Budapesti Közlöny, 1902. április (36. évfolyam, 75-99. szám)

1902-04-02 / 75 szám

mennyiben maga a tarifa, vagy egyéb különlege­ határozatok máskép nem intézkednek. 3. §. A tarifában megállapított esetekben és az ezekért meghatározott illetékeken kívül a consuli hivatal vagy alkalmazottai valamely hivatalos cselekményért vagy szolgálatért bármily más néven nevezendő díjat vagy jutalmat nem igé­nyelhetnek és el nem fogadhatnak. Oly hivatalos cselekmények, melyekre a tarifa tételei alkalmazást nem nyerhetnek, illetékmente­sek. A consuli hivatalnak azonban ily esetben kötelessége az illető hivatalos cselekményt a cs. és kir. közös külügyi ministérium tudomására hozni. 4­ §• A beadvány után járó illeték az elintézésért járó illetéket is mindenkoron magában foglalja, a­mennyiben a tarifa egyes hivatalos cselekmé­nyekre vonatkozólag mást nem állapít meg. 5. §. Az illeték fizetésének kötelezettsége azt a felet terheli, a­ki a consuli hivatalos cselekményt igénybe veszi, illetőleg hivatalból teljesített cselek­ményeknél azt a felet, a­kinek ügyében a cselek­mény foganatosíttatik. Ha az illeték­köteles hivatalos cselekményt két vagy több személy veszi igénybe, az illeték­fize­tési kötelezettség őket egyetemleg terheli. Azok az illetékek, melyek a magyar vagy osztrák kereskedelmi tengerészet hajózási üzemére vonatkoznak, első­sorban a hajós által fizetendők, 6. §. A consuli illeték rendszerint abban az idő­pontban rovandó le, a­mikor az illetékköteles beadvány átnyújtatik, illetőleg akkor, a­mikor az illetékköteles hivatalos kiadvány kibocsáttatik vagy az illetékfizetési kötelezettséggel egybekötött hivatalos kiadvány kibocsáttatik vagy az illeték­­fizetési kötelezettséggel egybekötött hivatalos cselekmény foganatosíttatik. 7­ §• A polgári peres ügyekben fizetendő ítéleti illeték, továbbá a beszavatolási illeték (tarifa II. rész, 10. 1.) a bírósági tárgyalás, illetőleg hagya­téki eljárás befejeztével rovandó le vagy biztosí­tandó és pedig az ítélet meghozatala, illetőleg a beszavatolási okirat kibocsátása előtt. Ha a polgári per, bírósági vagy választott bírósági egyeszség útján nyer befejezést, a bírósági vagy választott bírósági egyezség után járó illeték annak felvétele előtt rovandó le vagy biztosítandó és ebben az esetben magában a hivatalos ira­tokban kell megállapítani, hogy ki tartozik a peres felek közül az illetéket megfizetni. A tarifa II. rész 9. 1. b) pontjában említett illeték az őrzött tárgy kiadása előtt rovandó le vagy biztosítandó. 8. §. A 6. §-ban felállított szabály alól a következő kivételek engedtetnek meg: " a) magyar vagy osztrák hajósok, a tarifa I. része alapján járó azokat a consuli illetékeket, melyek oly kikötőkben való tartózkodásuk alatt merültek fel, a­hol valamely cs. és kir. consuli hivatal székhelye van, az illető hajó elbocsátása alkalmával fizethetik; b) a hagyatéki eljárás folyamán felmerülő, mint például a haláleset felvételéért, a bírói zár alkalmazásáért, a végrendelet kihirdetéséért, az örökösök összehívásáért, a leltár felvételéért, az árverésekért stb. járó consuli illetékekre nézve, továbbá a csődeljárásban, mint például a hite­lezők összehívásáért stb. után járó consuli ille­tékek beszedésére nézve halasztás adható addig az időig, míg a hagyatéki eljárás, illetőleg a csődtömeg felszámolása közben készpénzösszegek folyósíthatnak. 9. Oly hivatalos cselekményeknél, a­melyek után a tarifa I. és II részében említett consuli illetéke­ken kívül még a tarifa III. részében meghatá­rozott consuli illetékek (mellékjárulékok és napi­díjak) is járnak, a felek az utóbb említett illetékek fedezésére szükséges összegeket — a consuli hiva­tal főnöke által megállapítandó mérvben — utólagos elszámolás feltétele mellett előlegképen készpénzben tartoznak letenni vagy biztosítani. Ha azonban ily hivatalos cselekmények magán­felek érdekében hivatalból teljesíttetnek, a tarifa III. része értelmében járó illetékek a felek által utólag teljesítendő térítmény feltétele mellett a hivatalos pénztárból előlegkép fedezendők a való­ságos consuli hivataloknál 10. §. A tarifa II. részének ama tételeinél, melyek­nél az illeték mérve az érték alapján számít­­tatik ki, a határozott pénzösszeg alapján elő­írandó illetékek eme összeg után szabatnak ki, ha azonban a tárgy, mely után az illeték ki­rovandó, megbecsülhető dolgot képez, az illeték­kirovás alapjául szolgáló érték következőleg álla­pítandó meg: a) bemutatóra szóló értékpapíroknál és oly papíroknál, melyek a bankszerű adás-vételi ügylet tárgyát képezik, ha eme papírok az oszták-magyar monarchiában tőzsdei forgalommal bírnak, a con­suli hivatal által a hivatalos cselekmény idejében ismert budapesti vagy bécsi tőzsdei utolsó hivatalos jegyzés szerint, a két tőzsde jegyzései között lévő különbözet esetében pedig az alacsonyabb ár­jegyzés szerint; b) az a) alatt felsorolt papíroknál, ha a buda­pesti vagy bécsi tőzsdén való árjegyzésük a hi­vatalos cselekmény idejében ismeretlen, vagy az a) alatt felsorolt oly papíroknál, melyek az osztrák-magyar monarchiában a tőzsdei forgalom tárgyát nem képezik, az illető helyre nézve irányt adó tőzsdei ár szerint, vagy becslés útján; c) egyéb megbecsülhető tárgyaknál az ille­tékre köteles félnek esküt helyettesítő bejelen­tése alapján, kivéve azt az esetet, midőn a hi­vatalos cselekmény folytán amúgy is becslés esz­­közlendő. Ha a fél a valódinál nyilvánvalóan csekélyebb értéket vall be, a consuli hivatal az értéket becslés útján puhatolhatja ki, a­mely esetben a fél a becslés költségeit csak akkor tartozik vi­selni, ha a becslés útján kipuhatolt érték a fél által bevallot értéket 10°/0-kal meghaladja. 11. §. Minden magánjogi peres ü­gyben, melyben a per tárgya megbecsülhető dolgot képez, a kere­setben vagy viszontkeresetben a per tárgyának értéke meghatározandó. Ha az ellenfél a kereset folytán kitűzött bírói tárgyalás megtartásáig ennek a meghatározásnak ellent nem mond, úgy az a consuli illeték kisza­bása szempontjából mérvadó marad és a maga­sabb vagy csekélyebb értéknek utólagos bizonyítása helyt nem foglalhat. Ha ellentmondás esetére a peres felek a tár­gyalás alkalmával nem tudnak megegyezni, a netán szükségessé váló bizonyítási eljárás a con­suli hivatal részéről legott megejtendő és ahhoz képest az érték megállapítandó, mely esetben a bizonyítékok megállapításával felmerülő és a tarifa alapján járó consuli illetékek az ellentmondó fél által fizetendők. Ha a keresetben vagy viszontkeresetben az érték meghatározása hiányzik, a consuli hivatal annak haladéktalan pótlását elrendelni tartozik. Ha a keresetben a valódinál nyilvánvalóan csekélyebb érték tüntettetik fel, vagy a peres felek a valódinál nyilvánvalóan csekélyebb érték felett egyeznek meg, a consuli hivatal a további eljárás megindítása előtt a 10. §. c) pont második bekezdése alapján járhat el. 12. §. A letétkiszolgáltatási illeték tekintetében az az érték mérvadó, a­melylyel a letéteményezett tárgy a kiszolgáltatás idejében kír. 13. §. A consuli illetékek a koronaértékben rovandók ki és fizetendők be. A fizetés azonban a közforgalomban levő egyéb arany- és ezüstérmékben vagy forgalomban levő papírjegyekben is történhetik, ez utóbbiak­ban annyiban, a­mennyiben ez a helyi viszo­nyokra való tekintetből szükségesnek mutatkozik. Ezekben az esetekben ezen fizetési eszközöknek a koronaértékre való átszámítása az árfolyam­­érték szerint eszközlendő. Ha a consuli hivatal székhelyén a koronaértékben való árfolyam meg nem állapítható, akkor ezeknek a fizetési eszkö­zöknek árfolyamértéke a frankértékben való min­denkori árfolyamuk szerint és azután a korona­értékre átszámítandók. Ily esetekben, valamint akkor, ha a fizetés frankokban történik, 20 korona 21 frankkal számítandó egyenlőnek. Azokban az esetekben, a­melyekben az ille­ték az érték alapján szabandó meg, ez az érték szintén a koronaértékben állapítandó meg. Az érték ezen megállapításánál a megelőző bekez­désben foglalt határozmányok megfelelően alkal­mazandók. Jegyzet: Példák az illeték átszámolására, ha a fizetés nem korona érmékben, hanem egyéb olyan érmékben történik, a­melyeknek korona értékbeni árfolyam értéke ismeretlen . P. o. Egy hajónak tonna illeték czimén a tarifa I. rése 1. I. c tétele szerint 9 K 50 t kell leróni. Az illetékek átszámolása : (l. A német birodalomban.) A fizetés márkákban történik. Árfolyam: 20 Eres = 18-31 M. illeték­­ban a 20 Frcs árfo­­­­lyama márkában A márkában fizetendő összeg = 9'50 X 21 X 16-31 400 9-50X21 = 199-50 199-50X16-31 = 3253-845 3253-845, 400 = 8’134612 A 9'50 K illeték = 8’13 M.-val. (2. Olaszországban.) A fizetés lírában (papírban) történik. Árf. 20 Frcs = 21­ 30K­. illeték­­ban a 20 Frcs árfo­­­­lyama lírában A lírában fizetendő összeg 9'50 X 21 X 21'30 400 9-50X21 = 199-50 199-50X21-30 = 4249-35 4249-35 , 400 = 10'6233 A 9‘50 K illeték tehát = 10'62 E. 14. §. Az 1901. évi XXVI. törvényczikk és a jelett szabályzat lenyomata az ahhoz tartozó tarifával együtt minden consuli hivatalnál alkalmas helyen és könnyen áttekinthető alakban az érdekeltek tájékoztatása végett kifüggesztendő. II. CZIKK: Az 1901. évi XXVI. t.-cz. hatályba lépésének napjául a törvény 8. és 9-ik §-ai alapján, a biro­dalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, kormányával egyetértőleg 1902. évi julius 1-e állapittatik meg. Ugyanezen a napon ezen rendelet is hatályba lép. Kihirdettetik: Budapesten, 1902. évi április hó 2-án. Széll Kálmán, s. k. a. m. kir. belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök, Lukács László, s. k. Plósz Sándor, s. k. m. kir. pénzügyminister, m. kir. igazságügyi minister, Horánszky Nándor, s. k. m. kir. kereskedelemügyi minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 20.342. számú rendelete, sorsjátékokra vonatkozó hirdetményeket és közleményeket tartalmazó hír­lapok Svájczba való bevitelének tilalma tárgyában. A svájczi postaigazgatás közlése szerint Svájcz­­ban az idegen sorsjátékokra vonatkozó hirdet­ményeket és közleményeket tartalmazó hírlapok a postai szállításból ki vannak tiltva. Az ily tartalommal biró hírlapokat a svájczi postahivatalok nem továbbítják, illetve nem kéz­besítik, hanem feladási helyükre visszaküldik. Budapest, 1902. márczius hó 27-én. A minister megbízásából: Szalay, s. k., p.-t. elnök-igazgató. 2­ 14.998. se. Hirdetmény az államosított Magyar Nyugati Vasút 1. kibo­csátású elsőbbségi kötvényeihez tartozó 111. sor. szelvényivek kiadása tárgyában. Az államosított Magyar Nyugati Vasút I. kib. elsőbbségi kötvényeihez kiadott II. sorozatú szelvényivek utolsó szelvénye folyó évi április hó

Next