Budapesti Közlöny, 1904. április (38. évfolyam, 75-100. szám)

1904-04-01 / 75. szám

A kereskedelemügyi m. kir. minister 1904. év 17.670. számú rendeletével kiadott Engedélyokirat Arad vármegye részére közúti, vámszedésre vonat­kozólag. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-czikk 81. és 86. §§-ai alapján kiadott ezen engedélyokirat szerint: 1. a kisjenő-erdőhegyi vasúti állomástól kiága­zó, Erdőhegy községbe vezető, a mellékelt hely­­színrajzon veres tengelyvonallal feltüntetett 0.4062 kilométer hosszú, a debreczen-fehértemplomi állami közút 150,60 kilométer pontjánál végződő törvényhatósági közút; 2. Pécska vasúti állomásról a községbe vezető, a mellékelt helyszinrajzon veresszinü ten­­gelyvonallal jelzett 2971 kilométer hosszú törvény­­hatósági közút s a rajta levő 1­0 m. nyílású be­tonáteresztő ; 3. Ujszentanna vasúti állomásról a község piac­teréig vezető, a helyszinrajzon veres tengely­­lyel jelölt 1.119 kilométer hosszú törvényhatósági közút és a rajta levő 1­0 m. nyílású beton át­eresztő ; 4. Elek vasúti állomásról a községházáig ter­jedő,­­ a helyszínrajzon veres tengelyvonallal je­lölt 0.865 kilométer hosszú törvényhatósági köz­út ; 5. Kurtics vasúti állomás előterétől a község­házáig terjedő, a helyszínrajzon veres tengelyvo­nallal jelölt 0.992 kilométer hosszú törvényható­sági közút; 6. Pankota vasúti állomás előteréről kiinduló és 0.560 kilométer hossznál a mikalaka-nagyhal­­mágyi törvényhatósági közút 31.050 kilométer pontjába torkoló, innen pedig ezen törvényható­sági közút 32.300 kilométerpontjáig vezető összesen 1.750 kilométer hosszú, a helyszínrajzon veresszinü tengelyvonallal jelölt törvényhatósági közút s a rajta levő 1.00 m. nyilású fedlapos áteresztő, és végül: 7. Borosjenő vasúti állomás előterénél a mika­­laka-nagyhalmágyi törvényhatósági közút 50.180 kilométer pontjától ugyanezen törvényhatósági közút 51.680 kilométer pontjáig terjedő, a hely­színrajzon veres tengelyvonallal jelölt 1.500 kilo­méter hosszú törvényhatósági közút, s a rajta levő 2­00 m. nyítású vastartós áteresztő kiépítése, kő­burkolattal való ellátása, illetve az építési költ­ségek fedezésére szükséges és a vármegye által e czélból felvenni szándékolt kölcsön kamatainak és törlesztési részleteinek fedezése, a kiépített közutak évi fentartási és kezelési költségeinek biztosítása fejében Arad vármegye közönsége ré­szére a vámszedési jogot engedélyezem, oly kikö­téssel azonban, hogy a vámszedési jog tényle­ges gyakorolhatása — az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értelmében — csakis a vámtárgyak kiépi­tése és azok felülvizsgálata után e részben kieszközlendő engedélyem alapján veheti majd kezdetét. Ezen vámszedési jogot, valamint annak gyako­­rolhatását a következő feltételekhez kötöm: I. Feljogosítom Arad vármegye közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értelmében a tényleges megkezdés napjától számított egy­másután következő ötven (50) éven át, a fentebb jelzett vasúti állomásokon fel- és leadott áruk (szállítmányok) után a nevezett törvényhatósági közutakon vámszedési jogot gyakorolhasson, s annak érvényesítésénél a tényleges megkezdés napjától számítandó 3 (három) egymásután követ­kező éven át a következő vámdijakat szedhesse. V­ám­dijak. 1. Minden a vasúton le és feladott teher- és gyors­darab áru után métermázsánként 0,4 fillér. 2. Minden a vasútnál fel- vagy leadott bárány, juh, ürü, kos, gödölye, kecske, süldő, malacz után, darabonként 0'2 fillér. 3. Minden le- vagy feladott egy éven aluli borjú vagy sovány sertésért darabonként 0'4 fillér. 4. Minden le- vagy feladott egy éven túli borjú, tinó, üsző, tehén, ökör, bika, bivaly, ló, szamár, öszvér és hízott sertés után, darabonként 0­ 8 fillér. 5. Mindenféle járműért (hintó, kocsi, szekér) után, daraboként 30 fillér. 6. Mindenféle búza, árpa, rozs, tengeri, zab s egyéb gabonaneműek, repcze, egyéb olajvetemény, hüvelyesek, burgonya, hagyma, tűzifa, szén, ken­der, kóró után 10 tonnás vasúti kocsi, nemkü­lönben külön vagyonrakományt képező gépek és azok tartozékai 10 tonnás vasúti kocsinként 2 korona. 7. Mindenféle takarmányrépa és czukorrépa után 10 tonnás vasúti kocsinként 1 korona. (Folytatása következik.) 3 A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 22.159. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Szilágy vármegye területéhez tartozó Egerhát községben a folyó évi április hó 6—7-ére eső országos vását ez évben kivételesen 1904. évi április hó 12—13-án tartassák meg. Pályázati hirdetmény, 25.346. sz. A bécsi cs. kir. Teréziánum­­ban a jövő 1904/5-iki tanévre megüresedő egy Mária Terézia-féle báttaszéki egész és egy Rudolf trónörökös nevét viselő szintén egész alapítványi helyre ezennel pályázat hirdettetik. Az alapítólevél, illetőleg Ő Felsége legfelső elhatározása értelmében, a Mária Terézia-féle báttaszéki alapítványi helyre csak a magyar főúri vagy magyar nemesi rendből származó, a katho­­likus hitvallást követő ifjak, ellenben a Rudolf trónörökös nevét viselő egész alapítványi helyre minden, akár a római avagy a gör. katholikus, akár az ágostai vagy helvét, akár végre a gör. keleti vagy unitárius hitvallást követő bármely rangú vagy rendű nemes vagy nem nemes szár­mazású, a magyar állampolgársággal bíró szülők­től Magyarországon született ifjak tarthatnak igényt. Az általánosan kötelező feltételek a követke­zők : Terézianumi helyre csak oly növendék vetethetik fel, a­ki életének nyolczadik évét már elérte, de a tizenkettediket még túl nem haladta, és kinek szülői vagy gyámja kötelezőleg kimutat­ják, hogy a teljes alapítványi helynek évenkint az előkészítő és gymnasiumi tanulóknál 500 koro­nára menő mellékkiadásait fedezni képesek és készek. Az ő császári és apostoli királyi Felségéhez intézendő kérvényhez a következő okmányok csa­tolandók : 1. a növendék keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa; 2. egészségi állapotáról orvosi bizonyítvány; 3. himlőoltási bizonyítvány; 4. a négy utóbbi félévről szóló iskolai bizonyít­vány s amennyiben nyilvános tanintézetbe nem járnak, erkölcsi bizonyítvány; 5. bizonyítvány arról, hogy a növendék a magyar nyelvnek teljes birtokában van; 6. az életben lévő szülők állása, helyzete és lakásáról szóló, 7. a családnak vagy az atyának a haza és a trón szolgálatában szerzett kiváló érdemeit iga­zoló, 8. a szülők, esetleg az árvának vagyoni álla­potáról és jövedelméről szóló bizonyítvány; végre: 9. bizonyítvány arról, hogy van-e és hány test­vére a folyamodó növendéknek, el vannak-e azok látva vagy nem; a növendék vagy testvérei köz­alapítványok vagy a kincstár jótéteményeinek élvezetében állottak-e vagy sem? A fennebb elősorolt hiteles okmányokkal fel­szerelendő folyamodványok vagy közvetlenül a császári és apostoli királyi Felségéhez vagy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez f. évi május hó 31-ig bezárólag nyújtandók be. A vallás- és közoktatásügyi 3—3 m. kir. ministerial. 22.504/904. sz. Pályázati hirdetés. A balassagyarmati áll. főgymnasiumnál az V-ik osztály fokozatos megnyitása következté­ben az 1904/5. tanévvel egy tanári állás töl­tendő be. A pályázati kérvények 1904. évi május hó 15-ikéig a balassagyarmati áll. főgymnasium igazgatóságához intézendők. Rendes tanári kinevezés esetén a törvényszerű fizetés és lakáspénz, helyettes tanár alkalmazása esetén évi 1600 kor. jutalomdíj jár. Ezen állásra t­ört­énet- földrajzi szakra közép­iskolai tanári képesítéssel biró egyének pályáz­hatnak. Elsőbbségben részesülnek azok, kik tor­­natanítói oklevéllel is bírnak. Budapesten, 1904. évi márczius hó 17-én. A vallás- és közoktatásügyi 3—3 m. kir. ministerial. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Blochinger Károly tolnai ügyvédet, elhalálozása következtében, az ügyvédek lajstromából törölte s irodája részére gondnokul dr. Szily Géza tolnai ügyvédet rendelte ki. NEMHIVATALOS KÉSZ. 25.209. sz. Pályázat nemes Adamovics Bálint András-féle alapítványi helyre. A nemes Adamovics Bálint András volt bajor királyi udvari tanácsos végrendeleté­ben oly ifjak javára tett alapítványból, kik hiva­tásukhoz képest a bécsi cs. kir. Teréziánumban, a bécsi cs. és kir. technikai katonai akadémiában, vagy a bécsújhelyi cs. és kir. Teréz-katonai akadémiában a megjelölt alapítvány költségén kívánnak neveltetni, az 1904/5. tanév kezdetével egy-egy, évi 2400 koronával javadalmazott hely kerül a megnevezett akadémiák egyikén betöl­tésre. Az alapítvány élvezetére jogosultak: 1. első­sorban az alapító azon rokonai, akik nemes (van) Adamovics nevet viselik és Kuk­ló­ban, Pozsony megyében születtek; 2. ilyenek nemlétében másodsorban az alapító nemes Adamovics nevet viselő rokonai, ha nem is születtek Kuklón, Pozsony megyében; 3. ezek nemlétében harmadsorban az alapitó rokonai, ha nem is viselik az Adamovics nevet; 4. ilyenek nemlétében negyedsorban oly ifjak, akik bár nem rokonai az alapitónak, a nemes Adamovics nevet viselik és Kuklón, Pozsony­­megyében születtek; 5 ezek nemlétében ötödsorban oly ifjak, akik bár nem rokonai az alapítónak és nem születtek Kuklón, Pozsony megyében, mégis a nemes Adamovics nevet viselik; 6. ilyenek nemlétében hatodsorban általában szegény, szorgalmas ifjak, ha nem is viselik a nemes Adamovics nevet és nem is születtek Kuklón, Pozsony megyében. A cs. kir. Teréz akadémiában való felvétel feltételei: 1. a betöltött nyolczadik és meg nem hala­dott tizenkettedik életév; 2. a testi egészség és a tanulmányokra való képesség igazolása; 3. a nemesi rang igazolása, amennyiben az alapító levél értelmében fizető növendékek na­gyobb számban való jelentkezése esetén a neme­sek előnyben részesülnek. A katonai akadémiákba való felvétel előfel­tételei a következők: 1. a cs. és kir. közös hadü­gyministérium elő­zetes engedélye; 2. a meg nem haladott 19 életév és a német nyelv tökéletes ismerete; 3. a katonai orvosi vizsgálat oly eredménye, hogy a pályázó testi hibában nem szenved és teljesen egészséges; 4. a középiskola teljes elvégzése és a megfe­lelő bizonyítványok megszerzése; 5. a felvételi vizsgának megfelelő eredmény­nyel való letétele.

Next