Budapesti Közlöny, 1900. szeptember (34. évfolyam, 200-224. szám)
1900-09-01 / 200. szám
3 % illetőleg osztályokban, melyeknek tanítói mint számlálóbiztosok a népszámlálással lesznek elfoglalva, a tanítás a népszámlálás ideje alatt hat napon keresztül szünetelhet. Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban tanítók számlálóbiztosokat csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a népszámlálásnál való közreműködésük az iskolai előadások megtartását nem akadályozza. 9. §. Számlálóbiztosok gyanánt csak oly egyének alkalmazhatók, akik a magyar nyelvet bírják, minthogy a fölvételre szolgáló összes nyomtatványok magyar nyelven vannak szerkesztve. Szükséges azonban, hogy a számlálóbiztosok az illető kerületben használatos egyéb nyelveket is értsék, hogy a magyarul nem tudó egyénekhez a kérdéseket saját nyelvükön intézhessék, minek megkönnyítése végett a számlálóbiztosok a felvételi mintákból és a hozzájuk tartozó utasításokból az illető kerületben használatos valamennyi nyelvre kiterjedő fordítással láttatnak el, a helyi viszonyokhoz képest szükséges példányszámban. 10. §. A számlálóbiztosnak a népszámlálási teendőknek pontos és lelkiismeretes teljesítéséért a következő megtérítésekre, illetőleg díjakra van igénye: a) fuvarköltségeinek megtérítésére, ha fuvar használata szükséges és nem áll rendelkezésére természetben való fuvar, vagy olcsóbb közlekedési eszközök (vasút, hajó, közúti vasút, társas kocsi, stb.) nem vehetők igénybe; b) netalán felmerülő egyéb kész kiadások, pl. a vasút, hajó, közúti vasút, vagy társaskocsi használatáért, írószerek beszerzéséért (ha írószerek nem adattak volna természetben rendelkezésére) felmerülő költségeinek, stb. megtérítésére; c) ha beoktatás czéljából, vagy a népszámlálási teendőknek tanácskozásban való megbeszélése vagy szóbeli utasítások vétele végett, a vármegye vagy a járás székhelyére behivatik, a megjelenésért napidíjjal; d) a népszámlálási nyomtatványok kérdőpontjainak és rovatainak és az ezekre vonatkozó összes utasításoknak beható tanulmányozásáért és elsajátásáért egy napi díjra; e) a tulajdonképeni népszámlálási munkálat foganatosításáért — vagyis a számlálólapok és és házigyűjtőivek kitöltéséért, esetleg azoknak kiosztásáért, begyűjtéséért és kitöltésüknek felülvizsgálatáért — a reáfordított munkanapok számának megfelelő szabályszerű napidíjra vagy a teljesített munka mennyisége szerinti díjazásra és pedig napidíjra vagy munkadíjra a szerint, hogy a számlálóbiztosra nézve melyik alapon való díjazás mutatkozik előnyösebbnek. Ha azonban a munka mennyisége szerint kiszámítható díjazás összege a napidíj szerint járó díjnak s/4 részét sem érné el, ez esetben a számlálóbiztos csak akkor tarthat igényt a teljes napidíjra, ha munkálatának ezen lassúságát, melynek következtében a mennyiség szerinti díjazás ily jelentékenyen alacsonyabb összeget eredményezne, elfogadható módon indokolni tudja. Ellenkező esetben a számlálóbiztos csak az általa teljesített munkamennyiségnek megfelelő díjazásra tarthat számot. A községi gyűjtőíveknek kitöltéséért, nemkülönben a számlálás hiányainak pótlásáért, akár már a népszámlálás ideje alatt, akár annak befejeztével, esetleg a népszámlálási anyagnak a m. kir. központi statisztikai hivatalban történt felülvizsgálata alapján derül ki a pótlásnak szüksége, a számlálóbiztosnak külön díjazás nem jár; e munkálatokat tehát a számlálóbiztos a fenti a.e) pontokban felsoroltmegtérítések és díjak fejében köteles teljesíteni. Oly helyeken, ahol a helyi közlekedés czéljára egy és kétfogatú bérkocsik állnak rendelkezésre, a községi elöljáróság (városi hatóság) előre megállapítani köteles, hogy a számlálóbiztos fuvar használatának szüksége esetén egyvagy kétfogatú bérkocsit vehet-e igénybe. Élelmezési és megszállási költséget a számlálóbiztos nem számíthat fel, még abban az esetben sem, ha lakhelyétől különböző helyen végzi is munkáját. Az élelmezés és szállás költségének fedezésére az e) pont alatti illetmény szolgál. 11. §. A számlálókerületek a számlálóbiztosok díjazása szempontjából napidíj- és munkadíjfokozati osztályokba sorozandók. Napidíj szerinti díjazás szempontjából 4-féle napidíjfokozat állapíttatik meg, úgymint: 3, 4, 5 és 6 koronás napidíjak. A teljesített munka mennyisége szerint való díjazás esetére pedig, amelynél a kitöltött (felülvizsgált) számlálólapok és házigyűjtőivek száma szolgál a számlálóbiztosnak járó díj kiszámításánál alapul, 7-féle dijfokozat állapíttatik meg és pedig számlálólaponként és házigyűjtőívenkint számítva: az I. fokozatban 4 fillér, a II. fokozatban 5 fillér, a III. fokozatban 6 fillér, a IV. fokozatban 7 fillér, az V. fokozatban 8 fillér, a VI. fokozatban 9. fillér és a VII. fokozatban 10 fillér munkadíj. Minden számlálókerület nemcsak a napidíj, hanem a teljesített munka mennyisége szerint való díjazás szempontjából is egy-egy díjfokozati osztályba besorozandó, 12. §. A törvényhatóság területén alakítandó öszszes számlálókerületeket vármegyékben — a járási főszolgabíráknak és a 1. tanácsú városok polgármestereinek meghallgatásával — az alispán, városi törvényhatóságokban a közgyűlés sorozza be a 11. §-ban megállapított napidíj- és munkadíjfokozati osztályok valamelyikébe. A napidíjfokozati osztályba való besorozásnál egyrészt a községek vagyoni állapota, másrészt az a körülmény veendő tekintetbe, hogy az illető vidéken mekkora napidíj mellett remélhető a népszámlálási teendőknek megbízható módon való ellátása. A munkadíj-fokozatokba való besorozásnál ezen kívül még az is tekintetbe veendő, hogy a népszámlálási munkálat végrehajtása az egyes számlálókerületekben minő nehézségekkel van egybekötve. Ehhez képest minél kevesebb számlálólapot és házigyűlőlvet lehet valamely számlálókerületben egy nap alatt kitölteni, annál magasabb munkadíjfokozatba kell e számlálókerületet besorozni, mindig gondos figyelemmel arra, hogy a számlálóbiztos a teljesített munka menynyisége szerint díjazva, átlagos ügybuzgóság esetén egy-egy napi munkásságért éppen akkora díjazásra tarthasson számot, mint amekkora napidij fokozatba van az illető számlálókerület besorozva. 13. §. Ha valamely község azt a napidij-, illetőleg munkadij fokozatot, amelyet az alispán a jelen utasítás 11. és 12. §§-ai értelmében a község terhére a községben működő számlálóbiztos (biztosok) díjazására megállapít, a község anyagi viszonyai szempontjából terhesnek, avagy a népszámlálási munkálat jóságának biztosítása szempontjából elégtelennek s a község anyagi viszonyai között a magasabb díjazást lehetségesnek és indokoltnak találja, szabadságában áll a díjfokozókat megállapító alispáni határozat közlésétől számított 4 héten belül képviselőtestületének többsége által hozott határozatával, az alispánnál a községnek a népszámlálási munkálatok díjazása szempontjából alacsonyabb vagy magasabb napidij-, illetőleg munkadijfokozatba való besorozását kérni. Az alispánnak erre vonatkozó netaláni elutasító határozata 2 heti határidőn belül a m. kir. kereskedelemügyi miniszerhez felebbezhető, aki az alispán által megállapított dijfokozat megtartása vagy leszállítása, illetőleg felemelése iránt véglegesen határoz. Ha azonban valamely község a számlálóbiztos (biztosok) díjazására oly alacsony napidíjat illetve munkadíjat kívánna megállapíttatni, amely díjazás a jelen utasítás 11. §-ában megállapított szabályszerű díjfokozatok legalacsonyabb tételénél is kisebb, a községi képviselőtestületnek erre vonatkozó — s a dijfokozatba való besorozást megállapító alispáni határozat közlésétől számítva legfeljebb 4 hét alatt hozandó —• határozata az alispán véleményes jelentése kíséretében jóváhagyás végett, mindig a m. kir. kereskedelemügyi miniszerhez terjesztendő fel. Viszont abban az esetben, ha valamely község oly magas napidíjat, illetve munkadíjat kívánna a számlálóbiztos (biztosok) díjazására megállapíttatni, amely díjazás a jelen utasítás 11. §-ában megállapított szabályszerű dijfokozatok legmagasabb tételét is meghaladja, a községi képviselőtestületnek erre vonatkozó — s a dijfokozatba való besorozást megállapító alispáni határozat közlésétől számítva legfeljebb 4 hét alatt hozandó — határozata az alispán véleményes jelentése kíséretében jóváhagyás végett, mindig a m. kir. belügyminiszterhez terjesztendő fel, a ki ily esetekben az 1899. évi XLIII. t.-cz. 3. §-a értelmében, a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg határoz. Városi törvényhatóságokban a közgyűlésnek a jelen utasítás 11. §-ában felsorolt szabályszerű napidíj-, illetőleg munkadijfokozatok legalacsonyabb tételénél alacsonyabb napidíjat vagy munkadíjat megállapító elhatározásához szintén a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, az e dijfokozatok legmagasabb tételénél magasabb díjazás megállapításához pedig a m. kir. belügyministernek — a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg adandó — jóváhagyása szükséges. A közgyűlési határozat mindkét esetben a közigazgatási bizottság véleményes jelentése kíséretében terjesztendő fel. 14. §. / A számlálóbiztosok díjaira és egyéb illetményeikre nézve a községek és a számlálóbiztosok közt felmerülő vitás kérdésekben első fokon a törvényhatóság első tisztviselője, másodfokon a közigazgatási bizottság s harmadfokon a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz. 15. §. A népszámlálási munkálat befejeztével a számlálóbiztos által keresetbe hozott összegeknek */4 része, mint előleg azonnal kifizethető. A végleges leszámolás azonban, valamint a hátraléknak folyósítása csak akkor történhetik meg, ha a törvényhatósági jogú, illetve a r. t. város polgármesterét, vagy a járási főszolgabírót a m. kir. központi statisztikai hivatal értesítette, hogy a számláló kerületnek népszámlálási anyaga rendben találtatott, vagy amennyiben valamely községben (városban) hibás vagy hiányos kitöltés esete forongna fenn, a számlálóbiztos által a hibák kijavíttattak s a hiányok pótoltattak. A végleges leszámolás megtörténtével a törvényhatósági jogú és r.t. város polgármestere az illető város s a járási főszolgabíró a járás összes számlálókerületeiről, az azokban alkalmamazott számlálóbiztosokról és a részükre megállapított illetményekről az f) mintájú kimutatást állítja össze és terjeszti a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz. A r. tanácsú városok és járások kimutatásai az alispán utján terjesztenek fel. 16. §. A számlálóbiztos működése tartama alatt közhivatalnoknak tekintendő (1878. évi V. t.-cz. 461. §.). 17. §. A számlálóbiztosok kinevezéséről szóló okiratban körülményesen fel kell sorolni a számlálóbiztosnak összes teendőit, nevezetesen, hogy mikor, mely városrészben vagy községben, vagy községekben lesz hivatva a számlálólapok és házigyűjtőivek kitöltéséről gondoskodni s azokból a községi gyűjtőivet összeállítani. A kinevezési okiratban egyúttal azt is fel kell tüntetni, hogy a számlálóbiztosnak működéséért mily költségmegtérésekre s mekkora napidíjakra, illetőleg munkadíjakra lehet igénye. (Folytatása következik.)