Budapesti Közlöny, 1900. augusztus (34. évfolyam, 175-199. szám)

1900-08-01 / 175. szám

való lemérésére az állami központi m. kir. mér­­tékhitelesitő bizottság által külön 7. gr. teher­bíró A. M. betűkkel »aranymérleg«-nek jelzett szigorú mérlegek fognak hitelesíttetni, a melyek azonkívül, hogy a 9334/1874. szám alatt kelt, volt földmivelési, ipar és kereskedelmi ministeri rendelet idevágó határozatainak eleget tesznek, kell, hogy a következő követelményeknek meg­feleljenek : a) a középső és ágya egy függőleges oszlopon legyen megerősítve; b) kell, hogy a mérleg­ kar nyelvének függő­leges állásba való egyensúlyi helyzete könnyen felismerhető legyen; c) a mérlegnek rögzítő készülékkel (Auctirung) kell ellátva lenni, oly módon, hogy a mérleg éleinek lökésszerű megterhelése kikerültessék; d) a készítő köteles a mérlegkart A. M. betűk­kel ellátni. B) Hitelesítés és hibahatárok. Ezen mérlegek csakis az állami központi mér­tékhitelesítő m. kir. bizottság által hitelesíttetnek. A hitelesítés alkalmával megkivántatik azonkívül, hogy a mérlegek az A) pontban foglalt követel­ményeknek megfeleljenek és pedig, hogy: a) 7 gr. megterhelésnél mutatójuk 1 mgr. túlsúly alkalmazása mellett legalább 2 mm-nyi elmozdulást tüntessen fel. b) 7. gr. megterhelésnél a mutató jobbra­­balra 2 mm. határon belül középre álljon, az utánhitelesítésnél csak 1 mm. kilengés és a helyességben rész kívántatik meg. C) Bélyegzés. A hitelesítésnél a mérlegkar bélyegeztetik a hitelesítési jegygyel, az év és hónapszámmal. A készítő köteles a mérlegkarnak oly alakot adni, hogy a bélyegzés a karok megsértése nél­kül elvégezhető legyen. D) Hitelesítési díjak. A hivatalból kiadott mérlegeknél külön hite­lesítési díj nem számíttatik. Magánosok által készített mérlegek hitelesítési díja, akár alkalmasnak találtattak a mérlegek a hitelesítésre, akár nem, 80 fillérben állapíttatik meg. Ha csak a serpenyők vizsgáltatnak meg, 10 fillér fizetendő. Az esetben azonban, ha a mérleg könnyen szembeötlő hiba miatt részletesen meg nem vizsgáltatik, csupán 20 fillér kezelési díj fizetendő. E) Utánh­it­esítés. Az aranymérlegekre ütött hitelesítési bélyegek csakis 2 év és 1 hó időre érvényesek. Ezen idő eltelte után a mérlegek utánhitelesítendők. Az utánhitelesítésnél követendő eljárás később fog részletesen meghatároztatni és közhírré tétetni. A két év és egy hónap érvényességi időn túl a közforgalomban használt arany mérlegek bélyeg­­teleneknek tekintetnek és az ide vágó törvény és rendeletek határozmányai alá esnek. A m. kir. igazságügyminiszer által, Gyünk székhelyijei kir. közjegyzőség rendszeresítése tárgyában f. évi 30.713. sz. alatt kiadott Rendelet. Az 1874. évi XXXV. t.-czikk 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján és az 1874. évi deczember hó 17-én 4164. I. M. E. szám alatt (Rend. Tára 182. sz.) kiadott igazságügyminis­­teri rendeletnek e részben való módosításával a szegzárdi kir. törvényszék kerületéhez tartozó gyönki kir. járásbíróság területére gyönk szék­hellyel külön kir. közjegyzőséget rendszeresítek, a­mely kir. közjegyzőség a pécsi kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. E rendszeresítés folytán a tamásii kir. köz­­.­jegyzőség hatósági köre, jelen rendeletem hatályba léptének napjától kezdve, a tamásii kir. járás­bíróság területére szorítkozik. Jelen, rendeletem 1900. évi október hó 1-én lép hatályba s az említett napig a gyönki kir. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer által az ipar­­kihágási ügyekben kiszabott pénzbüntetés behajt­­hatlansága esetében megállapítandó elzárás s az újra­ felvételi ügyekben követendő eljárás tárgyá­ban I. évi 52.373/VIII. sz. alatt kiadott Körrendelet. Valamennyi magyarországi másodfokú iparható­ságnak. Tapasztaltam, hogy az alsófokú iparhatóságok az 1884: XVII. és az 1891: XIV. t.-czikkbe ütköző kihágás következtében hozott marasztaló ítéletekben, az öt koronában kiszabott pénzbün­tetés behajthatatlansága esetén az elzárás tarta­mát 12 órában állapítják meg. Ezen szabálytalan eljárás okát abban vélem feltalálni, hogy a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. t.-czikknek a pénzbüntetésekre és pénzbírságokra vonatkozó 12. §-ában az van kimondva, miszerint: »öt koronát felül nem ha­ladó összeg tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától húsz koronáig terjedő összeg pedig egy napi elzárásra változtatható át.« További félreértések megszüntetése czéljából, az igazságügyminiszer úrral egyetértőleg, meg­kívánom jegyezni, hogy az 1896. évi XXXIII. t.-czikk 12. §-ában felállított az a szabály, hogy öt koronát felül nem haladó összeg tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától húsz koro­náig terjedő összeg pedig egy napi elzárásra változtatandó át, csak azokra a pénzbüntetésekre vonatkozik, melyek a bűnvádi perrendtartás (»a jelen törvény«) alapján szabatnak ki. Ilyenek például azok a pénzbüntetések, melyeket a vizs­gáló, illetőleg a tárgyalást vezető bíró, azok ellen szabhat ki, kik valamely vizsgálati cselekmény teljesítésénél megintés után is sértő, vagy durva magaviseletet tanúsítanak, vagy a tárgyalás rendjét zavarják. (124. §. második bek. és 542. §. harmadik bek.) Hasonló pénzbüntetés szab­ható ki a lefoglalandó tárgy birtokosa ellen, ha e tárgyat felhívásra ki nem adja, s a házkutatás eredménytelenül foganatosíttatott, (170. §. első bekezdés,) azon tanú ellen, ki kellő idézés daczára meg nem jelent, vagy a kihallgatás helyéről engedelem nélkül távozott (194. §, első bek.) stb. Mindezek a pénzbüntetések rendbüntetéseket képeznek, a bűnvádi eljárás akadálytalan mene­tének biztosítását czélozzák, s végzésben szabat­nak ki. Minden tekintetben különböznek tehát a közjogi jellegű, az anyagi büntető törvényekben előforduló pénzbüntetésektől, melyeket mint ren­des büntetéseket a bíróság csak ítéletben álla­píthat meg. Ennélfogva a bűnvádi perrendtartás alapján kiszabott pénzbüntetések átváltoztatására az 1896. évi XXXIII. t.-czikk 12. §-ában felállított szabály nem módosíthatja az 1879. évi XL. t.-czikk 22. §-ában vagy egyéb büntető törvé­nyekben meghatározott átváltoztatási kulcsot. Ebből következik, hogy az 1884: XVII. t.-czikk, valamint az 1891. XIV. t.-czikk bün­tető szakaszaiban meghatározott pénzbüntetés, a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése után is, az 1879. XL. t.-czikk 22. §-ában megállapított módon vagy ugyanazon szabályok szerint változ­tatandó úz elzárására, mint a bűnvádi perrend­tartás életbeléptetése előtt. Négy koronát felül nem haladó pénzbünte­tés helyett tehát tizenkét óránál hosszab ideig tartó elzárás nem állapítható meg, 4 koronától pedig 20 koronáig egy napi, azon felül pedig minden húsz koronáig terjedő összeg helyett egy—egy napi elzárás állapítandó meg. Ez alkalommal arra is figyelmeztetem az ipar­hatóságokat, hogy az a körülmény, miszerint"az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 27. §-ának utolsó bekezdése a kir. járásbíróságok előtti eljárást szabályozó 2265/1880. számú igazságügy ministeri rendeletet hatályon kívül helyezte, nem áll útjá­ban annak, hogy az idézett rendelet 100—105. §-ai ezentúl is analógia utján alkalmaztassanak a közigazgatási hatóságok előtt felmerült újra­­felvételi esetekben. Mindaddig ugyanis, mig az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 28. §-ának második bekezdése értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben követendő eljárás rendeletileg nem szabályoztatik: az 1880. évi augusztus hó 17-én 38.547. szám alatt kibo­csátott belügyministeri rendelet marad hatály­ban és a­mennyiben az annak alapján kifejlődött gyakorlat a rendelet által nem szabályozott, de a gyakorlatban felmerült esetekre vonatkozólag a fent idézett járásbírósági rendelet határozmá­­nyait vette irányadókul, e gyakorlat megszün­tetésére maga az a körülmény, hogy a kir. já­rásbíróságok jelenleg már a bűnvádi perrend­tartásról szóló törvény és nem az annak életbe­léptetéséig hatályban volt rendelet alapján jár­nak el, nem szolgáltathat okot e gyakorlat meg­változtatására a közigazgatási hatóságok előtti eljárás újabb szabályozásáig. Felhívom az iparhatóságokat, hogy a fentiek­ről az alárendelt elsőfokú iparhatóságokat is megfelelően értesítse. Budapest, 1900. évi julius hó 23-án. Hegedűs, s. k. járásbíróság részéről a tamásii kir. közjegyzőnek adandó megbízásokat ez a kir. közjegyző fogja teljesíteni. Budapest, 1900. julius hó 27-én. A minister helyett: Bernáth, s. k. államtitkár. A »Bátaszéki lövész testület« alap­szabályait a m. kir. belügyministerium, I. évi 77.290. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A m. kir. posta- és távirda vezérigazgatósága Modrus-Fiume vármegyében a vratai posta­­hivatalnál, azzal egyesitett távirdahivatalt léte­­sittetett. Torontál vármegye T­i­s­z­a-S­zen­t-M­i­k­l­ó­s községe szőleiben a phylloxera jelenléte megálla­­pittatván, nevezett község határa, a földmivelés­­ügyi minister f. évi 45.728. számú rendeletével, zár alá helyeztetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 52.445. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Somogy vármegye területéhez tartozó Kadarkút községben a f. évi augusztus hó 20-dikára eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi augusztus hó 13-dikán tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 52.633. szám alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Gömör-Kishont vármegye területéhez tar­tozó Ratkó községben a f. évi augusztus hó 19-dikére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi augusztus hó 21-dikén tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 54.858. szám alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Nógrád vármegye területéhez tartozó Balassa-Gyarmat községben a f. évi augusz­tus 13. és 14., valamint szeptember 24. és 25-dikére eső országos vásárok ez évben kivéte­lesen f. évi augusztus 21. és 22., illetve szeptem­ber 26. és 27-dikén tartassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 55.816. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye terüle­téhez tartozó Halas rend. tanácsú városban a f. évi augusztus hó 26. és 27-dikére eső orszá­gos vásár ez évben kivételesen f. év augusztus hó 19-dikén tartassák meg. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pályázati hirdetmény a cs. és kir. Konzuli Akadémia 1900/1901-diki tanévére való fölvéte tárgyában. A cs. és kir. Konzuli Akadémiába az 1900/1901-diki tanév kezdetén uj növendékeket fognak fölvenni; ugyanekkor évi 2.600, illetőleg 2.000 koronás állami alapítványi helyek is be­töltetnek; ezek közül az utóbbiakat az érdemes

Next