Budapesti Közlöny, 1902. március (36. évfolyam, 50-74. szám)

1902-03-01 / 50. szám

18. §. Vizsgáló­ bizottságok. A vizsgáló bizottságok, melyeknek tagjait a m. kir. tengerészeti hatóság nevezi ki, ennek közvetlenül vannak alárendelve és az összes vizsgálati teendőket az ezen szabályzatban fog­lalt, valamint a tengerészeti hatóság által netán külön kiadandó részletes utasításoknak szem előtt tartása mellett, önállóan intézik el. Az összes vizsgálatok elnöke a fiumei rév­hivatali főnök vagy annak a tengerészeti hatóság által esetről-esetre kirendelendő helyettese. Bizottsági tagok: a) a hajómesteri és kisparthajózású kapitányi vizsgálatoknál; a fiumei révhivatal egy oly tisztviselője, a­ki hosszujáratu kapitány, vagy pedig a cs. és kir. haditengerészetnél tiszti rangot viselt, továbbá egy hosszujáratu vagy nagyparthajózásu kapitány; b) a nagyparthajózásu kapitányi vizsgála­toknál : 1. a fiumei révhivatal egy oly tisztviselője, a­ki hosszujáratu kapitány vagy pedig a cs. és kir. haditengerészetnél tiszti rangot viselt; 2. a fiumei kereskedelmi és iparkamarának egy oly kiküldöttje, a­ki hosszujáratu kapitány; 3. egy oly hosszujáratu vagy nagyparthajózásu kapitány, a­ki gőzhajókon mint parancsnok tény­leg alkalmazva volt; 4. az illető tantárgy mindenkori vizsgálója; c) a hajóhadnagyi és hosszújáratu kapitányi vizsgálatoknál: 1. egy cs. és kir. sorhajóhadnagy; 2. a m. kir. tengerészeti hatóság vagy a fiumei révhivatal egy hivatalnoka, vagy a tengerészeti hatóság által kijelölendő szakember; 3. a fiumei kereskedelmi és iparkamara egy oly kiküldöttje, a­ki hosszujáratu kapitány; 4. egy hosszujáratu kapitány, a­ki gőzhajókon mint parancsnok volt alkalmazva; 5. az illető tantárgy mindenkori vizsgálója. Mint vizsgálók, a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szaktanárai működnek. A vizsgáló bizottságok mellé beosztandó még egy tisztviselő a jegyzőkönyv vezetése végett. A szóbeli vizsgálatoknál az elnökön kívül mindig legalább két bizottsági tagnak kell jelen lenni. A m. kir. tengerészeti akadémia igazga­tója ezen minőségben a hadnagyi és hosszújáratu kapitányi vizsgákon mint hallgató részt vehet. 19. §. A vizsgálatokra való bocsátás. A vizsgálatra való bocsátást a jelölt legkésőbb a vizsgálati hónap 1-jéig, a vizsgálati díj lefize­tése és a bizonyítványra illesztendő okmány­bélyeg letétele mellett, a fiumei révhivatalnál szóval vagy írásban kérheti. Az illetőnek ez alkalommal ki kell mutatnia, hogy az ezen ren­delet I. fejezetében előírt feltételeknek eleget tett, nemkülönben be kell mutatnia egy oly bizonyítványt is, mely feddhetlen előéletéről tesz tanúságot. A tévhivatal megvizsgálja, hogy a jelölt meny­nyiben felel meg a feltételeknek, értesíti őt a vizsgálatra való bocsáttatásáról és legkésőbb minden vizsgálati hónap 8-áig a vizsgálóbizott­ság elnökének megküldi a kimutatást, a vizs­gálatra bocsátott összes jelöltekről. A hajóhad­nagyok magán-hajónaplói legkésőbb minden vizs­gálati hónap 8-áig megküldendők a vizsgáló bizottság azon tagjának, a­ki azok átvizsgálásá­val van megbízva. Annak eldöntésére, hogy egyes jelöltek, kik az előírt feltételeknek teljesen meg nem felelnek, mennyiben bocsáthatók mégis valamely vizsgá­latra, a tengerészeti hatóság van hivatva. 20. §. Eljárás a vizsgálatok megtartásánál. / I. Általános határozatok. A vizsgáló bizottság elnöke megállapítja az egyes vizsganapokat és összehívja a bizottságot. A magán hajónaplók átvizsgálásával megbízott bizottsági tag az átvizsgálás eredményéről leg­később két nappal a vizsga napja előtt az elnök­nek írásbeli jelentést tartozik tenni. A vizsga kezdete előtt minden jelölt látó és színmegkü­­lönböztető képessége tekintetében az elnök és a jegyzőkönyv-vezető jelenlétében orvosilag meg­vizsgálandó. A színmegkülönböztető képesség megvizsgá­lása a Holmgren féle módszer szerint történik. Ez abból áll, hogy a jelölt az eléje tett gyapjú­­fonál mintákból sorjában a zöld, vörös és rózsa­színű fonalakat úgy rakja egymás mellé, hogy átmenet egyik színből a másikba az árnyalatok fokozatainak megfelelően történjék. Az egyes színek külön megnevezése azonban nem szükséges. Ha a jelölt a próbát meg nem állja, színmegkülönböztető képességének meg­vizsgálása elsötétített szobában külön e czélra szolgáló lámpamintával vagy előírás szerinti hajó­jelző (oldal) lámpákkal kísérlendő meg. Ha a jelölt képtelen a vörös szint a zöldtől megkülönböztetni, a vizsgára nem bocsátható. Ez a körülmény tengeri szolgálati könyvébe bejegyzendő és az illetékes révhivatalnak is tudo­mására hozandó. Az eredmény »jó« vagy »elég­telen« kifejezéssel a vizsgálati jegyzőkönyvbe (3. melléklet) bevezetendő. Ha a jelölt olyannyira rövidlátónak találtatik, hogy látóképessége a rendes­ítőképességet csak félig üti meg, ez a körülmény a jegyzőkönyvbe felveendő. Ily jelöltek a vizsgálatot letehetik ugyan, de részükre képesítő oklevél nem ad­ható ki. A feladványok és kérdések terjedelmére nézve az illető vizsgálati szabályzatban foglaltak (4— 8. melléklet) irányadók. A vizsgálati szabályzatok a fiumei és trieszti tengerészeti hatóságok által egyetértőleg meg­változtathatók. II. Eljárás az írásbeli vizsgála­toknál. Az írásbeli vizsgálatok mindenkor a szóbeliek előtt tartandók meg. Az írásbeli vizsgálatok feladványai minden vizsga alkalmával az illető vizsgáló által újonnan állítandók össze és a­hány jelölt van, annyi nyitott folyószámmal ellá­tott borítékban egy-egy feladvány az elnöknek átadandó. Ez a feladványokat átnézi és helyben­hagyásuk esetében a borítékokat lepecsételi A vizs­gálati teremben a feladványok sorshúzás útján osztandók ki a jelöltek közt. Az írásbeli fel­adatok kidolgozása valamennyi jelölt által egy­idejűleg végzendő a vizsgáló bizottság egy tagja és a jegyzőkönyv-vezető jelenlétében. A jelöltek­nek semminemű segédeszközt magukkal hozni nem szabad, hanem ezeket az elnök bocsátja rendelkezésükre. A jelenlevő vizsgálóbizottsági tagnak kötelessége ellenőrizni, hogy a jelöltek a feladványokat egyedül és csakis a hivatalos segédeszközök igénybevételével dolgozzák ki. Abban az esetben, ha egy jelölt meg nem engedett segédeszközöket használna, vagy idegen segítséget venne igénybe, tőle a feladványok el­­veendők és megfelelő észrevétellel ellátandók. Az ily jelöltnek a vizsgálati termet rögtön el kell hagynia és ezen vizsgálati határidő alatt a vizs­gálat folytatólagos letételéhez többé nem bocsát­ható. Számításoknál a kidolgozásra négy, fogalmaz­ványoknál két órai időtartam adandó a jelöl­teknek. Ezen idő letelte után a dolgozatokat, melyeknek minden egyes íve a jelölt által külön­­külön aláírandó, még akkor is be kell szolgál­tatni, ha azok nem is készültek volna el teljesen. A jelenlevő vizsgáló­bizottsági tag minden dol­gozat végén rávezeti az átvétel időpontját és a neve aláírásával is ellátott dolgozatokat átadja bírálat végett az illető vizsgálónak. Ez utóbbi a netán talált hibákat vörös tintával megjelöli és a dolgozat minőségének megfelelő osztályzatot hoz javaslatba. A számítási feladatoknál a­ hibák ezenfelül még folyószámmal is ellátandók és mi­benlétük kitüntetendő. III. Eljárás a szóbeli vizsgálatoknál. A szóbeli vizsgálatok az erre kirendelt bizott­ság előtt tartandók meg. A jelöltek egyenként hívandók a vizsgálati terembe. A jelöltekhez az illető tantárgy vizsgálója intézi a kérdéseket A vizsgálón kívül csak az elnöknek van joga újabb kérdéseket intézni a jelölthöz vagy tőle a feltett kérdésekre vonatkozólag behatóbb felvilá­gosításokat kívánni. Ez alkalommal az Írásbeli dolgozatok is megbeszélés tárgyát képezhetik. A magán-hajónaplók és az Írásbeli dolgozatok betekintés végett a bizottság elé terjesztendők. Mihelyt egy tantárgyból a vizsgálat be van fejezve, a bizottság a jelölt távollétében a vizs­gáló által javaslatba hozott osztályzatot szavazat alá bocsátja, mely alkalommal az egyes osztályza­tok megjelölésére: »kitűnő«, »jó«, »elégséges« és »elégtelen« kifejezések használandók. Az illető tantárgyaknál az írásbeli vizsgálatok eredménye szintén szavazás alá bocsátandó. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. IV. Határozathozatal az általános osztályzatot illetőleg. Az általános osztályzatra nézve a határozat a szó- és írásbeli vizsgálatok eredményei alapján hozandó és a vizsgálati jegyzőkönyvbe bevezetendő. Az általános osztályzat »kitűnő«, ha a jelölt legföljebb egy tárgyból »jó«, a többi tárgyból pedig »kitűnő« osztályzatot nyert; »jó«, ha a jelölt legföljebb egy tárgyból »elégséges«, a többi tárgyból legalább »jó« osztályzatot nyert; »elég­séges«, ha a jelölt megfelelt; »elégtelen«, ha a jelölt csak egy tárgyból is meg nem felelt. »Elégtelen« eredmény esetében megállapítandó az a határidő, a­melyen belül a vizsgálatot nem ismételheti. A vizsgálat megszakítása esetében a bizottság határoz a fölött, váljon a fenforgó körülményekre való tekintettel, a vizsgálat meg nem kezdettnek, avagy részben letettnek tekintendő-e? A vizsgálat eredményéről a jelöltnek bizonyít­vány (9. melléklet) szolgáltatandó ki. Ez alka­lommal a hajóhadnagyoknak magán-hajónaplóik visszaadandók. V. A vizsgálati jegyzőkönyvek felter­jesztése. A vizsgálatok befejezte után az elnök és a jegyzőkönyv-vezető által aláírandó jegyzőkönyvek az írásbeli dolgozatokkal együtt a tengerészeti hatósághoz terjesztendők fel. 21. §. Képesítő oklevelek kiállítása. A képesítő okleveleket (10. melléklet) a ten­gerészeti hatóság állítja ki és a kinevezetteknek a bélyeg- és pergament költségeinek megtérí­tése mellett az illetékes tengerészhivatal útján küldi meg. Az újonnan kinevezett kapitányok az illető tengerészhivatal előtt esküt tesznek, minek meg­történte a képesítő oklevél hátlapján igazolandó. Valamennyi fokozat elnyerése a tengeri szol­gálati könyvekbe bejegyzendő, a megtörtént ki­nevezésről és bejegyzésről pedig azon tengerész­hivatal értesítendő, a­mely az illető szolgálati könyvet kiállította. Valamennyi vizsgálat eredménye a trieszti cs. kir. tengerészeti hatóságnak is tudomására hozandó. Azoknak a jelölteknek a nevei, a­kik vala­mely vizsgálaton meg nem feleltek, a vizsgálat ismétlésére vonatkozó körülmények ismertetése mellett, az illető többi vizsgáló bizottságokkal közlendők. 22. §. A vizsgálatok ismétlése. Oly jelöltek, kik a vizsgálaton meg nem fe­leltek, a vizsgáló­bizottság által kitűzött határidő után az illető tantárgyakból új vizsgálatra je­lentkezhetnek. Abban az esetben, ha másodízben sem felelnének meg, csak oly feltétel mellett bocsáthatók harmadszor is vizsgálatra, ha csak egy tárgyból nem feleltek meg. 23. §. Vizsgálati díjak: Díjak: 1. Kisparthajózásu kapitányi vizsgálatnál 10 K 2. Nagy » » » 20 » 3. Hajóhadnagyi vizsgálatnál .................. 30 » 4. Hosszújáratu kapitányi vizsgálatnál ... 40 » 5. Hajómesteri vizsgálatnál...................... 10 . Vizsgálatok ismétlése esetében a fentebbi dí­jak másfélszerese fizetendő. A vizsgáló­bizottság tagjai minden vizsgálati nap után, melyen valamely vizsgálatnál részt­* 3

Next