Budapesti Közlöny, 1904. február (38. évfolyam, 26-48. szám)

1904-02-02 / 26. szám

A belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök Zólyom vármegye közönsé­géhez 3.795/1904. szám alatt intézett rendele­tével Illésfalva kisközségnek önállóságát az 1886: XXII. t.-czikk 157. §-a alapján megszüntette és annak területét Királyfalva kisközséghez, ennek kiegészítő részeként csatolni rendelte. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1904. évi 61.656. számú rendeletével kiadott Engedélyokirat, Mezőtúr r. t. város részére kövezetvám szedésére vonatkozólag. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. törvényczikk 81. és 86. illetve 90. §§-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Mezőtúr r.­­ város részére az ide fűzött helyszínrajzon veres szinü A—D—E—F. betűkkel jelzett 1766. kil. hosszú kőalappal és kavicscsal épített, továbbá az említett helszínrajzon szintén veres szinü I—J—E. betűkkel jelzett 1.780 kil. hosszú, kö­zépen 3 m. széles félkoc­ka, a széleken 1­0—10 m. Cyclops-burkolattal ellátott utak építési, fenn­tartási, kezelési és esetleges újjáépítési költsé­geinek fedezése czéljából a mezőtúri vasúti állo­máson fel és leadott árukra vonatkozólag a belügyministerium ideiglenes vezetésével meg­bízott ministerelnök úrral egyetértőleg kövezet­­vámszedési jogot engedélyezek és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: I. Feljogosítom Mezőtúr r. t. várost arra, hogy az 1890. évi I. törvényczikk 93. §-a értelmében a tényleges megkezdés napjától számított egymás­után következő 20 (húsz) éven át a mezőtúri vasúti állomáson kövezetvámszedési jogot gya­korolhasson,­­ annak érvényesítésénél az em­lített vasúti állomáson fel és leadott áruk min­den métermázsája után 6 fillér vámdijat szed­hessen. II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyako­­rolhatásával járó felelősségét, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. törvény­­czikkben foglalt határozatok szerint és bünte­tések terhe alatt azon dolgokért, melyek az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fo­gadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állan­dóan jó karban tartani, szükség esetén újból ki­építeni, ellenkező esetben ellene az idézett tör­vény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; e végből köteles­sége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy kiépítésére, illetve fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való ki­építésének költségeire nem fordítható, ezért minden év elején a vámbevételekről és kiadá­sokról vezetett előző évi zárszámadások a vár­megye törvényhatósági bizottságának közgyűlé­séhez beterjesztendők, biztosíttatván a közgyű­lésnek, nemkülönben az 1890. évi I-ső­­.-czikk 102. §-ában megjelölt hatóságoknak azon joga, hogy e részben ellenőrzést gyakoroljanak, s szükség esetén a megállapított vámdijtétel le­szállítása iránt a kellő lépéseket megtegyék. III. Az engedélyezett vámszedési jog érvényesíté­sénél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.­­czikk 90. §-a alapján a következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és ud­vartartásaiknak szállítmányai; 2. a királyi udvarhoz, annak közvetlen kísé­retéhez tartozó szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok követőinek, kép­viselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi czélokra szolgáló összes szál­lítmányok. Ha a szállítmányok katonai minő­sége, illetve vámmentes jellege külsőleg felismer­hető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyít­­ványnyal kell birniok; 5. az állami javak általában: só, dohány stb. 6. a m. kir. posta, távirda (távbeszélő) ösz­­szes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő mű­tárgyak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szük­séges anyagok, szállítmányok; 8. a templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árviz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűz­vész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai 10. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 11. emberi hullák; 12. átviteli szállítmányok; 13. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; to­vábbá a fegyveres erő élelmezése czéljából be­szerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 14. a czukorrépa, takarmányrépa, rápaszelet, tűzifa, szén, box, tégla, kő, kavics és homok; 15. a vámtulajdonos által önként vámmente­seknek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, a­mennyiben azok­ Budapesten, 1904. évi január hó 29-én. Végleges kimutatás a magyar korona országainak szesztermeléséről és szesz forgalmáról 1903. évi deczember havában és 1903. évi szeptember hó 1-től bezárólag 1903. deczember hó végéig terjedő idő alatt. Kezdőleges szeszkészlet az 1903/1904. termelési időszak kezdetén (1903. szeptember 1-én). 196.092 hl — 1. (ideiglenes adat.) a kisebbik adótétel alá eső ...___hh ~ L a nagyobbik « « » ...___hl. „ L Fenmaradt szeszkészlet az 1903/1904. termelési időszak I. negyed végén 153.613 hL ... L 1903. deczember havában 1903. szept. 1-től bezárólag 1903. decz. végéig hektoliter-fokonként a fogyasz­tási adó hektoliter-fokonként a fogyasz­tási adó kisebbik nagyobbik Összesen kisebbik nagyobbik Összesen tétele alá eső tétele alá eső tiszta alkoholmennyiség . Termelési adó. Hl. 1 '• 1Hl. 1. Hl. 1. Hl. 1. Hl. 1. Hl.L 1. Termelési adó alá eső szeszfőzdék által terme­lésre bejelentetett ... ._ .................—........ 6.831— — 6.831— 46.063— — — 46.063— II. Fogyasztási adó. 2. Termeltetett szeszfőzdékben ...... ... .„ ... „ .„ ...— — — — 108.064_ _ — _­­ . . 343.343 3. Bevétkeztetett fogyasztási adóval terhelten szesz­­szabadraktárakká nyilvánított szeszfinomítókban és szeszszabadraktárakban: 65.153 1.311 66.464 185.663 6.185 191.848 4. Elszállittatott a fent említett vállalatokból: a) a fogyasztási adó lefizetése mellett ... .„ ...... 70.049— 24— 70.073— 290.536— 1.002_ 291.538_ b) a fogyasztási adóval terhelten ._ ... ... ..........— — _ — — _ _ _ _ ___ _ aa) a magyar korona országaiban levő vállala­tok részére ... ............. ._ „. ... „. „ ... .„ .„ 66.661 1.478 68.139 192.540 6.136 198.676 bb) a vámvonalon át való kivitelre ... .. ... ...— — 6.182— 6.182— — — 16.940_ 16.940­ cc) másnemű adómentes felhasználásra ......... 4.986— 6.411_ 11.397— 18.318— 33.789— 52.107■ dd) kiviteli czikkek előállítására ..................— — — — — — — — — — — A m. kir. pénzügyministeri számvevőség szeszadóügyi csoportja .

Next