Budapesti Közlöny, 1901. május (35. évfolyam, 100-124. szám)
1901-05-31 / 124. szám
Rusznyák Lajos segédjegyzőt, a mátramindszentibe Süle József segédjegyzőt, a pásztóiba Erdélyi Károly segédjegyzőt és végül a rózsaszentmártoniba Sánta József segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki és az utóbbi kivételével, valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. tengerészeti hatóság Celligoi Albin kereskedelmi hadnagyot hosszújáratú tengerészkapitánynyá nevezte ki. A kaposvári m. kir. pénzügyigazgatóság Bauer Jenő kaposvári adóhivatali díjtalan gyakornokot a lengyeltóti m. kir. adóhivatalhoz díjas gyakornokká ideiglenes minőségben kinevezte. A budapesti Szabad-Egyetem Alapszabályai. (Megállapittattak a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister folyó évi 9830. sz. alatt kelt rendeletével.) 1 §• A budapesti Szabad Egyetem czélja azoknak a társadalmi köröknek, amelyek az egyetemi oktatásban nem vehetnek részt, tudományos képzését és művelését a fővárosban és a vidéken elősegíteni és általában az értelmi műveltség színvonalát minél szélesebb körben emelni. 2. §. Ezért szolgálják: a) A Szabad Egyetem központi bizottsága által céltudatosan megállapított előadások, melyek a dolog természetéhez képest több (rendesen hat) órás ciklust alkotnak. Ez előadások bármely tudománykört, ugyanannak egy-egy szerves részét közérthető alakban tárgyalják. b) A szellemi közlekedés bármely, a bizottság által alkalmasnak ítélt módjának (eszmecsere, vándorkönyvtárak, utasítások magántanulásra stb.) alkalmazása az előadások s tanfolyamok tárgyának kivonatokban (syllabusokban) való ismertetése s esetleg rendszeres irodalmi feldolgozása. 3. §. A Szabad Egyetem ügyeit a vallás- és közoktatásügyi miniszer hatósága és közvetlen felügyelete alatt álló központi bizottság intézi, melynek végrehajtó közegeit rendszerint Budapesten a Szabad Lyceum egyesület, vidéken a helyenkint külön alakítandó helyi bizottságok képezik. §• A központi bizottság a budapesti tudományegyetem valamennyi karának összes tanárai közül s a műegyetem valamennyi szakosztályának tanárai közül az egyetemi s illetőleg a műegyetemi tanács által választandó négy-négy tagból, a Szabad Lyceum által kiküldött négy tagból s a vallás- és közoktatásügyi miniszer által kinevezett négy tagból áll. A központi bizottság elnökét és alelnökét a tagok sorából, a bizottság titkárát pedig a tagok körén kívül álló szakemberek sorából, a központi bizottság meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki. Az összes kiküldöttek s illetőleg kinevezettek megbízatása négy évre terjed. 5. §. A bizottsági tagság tiszteletbeli állása a tagok útiköltségeiken kívül más javadalmazásra igényt nem tarthatnak. 6. §. A központi bizottság önállóan intézi a Szabad Egyetem ügyeit. Ezekre nézve a szükséghez képest szabályzatokat alkot és ügyrendjét is megállapítja. A szabályzatok és ügyrend azonban jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszerhez felterjesztendők. A központi bizottság különösen: 1. Megjelöli a tartandó előadások tárgyát, körét, számát, s ha szükségesnek látja, azok irányát, egymásutánját s azt a módozatot is, mely szerint tartassanak. 2. Rendszeresen felülbírálja az előadási cyclusok, tanfolyamok s általában az előadások tartása iránt Budapestre nézve a Szabad Lyceum s a vidékre nézve a helyi bizottságok által eléje terjesztett tervezeteket, melyek az előadások tárgyának nyomatott kivonatos ismertetésére (syllabusok) s esetleg irodalmi feldolgozására, nem különben az előadók díjazására s a belépő vagy egyéb dijak szedésére is kiterjednek. 3. A Szabad Egyetem czéljának minél teljesebb elérése végett a vidéken is rendszeresen megújuló előadások és tanfolyamok megtartására s evégből helyi bizottságok alakítására törekszik, ezekkel az állandó érintkezést fentartja s felügyel működésükre. 4. Külön tanácskozás tárgyává teszi s a szükséghez és lehetőséghez képest intézkedik, hogy az értelmi műveltség terjesztése érdekében hol és minő előadások s tanfolyamok tartassanak. E czélból megjelölheti az egyes testületeket, egyesületeket s más társadalmi érintkezési központokat, ahol az ily előadások és tanfolyamok a legczélszerűbben és legeredményesebben tarthatók. 5. Felügyel és intézkedik a Szabad Egyetem gazdasági és pénzkezelése tekintetében. 6. A vallás- és közoktatásügyi miniszer kivonatára véleményt ad a Szabad Egyetem működési körébe vágó ügyekben. 7. A szükséghez képest esetről-esetre, évenként azonban legalább egyszer általános jelentést tesz a miniszernek működéséről, gazdasági kezeléséről, javaslatot a jövőre teendőkről s a mutatkozó szükségletről. 7. §• A központi bizottság évenként legalább kétszer, az előadások megkezdése előtt s azok befejezése után üléseket tart. Időközi teendőit saját tagjainak sorából alakítandó öt tagú végrehajtó bizottságra bízhatja, melynek határozatképességéhez legalább három tag jelenléte szükséges. 8. §. Az előadások megtartása iránt a központi bizottságnak a 6. §. értelmében teljesítendő felülbírálása után Budapesten a Szabad Lyceum egyesület, a vidéken pedig a helyi bizottságok útján közvetlenül a központi bizottság intézkedik. Az előadók díjazása a közvetítésével tartott előadások után a Szabad-Lyceumot, egyéb esetekben a központi bizottságot terheli. Ugyane szempont szemmeltartásával illetik meg az előadások tartásából eredő bevételek is a Szabad-Lyceumot, illetőleg a központi bizottságot. Az előadások s tanfolyamok tárgyát feltüntető kivonatoknak (syllabusoknak) készítésével s általában az előadások irodalmi feldolgozásával járó kiadások és az azokból eredő bevételek — ha csak az előadó javára nem tartottak fenn — a központi bizottság kiadását és bevételét képezik. 9. §. Az előadók díjazásban részesülnek, a vidékre utazóknak azonkívül útiköltséget megtéríttetnek. A díjazás összegét a központi bizottság állapítja meg. 10. §. Az előadásokat hallgató kivonatára az előadás tárgyát s az előadások hallgatását tanúsító bizonyítvány adatik, melyet a Szabad-Egyetem nevében a Szabad-Lyceum által tartatott előadásokról a Szabad-Lyceum, egyéb előadásokról a helyi bizottságok állítanak ki. 11. §. A Szabad-Egyetem jövedelmei: 1. Az alapítványok és egyéb tőkék kamatai. 2. A belépti dijak s az irodalmi kiadványokból eredő jövedelem. 3. Adományok. 4. Az állam vagy erkölcsi testületek részéről biztosított évi segélyek. 2 12. §. A pénzek kezelése iránt a központi bizottság ügyrendje intézkedik. Kiadások csakis az elnök által láttamozott utalvány alapján eszközölhetők. A kereskedelemügyi m. kir. minister Breznóbány a sz. kir. városnak a házalókereskedés eltiltása tárgyában f. évi január hó 21-én tartott képviselőtestületi közgyűlésén alkotott szabályrendeletét, f. évi 26.820. sz. a kelt rendeltével, jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával, az 1899. évi XLIX. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket Beck Mór ézmihály falvai ezer nagyára részére az 1900 évi julius hó 20-tól számítandó 5 (öt) évre engedélyezte. Torontál vármegye Torontál-Józseffalva községe szőleiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, nevezett község határát a m. kir. földmivelésügyi minister, 22.338/901. számú rendeletével, zár alá helyezte. 39.61511901. szám. Hirdetmény, az államosított Magyar Nyugati Vasút részvényeihez tartozó 111. sorozatú szelvényívek kiadása tárgyában. Az államosított Magyar Nyugati Vasút részvényeihez kiadott II. sorozatú szelvényívek utolsó szelvénye folyó évi január hó 1-én lejárván, a még forgalomban levő részvényekhez tartozó III. sorú szelvényívek folyó évi július hó 1-étől kezdve Budapesten, a m. kir. központi állampénztárnál, az ott jelentkező feleknek, a részvényekhez tartozó s már folyó évi június hó 1-től fogva bemutatható szelvényutalványok benyújtása ellenében díjmentesen ki fognak szolgáltatni. A szelvényutalványok ezenkívül folyó évi június hó 1-étől bezárólag folyó évi deczember hó 31-éig még a »K. K. priv. oester. Creditanstalt für Handel & Gewerbe« bécsi banknál is benyújthatók lesznek. A szelvényutalványok a m. kir. központi állampénztárnál egy példányban, a nevezett banknál pedig két példányban kiállítandó s a szelvényutalványok számait számtani sorrendben tartalmazó jegyzék kíséretében a hivatalos, illetve üzleti órák alatt nyújtandók be. Több jegyzékről ezenkívül még egy összesítő, vagyis a szelvényutalványok darabszámát tartalmazó főjegyzék szolgáltatandó be. A benyújtott szelvényutalványokról a benyújtó fél elismervényt kap, mely elismervény visszaadása mellett az új szelvényívek a szelvényutalványok benyújtásától számított 14 nap múlva, de legkorábban folyó évi július hó 1-én fognak kiszolgáltatni. A benyújtásnál használandó nyomtatványok az említett helyeken díjmentesen állanak rendelkezésre. A »K. K. priv. oesterr. Creditanstalt für Handel & Gewerbe« közvetítésével kiadott szelvényutalványok után, a felek által következő jutaléktételek lesznek fizetendők, és pedig: 25 drbig terjedő tételekért szelvényívenként 12 fillér, 25 darabon felüli tételekért szelvényívenként 6 fillér, utóbbi esetben azonban legalább 30. 1902. évi január hó 1-étől kezdve az uj szelvényívek kizárólag a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten fognak kiszolgáltatni. Budapesten, 1901. május havában. 2—1 A m. kir. pénzügyministerium. A m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának VI. számú döntvénye. Kérdés: A községekben — ide nem értve a rendezett tanácsú városokat — valamint a körjegyzőségekben rendszeresített segéd és kezelő személyzet