Budapesti Közlöny, 1900. november (34. évfolyam, 251-275. szám)

1900-11-01 / 251. szám

A m. kir. földmivelésügyi minister Debreczeni Ödön m. kir. főerdőőrt a kolozsvári erdőigazga­tósághoz és Érsek Gusztáv igazolványos számvivő altisztet a beszterczebányai erdőigazgatósághoz ideiglenes minőségű irodasegédtisztekké nevezte ki. A pozsonyi kir. ítélőtábla elnöke Takács Sán­dor nyitrai és Stelczer Győző trencséni kir. tör­vényszéki díjas joggyakornokokat kölcsönösen át­helyezte. _______ A lőcsei m. kir. pénzügyigazgatóság a szepes­­ófalvi kir. adóhivatalhoz Jekelfalussy Ferenczet segélydíjas gyakornokká nevezte ki. A szombathelyi m. kir. pénzügyigazgatóság Sövényházi Mihály volt kezelési gyakornokot segélydíjas pénzügyi irodakezelési gyakornokká nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Ha­­lama Győző értesítéssel ellátott dijnokot, segély­­díjas kezelési gyakornokká nevezte ki. A szatmárnémeti kir. törvényszék elnöke Ti­­mofi János erdődi kir. járásbirósági II-od osz­tályú hivatalszolgát az első, Németh András szinérváraljai kir. járásbirósági III-od osztályú hivatalszolgát pedig a második fizetési fokozatba léptette elő. _______ Az újvidéki kir. törvényszék elnöke a felügye­lete alatt álló titeli kir. járásbírósághoz Stettin Dezső újvidéki kir. járásbirósági napidíjas szol­gát hivatalszolgává nevezte ki és Bausky Bögö­lyül titeli kir. járásbirósági hivatalszolgát a jó­­zseffalvai kir. járásbírósághoz helyezte át. A pestvidéki kir. törvényszék elnöke Horváth József pestvidéki kir. törvényszéki napidijas szol­gát az újpesti kir. járásbírósághoz III. oszt. hivatalszolgává nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister által f. évi 59.619. sz. alatt Újpest község részére a káposz­­tásmegyer-békásmegyeri Duna-réven való vámsze­­dési jog tárgyában kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.-czikk 81. és 86. §§-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Újpest község részére, a tulajdonát képező káposztásmegyer-békásmegyeri (kis­inghi) Dunaréven , mely a mellékelt mű­szaki leírásban és helyszínrajzban feltüntetett irányban közvetíti a forgalmat Káposztásmegyer, illetve Újpest és Békásmegyer között, a vám­szedés ezen engedélyokirat alapján leendő élet­­beléptetésének napjától számított 10 éven át a vámszedési jogot engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: I. Feljogosítom Újpest nagyközséget arra, hogy az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értelmében, a­ tény­­leges megkezdés napjától számított egymásután következő tiz éven át vámszedési jogot gyako­rolhasson, s annak érvényesítésénél a következő vámdijakat szedhesse. 9. podgyász után, melyet az utas nem kézben tart, hanem a réven elhelyez­ő kor. 20 fil. Megjegyzés: A kocsi és szekér vámtéte­leiben a vonó állatok vámdija is benne foglal­tatik. A díjtételek egyszeri szállításért oda, vagy vissza külön értetnek. II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyako­­rolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.-czikk­­ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt, senkitől és semmi oly dologért, a ki és a­melyre a vámdíjak fentebbi jegyzéké­ben kötelezettséget nem állapítottam meg, úgy­szintén azoktól sem, a­kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó kar­ban tartani, szükség esetén beszerezni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom ér­dekéből engedélyezem, feladatává teszem a vám­tulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására, vagy esetleges újból való felépítésének költségeire, nem fordítható. A vámbevételekről vezetett zárszámadás min­den év végén a vármegye törvényhatósági bi­zottságának közgyűlése elé terjesztendő tárgyalás végett, mely a szükséghez képest a vámdíjak újbóli megállapítása, esetleg leszállítása érdeké­ben a törvény szabta lépések megtétele iránt intézkedik. 5. A közlekedés folytonos fentartása végett köteles vámtulajdonos, tekintet nélkül a szállí­tandó emberek vagy jószág számára, nyári hóna­pokban legalább 4-szer, téli hónapokban októ­ber 1-étől márczius 31-éig legalább 2-szer előre meghatározott s a vámdíj szabályzattal együtt a vámszedés helyén láthatólag kifüggesztett hirde­tésben közzétett órában-az egyik partról a má­sikra és ugyanannyiszor visszaközlekedni. Vá­sár­ és búcsú alkalmával folytonosan, hivatalos utazások alkalmával pedig felszólításra azonnal köteles a szükséghez képest kompot vagy csol­­nakot indítani. III. Az engedélyezett vámszedésnél a vámmentes­séget az 1890. év I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagja és udvar­tartásaik, valamint ezeknek állatai és fogatai; 2. a kir. udvar, annak közvetlen kísérete és az udvarhoz, közvetlen kíséretéhez tartozó jár­művek, fogatok és állatok; 3. az idegen hatalmasságok követei, képviselői és ezeknek fogatai és állatai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mind­azon fogatok (ideértve a kirendelt községi elő­­fogatokat is,) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha­ az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, meg­felelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyenczek, foglyok, tolonczok és az azokat kísérő személyzet, nemkülönben mindezeket szállító fogatok, állatok ; 6. az állami javak általában és az azokat szállító személyek, fuvarok, állatok; 7. a m. kir. postát szállító személyek, foga­tok, lovak, távirdai küldönczök és azokat szállító fogatok, állatok; 8. mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak s azokon levő műtárgyak építésével és jó karban tartásával, vagy ezen teendők ellen­őrzésével vannak megbízva, s az ezeket szállító fogatok, állatok, azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed; 9. mindazon fogatok, állatok, melyek az állami vasutak, állami törvényhatósági vasúti állomás­hoz vezető községi közlekedési vagy községi utak, azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak; * 10. , 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes személyeket és tárgyakat szállító magán­fuvarok (fogatok, állatok) mentességüket üresen visszatérőkben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni le­rovását vagy községi közmunkát teljesítő szemé­lyek, fuvarok és állatok; 12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek, azok által ily mű­ködésben használt fogatok, állatok; 13. temetkezési menetek és bucsujáratok és azoknál használt fogatok, állatok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul; 14. a templom, iskola és paplak építésére in­gyen kiszolgáltatandó fuvarok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz, stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűz­vész, árvíz vagy háború idején a mentők, mene­külők fogataikkal, állataikkal; 16. a tűzoltók, mentők s azok fogatai, állatai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek, vagy onnan viszszatérnek; 17. minden mezőgazdasági czélból közlekedő fogatok, vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmu­­tatniok; 19. a vámtulajdonos által önként vámmentesek­nek elfogadott személyek, állatok és fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken ala­pulnak ; 20. állami adót szállító községi elöljárók és azokat szállító fogatok és állatok; 21. sorshúzás, ujonszállítás vagy ellenőrzési szemle czéljából utazó községi elöljárók s azokat szállító fogatok, állatok. Mindazon személyeknek, fogatoknak és álla­toknak, melyek a fentebbi 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 18., 20 és 21. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a­­jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. Ez irányban egyrészről a vármegye közgyűlése a számadások évenkénti átvizsgálása alkalmából, másrészről az 1890. évi I. t.-czikk 102. §-ában megjelölt hatóság ellenőrzést gya­korol s ez utóbbi hatóság kivonatára a vám­tulajdonos a szükséges adatokat előterjeszteni köteles. V. Közérdekből, különösen hadászati szempontok­ból szükséges hasonló létesítmények államkölt­ségen való megépítését és forgalomba helyezését vámtulajdonos kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. Vám­di­j­ak: ^Ezegy személy után l^Hkló, szarvasmarha után 3/^®icsikó vagy borjú után 4. egy sértés, juh vagy kecske után 5. személyszállító jármű (ko­csi ill. fogmután, tekintet nél­kül arra, hoy ül-e abban va­laki vagy sem 6. egy terhes szekér után 7. egy üres szekér után 8. egy kerékpár után — kor. 20 fii.; — kor. 40 fii.; — kor. 30 fii.; — kor. 20 fii.; 1 kor. 20 fi­.; 2 kor. — fii. 1 kor. 20 fii.; 1 kor. 20 fii.; 2

Next