Budapesti Közlöny, 1905. július (39. évfolyam, 149-174. szám)
1905-07-01 / 149. szám
m. kir. belügyminister 1905. évi 35.556. szám alatt kibocsátott t e. körrendelő Festékeknek élelmi, élvezeti szerek, némely szükségleti szerek és némely szükségleti tárgyak készítésére való használata, úgyszintén festett élelmi, élvezeti szerek és szükségleti tárgyak forgalomba hozatala. Méltányolva a kátrányfestékeknek élelmi és élvezeti szerek, különösen cukorkaáruk festésére való felhasználhatása érdekében már régóta tartós hatóságok által is támogatott hazai mozgalmat, úgyszintén azokat a kívánságokat, amelyek egyes fémtartalmú festékeknek emberi használatra szánt tárgyak festhetése érdekében nyilvánultak; szem előtt tartva a Magyarországgal való forgalom tekintetében nagy jelentőségű külföldi államoknak a szóban lévő ügyre vonatkozó törvényhozási, illetőleg rendeleti intézkedéseit; továbbá szem előtt tartva a kátrányfestékek előállításában, valamint az élelmiszerek és emberi használatra szánt némely tárgyak készítésében mutatkozó haladást, a kereskedelemügyi miniszer úrral egyetértőleg a mellékelt rendeletét bocsátom ki. Midőn azt ide mellékelve a (Czímnek) megfelelő eljárás végett megküldöm, felhívom, hogy ha e rendeletből kifolyólag valamely vegyi vagy górcsői vizsgálat szakszerű teljesítése válik szükségessé, e czélból az 1897. évi 63.351., illetőleg az 1904. évi 111.038. számú itteni körrendeletben megnevezett vegykisérleti állomásokhoz, illetőleg laboratoriumokhoz fordlthat. Budapesten, 1905. évi junius hó 17-én. A minister helyett: Széll Ignácz s. k. államtitkár. B. M. A m. kir. belügyminister 1905. évi 35.556. B. M szám alatt kibocsátott körrendelete, festékeknek, élelmi, élvezeti szerek, némely szükségleti szerek és némely szükségleti tárgyak készítésére való használata, úgyszintén festett élelmi, élvezeti szerek és szükségleti tárgyak forgalomba hozatala tárgyában. 1 §Eladásra szánt élelmi és élvezeti szereket egészségre ártalmas festékkel festeni és ilyen állapotban eladni vagy áruba bocsátani tilos. 2. §. Az 1. §-ban megállapított tilalom a következő ártalmas festőanyagokra terjed ki: Aurantia (császársárga), corallin, sárga (aurin), corallin vörös (paeonin), dinitrocresolok fémmel való összeköttetések (Viktoriasárga, sáfránypótlék), gummigutti, Martinsárga (Manchestersárga,) Orange II. (tropaeolin 2.), pikrinsav (trinitrophenol) s annak bármely összeköttetése; továbbá a magukban véve ártalmatlan szervi festőanyagok oxálsavas sói, végre általában mindazok a szervi és ásványi festőanyagok, amelyek antimont, arzént, baryumot, cadniumot, bhromot, higanyt, ólmot, ónt, rezet, urániumot, zinket olyan mennyiségben tartalmaznak, amely a szokásban lévő előállítási módok mellett elkerülhetetlen szennyeződés mértékét meghaladja. Ilyen megítélés alá esik: a) ha 5 gr. festőanyag (száraz állapotban vagy tésztaalakban, illetőleg 5 gr. száraz anyagnak megfelelő oldatban) a Marsh-készülékben 30 percz alatt határozottan látható arzén tükröt ad; b) ha 5 gr. festőanyag (száraz állapotban) többet tartalmaz, mint 2 mgr. higanyt, vagy 10 mgr. ólmot, illetőleg antimont vagy többet, mint 20—20 mgr. baryumot, cadmiumot, chromot, ónt, urániumot, illetőleg zinket, avagy többet, mint 50 mgr. rezet. 3. §. Élelmi és élvezeti szerek festésére szánt ártalmatlan festékeket iparszerűen eladni vagy áruba bocsátani csupán olyan zárt edényekben vagy burkolatokban szabad, amelyeken könnyen észrevehető jelzés azt mutatja, hogy a festék élelmiszerek festésére« való és hogy »nem ártalmas«, továbbá amelyeken a gyár saját jelzése, úgyszintén az elárusító kereskedő cég neve és amennyiben festőanyagok keverékéről van szó, ennek összetétele szintén fel van tüntetve. [4. §. Tilos az eladásra szánt élelmi és élvezeti szereket még ártalmatlan festékkel is úgy festeni, hogy a festés a vevőt az élelmi vagy élvezeti szer minőségére nézve megtéveszthesse és ezen szereknek romlottságát vagy az egészségre ártalmas voltát (pl. hús, kolbászfélék stb. festése esetében), vagy csekélyebb értékét (pl. vaj, kávé stb. festése esetében) leplezhesse. Az ezen tilalom ellenére megfestett élelmi és élvezeti szereket eladni vagy forgalomba hozni is tilos. 5. §Eladásra szánt élelmi s élvezeti szerek elzárására vagy csomagolására a 2. §-ban elősorolt anyagokkal festett edényeket, burkolatokat, fedőket használni tilos. E tilalom alól kiveendők a következő festő anyagok: Bariumsulfat, baritfesték, lakkok (amelyekben vízben oldható barium-vegyület nincsen s amegekből 6°/o-os eczetsavval félóráig való pállitás után nem lehet kivonni báriumot), továbbá chromoxid, cinnober, szinfényfestékek (ón-, réz vagy zinkfémből avagy ezek ötvözetéből ónsulfid u. n. muszivarany). 6. §. Bőr, haj, száj stb. tisztítására, ápolására vagy festésére szolgáló u. n. szépítő (kozmetikai) szerekhez a 2. §-ban felsorolt anyagokat használni tilos. E tilalom alól kiveendő a bariumsulfat, cadmiumasulfid, chromoxid, cinnóber és ónoxid 7 §• Eladásra szánt játékáruk, képes ívek, képes könyvek, gyermekeknek való festékek és mesterséges karácsonyfák készítésére, illetőleg festésére a 2. §-ban felsorolt anyagokat nem szabad használni. E tilalom alól kiveendők a következők: Antimonsulfid, cadmiumsulfid, mint a kaucsukanyag festőszerei (de azzal a feltétellel, hogy kaucsukanyagból 10°/6-os borkősavoldattal legalább egy óráig való pállitás után antimon ne legyen kivonható); bariumsulfat, baritfesték lakkok (amelyekben nincs vízben oldható bariumvegyület , amelyekből 6°/C-os eczetsavval félóráig való pállitás után nem vonható ki barium) chromoxid, cinnober (az utóbbi azzal a megszorítással, hogy gyertyák festésére használni tilos); zinfémfestékek (ón-, réz- vagy zinkfémből, vagy ezek ötvözetéből); ólomchromat (magában vagy ólomsulfáttal keverve), mint olaj- vagy firnájszfesték avagy pedig lakkal bevonva; ólom fehér, mint a viaszöntvény (wachsguss) alkotó része (amennyiben mennyisége az anyag 100 sulyrészében egy sulyrésznél többet nem halad meg); ólomoxid, mint a firnájsz alkotó része, továbbá vízben oldhatatlan zinkvegyületek vagy lakkal bevonva, vagy mint az olaj- szirnájszfesték alkotó részei, avagy mint a kaucsukanyag festőszerei (de azzal a feltétellel, hogy a kaucsukanyagból 10°/o-os eczetsavval egy óráig való pállitás után zink ne legyen kivonható). Gyermekeknek való festékeket megfelelő jelzéssel kell ellátni, például »gyermekeknek való«, vagy »nem ártalmas« vagy »nem mérges«. Nem szabad azonban forgalomba hozni semmiféle festéket (u. n. tussfestéket) »nem ártalmas« vagy »nem mérges« jelzéssel, ha nem felel meg a fentebbi rendelkezéseknek. Nem élvezeti czélra szánt (pl. pecsét) ostya készítésére szintén 1. §-ban foglalt rendelkezés irányadó, azzal a kivétellel, hogy báriumsulfátot, chromoxidot és cinnóbert használni szabad. 8. §: Hűha-, függöny vagy bútorszövetek, kárpitok (tapéták), szőnyegek, mesterséges virágok, levelek, gyümölcsök, álarczok, írószerek, lámpaernyők, gyertyák készítésére s húsvéti tojások festésére arzéntartalmu (2. §.) festékeket használni tilos. Nem esik e tilalom alá arzéntartalmu páczoknak és rögzítőszereknek szövetek, kelmék festésére vagy nyomására való használata, de az ilyen módon kezelt szöveteket sem szabad az előbb említett tárgyak készítésére használni, ha az arzén a kész tárgy 100 cm2-jében 2 (kettő) mgr.-ot meghalad. A testtel közvetetlenül érintkező ruházati tárgyak (fehérnemű, harisnya sz.) készítésére arzéntartalmú páczokkal és rögzítőszerekkel kezelt szöveteket, fonalakat s kötött árukat egyáltalán nem szabad használni. Szövetek, fonalak, kötött vagy paszományáruk súlyosítására vagy csinozására (apretálására) ólomvegyületeket használni tilos. Tilos továbbá ruházati tárgyak készítésére olyan szöveteket használni, amelyeknek 100 cm 2.-jében 15 mgr.-nál több antimon található. 9. §• Lakós üzleti helyiségek padozata, mennyezete, falai, ajtói, ablakai, zsalui s redőnyei, úgyszintén berendezési tárgyai (bútor, állvány stb.) mázolására arzéntartalmú enyv-s vízfestékeket (2. §. a) használni nem szabad. 10. §. A 6—9. §-okban foglalt rendelkezéseknek meg nem felelő módon készített tárgyakat iparszerben eladni vagy áruba bocsátani tilos. 11. §• Azok, akik e rendelet határozmányait megszegik, amennyiben cselekményük bűntettet vagy vétséget nem képez, kihágást követnek el, amely 10 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 12. §. Ez a rendelet folyó évi július hó 15-én lépéletbe, amikor hatályát veszti: 1. a chromsavas ólomnak czukortárgyak színezésére való használatát tiltó 1874. évi 12.859., 2. a méregtartalmu festékeknek, úgyszintén az egészségre káros hatású vegyi készítményeknek közhasználati tárgyaknál való alkalmazása s eladása ügyében kiadott 1874. évi 36,685., 3. az arzén (mireny) tartalmú anyagokkal festett kelmékről szóló 1875. évi 9,215., 4. a zöldre festett kávé vizsgálatára vonatkozó 1880. évi 18,729., végül 5. a dinitrocresoloknak és a corallinnak tápszerek festésére való használatát tiltó 1889. évi 30.724. számú itteni rendelet. Budapesten, 1905. évi junius hó 17-én. A minister helyett: Széll Ignácz s. k., államtitkár. A m. kir. belügyminister 61.139/1905. szám alatt Nagyküküllő vármegye közönségéhez intézett rendeletével a jelenleg egy körjegyzőséget alkotó Jakabfalva és Prépostfalva kisközségeknek külön-külön önálló nagyközségekké leendő átalakulását megengedte. A m. kir. igazságügyminister az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t.-czikkek értelmében a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatba vételét a derecskei kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság területére nézve elrendelte. 2 44.844. szám. Hirdetmény az 1895. évi XVI. törvényczikk alapján kibocsátott 3°jo-os Vaskapu-szabályozási kölcsönhöz tartozó kötvények uj szelvényíveinek kiadása tárgyában. Az 1895. évi XVI. törvényczikk alapján kibocsátott 3°/6-os Vaskapu-szabályozási kölcsönhöz tartozó kötvényekhez kiadott I. sor. szelvényívek utolsó szelvénye folyó évi julius hó 1-én lejárván, ugyanezen naptól kezdve az uj szelvényívek Budapesten a m. kir. központi állampénztárnál az ott jelentkező feleknek, a kötvényekhez tartozó szelvényutalványok benyújtása ellenében, ki fognak szolgáltattatok