Budapesti Közlöny, 1900. november (34. évfolyam, 251-275. szám)
1900-11-01 / 251. szám
A m. kir. földmivelésügyi minister Debreczeni Ödön m. kir. főerdőőrt a kolozsvári erdőigazgatósághoz és Érsek Gusztáv igazolványos számvivő altisztet a beszterczebányai erdőigazgatósághoz ideiglenes minőségű irodasegédtisztekké nevezte ki. A pozsonyi kir. ítélőtábla elnöke Takács Sándor nyitrai és Stelczer Győző trencséni kir. törvényszéki díjas joggyakornokokat kölcsönösen áthelyezte. _______ A lőcsei m. kir. pénzügyigazgatóság a szepesófalvi kir. adóhivatalhoz Jekelfalussy Ferenczet segélydíjas gyakornokká nevezte ki. A szombathelyi m. kir. pénzügyigazgatóság Sövényházi Mihály volt kezelési gyakornokot segélydíjas pénzügyi irodakezelési gyakornokká nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Halama Győző értesítéssel ellátott dijnokot, segélydíjas kezelési gyakornokká nevezte ki. A szatmárnémeti kir. törvényszék elnöke Timofi János erdődi kir. járásbirósági II-od osztályú hivatalszolgát az első, Németh András szinérváraljai kir. járásbirósági III-od osztályú hivatalszolgát pedig a második fizetési fokozatba léptette elő. _______ Az újvidéki kir. törvényszék elnöke a felügyelete alatt álló titeli kir. járásbírósághoz Stettin Dezső újvidéki kir. járásbirósági napidíjas szolgát hivatalszolgává nevezte ki és Bausky Bögölyül titeli kir. járásbirósági hivatalszolgát a józseffalvai kir. járásbírósághoz helyezte át. A pestvidéki kir. törvényszék elnöke Horváth József pestvidéki kir. törvényszéki napidijas szolgát az újpesti kir. járásbírósághoz III. oszt. hivatalszolgává nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister által f. évi 59.619. sz. alatt Újpest község részére a káposztásmegyer-békásmegyeri Duna-réven való vámszedési jog tárgyában kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.-czikk 81. és 86. §§-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Újpest község részére, a tulajdonát képező káposztásmegyer-békásmegyeri (kisinghi) Dunaréven , mely a mellékelt műszaki leírásban és helyszínrajzban feltüntetett irányban közvetíti a forgalmat Káposztásmegyer, illetve Újpest és Békásmegyer között, a vámszedés ezen engedélyokirat alapján leendő életbeléptetésének napjától számított 10 éven át a vámszedési jogot engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: I. Feljogosítom Újpest nagyközséget arra, hogy az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értelmében, a tényleges megkezdés napjától számított egymásután következő tiz éven át vámszedési jogot gyakorolhasson, s annak érvényesítésénél a következő vámdijakat szedhesse. 9. podgyász után, melyet az utas nem kézben tart, hanem a réven elhelyező kor. 20 fil. Megjegyzés: A kocsi és szekér vámtételeiben a vonó állatok vámdija is benne foglaltatik. A díjtételek egyszeri szállításért oda, vagy vissza külön értetnek. II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.-czikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt, senkitől és semmi oly dologért, a ki és amelyre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, akik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén beszerezni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására, vagy esetleges újból való felépítésének költségeire, nem fordítható. A vámbevételekről vezetett zárszámadás minden év végén a vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése elé terjesztendő tárgyalás végett, mely a szükséghez képest a vámdíjak újbóli megállapítása, esetleg leszállítása érdekében a törvény szabta lépések megtétele iránt intézkedik. 5. A közlekedés folytonos fentartása végett köteles vámtulajdonos, tekintet nélkül a szállítandó emberek vagy jószág számára, nyári hónapokban legalább 4-szer, téli hónapokban október 1-étől márczius 31-éig legalább 2-szer előre meghatározott s a vámdíj szabályzattal együtt a vámszedés helyén láthatólag kifüggesztett hirdetésben közzétett órában-az egyik partról a másikra és ugyanannyiszor visszaközlekedni. Vásár és búcsú alkalmával folytonosan, hivatalos utazások alkalmával pedig felszólításra azonnal köteles a szükséghez képest kompot vagy csolnakot indítani. III. Az engedélyezett vámszedésnél a vámmentességet az 1890. év I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagja és udvartartásaik, valamint ezeknek állatai és fogatai; 2. a kir. udvar, annak közvetlen kísérete és az udvarhoz, közvetlen kíséretéhez tartozó járművek, fogatok és állatok; 3. az idegen hatalmasságok követei, képviselői és ezeknek fogatai és állatai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is,) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyenczek, foglyok, tolonczok és az azokat kísérő személyzet, nemkülönben mindezeket szállító fogatok, állatok ; 6. az állami javak általában és az azokat szállító személyek, fuvarok, állatok; 7. a m. kir. postát szállító személyek, fogatok, lovak, távirdai küldönczök és azokat szállító fogatok, állatok; 8. mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak s azokon levő műtárgyak építésével és jó karban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, s az ezeket szállító fogatok, állatok, azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed; 9. mindazon fogatok, állatok, melyek az állami vasutak, állami törvényhatósági vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési vagy községi utak, azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak; * 10. , 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes személyeket és tárgyakat szállító magánfuvarok (fogatok, állatok) mentességüket üresen visszatérőkben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni lerovását vagy községi közmunkát teljesítő személyek, fuvarok és állatok; 12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek, azok által ily működésben használt fogatok, állatok; 13. temetkezési menetek és bucsujáratok és azoknál használt fogatok, állatok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul; 14. a templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz, stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők fogataikkal, állataikkal; 16. a tűzoltók, mentők s azok fogatai, állatai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek, vagy onnan viszszatérnek; 17. minden mezőgazdasági czélból közlekedő fogatok, vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 19. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott személyek, állatok és fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak ; 20. állami adót szállító községi elöljárók és azokat szállító fogatok és állatok; 21. sorshúzás, ujonszállítás vagy ellenőrzési szemle czéljából utazó községi elöljárók s azokat szállító fogatok, állatok. Mindazon személyeknek, fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 18., 20 és 21. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha ajövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. Ez irányban egyrészről a vármegye közgyűlése a számadások évenkénti átvizsgálása alkalmából, másrészről az 1890. évi I. t.-czikk 102. §-ában megjelölt hatóság ellenőrzést gyakorol s ez utóbbi hatóság kivonatára a vámtulajdonos a szükséges adatokat előterjeszteni köteles. V. Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését vámtulajdonos kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. Vámdijak: ^Ezegy személy után l^Hkló, szarvasmarha után 3/^®icsikó vagy borjú után 4. egy sértés, juh vagy kecske után 5. személyszállító jármű (kocsi ill. fogmután, tekintet nélkül arra, hoy ül-e abban valaki vagy sem 6. egy terhes szekér után 7. egy üres szekér után 8. egy kerékpár után — kor. 20 fii.; — kor. 40 fii.; — kor. 30 fii.; — kor. 20 fii.; 1 kor. 20 fi.; 2 kor. — fii. 1 kor. 20 fii.; 1 kor. 20 fii.; 2