Budapesti Közlöny, 1904. június (38. évfolyam, 125-148. szám)

1904-06-28 / 147. szám

­váraljai lakos, ügyvédjelöltet pedig a znióváraljai kir. járáskisbiróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyetteséül fedelte ki. A m. kir. igazságügy minister Blasovich Károly m. kir. igazságügyministeriumi számvevőségi ideiglenes minőségű számtisztet ebben az állásá­ban végleg megerősítette. A kassai kir. ítélőtábla elnöke Géczy János végzett joghallgatót a kassai kir. ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségben díjtalan jog­gyakornokká kinevezte. A kassai kir. főügyész Bánóczy Zoltán eper­jesi kir. ügyészségi írnokot az eperjesi kir. ügyészséghez irodatisztté nevezte ki. A pécsi kir. főügyész Madari István nagy­­kanizsai kir. törvényszéki fogházőrmestert, az altisztek részére megállapított fizetési osztály 2-ik fokozatába 1904. évi julius hó 1-től kez­dődő hatálylyal előléptette. Goldstein Jakab budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei: Gyula, Aladár, Szerén, Géza és Lajos családi nevének »Takács «-ra, kért átváltoztatása a f. évi 52.528. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Z­­­­­r­o­n Józsa vallás- és közoktatásügyi mi­­nisteriumi számvevőségi irógépkezelőnő, budapesti lakos családi nevének »Erdélyi«-re kért átvál­toztatása a f. évi 52.585. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett, Re­men­ár József szeredi illetőségű pozsonyi lakos családi nevének­­»Dénes«-re kért átváltoz­tatása a f. évi 53.560. számú belügyminiszeri ren­delettel megengedtetett. Joannovics (Johannovics) Lajos, to­vábbá testvére, György, valamint utóbbinak kiskorú György fia, orosházi illetőségű ugyanot­tani lakosok családi nevének »Jánosi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 53.583. számú belügymi­nisteri rendelettel megengedtetett. Iváncsics Sándor simongáti illetőségű buda­pesti lakos családi nevének »Molnár«-ra kért át­változtatása a f. évi 53.629. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. R­u­­­k Ferencz salgótarjáni illetőségű budapesti lakos családi nevének »Kristófi«-ra kért átvál­toztatása a f. évi 53.668. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Berger Andor (Izidor) kőröshegyi illetőségű budapesti lakos családi nevének »Barla«­«-ra kért átváltoztatása a f. évi 53.669. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Dr. Neuherz Béla selmeczbányai illetőségű ugyanottani lakos, bányaakadémiai tanár, vala­mint kiskorú gyermekei. Emelin és Ervin családi nevének »Barlai«-i­t kért átváltoztatása a f. évi 56.152. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. N­e­u­f­e­l­d Ignácz szulyó-hradnai illetőségű budapesti lakos, m. á. v. műhely-gyakornok csa­ládi nevének »Nádas«-ra kért átváltoztatása a f. évi 56.232. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett kiskorú Abelesz J­enő, A­b­e­l­e­s­z Béla és Abelesz Vilmos ó-dombóvári illetőségű •ugyanottani lakosok családi nevének »Ács«- ra kért átváltoztatása a f. évi 56.483.. számú belügymi­niszeri rendelettel megengedtetett, 2 kiskorú Reif Zsigmond füzesgyarmati illető­ségű budapesti lakos családi nevének »Roboz«­­ra kért átváltoztatása a f. évi 55.511. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Anton Gyula kézdivásárhelyi illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Szabó«­­ra kért átváltoztatása a f. évi 56.660. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Nussbaum Lipót balázsfalvi illetőségű ugyan­­ottani lakos családi nevének »Szentiványi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 56.662. számú bel­ügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Dr. Offenbeck Mátyás Frigyes székesfő­városi főreáliskolai óradíjas tanár, budapesti lakos családi nevének »Ozorai«- ra kért átvál­toztatása a f. évi 56 874. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Zukermandl Nándor magyar izr. kézmű és földmivelési egyleti növendék, buda­pesti lakos családi nevének »Fehér«-re kért átváltoztatása a f. évi 57.757. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Pasztercsák Károly ujszentannai illető­ségű budapesti lakos családi nevének »Pásztor«­­ra kért átváltoztatása a f. évi 59.323. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Preisner Ferencz kaposvári illető­ségű budapesti lakos, községi közigazgatási tan­folyam hallgató családi nevének »Pongrácz«-ra kért átváltoztatása a f. évi 59.778. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 42.889­ számú rendelete Bulgáriával utánvételes postacsomag- forgalom lerendezése tárgyában. Bulgáriában 1904. évi augusztus hó 1-től kezdve 500 - ig terjedhető utánvétellel terhelt csomagok küldhetők. A Bulgáriába czímzett utánvételes csomagok mindig a feladáskor bér­­mentesitendők. Az utánvételi jutalék az után­vétel minden 20 K-ja vagy ennek része után 20 fillér. Feladó a kikötött utánvételt mindaddig, a­míg a rendeltetési postahivatal a csomagot még nem kézbesítette vagy vissza nem küldötte, leszállít­hatja vagy teljesen el is engedheti. Ugyancsak augusztus hó 1-től kezdve a bul­­gár postahivatalok a Magyarországba szóló cso­magokat 500 frankig utánvétellel terhelve fogad­ják el szállításra. Budapesten, 1904. évi junius hó 22-én. A minister megbízásából: Szalay s. k. pt. elnökigazgató. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1904. évi 42.600­ számú rendeletével kiadott Függelék, az egyetemtérről a stáczió (Baross) utczán át a T­öztemető-utig kiépített villamos közúti vasútra vonatkozó engedélyokirathoz. A Budapest székesfőváros területén az egye­temtérről kiindulva a kecskeméti­ utczán, a Cal­­vin-téren, és a stáczió (Baross)-utczán át a köz­­temető-utig vezető villamos erőre berendezett közúti vasút építésére és üzletére 1888. évi junius hó 30-án 29.967. szám alatt kiadott en­gedélyokirathoz az 1868 évi julius hó 8-án 4.973 szám alatt az országgyűlés jóváhagyásá­val kibocsátott vasút engedélyezési rendelet alap­ján a következő függeléket adom ki: 1. §­ A budapesti villamos városi vasútrészvénytár­­saság engedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra, hogy a Baross­ utcza-egyetem­ téri vonalré­szen ez időszerint még ki nem épített második vágányt, valamint az egyetem tértől kiindulólag a papnövelde, a zöldfa és az Irányi Dániel­­utczákon át a Dunaparton már meglevő vonalig vezetendő villamos erőre berendezendő folytató­lagos vasútvonalat megépíti és azt a jelen enge­délyokiratfüggelék hatályának tartama alatt a nyilvános személyforgalom közvetítésére szaka­datlanul üzletben tartja. A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartatik a jog, miszerint abban az esetben, ha a folytatólagos vonalnak a zöldfa-utczában fekvő, valamint az Irányi Dániel-utczának a váczi­ utcza és a Dunapart közötti szakaszán — későbbi tapasztalok szerint — a kettősvá­gány (4. §.) meghagyható nem volna, a székes­­fővárosi hatóságok és a társaság meghallgatásá­val, a folytatólagos vonal említett szakaszainak az engedélyes vasúttársaság saját költségén egy vágányu pályává leendő átalakítását elrendel­hesse. 2. §. Az engedélyezett villamos vasút megépítése és üzleti czéljaira szükséges székesfővárosi köz­területek igénybe vételére s azzal kapcsolatos feltételekre nézve az engedélyes részvénytár­saság és Budapest székesfőváros közönsége között 1893. évi május hó 11-én létrejött szer­ződés,­­ valamint az annak kiegészítése képen 1904. évi május hó 19-én és 20-án megkötött s jelen engedélyokiratfüggelék kiegészítő részét képező pótszerződés irányadó. Az ugyane czélokra netán szükséges egyéb területekre nézve a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. t.-czikk alapján ezennel engedélyeztetik. 3. §. Engedélyes társaság szorosan alkalmazkodni köteles: a) a bevezetésben idézett engedélyokirat és jelen engedélyokirati függelék határozmányaihoz; b) a közmunka és közlekedésügyi m. kir. mi­nister által 1868. évi julius hó 8-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott vasut­­engedélyezési szabályhoz,­­ valamint 1899. évi XXX. t.-czikk által törvényes hatályában fen­­tartott 1851. évi november hó 16-án kelt vasúti üzletrendtartás alapján a géperejű közúti vaspá­lyák stb. forgalmi szolgálatára nézve Budapest székesfőváros hatósága által a kereskedelemügyi és belügyi m. kir. ministerek jóváhagyásával kiadott külön szabályzathoz; c) az 1888. évi XXXI. törvényczikkhez és annak végrehajtására vonatkozó szabályrendelet­hez; d) az 1892. évi XXV. törvényczikk 2. §-a alapján ugyanazon évi deczember hó 10-én 83.249. sz. a. kiadott vasúti üzletszabályzat (Rendeletek tára 1892. évfolyam 242. f. szám) valamint ez üzletszabályzat függelékeinek határozmányaihoz; — a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által az említett üzletszabályzat bevezető határozmányai­­nak 2-ik bekezdése értelmében megállapítandó eltérésekkel; e) a fentebbi 2. §-ban említett területhaszná­lati szerződés illetve pótszerződés határozmányai­hoz ; a­mennyiben ezen határozmányok a jelen §. a) b) c) és d) pontjai alatt felsorolt jogforrá­sok, törvények, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, valamint a bevezetésben idézett enge­délyokirat illetve jelen függelék határozmá­­nyaival ellentétben nincsenek, végül f) a géperejű közúti vaspályákat stb. illetőleg később alkotandó minden egyéb törvényekhez, szabályokhoz, utasítások és rendeletekhez. 4. §• A második vágány, valamint a folytatólagos vasút építésénél és üzleti berendezésénél a jelen engedélyokiratfüggelék határozatai, az 1904. évi márczius hó 28-án tartott engedélyezési tárgya­lásról, valamint az 1904. évi február hó 8-án foganatosi­tott közigazgatási bejárás eredményé­ről fölvett s a jelen engedélyokiratfüggelék ki­egészítő részét képező jegyzőkönyvekben foglalt megállapítások, továbbá a közigazgatási bejárás alapján jóváhagyott tervek irányadók. Az engedélyezett villamos közúti vasútvonalat illetőleg különösen kiköttetik, hogy: a) a vasútvonal szabványos nyomtávval és egész

Next