Budapesti Közlöny, 1902. július (36. évfolyam, 149-175. szám)

1902-07-01 / 149. szám

14. §. A negyedik csoportbeli rendes tagok tagsági díja: évenként öt korona húsz fillér. A tagsági díjat, mely félévenként esedékes, hetenkénti tíz filléres részletekben is lehet tör­leszteni. A tagsági díjat addig kell fizetni, míg a biz­tosított egyén betölti azt az életkort, melynek elérése idejére a segély biztosíttatott. 15. §. A negyedik csoportban a segély nagysága attól függ, hogy a biztosított egyén a belépéstől szá­mítva, hány esztendő múlva tölti be a kitűzött életkort. E szerint az, a­ki belépéstől számítva, 10 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 65 korona, 11 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 75 korona, 12 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 80 korona, 13 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 90 korona, 14 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 100 korona, 15 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 110 korona, 16 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 120 korona, 17 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 130 korona, 18 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 140 korona, 19 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 150 korona, 20 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 160 korona, 21 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 175 korona, 22 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 190 korona, 23 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 200 korona, 24 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 215 korona segélyt kap a kitűzött életkor betöl­tése után legfeljebb három hónap múlva. 16. §. A segély abban az esetben, ha azt a tag ön­magának biztosította, neki magának fizettetik ki, minden más esetben pedig annak adatik ki, a­kinek a javára a tag azt a belépéskor biztosította. 17. §. Ha az olyan tag, a­ki a segélyt magának biz­tosította, a segély esedékességének időpontja előtt meghal, a pénztár a befizetett tagsági díjakat és ezen felül a befizetett díjak összegének 15°/0-át a tag jogutódainak visszafizeti. Ha azonban a tag a felvételtől számított három éven belül hal meg, a pénztár csak a tényleg befizetett tagsági díjakat fizeti vissza. 18. §. Ha az olyan tag, a­ki a segélyt nem magá­nak, hanem másnak biztosította, a segély ese­dékességének időpontja előtt meghal, a befizetést az elhalt tag helyett bárki továbbra is teljesítheti. Ha a befizetés tovább nem teljesíttetik, a tagsági díjakat a 17. §-ban megjelölt módon a pénztár annak fizeti ki, a­kinek javára a tag a segélyt biztosította volt. 19. §. Ha a segély esedékességének időpontja előtt az hal meg, a­kinek javára a tag a segélyt biz­tosította, a pénztár a 17. §-ban megjelölt módon a tagsági dijakat visszafizeti. 7. A gazdasági cselédek biztosítása. 1­20. §. 1. Ha a munkaadó a pénztár központi igazgató­ságához beterjesztett nyilatkozatban kötelezi ma­­ega­gát arra, hogy az 1900: XVI. t.-cz. 8. §-a sze­­rint fizetendő évi 120 filléres hozzájáruláson felül íru­k cselédje után addig, a­mig az az ő szolgálatában hely. A kir. áll, a rendes tagok bármelyik csoportjában, a bérbe való betudás nélkül, évenként előre maga fizeti a tagsági díjakat, a munkaadó által befi­zetett összegeket a pénztár külön kezeli s azokat csak akkor számítja a cseléd javára, ha a cseléd az illető munkaadó szolgálatában a tizedik évet betöltötte, vagy ha a cseléd a szolgálat ideje alatt rokkanttá lett vagy meghalt. (1900: XVI, t.-cz. 16., 17., 18., 19, 20. §§.) Ha a cseléd a tizedik szolgálati év betöltése előtt kilép a szolgálatból, a munkaadó által befi­zetett összegek csak akor számíttatnak a cseléd javára, ha a munkaadónak, a kilépéstől számított nyolc­ napon belül, kamat nélkül, megfizeti: a) két évnél kevesebb ideig való szolgálat után a helyette befizetett összes díjakat; b) legalább két évi, de négy évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett díjak hat­van százalékát; c) legalább négy évi, de hat évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett díjak har­­mincz százalékát; d) legalább hat évi, de tíz évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett dijak tizenöt szá­zalékát. A törvény ezen rendelkezésétől eltérő megál­lapodás csak akkor érvényes, ha az a cselédre nézve kedvezőbb. 21. §! Ha a szolgálatból kilépő cseléd, a helyette tényleg befizetett tagsági dijakat a­ 20. §. értel­mében a munkaadónak meg nem téríti s igy nem szerzi meg a jogot arra, hogy a befizeté­sek az ő javára számíttassanak: a munkaadónak joga van a kilépéstől számított egy éven belül a kilépett helyébe egy másik cselédjét felvétetni a tagok közé s a kilépett cseléd után már befi­­zetet dijakat kamat nélkül, az előzően netalán kifizetett segélyek beszámításával, az újonnan fölvett cseléd tagsági díjai fedezésére beszámítani. Az újonnan felvett cseléd tagsági ideje azonban csak az ő felvételétől kezdve számíttatik. Ha a munkaadó a kilépett cseléd helyébe egy éven belül egy másik cselédjét nem veteti fel a tagok közé, a befizetett díjakat elveszti, kivévén azt az esetet, ha a munkaadó a gazdálkodással felhagyott, a­mikor is a befizetett díjakat, az előzően netalán kifizetett segélyösszegek betudá­sával, kamat nélkül, visszakapja. 22. §.­ ­­ Ha a szolgálatból kilépő cseléd a 20. §. értel­mében jogot szerzett arra, hogy a munkaadó által teljesített befizetések az ő javára beszámít­tassanak, de a tagsági díj befizetését sem ő maga, sem helyette más, tovább nem folytatja: a pénz­tár a cselédet illető összeget, annak kívánsá­gára, beszámítja egy másik csoportbeli tagság díjainak fedezésére, vagy pedig tőkésíti s akkor, a­mikor a cseléd meghal, családjának kifizeti. 23. §. Ha a munkaadó a 20. §. értelmében önként vállalt kötelessége ellenére cselédje helyett a tagsági díjakat pontosan nem fizeti, a pénztár az esedékes tagsági dijakat tőle közigazgatási végrehajtás útján, a közadókra nézve megálla­pított szabályok szerint, hajtja be. A befizetések elmulasztásából vagy késedel­méből eredő károkért a munkaadó a cselédnek, illetőleg jogutódjának felelős. 24. §. Az a munkaadó, a ki az 1900 : XVI. t.-czikk 8. §-ában foglalt kötelezettsége daczára gazda­sági (külső) cselédje után az évi 120 fillér hoz­zájárulást nem fizeti, az ezen mulasztásból eredő teljes kárért cselédjének, illetőleg a cseléd jog­utódainak felelősséggel tartozik. 8. A cséplő- és szecskavágógépnél alkalma­zottak kötelező biztosítása. 25. §. Felhatalmaztatik az igazgatóság arra, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások bal­eset esetére való biztosítására nézve a munka­adókkal és géptulajdonosokkal külön biztosítási szerződéseket köthessen. 2 26. §. Ha a munkások a 25. §. szerint nincsenek biztosítva, a gép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt, a gépen álló kéve­­adogatókat, úgyszintén a szecskavágógépnél alkal­mazott etetőt köteles a pénztár rendkívüli tag­jául felvétetni s a tagsági dijat (egy korona) helyette megfizetni, kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint rendes vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset esetére különben is biztosítva van már. Ha a gép tulajdonosa az ezen szakaszban reá rótt kötelességének nem tesz eleget: e mu­lasztásból eredő teljes kárért az etetőnek, fűtő­nek, kéveadogatónak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett bal­eset körül őt különben semmiféle gondatlanság se terheli. 9. A feloszlott temetkezési és kiházasítási stb. egyletek ügyvitelének átvételéről. 27. §.­­ A földmivelésügyi miniszer esetről-esetre fel­hatalmazhatja a pénztár központi igazgatóságát arra, hogy az általa a m. kir. belügyministerrel egyetértően megállapított feltételek mellett külön segélyezési csoportot alakíthasson az olyan ki­­házasítási, temetkezési vagy egyéb hasonló segé­lyező egyesület tagjaiból, a­mely egyesület a belügyminiszer által jóváhagyólag tudomásul vett határozattal feloszlását kimondotta és a feltéte­leket elfogadva, elhatározta azt, hogy a megej­tett leszámolás után vagyonát a pénztár keze­lésébe adja át. A vagyon csak a kötelezettségek kiegyenlítése után vehető át és a későbbi befizetésekkel együtt a pénztár egyéb vagyonától elkülönítve kezelendő. Azt, hogy a külön segélyezési csoport tagjai a valóságban átvett cselekvő vagyon s a tagok befizetéseihez mérten milyen anyagi szolgáltatá­sokban részesíthetők, a pénztár az átvételkor megejtett számítások alapján állapítja meg. A pénztár a feloszlott egyesület hitelezőinek csak a külön segélyezési csoport részére kezelt vagyon erejéig felelős. A vagyon kezeléséért, a tagok nyilvántartásá­ért, járulékaiknak behajtásáért és az esedékes segélyek, illetőleg jutalékok (díjak, biztosított összegek stb.) folyósításáért a pénztár költségét a vagyon terhére felszámíthatja. A vagyon kezelésére s a külön segélyezési csoport ügyeinek igazgatására az 1900: XVI. t.-cz. IV. fejezetében foglalt szabályok, megfelelő alkalmazás végett, kiterjesztetnek. 10. Az állam hozzájárulása. 28. §. Az 1900: XVI. t.-cz. 9. §-a olykép módo­­sittatik, hogy az állam évi hozzájárulása száz­­ötvenezer korona. 11. Zárhatározatok, 29. §. Ezen törvény életbe lépésének napját a m. kir. földmivelésügyi minister rendelettel állapítja meg s végrehajtásával, valamint a szükséges át­meneti intézkedések megtételével a m. kir. föld­mivelésügyi minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilenczszázkettedik évi június hó huszonhatodik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Széll Kálmán s. k.

Next