Budapesti Közlöny, 1902. április (36. évfolyam, 75-99. szám)
1902-04-02 / 75 szám
mennyiben maga a tarifa, vagy egyéb különlege határozatok máskép nem intézkednek. 3. §. A tarifában megállapított esetekben és az ezekért meghatározott illetékeken kívül a consuli hivatal vagy alkalmazottai valamely hivatalos cselekményért vagy szolgálatért bármily más néven nevezendő díjat vagy jutalmat nem igényelhetnek és el nem fogadhatnak. Oly hivatalos cselekmények, melyekre a tarifa tételei alkalmazást nem nyerhetnek, illetékmentesek. A consuli hivatalnak azonban ily esetben kötelessége az illető hivatalos cselekményt a cs. és kir. közös külügyi ministérium tudomására hozni. 4 §• A beadvány után járó illeték az elintézésért járó illetéket is mindenkoron magában foglalja, amennyiben a tarifa egyes hivatalos cselekményekre vonatkozólag mást nem állapít meg. 5. §. Az illeték fizetésének kötelezettsége azt a felet terheli, aki a consuli hivatalos cselekményt igénybe veszi, illetőleg hivatalból teljesített cselekményeknél azt a felet, akinek ügyében a cselekmény foganatosíttatik. Ha az illetékköteles hivatalos cselekményt két vagy több személy veszi igénybe, az illetékfizetési kötelezettség őket egyetemleg terheli. Azok az illetékek, melyek a magyar vagy osztrák kereskedelmi tengerészet hajózási üzemére vonatkoznak, elsősorban a hajós által fizetendők, 6. §. A consuli illeték rendszerint abban az időpontban rovandó le, amikor az illetékköteles beadvány átnyújtatik, illetőleg akkor, amikor az illetékköteles hivatalos kiadvány kibocsáttatik vagy az illetékfizetési kötelezettséggel egybekötött hivatalos kiadvány kibocsáttatik vagy az illetékfizetési kötelezettséggel egybekötött hivatalos cselekmény foganatosíttatik. 7 §• A polgári peres ügyekben fizetendő ítéleti illeték, továbbá a beszavatolási illeték (tarifa II. rész, 10. 1.) a bírósági tárgyalás, illetőleg hagyatéki eljárás befejeztével rovandó le vagy biztosítandó és pedig az ítélet meghozatala, illetőleg a beszavatolási okirat kibocsátása előtt. Ha a polgári per, bírósági vagy választott bírósági egyeszség útján nyer befejezést, a bírósági vagy választott bírósági egyezség után járó illeték annak felvétele előtt rovandó le vagy biztosítandó és ebben az esetben magában a hivatalos iratokban kell megállapítani, hogy ki tartozik a peres felek közül az illetéket megfizetni. A tarifa II. rész 9. 1. b) pontjában említett illeték az őrzött tárgy kiadása előtt rovandó le vagy biztosítandó. 8. §. A 6. §-ban felállított szabály alól a következő kivételek engedtetnek meg: " a) magyar vagy osztrák hajósok, a tarifa I. része alapján járó azokat a consuli illetékeket, melyek oly kikötőkben való tartózkodásuk alatt merültek fel, ahol valamely cs. és kir. consuli hivatal székhelye van, az illető hajó elbocsátása alkalmával fizethetik; b) a hagyatéki eljárás folyamán felmerülő, mint például a haláleset felvételéért, a bírói zár alkalmazásáért, a végrendelet kihirdetéséért, az örökösök összehívásáért, a leltár felvételéért, az árverésekért stb. járó consuli illetékekre nézve, továbbá a csődeljárásban, mint például a hitelezők összehívásáért stb. után járó consuli illetékek beszedésére nézve halasztás adható addig az időig, míg a hagyatéki eljárás, illetőleg a csődtömeg felszámolása közben készpénzösszegek folyósíthatnak. 9. Oly hivatalos cselekményeknél, amelyek után a tarifa I. és II részében említett consuli illetékeken kívül még a tarifa III. részében meghatározott consuli illetékek (mellékjárulékok és napidíjak) is járnak, a felek az utóbb említett illetékek fedezésére szükséges összegeket — a consuli hivatal főnöke által megállapítandó mérvben — utólagos elszámolás feltétele mellett előlegképen készpénzben tartoznak letenni vagy biztosítani. Ha azonban ily hivatalos cselekmények magánfelek érdekében hivatalból teljesíttetnek, a tarifa III. része értelmében járó illetékek a felek által utólag teljesítendő térítmény feltétele mellett a hivatalos pénztárból előlegkép fedezendők a valóságos consuli hivataloknál 10. §. A tarifa II. részének ama tételeinél, melyeknél az illeték mérve az érték alapján számíttatik ki, a határozott pénzösszeg alapján előírandó illetékek eme összeg után szabatnak ki, ha azonban a tárgy, mely után az illeték kirovandó, megbecsülhető dolgot képez, az illetékkirovás alapjául szolgáló érték következőleg állapítandó meg: a) bemutatóra szóló értékpapíroknál és oly papíroknál, melyek a bankszerű adás-vételi ügylet tárgyát képezik, ha eme papírok az oszták-magyar monarchiában tőzsdei forgalommal bírnak, a consuli hivatal által a hivatalos cselekmény idejében ismert budapesti vagy bécsi tőzsdei utolsó hivatalos jegyzés szerint, a két tőzsde jegyzései között lévő különbözet esetében pedig az alacsonyabb árjegyzés szerint; b) az a) alatt felsorolt papíroknál, ha a budapesti vagy bécsi tőzsdén való árjegyzésük a hivatalos cselekmény idejében ismeretlen, vagy az a) alatt felsorolt oly papíroknál, melyek az osztrák-magyar monarchiában a tőzsdei forgalom tárgyát nem képezik, az illető helyre nézve irányt adó tőzsdei ár szerint, vagy becslés útján; c) egyéb megbecsülhető tárgyaknál az illetékre köteles félnek esküt helyettesítő bejelentése alapján, kivéve azt az esetet, midőn a hivatalos cselekmény folytán amúgy is becslés eszközlendő. Ha a fél a valódinál nyilvánvalóan csekélyebb értéket vall be, a consuli hivatal az értéket becslés útján puhatolhatja ki, amely esetben a fél a becslés költségeit csak akkor tartozik viselni, ha a becslés útján kipuhatolt érték a fél által bevallot értéket 10°/0-kal meghaladja. 11. §. Minden magánjogi peres ügyben, melyben a per tárgya megbecsülhető dolgot képez, a keresetben vagy viszontkeresetben a per tárgyának értéke meghatározandó. Ha az ellenfél a kereset folytán kitűzött bírói tárgyalás megtartásáig ennek a meghatározásnak ellent nem mond, úgy az a consuli illeték kiszabása szempontjából mérvadó marad és a magasabb vagy csekélyebb értéknek utólagos bizonyítása helyt nem foglalhat. Ha ellentmondás esetére a peres felek a tárgyalás alkalmával nem tudnak megegyezni, a netán szükségessé váló bizonyítási eljárás a consuli hivatal részéről legott megejtendő és ahhoz képest az érték megállapítandó, mely esetben a bizonyítékok megállapításával felmerülő és a tarifa alapján járó consuli illetékek az ellentmondó fél által fizetendők. Ha a keresetben vagy viszontkeresetben az érték meghatározása hiányzik, a consuli hivatal annak haladéktalan pótlását elrendelni tartozik. Ha a keresetben a valódinál nyilvánvalóan csekélyebb érték tüntettetik fel, vagy a peres felek a valódinál nyilvánvalóan csekélyebb érték felett egyeznek meg, a consuli hivatal a további eljárás megindítása előtt a 10. §. c) pont második bekezdése alapján járhat el. 12. §. A letétkiszolgáltatási illeték tekintetében az az érték mérvadó, amelylyel a letéteményezett tárgy a kiszolgáltatás idejében kír. 13. §. A consuli illetékek a koronaértékben rovandók ki és fizetendők be. A fizetés azonban a közforgalomban levő egyéb arany- és ezüstérmékben vagy forgalomban levő papírjegyekben is történhetik, ez utóbbiakban annyiban, amennyiben ez a helyi viszonyokra való tekintetből szükségesnek mutatkozik. Ezekben az esetekben ezen fizetési eszközöknek a koronaértékre való átszámítása az árfolyamérték szerint eszközlendő. Ha a consuli hivatal székhelyén a koronaértékben való árfolyam meg nem állapítható, akkor ezeknek a fizetési eszközöknek árfolyamértéke a frankértékben való mindenkori árfolyamuk szerint és azután a koronaértékre átszámítandók. Ily esetekben, valamint akkor, ha a fizetés frankokban történik, 20 korona 21 frankkal számítandó egyenlőnek. Azokban az esetekben, amelyekben az illeték az érték alapján szabandó meg, ez az érték szintén a koronaértékben állapítandó meg. Az érték ezen megállapításánál a megelőző bekezdésben foglalt határozmányok megfelelően alkalmazandók. Jegyzet: Példák az illeték átszámolására, ha a fizetés nem korona érmékben, hanem egyéb olyan érmékben történik, amelyeknek korona értékbeni árfolyam értéke ismeretlen . P. o. Egy hajónak tonna illeték czimén a tarifa I. rése 1. I. c tétele szerint 9 K 50 t kell leróni. Az illetékek átszámolása : (l. A német birodalomban.) A fizetés márkákban történik. Árfolyam: 20 Eres = 18-31 M. illetékban a 20 Frcs árfolyama márkában A márkában fizetendő összeg = 9'50 X 21 X 16-31 400 9-50X21 = 199-50 199-50X16-31 = 3253-845 3253-845, 400 = 8’134612 A 9'50 K illeték = 8’13 M.-val. (2. Olaszországban.) A fizetés lírában (papírban) történik. Árf. 20 Frcs = 21 30K. illetékban a 20 Frcs árfolyama lírában A lírában fizetendő összeg 9'50 X 21 X 21'30 400 9-50X21 = 199-50 199-50X21-30 = 4249-35 4249-35 , 400 = 10'6233 A 9‘50 K illeték tehát = 10'62 E. 14. §. Az 1901. évi XXVI. törvényczikk és a jelett szabályzat lenyomata az ahhoz tartozó tarifával együtt minden consuli hivatalnál alkalmas helyen és könnyen áttekinthető alakban az érdekeltek tájékoztatása végett kifüggesztendő. II. CZIKK: Az 1901. évi XXVI. t.-cz. hatályba lépésének napjául a törvény 8. és 9-ik §-ai alapján, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, kormányával egyetértőleg 1902. évi julius 1-e állapittatik meg. Ugyanezen a napon ezen rendelet is hatályba lép. Kihirdettetik: Budapesten, 1902. évi április hó 2-án. Széll Kálmán, s. k. a. m. kir. belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök, Lukács László, s. k. Plósz Sándor, s. k. m. kir. pénzügyminister, m. kir. igazságügyi minister, Horánszky Nándor, s. k. m. kir. kereskedelemügyi minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 20.342. számú rendelete, sorsjátékokra vonatkozó hirdetményeket és közleményeket tartalmazó hírlapok Svájczba való bevitelének tilalma tárgyában. A svájczi postaigazgatás közlése szerint Svájczban az idegen sorsjátékokra vonatkozó hirdetményeket és közleményeket tartalmazó hírlapok a postai szállításból ki vannak tiltva. Az ily tartalommal biró hírlapokat a svájczi postahivatalok nem továbbítják, illetve nem kézbesítik, hanem feladási helyükre visszaküldik. Budapest, 1902. márczius hó 27-én. A minister megbízásából: Szalay, s. k., p.-t. elnök-igazgató. 2 14.998. se. Hirdetmény az államosított Magyar Nyugati Vasút 1. kibocsátású elsőbbségi kötvényeihez tartozó 111. sor. szelvényivek kiadása tárgyában. Az államosított Magyar Nyugati Vasút I. kib. elsőbbségi kötvényeihez kiadott II. sorozatú szelvényivek utolsó szelvénye folyó évi április hó