Budapesti Közlöny, 1900. augusztus (34. évfolyam, 175-199. szám)
1900-08-01 / 175. szám
való lemérésére az állami központi m. kir. mértékhitelesitő bizottság által külön 7. gr. teherbíró A. M. betűkkel »aranymérleg«-nek jelzett szigorú mérlegek fognak hitelesíttetni, a melyek azonkívül, hogy a 9334/1874. szám alatt kelt, volt földmivelési, ipar és kereskedelmi ministeri rendelet idevágó határozatainak eleget tesznek, kell, hogy a következő követelményeknek megfeleljenek : a) a középső és ágya egy függőleges oszlopon legyen megerősítve; b) kell, hogy a mérleg kar nyelvének függőleges állásba való egyensúlyi helyzete könnyen felismerhető legyen; c) a mérlegnek rögzítő készülékkel (Auctirung) kell ellátva lenni, oly módon, hogy a mérleg éleinek lökésszerű megterhelése kikerültessék; d) a készítő köteles a mérlegkart A. M. betűkkel ellátni. B) Hitelesítés és hibahatárok. Ezen mérlegek csakis az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottság által hitelesíttetnek. A hitelesítés alkalmával megkivántatik azonkívül, hogy a mérlegek az A) pontban foglalt követelményeknek megfeleljenek és pedig, hogy: a) 7 gr. megterhelésnél mutatójuk 1 mgr. túlsúly alkalmazása mellett legalább 2 mm-nyi elmozdulást tüntessen fel. b) 7. gr. megterhelésnél a mutató jobbrabalra 2 mm. határon belül középre álljon, az utánhitelesítésnél csak 1 mm. kilengés és a helyességben rész kívántatik meg. C) Bélyegzés. A hitelesítésnél a mérlegkar bélyegeztetik a hitelesítési jegygyel, az év és hónapszámmal. A készítő köteles a mérlegkarnak oly alakot adni, hogy a bélyegzés a karok megsértése nélkül elvégezhető legyen. D) Hitelesítési díjak. A hivatalból kiadott mérlegeknél külön hitelesítési díj nem számíttatik. Magánosok által készített mérlegek hitelesítési díja, akár alkalmasnak találtattak a mérlegek a hitelesítésre, akár nem, 80 fillérben állapíttatik meg. Ha csak a serpenyők vizsgáltatnak meg, 10 fillér fizetendő. Az esetben azonban, ha a mérleg könnyen szembeötlő hiba miatt részletesen meg nem vizsgáltatik, csupán 20 fillér kezelési díj fizetendő. E) Utánhitesítés. Az aranymérlegekre ütött hitelesítési bélyegek csakis 2 év és 1 hó időre érvényesek. Ezen idő eltelte után a mérlegek utánhitelesítendők. Az utánhitelesítésnél követendő eljárás később fog részletesen meghatároztatni és közhírré tétetni. A két év és egy hónap érvényességi időn túl a közforgalomban használt arany mérlegek bélyegteleneknek tekintetnek és az ide vágó törvény és rendeletek határozmányai alá esnek. A m. kir. igazságügyminiszer által, Gyünk székhelyijei kir. közjegyzőség rendszeresítése tárgyában f. évi 30.713. sz. alatt kiadott Rendelet. Az 1874. évi XXXV. t.-czikk 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján és az 1874. évi deczember hó 17-én 4164. I. M. E. szám alatt (Rend. Tára 182. sz.) kiadott igazságügyministeri rendeletnek e részben való módosításával a szegzárdi kir. törvényszék kerületéhez tartozó gyönki kir. járásbíróság területére gyönk székhellyel külön kir. közjegyzőséget rendszeresítek, amely kir. közjegyzőség a pécsi kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. E rendszeresítés folytán a tamásii kir. köz.jegyzőség hatósági köre, jelen rendeletem hatályba léptének napjától kezdve, a tamásii kir. járásbíróság területére szorítkozik. Jelen, rendeletem 1900. évi október hó 1-én lép hatályba s az említett napig a gyönki kir. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer által az iparkihágási ügyekben kiszabott pénzbüntetés behajthatlansága esetében megállapítandó elzárás s az újra felvételi ügyekben követendő eljárás tárgyában I. évi 52.373/VIII. sz. alatt kiadott Körrendelet. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Tapasztaltam, hogy az alsófokú iparhatóságok az 1884: XVII. és az 1891: XIV. t.-czikkbe ütköző kihágás következtében hozott marasztaló ítéletekben, az öt koronában kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén az elzárás tartamát 12 órában állapítják meg. Ezen szabálytalan eljárás okát abban vélem feltalálni, hogy a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. t.-czikknek a pénzbüntetésekre és pénzbírságokra vonatkozó 12. §-ában az van kimondva, miszerint: »öt koronát felül nem haladó összeg tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától húsz koronáig terjedő összeg pedig egy napi elzárásra változtatható át.« További félreértések megszüntetése czéljából, az igazságügyminiszer úrral egyetértőleg, megkívánom jegyezni, hogy az 1896. évi XXXIII. t.-czikk 12. §-ában felállított az a szabály, hogy öt koronát felül nem haladó összeg tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától húsz koronáig terjedő összeg pedig egy napi elzárásra változtatandó át, csak azokra a pénzbüntetésekre vonatkozik, melyek a bűnvádi perrendtartás (»a jelen törvény«) alapján szabatnak ki. Ilyenek például azok a pénzbüntetések, melyeket a vizsgáló, illetőleg a tárgyalást vezető bíró, azok ellen szabhat ki, kik valamely vizsgálati cselekmény teljesítésénél megintés után is sértő, vagy durva magaviseletet tanúsítanak, vagy a tárgyalás rendjét zavarják. (124. §. második bek. és 542. §. harmadik bek.) Hasonló pénzbüntetés szabható ki a lefoglalandó tárgy birtokosa ellen, ha e tárgyat felhívásra ki nem adja, s a házkutatás eredménytelenül foganatosíttatott, (170. §. első bekezdés,) azon tanú ellen, ki kellő idézés daczára meg nem jelent, vagy a kihallgatás helyéről engedelem nélkül távozott (194. §, első bek.) stb. Mindezek a pénzbüntetések rendbüntetéseket képeznek, a bűnvádi eljárás akadálytalan menetének biztosítását czélozzák, s végzésben szabatnak ki. Minden tekintetben különböznek tehát a közjogi jellegű, az anyagi büntető törvényekben előforduló pénzbüntetésektől, melyeket mint rendes büntetéseket a bíróság csak ítéletben állapíthat meg. Ennélfogva a bűnvádi perrendtartás alapján kiszabott pénzbüntetések átváltoztatására az 1896. évi XXXIII. t.-czikk 12. §-ában felállított szabály nem módosíthatja az 1879. évi XL. t.-czikk 22. §-ában vagy egyéb büntető törvényekben meghatározott átváltoztatási kulcsot. Ebből következik, hogy az 1884: XVII. t.-czikk, valamint az 1891. XIV. t.-czikk büntető szakaszaiban meghatározott pénzbüntetés, a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése után is, az 1879. XL. t.-czikk 22. §-ában megállapított módon vagy ugyanazon szabályok szerint változtatandó úz elzárására, mint a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése előtt. Négy koronát felül nem haladó pénzbüntetés helyett tehát tizenkét óránál hosszab ideig tartó elzárás nem állapítható meg, 4 koronától pedig 20 koronáig egy napi, azon felül pedig minden húsz koronáig terjedő összeg helyett egy—egy napi elzárás állapítandó meg. Ez alkalommal arra is figyelmeztetem az iparhatóságokat, hogy az a körülmény, miszerint"az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 27. §-ának utolsó bekezdése a kir. járásbíróságok előtti eljárást szabályozó 2265/1880. számú igazságügy ministeri rendeletet hatályon kívül helyezte, nem áll útjában annak, hogy az idézett rendelet 100—105. §-ai ezentúl is analógia utján alkalmaztassanak a közigazgatási hatóságok előtt felmerült újrafelvételi esetekben. Mindaddig ugyanis, mig az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 28. §-ának második bekezdése értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben követendő eljárás rendeletileg nem szabályoztatik: az 1880. évi augusztus hó 17-én 38.547. szám alatt kibocsátott belügyministeri rendelet marad hatályban és amennyiben az annak alapján kifejlődött gyakorlat a rendelet által nem szabályozott, de a gyakorlatban felmerült esetekre vonatkozólag a fent idézett járásbírósági rendelet határozmányait vette irányadókul, e gyakorlat megszüntetésére maga az a körülmény, hogy a kir. járásbíróságok jelenleg már a bűnvádi perrendtartásról szóló törvény és nem az annak életbeléptetéséig hatályban volt rendelet alapján járnak el, nem szolgáltathat okot e gyakorlat megváltoztatására a közigazgatási hatóságok előtti eljárás újabb szabályozásáig. Felhívom az iparhatóságokat, hogy a fentiekről az alárendelt elsőfokú iparhatóságokat is megfelelően értesítse. Budapest, 1900. évi julius hó 23-án. Hegedűs, s. k. járásbíróság részéről a tamásii kir. közjegyzőnek adandó megbízásokat ez a kir. közjegyző fogja teljesíteni. Budapest, 1900. julius hó 27-én. A minister helyett: Bernáth, s. k. államtitkár. A »Bátaszéki lövész testület« alapszabályait a m. kir. belügyministerium, I. évi 77.290. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A m. kir. posta- és távirda vezérigazgatósága Modrus-Fiume vármegyében a vratai postahivatalnál, azzal egyesitett távirdahivatalt létesittetett. Torontál vármegye Tisza-Szent-Miklós községe szőleiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, nevezett község határa, a földmivelésügyi minister f. évi 45.728. számú rendeletével, zár alá helyeztetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 52.445. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Somogy vármegye területéhez tartozó Kadarkút községben a f. évi augusztus hó 20-dikára eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi augusztus hó 13-dikán tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 52.633. szám alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Gömör-Kishont vármegye területéhez tartozó Ratkó községben a f. évi augusztus hó 19-dikére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi augusztus hó 21-dikén tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 54.858. szám alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Nógrád vármegye területéhez tartozó Balassa-Gyarmat községben a f. évi augusztus 13. és 14., valamint szeptember 24. és 25-dikére eső országos vásárok ez évben kivételesen f. évi augusztus 21. és 22., illetve szeptember 26. és 27-dikén tartassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 55.816. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez tartozó Halas rend. tanácsú városban a f. évi augusztus hó 26. és 27-dikére eső országos vásár ez évben kivételesen f. év augusztus hó 19-dikén tartassák meg. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pályázati hirdetmény a cs. és kir. Konzuli Akadémia 1900/1901-diki tanévére való fölvéte tárgyában. A cs. és kir. Konzuli Akadémiába az 1900/1901-diki tanév kezdetén uj növendékeket fognak fölvenni; ugyanekkor évi 2.600, illetőleg 2.000 koronás állami alapítványi helyek is betöltetnek; ezek közül az utóbbiakat az érdemes