása , illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedé­sek tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. mi­niszert illeti meg, önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyeseket terhelendi. 26. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészítő részét képező okmányok minden okmányszerü ki­admányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek. Budapest, 1900. évi január hó 12-én. A m. kir. ministerium nevében: Hegedűs, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. Kiegészítő melléklet a szatmár-erdődi keskeny­­vágányú helyi érdekű vasútra vonatkozó 356.24/99. számú engedélyokirathoz. A szatmár-erdődi keskenyvágányu helyi érdekű, egy szakaszban villamos, a másik gőzmozdonyu üzemre berendezendő vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A »Szatmár-Németi« szab. kir. város belterü­letén levő népkertben létesítendő végállomástól az Attilla, Rákóczy és Hám János utczán, továbbá a Deák­ téren, az Eötvös és Kossuth Lajos utczán, valamint az állandó közúti Szamos­ladon át a m. kir. államvasutak debreczen-király­­házai vonalának 1025/1030 szelvényei közt léte­sítendő » Szatmárgőzfürész « nevű keskenyvágányu állomásig vezetendő és villamos üzemre berende­zendő keskenyvágányu vonalrész, továbbá az utóbb említett állomástól — az államvasúti fő­vonal pályaszínben való keresztezésével — Erdődre és ebből kiágazólag a szatmárhegyi piac­ig veze­tendő szintén keskenyvágányú vasútvonal, úgy szintén az ennek egy alkalmas pontjából a neve­zett »Szatmárgőzfürész« állomás közelében ki­­ágaztatandó, a Neuschloss-féle gőzfürészhez veze­tendő keskenynyomtávú vágány, valamint az előbb említett pályaszelvények között az államvasúti pályatestben és ahhoz hozzá simulóan létesítendő rendes nyomtávú kitérő, és az ebből kiágazólag a Neuschloss-féle gőzfűrészhez vezetendő rendes nyomtávú vágány, mindezek gőzmozdonyú üzemre berendezendő vonalrészek, együttvéve mint a szatmár-erdődi keskenynyomtávú helyi érdekű vasút tartozékai, az engedélyokirat 4. §-a értel­mében, a kereskedelemügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alap­ján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki­s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pálya azon részein, melyek városi utczákon és tereken kívü­l esnek, a vonatok órán­­ként leföljebb 25 (huszonöt) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek, kiköttetvén minden­esetre, hogy az államvasutakkal való keresztezés előtt a helyi érdekű vasút mindkét irányában a menetsebesség megfelelően mérsékeltessék és a vonatoknak a keresztezési ponton való áthala­dása előtt a vonatszemélyzet meggyőződést sze­rezzen arra nézve, hogy az átkelés szabad-e, és és hogy a városi utczákra és terekre eső vonal­részekre nézve a menetsebesség a h. érd. vasút műtanrendőri bejárásánál fog megállapittatni. A keskenynyomtávú h. é. vasút összes vonal­részein, kivéve azokat, melyek a Szatmár gőz­fürész állomás és »Károlyi-Erdőd« csatlakozó állomás felé haladó irányban véve, az illető állo­más védjelzőin túl esnek, a közúti forgalom által igényelt feltételeknek megfelelően kezelendők. Engedélyesek kötelesek az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és sínkapcsoló sze­rekre, vashídszerkezetekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket az illető feltét­füzetekkel és részlettervekkel felszerelve, a keres­kedelemügyi miniszerhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjesz­teni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szer­ződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozó­nak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénz­beszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyesek az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, azonkívül a rendes nyomtávval létesítendő pályarészeknél általában az első rangú vasutakon, a keskenyvágányu vonal­részeknél pedig általánosságban magy. kir. állam­vasutaknál érvényben álló feltétfüzeteknek és épületek leírásának határozmányaihoz, és a helyi érdekű vasutakra vonatkozó magy. kir. állam­vasuti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni kö­telesek. Az említett államvasuti szabványok érvényes­sége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a­mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, vagy a­mennyiben a fentebb körülírt vonalszakaszoknak keskenynyomtáva és a városi vonalrész villam­­erejű üzemrendszere a helyi érdekű vasutakra vonatkozó szabványoktól való eltérést indokolttá, illetve egyes építményekre és munkákra nézve szükségessé teszi. Egyébként pedig az 1897. évi október hó 28. és 29. napjain, valamint az 1899. évi márczius hó 27. és 28. napjain megtartott közigazgatási pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvekben és az azok eredményéhez képest hitelesített bejárási tervekben foglalt megállapítások és kikötések is — a­mennyiben azokra vonatkozólag a keres­kedelemügyi miniszer által hozandó végleges határozatok másképen nem intézkednek — az engedélyesekre nézve minden tekintetben köte­lezők. Az államvasúti pályatesten vagy az ahoz hozzásimulóan előállítandó állomásokra és azok tartozékaira, úgyszintén általában a rendes nyom­távú pályarészekre vonatkozó összes tervek a m. kir. államvasutak igazgatósága útján 4—4, a többi tervek pedig közvetlenül 2—2 példányban lesznek felterj­esztendők. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 14° /m-al , állapíttatik meg. 2

Next