Budapesti Közlöny, 1904. június (38. évfolyam, 125-148. szám)
1904-06-28 / 147. szám
váraljai lakos, ügyvédjelöltet pedig a znióváraljai kir. járáskisbiróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyetteséül fedelte ki. A m. kir. igazságügy minister Blasovich Károly m. kir. igazságügyministeriumi számvevőségi ideiglenes minőségű számtisztet ebben az állásában végleg megerősítette. A kassai kir. ítélőtábla elnöke Géczy János végzett joghallgatót a kassai kir. ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségben díjtalan joggyakornokká kinevezte. A kassai kir. főügyész Bánóczy Zoltán eperjesi kir. ügyészségi írnokot az eperjesi kir. ügyészséghez irodatisztté nevezte ki. A pécsi kir. főügyész Madari István nagykanizsai kir. törvényszéki fogházőrmestert, az altisztek részére megállapított fizetési osztály 2-ik fokozatába 1904. évi julius hó 1-től kezdődő hatálylyal előléptette. Goldstein Jakab budapesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei: Gyula, Aladár, Szerén, Géza és Lajos családi nevének »Takács «-ra, kért átváltoztatása a f. évi 52.528. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Zron Józsa vallás- és közoktatásügyi ministeriumi számvevőségi irógépkezelőnő, budapesti lakos családi nevének »Erdélyi«-re kért átváltoztatása a f. évi 52.585. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett, Remenár József szeredi illetőségű pozsonyi lakos családi nevének»Dénes«-re kért átváltoztatása a f. évi 53.560. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Joannovics (Johannovics) Lajos, továbbá testvére, György, valamint utóbbinak kiskorú György fia, orosházi illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Jánosi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 53.583. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Iváncsics Sándor simongáti illetőségű budapesti lakos családi nevének »Molnár«-ra kért átváltoztatása a f. évi 53.629. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Ruk Ferencz salgótarjáni illetőségű budapesti lakos családi nevének »Kristófi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 53.668. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Berger Andor (Izidor) kőröshegyi illetőségű budapesti lakos családi nevének »Barla««-ra kért átváltoztatása a f. évi 53.669. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Dr. Neuherz Béla selmeczbányai illetőségű ugyanottani lakos, bányaakadémiai tanár, valamint kiskorú gyermekei. Emelin és Ervin családi nevének »Barlai«-it kért átváltoztatása a f. évi 56.152. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Neufeld Ignácz szulyó-hradnai illetőségű budapesti lakos, m. á. v. műhely-gyakornok családi nevének »Nádas«-ra kért átváltoztatása a f. évi 56.232. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett kiskorú Abelesz Jenő, Abelesz Béla és Abelesz Vilmos ó-dombóvári illetőségű •ugyanottani lakosok családi nevének »Ács«- ra kért átváltoztatása a f. évi 56.483.. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett, 2 kiskorú Reif Zsigmond füzesgyarmati illetőségű budapesti lakos családi nevének »Roboz«ra kért átváltoztatása a f. évi 55.511. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Anton Gyula kézdivásárhelyi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Szabó«ra kért átváltoztatása a f. évi 56.660. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Nussbaum Lipót balázsfalvi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Szentiványi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 56.662. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Dr. Offenbeck Mátyás Frigyes székesfővárosi főreáliskolai óradíjas tanár, budapesti lakos családi nevének »Ozorai«- ra kért átváltoztatása a f. évi 56 874. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Zukermandl Nándor magyar izr. kézmű és földmivelési egyleti növendék, budapesti lakos családi nevének »Fehér«-re kért átváltoztatása a f. évi 57.757. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Pasztercsák Károly ujszentannai illetőségű budapesti lakos családi nevének »Pásztor«ra kért átváltoztatása a f. évi 59.323. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Preisner Ferencz kaposvári illetőségű budapesti lakos, községi közigazgatási tanfolyam hallgató családi nevének »Pongrácz«-ra kért átváltoztatása a f. évi 59.778. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 42.889 számú rendelete Bulgáriával utánvételes postacsomag- forgalom lerendezése tárgyában. Bulgáriában 1904. évi augusztus hó 1-től kezdve 500 - ig terjedhető utánvétellel terhelt csomagok küldhetők. A Bulgáriába czímzett utánvételes csomagok mindig a feladáskor bérmentesitendők. Az utánvételi jutalék az utánvétel minden 20 K-ja vagy ennek része után 20 fillér. Feladó a kikötött utánvételt mindaddig, amíg a rendeltetési postahivatal a csomagot még nem kézbesítette vagy vissza nem küldötte, leszállíthatja vagy teljesen el is engedheti. Ugyancsak augusztus hó 1-től kezdve a bulgár postahivatalok a Magyarországba szóló csomagokat 500 frankig utánvétellel terhelve fogadják el szállításra. Budapesten, 1904. évi junius hó 22-én. A minister megbízásából: Szalay s. k. pt. elnökigazgató. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1904. évi 42.600 számú rendeletével kiadott Függelék, az egyetemtérről a stáczió (Baross) utczán át a Töztemető-utig kiépített villamos közúti vasútra vonatkozó engedélyokirathoz. A Budapest székesfőváros területén az egyetemtérről kiindulva a kecskeméti utczán, a Calvin-téren, és a stáczió (Baross)-utczán át a köztemető-utig vezető villamos erőre berendezett közúti vasút építésére és üzletére 1888. évi junius hó 30-án 29.967. szám alatt kiadott engedélyokirathoz az 1868 évi julius hó 8-án 4.973 szám alatt az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott vasút engedélyezési rendelet alapján a következő függeléket adom ki: 1. § A budapesti villamos városi vasútrészvénytársaság engedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra, hogy a Baross utcza-egyetem téri vonalrészen ez időszerint még ki nem épített második vágányt, valamint az egyetem tértől kiindulólag a papnövelde, a zöldfa és az Irányi Dánielutczákon át a Dunaparton már meglevő vonalig vezetendő villamos erőre berendezendő folytatólagos vasútvonalat megépíti és azt a jelen engedélyokiratfüggelék hatályának tartama alatt a nyilvános személyforgalom közvetítésére szakadatlanul üzletben tartja. A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartatik a jog, miszerint abban az esetben, ha a folytatólagos vonalnak a zöldfa-utczában fekvő, valamint az Irányi Dániel-utczának a váczi utcza és a Dunapart közötti szakaszán — későbbi tapasztalok szerint — a kettősvágány (4. §.) meghagyható nem volna, a székesfővárosi hatóságok és a társaság meghallgatásával, a folytatólagos vonal említett szakaszainak az engedélyes vasúttársaság saját költségén egy vágányu pályává leendő átalakítását elrendelhesse. 2. §. Az engedélyezett villamos vasút megépítése és üzleti czéljaira szükséges székesfővárosi közterületek igénybe vételére s azzal kapcsolatos feltételekre nézve az engedélyes részvénytársaság és Budapest székesfőváros közönsége között 1893. évi május hó 11-én létrejött szerződés, valamint az annak kiegészítése képen 1904. évi május hó 19-én és 20-án megkötött s jelen engedélyokiratfüggelék kiegészítő részét képező pótszerződés irányadó. Az ugyane czélokra netán szükséges egyéb területekre nézve a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. t.-czikk alapján ezennel engedélyeztetik. 3. §. Engedélyes társaság szorosan alkalmazkodni köteles: a) a bevezetésben idézett engedélyokirat és jelen engedélyokirati függelék határozmányaihoz; b) a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister által 1868. évi julius hó 8-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott vasutengedélyezési szabályhoz, valamint 1899. évi XXX. t.-czikk által törvényes hatályában fentartott 1851. évi november hó 16-án kelt vasúti üzletrendtartás alapján a géperejű közúti vaspályák stb. forgalmi szolgálatára nézve Budapest székesfőváros hatósága által a kereskedelemügyi és belügyi m. kir. ministerek jóváhagyásával kiadott külön szabályzathoz; c) az 1888. évi XXXI. törvényczikkhez és annak végrehajtására vonatkozó szabályrendelethez; d) az 1892. évi XXV. törvényczikk 2. §-a alapján ugyanazon évi deczember hó 10-én 83.249. sz. a. kiadott vasúti üzletszabályzat (Rendeletek tára 1892. évfolyam 242. f. szám) valamint ez üzletszabályzat függelékeinek határozmányaihoz; — a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által az említett üzletszabályzat bevezető határozmányainak 2-ik bekezdése értelmében megállapítandó eltérésekkel; e) a fentebbi 2. §-ban említett területhasználati szerződés illetve pótszerződés határozmányaihoz ; amennyiben ezen határozmányok a jelen §. a) b) c) és d) pontjai alatt felsorolt jogforrások, törvények, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, valamint a bevezetésben idézett engedélyokirat illetve jelen függelék határozmányaival ellentétben nincsenek, végül f) a géperejű közúti vaspályákat stb. illetőleg később alkotandó minden egyéb törvényekhez, szabályokhoz, utasítások és rendeletekhez. 4. §• A második vágány, valamint a folytatólagos vasút építésénél és üzleti berendezésénél a jelen engedélyokiratfüggelék határozatai, az 1904. évi márczius hó 28-án tartott engedélyezési tárgyalásról, valamint az 1904. évi február hó 8-án foganatositott közigazgatási bejárás eredményéről fölvett s a jelen engedélyokiratfüggelék kiegészítő részét képező jegyzőkönyvekben foglalt megállapítások, továbbá a közigazgatási bejárás alapján jóváhagyott tervek irányadók. Az engedélyezett villamos közúti vasútvonalat illetőleg különösen kiköttetik, hogy: a) a vasútvonal szabványos nyomtávval és egész