Budapesti Közlöny, 1903. július (37. évfolyam, 147-173. szám)

1903-07-01 / 147. szám

Felvilágosítások. A bruttó bevételekről és bruttó kiadásokról szóló kimutatások szerint az 1903. év I. negyedében­ a bevételek összege 18,639.567 K 45 frel nagyobb, a kiadások ösz­szege pedig 15,584.401 K 92 frel kisebb, mint az 1902. év hasonló időszakában s igy az 1903. év I. ne­gyedének mérlege 34,223.969 K 37 frel kedvezőbb, mint az 1902. év I. negyedének mér­lege. Az I. kimutatás szerint az 1903. év I. ne­gyedében a bevételek 18,639.567 K 45 frei ked­vezőbbek, mint az 1902. év I. negyedében és pedig főképen: az egyenes adóknál 3,016.107 K 71 frei, a fogyasztási és italadóknál 11,646.636 70 a bélyegilletéknél 373.269 03 a fémkohászatnál 206.688 98· a pénzverés és fémbevál­tásnál 816.338 »06 az állami vasgyáraknál 1,312.091 10» az állami előlegeknél 2,742.879 58 a posta, távirda és táv­beszélőnél 424.776 »87· a m. kir. államvasutaknál 4.005.700 0— , és a gödöllői korona urada­lom és állami lótenyész­intézeteknél 496.697 89» A lényegesebb visszamaradások pedig a kö­vetkezők : A sorsolási kölcsönnél 577.200 K 03­0, mely visszamaradás annak tulajdonítandó, hogy a buda­pesti állami hidaknak a kölcsön törlesztésére for­dítandó tiszta jövedelme az előző évtől eltérőleg ebben a negyedben nem került elszámolásra. A dohányjövedéknél az 1,130.019 K 94 s visszamaradás onnan származik, hogy az osztrák kezelőség részére beváltott dohánylevelek bevál­tási árának egy része elkésve csak a II. negyed­ben téríttetett meg. A sójövedéknél kimutatott 1.297.583 K 58 f eltérést a sóelárusítással megbízott vezérügynök­ségnek engedélyezett hitel idézte elő, a­minek következtében a megfelelő bevétel a hitelezési idő lejárta után fog jelentkezni. A fém- és opálbányászatnál a 382.380 K 61 f visszamaradás onnan ered, hogy egyes, kevésbbé jövedelmező bányaművek üzemének megszorítása folytán a bevétel csökkent, ezzel szemben azon­ban ennél az ágazatnál a kiadások is 398.915 K 24 -zel apadtak, a­minek következtében a bevé­teli visszamaradás teljesen ellensúlyoztatik. A különféle rendes bevételeknél mutatkozó 1.731.873 . 73 s kedvezőtlenebb eredmény abban találja magyarázatát, hogy az előző évben a közös activákból a Magyarországot illető rész az I. negyedben nyert elszámolást, míg a folyó évben a hasonló bevétel még nem került elszá­molásra. A kereskedelemügyi ministériumnál a 258.721 K 24 . eltérés onnan származik, hogy a tör­vényhatóságok által az állami épitészeti hivata­lok fenntartásához fizetendő hozzájárulásból az 1901. év végén fennállott nagymérvű hátralékok az 1902. év I. negyedében legnagyobbrészt be­hajtatván, e negyed bevétele rendkívüli módon emelkedett, mig a folyó év I. negyedében ily rendkívüli bevétel nem fordult elő. Az állami erdőknél a 648.853 , 94 f. vissza­maradás a faértékesítés körül beállott kedvezőt­len üzleti viszonyoknak a következménye. Az állami javak eladása, telepitvényesek által fizetett vételárak és irtványföldváltságnál a 250.944 , 52 f eltérést az a körülmény idézte elő, hogy a csorbatói birtoknak az államkincs­tár részére történt megvásárlásával kapcsolat­ban az 1902. évi VIII. t.-cz. 3-ik §-a alapján eladott állami birtokok faállományának értékesí­tése folytán az 1902. év I. negyedében nagyobb bevétel került elszámolásra, míg a folyó év I. negyedében ily bevétel nem fordult elő. A II. kimutatás szerint a kiadások összege 15.584.401 , 92 -zel kisebb, mint az 1902. év I. negyedében volt. A lényegesebb eltérések a következők: A közösügyi kiadásoknál 661.671 K 75 f több­let mutatkozik, mely nagyobb kiadás a nagyobb előirányzatnak a folyománya. Az államadósságok összes nemeinél az ered­mény 13.751.647 K 60 frel kedvezőbb, mint az előző év hasonló időszakában, mely kedvezőbb eredmény némely államadósság beváltásáról szóló 1902. évi V. t.-cz. végrehajtásának a folyománya. A vasúti kamatbiztositásnál mutatkozó 885.178. K 69 . eltérés a kassa-oderbergi vasúttársaság­nak az esedékessé vált értékeinek beváltására folyósított nagyobb összegű előlegből származik. A pénzügyigazgatás stb.-nél az 1.606.439 . 35 s nagyobb kiadás a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló 1902. évi III. t.-cz. végrehajtásának, főleg azonban czukorkiviteli jutalmak nagyobb mérvben tör­tént kiutalványozásának a folyománya. A sójövedéknél a 737.092 K 92 f eltérés a sótermelési költségeknek az előző évtől eltérő időben történt megtérítéséből származik. Az állami vasgyáraknál mutatkozó 1.282.197 K 31 f kiadási többlet a gyárak nagyobb mérvű foglalkoztatására vezethető vissza; a kiadások­nak ez az emelkedése azonban a bevételeknél elért 1.312.091 K 10 t kedvezőbb eredménynyel teljesen ellensúlyoztatik. Az állami vasutak beruházásainál és új épít­kezéseinél kimutatott 286.876 K eltérés a nagy­­berezna-uzsoki vasútvonal folytatólagos építési költségeinek folyósításából keletkezett. A földmivelésügyi ministérium 3.573.327 K 55­1 nagyobb kiadása részben annak tulajdoní­tandó, hogy a nagyobb előirányzat folytán ter­mészetszerűleg nagyobb összegek kerültek kiutal­ványozásra, részben pedig onnan ered, hogy az 1902. évi kedvezőtlen tengeri­ termés következté­ben a hegyvidéki nép között jelentkezett éhín­ség lehető enyhítése czéljából nagyobb mennyi­ségű termények kiszolgáltatása elkerülhetetlenné vált. Végül még megjegyeztetik, hogy a m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházá­sokra az 1897. évi XXX. törvényczikkel enge­délyezett s az állami háztartás eredményeitől elkü­lönítve kitüntetendő hitelből további 4.084.663 K 45 t vétetett igénybe. Budapesten, 1903. junius hó 29. M. Mr. pénzügyministerium.­ ­ A kereskedelemügyi m. kir. minister az 1903. évi junius hó 19-én kelt 34.678. sz. rendeleté­vel a közönség érdekeinek előmozdítása czéljá­ból megengedte, hogy a magyar korona országai területén levő mindazon városokban, a­hol kincs­tári posta- és távirdahivatal látja el a távirat­­kézbesítő szolgálatot, helybe szóló táviratokat is lehessen feladni, tekintet nélkül egyrészt­­arra, hogy a kézbesítéssel megbízott hivatalon kívül működik-e azon a helyen több posta-távirda (távbeszélő) hivatal vagy nem, s másrészt tekin­tet nélkül arra, hogy ugyanazon helyen beren­dezett távirdák a kézbesítést teljesítő hivatallal táviratilag, (távbeszélőn) vagy küldönczök útján állanak-e összekötetésben? Ily táviratok dija szavanként 2 fillér, de táviratonként a legkisebb dij 40 fillér. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 41.585. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Kolozs vármegye területéhez tartozó Nagy-Almás községben az évenkint január hó 23-án, július hó 22-én és szeptember hó 17-én tartott országos vásárok ezentúl állandóan feb­ruár hó 6-án, július hó 2-án , illetve október hó 25-én tartassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 36.761. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Turócz vármegye területéhez tartozó Znióváralja községben az országos állat- és ki­rakó vásárok ezentúl állandóan egy napon és pedig husvét előtti szerdán, pünkösd előtti csü­törtökön, Szent-Jakab napján, Szent-Mihály nap­ján és Szent-Miklós napján tartassanak meg. Pályázati hirdetmény a budapesti m. Mr. kertészeti tanintézetbe való felvételre. A m. kir. földmivelésügyi miniszer ur rende­letére a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet kertészképző hároméves tanfolyamán 10 rendes tanuló felvételére ezennel pályázat hirdettetik. Felvételi kellékek: a) Legalább 16 éves, legfeljebb 20 éves élet­kor, mely születési okmánynyal igazolandó. b) Orvosi bizonyítvány arról, hogy a pályázó­nak ép, erős testalkata van, teljesen egészséges, védhimlővel újra be van oltva, undorító vagy fertőző betegségben nem szenved, látóképessége mindkét szemén külön-külön és együttvéve kifo­gástalan, nem túlságos közel vagy távollátó és ezenkívül hallószerve is teljesen ép. (A felvett tanulót belépésekor az intézet orvosa is felül­vizsgálja.) c) Iskolai bizonyítvány négy közép vagy pol­gári iskolai osztály sikeres elvégzéséről. d) Hiteles bizonyítvány arról, hogy folyamodó a négy középiskolai osztály elvégzése után, vala­mely nagyobb kertészetben egyfolytában két évet mint kertésztanuló eltöltött és a kertészeti foglalkozáshoz szükséges képességet tanúsított. Előnyben részesül az, kinek kertészsegédi képe­sítése is van. e) Hatósági bizonyítvány arról, hogy pályázó büntetlen múltú és kifogástalan magaviseletű. f) A szülő vagy gyám hiteles nyilatkozata arról, hogy a felvett tanulót a szükséges ruhá­zattal és eszközökkel a tanfolyam egész tarta­mára ellátja a saját költségén és az évi 400 koronányi tartásdíjat a szabályszerű időben és részletekben megfizeti. Pályázók kötelesek a m. kir. földmivelésügyi miniszerhez címzett, kellően felszerelt és bélye­gezett, sajátkezűleg, írott kérvényeiket folyó évi augusztus elsejéig az intézet igazgatóságához beküldeni. A m. kir. földmivelésügyi miniszer minden egyes évfolyamra 4, összesen 12 ingyenes helyet alapít, melyre szegénysorsú vagy árva, de jó ma­gaviseletű tanulók pályázhatnak. Kik ilyen ingyenes helyre pályáznak, kérve-

Next