Budapesti Közlöny, 1902. március (36. évfolyam, 50-74. szám)

1902-03-01 / 50. szám

E rendeletem kihirdetés után azonnal ha­tályba lép. Budapest, 1902. évi február hó 19-én. Hegedűs, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 10.479. sz. alatt kiadott rendelete, a magyar ke­reskedelmi tengerészek minősítésére vonatkozó rendelet kihirdetése tárgyában. Kereskedelmi tengerészeink minősítése tárgyá­ban, az osztrák cs. kir. kereskedelemügyi minis­zer úrral egyetértőleg, folyó évi február hó 8-án 9.026. sz. alatt kelt elhatározásommal megálla­pított alábbi rendeletemet ezennel közhírré teszem. Budapesten, 1902. évi márczius hó 1-én. Hegedűs, 8. k. R­e­n­d­­e­z­e­t, a magyar kereskedelmi tengerészek minősítése iránt I. FEJEZET. Általános határozatok: 1. §• Az alábbi kereskedelmi tengerész-állásokra való minősítés képesítéshez van kötve, u. m.: a) hajó-apród; b) kisparthajózásu kapitány; e) nagyparthajózásu kapitány; d) hajóhadnagy; e) hosszújáratu kapitány; f) hajómester. 2. §. A hajó­apródi minősítéshez megkívántatik: a záróvizsgálat sikeres letétele valamely államilag érvényes bizonyítványok kiállítására jogosított tengerészeti iskolában. 3. §. A kisparthajózásu kapitányi minősítéshez meg­kívántatik : a) legalább 26 éves életkor; b) legalább három évi szolgálat tengeri hajón; c) a kisparthajózásu kapitányok számára előírt vizsgálat sikeres letétele. A kisparthajózásu kapitány jogosítva van a kisparthajózás osztályzatába tartozó vitorláshajók vezetésére. 4­ §• A nagyparthajózású kapitányi minősítéshez megkivántatik: a) legalább 20 éves életkor; b) tengeri utón töltött legalább 36 havi szol­gálat. Oly tengerészek azonban, kik valamely az államilag érvényes bizonyítványok kiállítására jogosított tengerészeti iskolában a záróvizsgát sikerrel letették, csak tengeri uton töltött 24 havi szolgálatot tartoznak kimutatni; c) a nagyparthajózásu kapitányok számára előírt vizsgálat sikeres letétele. A nagyparthajózásu kapitány jogosítva van nagy- és kisparthajózású vitorlás hajók vezeté­sére, ezen csoportokba tartozó gőzösöket azon­ban csak akkor vezethet, ha a vizsgálatot a­­hajógéptanból is sikerrel letette. 5. §. A hajóhadnagyi minősítéshez megkívántatik: az legalább 19 éves életkor; b) valamely államilag érvényes bizonyítványok kiállítására jogosított tengerészeti iskolában sikerrel letett záróvizsgálati bizonyítvány; c) a b) alatt említett vizsgálat letétele után tengeri utón töltött legalább 18 havi szolgálat; d) a hajóhadnagyok számára előírt vizsgálat sikeres letétele. A hajóhadnagy jogosítva van a hosszujáratu hajók parancsnokának ideiglenes helyettesítésére s 20-adik életkorának betöltése után nagy- és kisparthajózásu hajók vezetéséra 6. §. A hosszujáratu ,kapitányi minősítéshez meg­kivántatik : a) legalább 22 éves életkor; b) hajóhadnagyi vagy nagyparthajózású kapi­tányi alkalmazásban tenge­ri utón töltött legalább 16 havi szolgálat; c) a magán-hajónaplónak az e részben fenn­álló szabályoknak megfelelő vezetése (1. mellék­let), a hajóhadnagyi minőségben töltött szolgá­lati idő alatt legalább összesen 12 hónapon át, vagy nagyparthajózású hajók kapitányainál annak igazolása, hogy a hajónaplót összesen legalább 12 hónapon át személyesen és szabályszerűen vezette, úgyszintén a hajóhadnagyok magán-hajó­naplói számára előírt számítások bemutatása. A) a hosszújáratú kapitányok számára előírt vizsgálat sikeres letétele. Nagy parthajózású kapitányok ezen vizsgálatra csak akkor bocsáthatók, ha az 5. §. b) pontjában említett követelménynek megfeleltek. A hosszújáratu kapitány minden rendű ten­geri hajót vezethet. 7­ §• A hajómesteri minősítéshez megkívántatik: a) legalább három évi szolgálat tengeri hajón; b) a hajómesterek számára előírt vizsgálat sikeres letétele. 8. §. Tengeri úton töltött szolgálatba csakis a tulaj­­donképeni utazás közben teljesített fedélzeti vagy kormányosi szolgálati idő számítható be. Az utazás a hajónak átrakászen­ állásával kezdődik és végződik annak a rendeltetési ki­kötőben szabad forgalomba való bocsátásával, vagy pedig, ha az előbb történnék, a hajó el­hagyásával. A tengeri úton töltött szolgálat tartamának igazolása végett a minősítést óhajtó egyén által »Utazási jegyzék« (2. melléklet) vezetendő, mely­nek helyessége a mindenkori hajóparancsnok által igazolandó. Magyar vagy osztrák hajón történő szolgálat tétel esetében ezen utazási jegyzék, valahányszor csak lehetséges, valamely tengerészhivatalnál bemutatandó, mely azt azután a hajónaplóval egybeveti és hitelesiti. Idegen nemzetiségű hajón végzett szolgálat­tétel esetében a­mennyiben az utazási jgyzék bemutatása valamely tengerészhivatalnál nem volna lehetséges, a hitelesítés az illető állam valamely kikötői vagy consuli hivatala által eszközlendő. 9. §• A kisparthajózású kapitányi minősítés czéljá­­ból előírt három évi tengeri szolgálatból két év vitorlás hajókon teljesítendő; ezenkívül a jelölt kimutatni tartozik, hogy legalább hat hónapon át kisparthajózású vitorlás hajón tett szolgálatot. 10. §. A nagyparthajózásu kapitányi minősítés czél­­jából előírt tengeri szolgálati idő egyharmada nagyparthajózásu vagy hosszú járatú vitorlás hajókon töltendő, a többi nagyparthajózásu vagy hosszújáratú gőzösökön is tölthető. Az előírt tengeri szolgálati időnek legalább kétharmada azonban oly utazásokon töltendő, a­melyek a kisparthajózás részére megszabott határokon túl terjednek; ezenfelül a jelöltnek legalább egy oly utazást is ki kell mutatnia, a­mely a nagy part­hajózás részére megszabott határokon túl terjedt. 11. §• A hajóhadnagyi minősítés czéljából előírt ten­geri szolgálati idő egyharmada vitorlás hajókon és egyharmada gőzösökön töltendő, még­pedig mindkettőnél a kisparthajózás számára előírt határokon túl terjedő átázásokon; az utolsó har­mad nagyparthajózása vagy hosszújáratú vitor­lásokon vagy gőzösökön is tölthető (esetleg a kisparthajózás számára előírt határokon belül is). A jelöltnek ezenfelül legalább egy veteránon­­túli utazást is ki kell mutatnia. A hosszújáratú kapitányi minősítésre ugyan­ezen határozatok állanak fenn, azzal a különb­séggel azonban, hogy a jelöltnek ki kell mutat­nia, hogy mint hajóhadnagy egy második óc­eá­­nontúli utazást is tett. 12. §: A hajómesteri minősítés czéljából előírt három évi tengeri szolgálat kizárólag hosszújáratú hajó­kon teljesítendő. Oly tengerészek, kik nem teljesíttek legalább­­két éven át vitorlás hajókon tengeri szolgálatot, csupán gőzhajókon alkalmazható hajómestereknek minősíthetők. 13. §: Valamennyi jelöltnek az előírt tengeri szol­gálati időnek legalább egyharmadát magyar vagy osztrák kereskedelmi hajókon kell töltenie; a másik kétharmad cs. és kir. hadihajókon vagy megfelelő minőségű idegen nemzetiségű hajókon is tölthető. A vitorlás hajókkal egyenértékűeknek tekin­tendők a cs. és kir. haditengerészetnek vegyes (azaz gőzerőre berendezett és vitorlákkal ellátott) hajói is. Hogy a hajóhadnagynak cs. és kir. hadihajó­kon töltött szolgálatából mennyi lesz a hosszú­járatú kapitányi minősítésre beszámítható, azt minden egyes esetben a tengerészeti hatóság határozza meg. A magyar vagy osztrák kincstár tulajdonát képező járműveken és legalább 10 bruttó­ tonna­­tartalommal bíró yachtokon teljesített szolgálat csupán a hajómesteri és a kisparthajózású kapi­tányi minősítésre előírt szolgálati időbe számít­ható be. Minden más esetben a tengerészeti hatóság által döntendő el, hogy valamely tengeri szolgálati idő különös méltánylást igénylő ese­tekben mikor és mennyiben lesz beszámítható. 14. §. A cs. és kir. haditengerészetnél szerzett külö­nös minősítések a következő feltételek mellett érvényesek: a) a II. osztályú hadapródi rang pótolja a hadapródi minősítés beigazolását; b) a tiszti vizsgálat sikeres letétele pótolja a hajóhadnagyok és a nagyparthajózású kapitányok számára előírt vizsgálatokat; c) a sorhajóhadnagyi rang pótolja a hosszú­járatú kapitányok számára előírt vizsgálatot; d) a fedélzeti segédmesteri (Deck-Maat) vagy alkotmány­mesteri (Untersteuermeister) rang pótolja a hajómesterek számára előírt vizsgálatot; e) a fennebbi szabályok alkalmazásánál nem tesz különbséget az a körülmény, vájjon a jelölt még a cs. és kir. haditengerészet kötelékébe tartozik-e, avagy abból már kilépett. 15. §. A külföldön szerzett minősítések, a hajóhad­nagyi és hajókapitányi minősítések kivételével, különös méltányolást igénylő esetekben érvénye­seknek ismerhetők el, feltéve mindazonáltal, hogy azon feltételek, a­melyek mellett azok sze­reztettek, minden tekintetben megfelelnek azok­nak a feltételeknek, a­melyek ebben a rende­letben előírják. A döntés joga e tekintetben a tengerészeti hatóságot illeti meg. 16. §: Magyar tengerészeket magyar kereskedelmi tengeri hajókon magasabb minőségben alkal­mazni nem szabad, mint a­milyent ennek a ren­deletnek a szabályai szerint igazolhatnak. Kis- és nagyparthajózású kapitányi, valamint hajóhadnagyi és hosszújáratú kapitányi minősítés csakis magyar állampolgároknak adható. A fennálló vám- és kereskedelmi szerződés érvényének tartamára az osztrák állampolgárok a magyarokkal egyenlő elbánásban részesítendők. 2 II. FEJEZET. Vizsgálati szabályok. 17. §• A vizsgálatok helye és ideje. A hajómesteri, továbbá a kis- és nagypart­hajózású kapitányi minősítések megszerzésére előírt vizsgálatok a fiumei m. kir. révhivatalnál, a többiek a tengerészeti hatóságnál külön e czél­­ból egybeállítandó vizsgáló­bizottságok előtt tar­tandók meg. A hajómesteri, valamint a kis- és nagypart­hajózású kapitányi vizsgálatok minden év február, április, június, október és dec­ember hónapjaiban, a többiek január, márczius, május és november hónapokban e czélból előre kitűzendő napokon tartandók meg.

Next