Budapesti Közlöny, 1902. augusztus (36. évfolyam, 176-200. szám)

1902-08-01 / 176. szám

Löw Lázár Lajos budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének „Molnár”-ra kért átváltoztatása, folyó évi 80.885. számú belügy­­miniszeri rendelettel, megengedtetett. A m. kir. pénzügyminister f. évi 53.542. sz. alatt a szatócsok és kereskedők által űzött ital­mérési jövedéki kihágások meggátlása tárgyában valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz a kö­vetkező körrendeletét intézte: Az italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-czikknek 5. §-a értelmében kereskedésekben és szatócsüzletekben csak a szeszesitalok kismérték­ben való elárusítása, továbbá — a szesz és abból készült közönséges pálinka kizárásával — csakis egyéb égetett szeszes italoknak álló vendégek részére való poharazása és utczára való kimérése gyakorolható. A törvény ezen rendelkezésének eredményes és hatályos végrehajtása szempontjából kijelen­tem, hogy a korlátolt kimérési és kismértékbeni elárusítási engedélylyel bíró kereskedők és sza­tócsok üzlethelyiségeikben nyílt edényekben csakis azon szeszes italokat tarthatják, a­melyek­nek poharazására és utczán át való kimérésére engedélyeik értelmében jogosítottak. Ebből kifolyólag az ily kereskedők és szató­csok, bort, sört, szeszt és szeszből készült közön­séges pálinkát üzleti helyiségükben nyílt edény­ben nem tarthatnak. Ezen rendelkezésem a korlátolt kimérési és kismértékbeni elárusítási engedélylyel bíró felek­nek megfelelő módon azzal hozandó tudomására, hogy az ezen rendelkezés ellen vétők az 1899. évi XXV. t.-czikk 34. §-a alapján pénzbüntetés­sel sujtatnak, és hogy a megindítandó jövedéki eljárás folyamán a már szokásossá vált azon kifo­gás, hogy a közönséges pálinka nyilt edényben töltögetés czéljából, vagy házi szükségletre tar­tatott az üzletben — figyelembe vétetni nem fog. Budapesten, 1902. évi julius hó 19-én. A »Bánffyhunyadi műkedvelő tár­sulat« alapszabályait a m. kir. belügyminis­­terium, folyó évi 73.587. szám alatt, a bemuta­tási záradékkal ellátta.­ ­ A »Magyarországi czipő gyárosok egyesülete« alapszabályait a m. kir. belügy­­ministerium, folyó évi 76.651. szám alatt, a be­mutatási záradékkal ellátta. A budapesti »Tisztviselőtelepi athle­­ticai club« alapszabályait a m. kir. belügy­­ministerium, folyó évi 78.084. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A m. kir. földmivelésügyi minister a »Hód­mezővásárhelyi gazdasági egyesület« módosított alapszabályait, folyó évi 60.973/IV. 3. a. szám alatt, bemutatási záradékkal ellátta. A m. kir. földmivelésügyi minister, a pénzügyi és a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel egyet­­értőleg, gróf Karátsonyi Jenő torontál­­megyei bánlaki mezőgazdasági szeszgyára részére az 1890 : XIII. t.-czikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 52.880. szám alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Nógrád vármegye területéhez tartozó P­é-­­ ek községben a f. évi augusztus hó 23. és 24-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi augusztus hó 25. és 26-án tartassák meg. A szegedi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Vadász Ármin Nagyszentmiklós, dr. Pacsu János Nagykikinda, dr. Sinóros Szabó Sándor Szentes, dr. Lakos Imre Szentes, dr. Rainer Ágoston Szeged, László Gyula Szeged és dr. Draxler Brúnó Nagykikinda székhelylyel a ka­mara lajstromába fölvétettek, ellenben dr. Má­­téffy Ferencz (Szentes), Ofner Jakab (Nagyki­kinda), dr. Rafinger Sándor, (Módos) önkéntes lemondásuk, dr. Becker János (Nagylak), dr. Adler Dezső (Nagykikinda) és dr. Szüts Andor (Szeged), elhalálozásuk indokából a lajstromból töröltettek, dr. Becker János elhunyt ügyvéd irodájára dr. Bakos Ede Ödön nagylaki, dr. Ad­ler Dezső elhunyt ügyvéd irodájára dr. Schwarcz József nagykikindai, dr. Szüts Andor elhunyt Végleges kimutatás a magyar korona országainak szesztermeléséről és szeszforgalmáról 1902. évi junius havában és 1901. évi szeptember hó 1-től bezárólag 1902. junius hó végéig terjedő idő alatt. Kezdőleges szeszkészlet az 1901/1902. termelési időszak kezdetén (1901. szeptember 1-én) a kisebbik adótétel alá eső 104.997 hl. 95 1. a nagyobbik « « 1 61.158 hl. 91 1. Fenmaradt szeszkészlet az 1901/1902. termelési időszak III. negyed végén 351.204 hl. — 1. Budapest, 1902. évi julius hó 30-án. 1902. junius havában 1901. szept. 1-től bezárólag 1902. junius végéig hektoliter fokonként a fogyasz­tási adó hektoliter fokonként a fogyasz­tási adó kisebbik nagyobbik Összesen kisebbik nagyobbik Összesen tétel alá eső tétel alá eső tiszta alkohol mennyiség I. Termelési adó. Hl. 1. Hl. 1. Hl. 1. Hl.L Hl. 1. Hl. 1. 1. Termelési adó alá eső szeszfőzdék által terme­lésre bejelentetett ................................................... 583— — — 583— 51.634— — — 51.634— II. Fogyasztási adó. * 2. Termeltetett szeszfőzdékben ..................................— — — — 48.909— — — _ _ 889.861_ 3. Bevételeztetett fogyasztási adóval terhelten szesz szabadraktárakká nyilvánított szeszfinomítókban és szeszszabadraktárakban: 28.161— 4.305— 32.466— 439.445_ 34.482_ 473.927_ 4. Elszállittatott a fent említett vállalatokból: a) a fogyasztási adó lefizetése mellett .............. 53.890— 1.551— 55.441— 567.216— 8.894— 576.110— b) a fogyasztási adóval terhelten ......................— — — — — — — — — — — — aa) a magyar korona országaiban levő vállala­tok részére ................................................... 27.086— 4.664— 31.750— 450.345— 36.120— 486.465_ bb) a vámvonalon át való kivitelre ..............— — 3.028— 3.028_ 35— 34.717_ 34.752_ cc) másnemű adómentes felhasználásra.......... 4.065— 5.469— 9.534— 42.089— 49.150— 91.239— A m. kir. pénzügyminiszeri számvevőség szeszadóügyi csoportja, ügyvéd irodájára pedig Pálfy Sándor szegedi ügyvéd rendeltetett ki gondnokul, Schmidt Géza torontál-józseffalvai lakos ügyvéd a nagyméltó­­ságu m. kir. belügyministeriumnak 79.669/1901. szám alatt kelt engedélye alapján vezetéknevét »Szentiványi«-ra változtatta át. NEMHIVATALOS KÉSZ. Pályázati hirdetmény, a cs. és kir. Consuli Akadémia 1902–1903-diki tanévére való fölvétel tárgyában. A cs. és kir. Consuli Akadémiába az 1902/1903-diki tanév kezdetén új növendékeket fognak fölvenni; ugyanekkor évi 2.600, illetőleg 2.000 koronás állami alapítványi helyek is be­töltetnek; ezek közül az utóbbiakat az érdemes és arra szoruló pályázók már az Akadémiába való belépésükkor elnyerhetik. Az Akadémián a consulátusi szolgálatra való kiképzés általában véve valamennyi növendékre nézve egyformán történik. Nyelvek tekintetében annyiban van különbség, hogy az Akadémián keleti és nyugati szakosztály van. A ke­leti szakosztályban, mely a szorosabb értelem­ben vett Keleten teljesítendő consuli szolgálatra készülő növendékek kiképzését czélozza, az álta­lános tantervbe fölvett tárgyakon kívül a törö­köt — és segítő nyelvek gyanánt az arab és perzsa — nyelveket is előadják. A tanfolyam tartama valamennyi akadémiai növendékre nézve öt esztendő. A keletázsiai szolgálatra a szükségletnek meg­felelően egyes növendékek a tanfolyam utolsó két évében külön kiképzést nyernek, különösen a chinai nyelvben. Egy-egy növendék évi ellátási költsége 2.600 koronában van megállapítva, mely összeg egységes átalányt képez és két egyenlő félévi részlet­ben, október hó 1-én és márczius hó 1-én, elő­legesen fizetendő be az Akadémia pénztárába. Állami dotatiót élvező növendékek csak a dota­­tiójuk és a fenti ellátási költség között levő eset­leges különbözetet fizetik. Minden növendék köteles az Akadémiába

Next