Budapesti Közlöny, 1900. február (34. évfolyam, 25-47. szám)

1900-02-01 / 25. szám

Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. a folyó méterenként 13'75 klgr. nehéz aczél­­em­ekkel készítendő keskeny nyomtávú felépítmény­ben: hosszúság — 1‘50 m., vastagság 0'13 m., alsó szélesség 0‘18 méter és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a­melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalp­fáknál = 0'14 m., az alátétlemezek nélkül ma­radó talpfáknál pedig = 0‘13 m.; 2. a szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménynyel készítendő vágányokban: hosszú­ság = 2'50 m., vastagság = 0‘15 m., alsó széles­ség = 0'25 m., és felső szélesség == 0'17 m. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a­melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi miniszer az enge­délyesek által még a megrendelés illetve beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az egyszerű Vignole-sines felépítménynyel állí­tandó pályán az útátjáróknál a sínszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazan­dók, fontosabb útátjáróknál azonban vezérsínek követelhetők. Az elrendeléshez képest, esetleg egyes fontosabb útátjáróknál az egyszerű Vignole-sines felépít­ménynél is sínszálak- illetve vezérgerendák vagy vezérsínek közt, valamint kellő szélességben a sín­szálak külső széléhez csatlakozóan is, kőburko­lat lesz előállítandó, a­melynek terjedelme, neme és minősége esetről-esetre fog m­egállapíttatni. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics használandó s ezen beágya­zásnak a sínek talpa alatt a keskenynyomtávu vágányoknál 0.22­ m., a rendes nyomtávoknál pedig 0.30 m. vastagsággal és a sintalpak magas­ságában a keskenynyomtávu egyszerű Vignole sinrendszerü vágányoknál 1­85, az első rendüek­­nél pedig 3,40 m., végül Szatmárnémeti szabad kir. város belterületein alkalmazandó különleges felépítménynél a talpfák felső színében 2,00 m. szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések kavicsbeágyazása a keskenyvágányu felépítménynél a sínek talpa alatt 0,25 m. legyen. Károlyi-Erdőd csatlakozó állomáson és a csat­lakozási vonalrészeken előállítandó felépítmény, váltók és keresztezések beágyazásának méreteire és egyéb részleteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabvá­nyok és szabályok mérvadók. Tartalékul kötelesek az engedélyesek vágány­kilométerenként 30 (harmincz) köbméter beágya­zási kavicsanyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén, alkalmas helyeken lerak­va, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. (Folytatása következik.) már felterjesztett kérvénye alapján, 1898. évi május hó 20-ától, illetőleg márczius hó 31-től számítandó öt-öt évre engedélyezte, gyufai czimkével ellátott dobozokban hozza for­galomba. Az ily visszaélések meggátlása és a hazai ipar védelme szempontjából a minister utasította az iparhatóságokat, hogy a­mennyiben hasonló visszaélések tudomására jutnak, a felelős egyén ellen az iparhatósági eljárást tegyék folya­matba. A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Widder Mór kassai lakos ügyvédet, önkéntes le­mondása következtében, a kamara ügyvédi lajst­romából kitörölte. Az első keresztényfalvi általános temetkezési egylet alapszabályait a m. kir. belügyministerium, 1899 évi 135.121. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. Az északkeleti vármegyei szövetke­zetek szövetségének alapszabályait a m. kir. belügyministerium, 1899. évi 135.771. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A földmivelésügyi m. kir. minister az érsek­­ujvári halászati társulat alapszabályait és üzemtervét, 101.935/1899. számú rendeletével, jóváhagyta._______ A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvez­ményeket Brüll Gyula liptó-ujvári és Fried­mann Bernát és fia kispalugyai czégek liptó­­ujvári, illetőleg kispalugyai fagyapot gyári ipar-­ telepeik részére, a nevezetteknek az 1899. év­folyam­ 5 A kereskedelemügyi m. kir. ministernek tudo­mására jutott, hogy külföldi gyufagyárak gyártmányaikat a valóságnak meg nem felelő oly jelzők alatt hozzák forgalomba, a melyek a vevő közönségben azt a hiszemet keltik, hogy magyar gyártmányt vesznek, így pl. egyik kül­földi gyár a gyufáit .Magyar biztonsági nép- időjárás. A m. kir. meteorológiai központi intézet távirati jelen­tése 1900. január 31-én reggel 7 órakor A szélirányok jelölése : N=Észak, F=kelet, S=dél, W=Nyugat. — Felhőzetei O—egészen derült, 1=többnyire derült, 2=részben felhős, 3=többnyire borult, ¤ =eső, 4jf=hó, ==köd, H]—zivatar. A depresszió — amelynek magva egy szokatlan pályán haladva ma Németország felett van, — még min­dig az egész continenst borítja, és hatása alatt az idő­járás túlnyomóan borús, esős. A hőmérséklet északról sülyedt. Nálunk az esőzés tegnap az egész országra kiter­jedt, ma reggel azonban már csak helyenkint esik. A hőmérséklet 1—2 fokkal sülyedt és átlag a fagypont körül van. Borús és az ország északi felében csapadékos idő várható, fagypont körül ingadozó hőmérséklettel. Vizállás, 1900. január 31-én. Jegyek magyarázata: *= jeges viz; -|-=nul fölött; —=nul alatt; ?=kétséges. Felelős szerkesztő: VADNAY KÁROLY. Állomások Légnyomás mm. A hőmér­séklet Celsius szerint Szél iránya ereje és Felhőzet Csapadék min. Hőmérséklet maxi­muma mini­muma Árvaváralja......... 0.3 SE2 4 6 6 —2 Selmecbánya ...... 50.9­­0.6 SE1 3 6 3 —1 Kis-Kartal ......... 52.2 0.0— 6 5 —1 Nagy-Szombat ... 51.7 1.0— 4 105 0 Magyar-Óvár ...... St .5 0.4— — 2 5 0 0­ Gyalla ............. 51.1 —0.1— 2 — 6­­0 Budapest......... 51.6 0.0— 7 4 —1 Sopron ................ 51.7 —0.4— 1 2 — 5 0 Herény ................. 51.4 1.0— 4 — 5 0 Keszthely............. 51.6 1.0 NW1 — 5 0 Csáktornya......... 51.8 —1.0— 1 4 — 5 —2 Zágráb ................. 52.3 0.5— — 2 6 0 Károlyváros ...... 51.7 0.2— 4 6 5 0 Fiume ................. 52.4 2.8— 4 115 1 Crkvenica ......... 52.4 4.0w 3 3 108 2 Zombor................. 52.5 2.1— — 12 101 Eszék.................... 52.5 3.3s 1 4 4 102 Újvidék .............— — — — — — Pécs ................... 52.8 3.2 NW2 — 1 8 2 Pancsova............. 53.3 3.9w 2 4 5 7 4 Drenkova .............— — — — — — Temesvár............. 51.2 5.5 sw2• 3 102 Zsombolya ......... 52.5 3.8s­1 4 3 8 3 Arad .................... 52.3 5.7 SE5 4 4 115 Nagylak ............. 52.2 3.4 sw1 4 3 9 3 Szeged ................. 51.7 2.3 NW3 4 8 8 1 Szolnok.............­51.7 0.2— 9 0 —0 Eger .............— 51.8 1.2 SW4 4 165 —2 Debreczen -------50.7 2.8s 2 4 3 8 0 Késmárk ............. 52.3 —1.8N 1 1 6 — — Un­gvár................. 51.9 2.8K 2 4 4 8 3 Akna-Szlatina ... 52.7 2.8s 2 4 7 — — Szatmár ............. 52.7 3.8s 1 206 2 Nagy-Várad ----51.6 4.4 SE3 3 113 Kolozsvár ......... 53.0 1.3E 20 8 100 Maros-Vásárhely 51.5 2.44 5 111 Nagy-Szeben ..... 52.3 4.3S 5 1 112 Vajda-Hunyad......_ Botfalu -.....— 56.7 4.8 sw4 2 4 121 Bécs ______ 48.9 —0.2w 1 3 _í 4 —0 Prága......-........ 48.1 0.9s 4* 4 3 1 Krakó .............. 51.2 —1.0E 1 3 3 —2 Tarnopol —..... 52.3 0.6w 1 _ 3 0 Bregenz .. -. — 55.0 —3.4s 2 4 1 2 —5 Salzburg ... -..... 53.1 —0.6s 2 3 2 —1 Klagenfurt ......... 50.8 —1.4 NW1 4 _ 2 Póla ..................... 52.5 4.5w 2 3 3 5 3 Leslna ... —.......... 53.1 8.4w 7 4 5 129 Sarajevo ----------52 9 1.3w 1 * 9 6 0 Viz-Változás az elmúlt állás 24 óra alatt Hómér-Folyó Vizmércze reggel séklet áradt apadt cm. d­mr.c Inn Duna Schärding ...... + 90 + 394 10 48-1 1 + 160 38+ 2 n Pozsony _____ Komárom ...... + 387 + 454 24 15+ + 1 3 -j- 468— — + 2 D.-Földvár.....— — — — 4384 -b3 n n n Mohács ......... Újvidék ......­Zimony ......— -b 548 + 380 + 392 + 357 30 18 17 4 + + + + 4 5 4 5 + 376 24+ 4 ■orva Hohenau......... -1- 332 27— Vág Zsolna............. + 96 57— -1- 90 14— Nyitra Érsekújvár ...— — — — 5 Rába Sárvár ......... -f 139 79 12+ + 396+ 4 Dráva Zákány ...... — 266 — 4 — Mura M.-Szerdahely— — — — Száva Zágráb .......... -b 96 10 13— Sziszek ......... b 3476 — Mitrovicza..... -1­ 544— Kulpa Károlyváros ... + 150— — — Una— — — Verbász Banjaluka......— 144— — Boszna Doboj ............ + 236— Drina Zwornik .....— — — — Tisza M.-Sziget. ...... -f 70 30+ 3 Tekeháza ...... + 37 27+ 3 Tisza-Ujlak ...— — — —3 V.-Namény...... + 181 -b »» Csap (Záhony) + 68 14 -4-S + 2909 -b1 Szolnok ......... + 265 23+ 2 W Csongrád ___ + 242 20+ 3 n Szeged............ + 262 10+ 2 n Titel................. + 364 18+ 4 Szamos Deés................. — 52 e + 196 49+ 4 Kraszna N.-Majtény......— — — Latorcza Munkács......... + 54 50+ 3 Laborcza Homonna ..... ~b 55 50+ 3 Ung Ungvár .........— — — — Ondóvá-Bái'tfa............. + 683 — 2 Tapoly Bodrog — 30 22+ 2 Zemplén .—— — Sajó Zsolcza ......... + 310 94+ 2 Hernád Hevn.-Németi -I- 135 40+ 2 Berettyó B.-Ujfalu......... + 128 58+ 5 Sebes-Kórös— — Nagyvárad...... + 269 + 5 Fekete-Körös Belényes ---­+ 70 20+ 6 Fehér Körös Bor­os­ Jenő...... + 624 + 7 Kettős-Körös Hármas-Körös_ — _ Gyoma ......... + 398 40+ 3 Maros Gyulafehérvár + 326 + 1 Arad................ — 60 22+ 6 -b 455 -b4 Temes Kis-Kastély ... + 142 38 Béga Temesvár ...... -b 229 — „ N.-Beeskerek... -b 729 — A budapesti árutőzsde hiv. árjegyzései 1900. január 31-én. Gabonaneműek. — Kész árú. — Árak koronaértékben. A budapesti áru- és értéktőzsde szokásai szerint készpénzben 50 kilogrammonként. A minőségi súly hektoliterenként és kilogrammonként Baja 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 fehérmegyei ........................— — — — — — 7 40 7 45 7 45 7 607 50 7 657 65 7 80 7 70 7 957 95 8 058 058 20 pestvidéki ........................... 7 207 40 7 307 50 7 40 7 60 7 60 7 807 657 85 7 90 8 057 958 10 bánsági................................... 7 25 7 457 7 50 7 40 7 607 55 7 707 60 7 85 7 858 —7 95 8 10 bácskai ................................... szerb átmenetben................. 7 —7 107 207 40 7 25 7 457 45 7 70 7 50 7 757 457 80— — — — — — — — román ................................... bolgár ..................................— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — Boza 50 kg-ként Minőség Árfolyam­­ Minőség Árfolyam K-tól K-ig K-tól K-ig Elsőrendű............................... Középminőségü .................... 6 25 6 10 6 35 6 20 Zab 50 kg-ként ... Elsőrendű............................ Középminőségü ................. 5 35 5 3 5 45 5 30 Árpa 50 kg-ként Takarmány, elsőrendű......... » másodrendű...... Sörfőzésre tiszavidéki......... » felsőmagyarorsz. » dunántúli ......... 5 65 5 45 5 70 5 55 Tengeri 50 kg-k. Belföldi ............................... Román vagy bolgár ......... Szerb ................................... Cinquantin ........................ 4 60 4 85 . Repoze 50 kg-ként Káposzta............................... Bánsági ............................... 11 50 12 25 Kölea 60 kg-ként 1 5 30 - 80

Next