Budapesti Közlöny, 1901. február (35. évfolyam, 27-49. szám)

1901-02-01 / 27. szám

Salczer József győrszigeti illetőségű győri lakos vezetéknevének » Szende­fi«-re kért átvál­toztatása, f. évi 1.961. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Grünwald Mátyás dunaföldvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Szabó«-ra, kért átváltoztatása, f. évi 2.093. számú belügymi­nisteri rendelettel, megengedtetett. Éliás Simon aradi kir. törvényszéki aljegyző vezetéknevének »Eles«-re kért átváltoztatása, f. évi 2.177. számú belügyministeri rendelettel, meg­engedtetett. Schwartz Ármin szarvasi illetőségű békés­csabai lakos, valamint kiskorú gyermekei Lajos, Matild, Lina, Róza, Anna, Regina és Erzsébet vezetéknevének » Somogyi«-ra kért átváltoztatása, I. évi 2.180. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Weisz Ferencz jász-árokszállási illetőségű hevesi lakos vezetéknevének »Vágó«-ra, kért át­változtatása, f. évi 2.284. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Deutsch Lajos szegedi illetőségű ugyanot­tani lakos vezetéknevének »Dobó«-ra, kért átvál­toztatása, f. évi 2.421. számú belügyministeri ren­delettel, megengedtetett.__ Kiskorú Weisz Aladár W­e­i­s­z Imre és W­e­i­s­z Andor székesfehérvári, illetőségű ugyan­ottani lakosok vezetéknevének » Fás «-ra kért át­változtatása, I. évi 2.609. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett. Kiskorú Schwarcz Izidor, Schwarcz Béla, Schwarcz Aladár és Schwarcz Sán­dor székesfehérvári illetőségű ugyanottani lako­sok vezetéknevének »Szabó«-ra kért átváltozta­tása, I. évi 2.610. számú belügyminiszeri ren­delettel, megengedtetett. Kiskorú Wasserstrom Lajos nagyváradi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének » Vi­­rányi«-re kért átváltoztatása, f. évi 2.834. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. Goldberger Adolf nyitrai illetőségű bécsi lakos orvosnövendék vezetéknevének »Gilányi«­­ra kért átváltoztatása, f. évi 2.989. számú bel­ügyministeri rendelettel, megengedtetett. Nyak Mária székesfehérvári illetőségű ugyan­­ottani lakos vezetéknevének »Máriász«-ra kért átváltoztatása, f. évi 3276. számú belügyminis­teri rendelettel, megengedtetett. Ohm Jenő m. kir. kataszteri mérnök nyitrai lakos vezetéknevének »László«-ra kért átváltoz­tatása, f­. évi 3.297. számú belügyminiszeri ren­delettel, megengedtetett. Regensburger József kerekegyházi illető­ségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyerme­kei Mária és József vezetéknevének » Rákóczi«-ra kért átváltoztatása, f. évi 3.466. számú belügy­ministeri rendelettel, megengedtetett. Gröschler József érsekujvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Darai«-ra kért átváltoztatása, I. évi 3.910. számú belügy­ministeri rendelettel, megengedtetett. T­r­­­z­s­a Gáspár alsó-hámori illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének »Tátrai«-ra kért átváltoztatása, f. évi 3.967. számú belügyminis­zeri rendelettel, megengedtetett. _____________3_____________ V­e­­­s­z Béla gyöngyösi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Vajda«-ra kért átváltoz­tatása, f. évi 3.968. számú belügyministeri ren­delettel, megengedtetett. Salzer István m. kir. állam vasúti mozdony­­vezető módosi lakos saját, valamint kiskorú gyer­mekei László és Dénes vezetéknevének »Szír­­m­ai«-ra kárt átváltoztatása, f. évi 4.006. számú belügyministeri rendelettel, megengedtetett. A m. kir. pénzügyministérium 1990. évi 96.712. sz. alatt a forgalmon kívül helyezett o. é. 2 frtos ezüst érmekkel leendő elbánás, valamint ezeknek az érmeknek és az o. é. 1/4 frtos érmeknek ki­vételes beváltása tárgyában a következő rendele­tet adta ki: Rendelet. Több ízben előfordult, hogy fizetések alkalmá­val az 1893. évi április 8-án 24.151. sz. alatt kelt rendelettel forgalmon kivül helyezett o. é. 2 frtos ezüstérmek kerültek 5 koronások helyett az állami pénztárak elé. Hogy a pénzforgalom ezektől a forgalmon kivül helyezett érmektől megtisztittassék, elren­delem, hogy a m. kir. pénztáraknál és hivatalok­nál beszolgáltatott o. é. 2 frtos ezüstérmek, mint forgalmon kivül helyezettek, visszautasitandók, de a beszolgáltató félnek csak azután adandók vissza, miután az 1899. évi 89.435. szám alatt kiadott »Általános utasítás« 59. és 78. §§-aiban megjelölt módon a további forgalomra alkalmat­lanokká tétettek. Egyúttal megengedem azonban, hogy ezek az érmek további rendelkezésig a fél kivonatára a körmöczbányai m. kir. pénzverőhivatal által nyers súly szerint és pedig egy kg. verdeanyag után­ egyszázhusz (120) korona egységár alapján be­váltassanak. Megengedem továbbá, hogy o. é. 1/4 forintos ezüstérmek is, mely, érmek pénztári kezelése a fentebb említett »Általános utasítás« 78. §-ban van szabályozva, a fél kivonatára a körmöcz­bányai m. kir. pénzverőhivatal által nyers súly szerint és pedig egy kgr verdeanyag után hetven (70) korona egységár alapján beváltassanak. Az állami pénztárak és hivatalok a fél kíván­ságára ezeknek az érmeknek a m. kir. pénzverő­hivatalhoz leendő beküldését, valamint az e hi­vatal által megállapított beváltási összegnek ki­fizetését az e tárgyban ezekhez a pénztárakhoz és hivatalokhoz intézett utasítás értelmében köz­vetíteni tartoznak. Budapest, 1901. január 23-án. A Budapesten alakult »33 football club« alapszabályait a m. kir. belügyministerium, f. évi 4.340. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A Budapesten alakult »Lipótvárosi kül­telki kör« alapszabályait a m. kir. bel­ügyministerium, f. évi 4.341. szám alatt, a bemu­tatási záradékkal ellátta. A m. kir. földmivelésügyi miniszer a »Jász­­nagykun-szolnokvármegyei gazda­sági egyesület« módosított alapszabályait, 1900. évi 103.125. sz. alatt, jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi minister a »T­o­­rontálmegyei gazdasági egyesület« módosított alapszabályait, 1900. évi 103.126. sz. alatt, jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, I. évi 448. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy az Ugocsa vármegye területéhez tartozó Király­háza községben minden szerdán állatfelhajtással egybekötött hetivásár tartassák. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával, az 1899. évi XLIX. t.-czikkben meghatározott állami kedvez­ményeket Hercog József és Miksa ver­­b­ó­i c­z­é­g vágőri (sztrázsa) malátagyári ipar­telepe részére az üzembehelyezés napjától, vagyis az 1900. évi szeptember hó 7-től számítandó 5 (öt) évre engedélyezte. A földmivelésügyi m. kir. minister, a pénz­ügyi és a kereskedelemügyi m. kir. ministerek­kel egyetértőleg, a Lonkai Ármin Veszprém vármegyei déghi lakos által a fekete-pusztán üzemben tartott mezőgazdasági szeszgyára ré­szére az 1890 : XIII. t.-czikkben biztosított ál­lami kedvezményeket megadta. A budapesti m. kir. posta- és távirdaigazga­­tóság közhírré teszi, hogy folyó évi február hó 1-én az I. kerület Országház­ utcza 16. sz. alatt, Hegedűs Lajos kereskedő üzletében, a budapesti 1. sz. (vár) posta- és távirdahivatal felügyelete alatt, post­a­g­y­ű­j­t­ő­h­e­l­y lép életbe. Száma 1. Hivatalos órákat e gyűjtőhely hétköz­napokon reggel 8—12-ig, d. u. 2—6-ig, vasár­napokon és hétköznapra eső ünnepnapokon pe­dig reggel 9—10-ig tart. A gyűjtőhely bárhová szóló díjköteles ajánlott küldemények, továbbá belföldre, Ausztriába, Bosznia-Herczegovinába és Németországba szóló értéknélküli vagy 400 korona értékig terjedő csomagok (utánvétellel vagy a nélkül) felvételével fog foglalkozni. A szegedi kir. közjegyzői kamara közhírré teszi, hogy a súlyosan betegen fekvő Szabovlye­­vits Mihály bajai kir. közjegyző helyére, beteg­sége tartamára, helyettesül Kamarás Imre bács­almási kir. közjegyzőt rendelte ki. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Kiss Sámuel ügyvéd, Kisújszállás szék­­helylyel, az ügyvédek névjegyzékébe felvétetett. A győri ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Boór József és Pechata Antal volt komáromi lakos ügyvédeket, elhalálozásuk következtében, az ügyvédek lajstromából törölte s irodagond­nokul az előbbi részére Peredi­ Géza dr., az utóbbi részére pedig Kolbe Dezső dr. komáromi lakos ügyvédeket rendelte ki. NEM HIVATALOS MÉSZ. Ő császári és apostoli királyi Felsége a p­a­li­es­ovai gör. kel. román egyházköz­ségnek, egyházi szerek és harangok beszerzé­sére, legfelső magánpénztárából 200 (kétszáz) koronát méltóztatott legkegyelmesebben adomá­nyozni. 0 császári és apostoli királyi Felsége a b­á­r­­burai gör. kel. román egyházközség­nek, temploma felépítésére, legfelső magánpénz­­tárából 200 (kétszáz) koronát méltóztatott leg­kegyelmesebben adományozni. Kimutatás a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménytárainak 1900. deczember havában részint hivatalos utón, részint ajándék vagy vétel útján történt gyara­podásáról. I. Könyvtár. A) Köteles­­példányok: 1. Szvoboda József Csíkszeredai nyomdájá­tól 1, 2. Sima Dávid gyöngyösi nyomdájától 4, 3. Schäser A. szászvárosi nyomdájától 4, 4. Schodisch Lajos felső-egri nyomdájától 1,­ 5. Gansel Lipót trencséni nyomdájától 1, 6. A hódmező­vásárhelyi részvénynyomdától 5, 7. Demeter és Kiss deési nyomdájától 1, 8. A kecskeméti könyvnyomda részvénytársa­ságtól 3, 9. A karánsebesi egyházmegyei könyvnyom­dától 5, 10. Buzárovits Gusztáv esztergomi nyomdájá­tól 9. *

Next