Budapesti Közlöny, 1901. február (35. évfolyam, 27-49. szám)
1901-02-01 / 27. szám
Salczer József győrszigeti illetőségű győri lakos vezetéknevének » Szendefi«-re kért átváltoztatása, f. évi 1.961. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Grünwald Mátyás dunaföldvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Szabó«-ra, kért átváltoztatása, f. évi 2.093. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Éliás Simon aradi kir. törvényszéki aljegyző vezetéknevének »Eles«-re kért átváltoztatása, f. évi 2.177. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Schwartz Ármin szarvasi illetőségű békéscsabai lakos, valamint kiskorú gyermekei Lajos, Matild, Lina, Róza, Anna, Regina és Erzsébet vezetéknevének » Somogyi«-ra kért átváltoztatása, I. évi 2.180. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Weisz Ferencz jász-árokszállási illetőségű hevesi lakos vezetéknevének »Vágó«-ra, kért átváltoztatása, f. évi 2.284. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Deutsch Lajos szegedi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Dobó«-ra, kért átváltoztatása, f. évi 2.421. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett.__ Kiskorú Weisz Aladár Weisz Imre és Weisz Andor székesfehérvári, illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének » Fás «-ra kért átváltoztatása, I. évi 2.609. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Schwarcz Izidor, Schwarcz Béla, Schwarcz Aladár és Schwarcz Sándor székesfehérvári illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének »Szabó«-ra kért átváltoztatása, I. évi 2.610. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Wasserstrom Lajos nagyváradi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének » Virányi«-re kért átváltoztatása, f. évi 2.834. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Goldberger Adolf nyitrai illetőségű bécsi lakos orvosnövendék vezetéknevének »Gilányi«ra kért átváltoztatása, f. évi 2.989. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Nyak Mária székesfehérvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Máriász«-ra kért átváltoztatása, f. évi 3276. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Ohm Jenő m. kir. kataszteri mérnök nyitrai lakos vezetéknevének »László«-ra kért átváltoztatása, f. évi 3.297. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Regensburger József kerekegyházi illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei Mária és József vezetéknevének » Rákóczi«-ra kért átváltoztatása, f. évi 3.466. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Gröschler József érsekujvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Darai«-ra kért átváltoztatása, I. évi 3.910. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Trzsa Gáspár alsó-hámori illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Tátrai«-ra kért átváltoztatása, f. évi 3.967. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. _____________3_____________ Vesz Béla gyöngyösi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Vajda«-ra kért átváltoztatása, f. évi 3.968. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Salzer István m. kir. állam vasúti mozdonyvezető módosi lakos saját, valamint kiskorú gyermekei László és Dénes vezetéknevének »Szírmai«-ra kárt átváltoztatása, f. évi 4.006. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. A m. kir. pénzügyministérium 1990. évi 96.712. sz. alatt a forgalmon kívül helyezett o. é. 2 frtos ezüst érmekkel leendő elbánás, valamint ezeknek az érmeknek és az o. é. 1/4 frtos érmeknek kivételes beváltása tárgyában a következő rendeletet adta ki: Rendelet. Több ízben előfordult, hogy fizetések alkalmával az 1893. évi április 8-án 24.151. sz. alatt kelt rendelettel forgalmon kivül helyezett o. é. 2 frtos ezüstérmek kerültek 5 koronások helyett az állami pénztárak elé. Hogy a pénzforgalom ezektől a forgalmon kivül helyezett érmektől megtisztittassék, elrendelem, hogy a m. kir. pénztáraknál és hivataloknál beszolgáltatott o. é. 2 frtos ezüstérmek, mint forgalmon kivül helyezettek, visszautasitandók, de a beszolgáltató félnek csak azután adandók vissza, miután az 1899. évi 89.435. szám alatt kiadott »Általános utasítás« 59. és 78. §§-aiban megjelölt módon a további forgalomra alkalmatlanokká tétettek. Egyúttal megengedem azonban, hogy ezek az érmek további rendelkezésig a fél kivonatára a körmöczbányai m. kir. pénzverőhivatal által nyers súly szerint és pedig egy kg. verdeanyag után egyszázhusz (120) korona egységár alapján beváltassanak. Megengedem továbbá, hogy o. é. 1/4 forintos ezüstérmek is, mely, érmek pénztári kezelése a fentebb említett »Általános utasítás« 78. §-ban van szabályozva, a fél kivonatára a körmöczbányai m. kir. pénzverőhivatal által nyers súly szerint és pedig egy kgr verdeanyag után hetven (70) korona egységár alapján beváltassanak. Az állami pénztárak és hivatalok a fél kívánságára ezeknek az érmeknek a m. kir. pénzverőhivatalhoz leendő beküldését, valamint az e hivatal által megállapított beváltási összegnek kifizetését az e tárgyban ezekhez a pénztárakhoz és hivatalokhoz intézett utasítás értelmében közvetíteni tartoznak. Budapest, 1901. január 23-án. A Budapesten alakult »33 football club« alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 4.340. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A Budapesten alakult »Lipótvárosi kültelki kör« alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 4.341. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A m. kir. földmivelésügyi miniszer a »Jásznagykun-szolnokvármegyei gazdasági egyesület« módosított alapszabályait, 1900. évi 103.125. sz. alatt, jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi minister a »Torontálmegyei gazdasági egyesület« módosított alapszabályait, 1900. évi 103.126. sz. alatt, jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, I. évi 448. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy az Ugocsa vármegye területéhez tartozó Királyháza községben minden szerdán állatfelhajtással egybekötött hetivásár tartassák. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával, az 1899. évi XLIX. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket Hercog József és Miksa verbói czég vágőri (sztrázsa) malátagyári ipartelepe részére az üzembehelyezés napjától, vagyis az 1900. évi szeptember hó 7-től számítandó 5 (öt) évre engedélyezte. A földmivelésügyi m. kir. minister, a pénzügyi és a kereskedelemügyi m. kir. ministerekkel egyetértőleg, a Lonkai Ármin Veszprém vármegyei déghi lakos által a fekete-pusztán üzemben tartott mezőgazdasági szeszgyára részére az 1890 : XIII. t.-czikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. A budapesti m. kir. posta- és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy folyó évi február hó 1-én az I. kerület Országház utcza 16. sz. alatt, Hegedűs Lajos kereskedő üzletében, a budapesti 1. sz. (vár) posta- és távirdahivatal felügyelete alatt, postagyűjtőhely lép életbe. Száma 1. Hivatalos órákat e gyűjtőhely hétköznapokon reggel 8—12-ig, d. u. 2—6-ig, vasárnapokon és hétköznapra eső ünnepnapokon pedig reggel 9—10-ig tart. A gyűjtőhely bárhová szóló díjköteles ajánlott küldemények, továbbá belföldre, Ausztriába, Bosznia-Herczegovinába és Németországba szóló értéknélküli vagy 400 korona értékig terjedő csomagok (utánvétellel vagy a nélkül) felvételével fog foglalkozni. A szegedi kir. közjegyzői kamara közhírré teszi, hogy a súlyosan betegen fekvő Szabovlyevits Mihály bajai kir. közjegyző helyére, betegsége tartamára, helyettesül Kamarás Imre bácsalmási kir. közjegyzőt rendelte ki. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Kiss Sámuel ügyvéd, Kisújszállás székhelylyel, az ügyvédek névjegyzékébe felvétetett. A győri ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Boór József és Pechata Antal volt komáromi lakos ügyvédeket, elhalálozásuk következtében, az ügyvédek lajstromából törölte s irodagondnokul az előbbi részére Peredi Géza dr., az utóbbi részére pedig Kolbe Dezső dr. komáromi lakos ügyvédeket rendelte ki. NEM HIVATALOS MÉSZ. Ő császári és apostoli királyi Felsége a paliesovai gör. kel. román egyházközségnek, egyházi szerek és harangok beszerzésére, legfelső magánpénztárából 200 (kétszáz) koronát méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. 0 császári és apostoli királyi Felsége a bárburai gör. kel. román egyházközségnek, temploma felépítésére, legfelső magánpénztárából 200 (kétszáz) koronát méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Kimutatás a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménytárainak 1900. deczember havában részint hivatalos utón, részint ajándék vagy vétel útján történt gyarapodásáról. I. Könyvtár. A) Kötelespéldányok: 1. Szvoboda József Csíkszeredai nyomdájától 1, 2. Sima Dávid gyöngyösi nyomdájától 4, 3. Schäser A. szászvárosi nyomdájától 4, 4. Schodisch Lajos felső-egri nyomdájától 1, 5. Gansel Lipót trencséni nyomdájától 1, 6. A hódmezővásárhelyi részvénynyomdától 5, 7. Demeter és Kiss deési nyomdájától 1, 8. A kecskeméti könyvnyomda részvénytársaságtól 3, 9. A karánsebesi egyházmegyei könyvnyomdától 5, 10. Buzárovits Gusztáv esztergomi nyomdájától 9. *