Budapesti Közlöny, 1905. október (39. évfolyam, 226-252. szám)

1905-10-01 / 226. szám

A m. kir. belügyminister Szeben várme­gyében Stoi­a József alsósebesi anyakönyvvezető­­helyettes hatáskörét a házassági anyakönyv vezetésére és a házasságkötésnél való közremű­ködésre is kiterjesztette. A m. kir. belügyminister Szilágy várme­gyében a deésházi anyakönyvi kerület székhelyét Deésháza kisközségből, a kerület elnevezésének megfelelő megváltoztatása mellett, Szilágyszeg kisközségbe helyezte át. Továbbá, a tasnád-szán­­tói anyakönyvi kerületbe Lehoczky Gábor segéd­jegyzőt, a szilágyszegibe Katocz Mik­ós segéd­jegyzőt, a kacsóiba Braun Sámuel segéd­jegyzőt, a dabjoniba Thaly Árpád, körjegyzői írnokot, a felső-szoporiba Horváth András körjegyzői írno­kot, a bogdándiba pedig Beszedits István segéd­jegyzőt anyakönyvvezető - helyettesekké nevezte ki, és őket Horváth András kivételével, a há­zassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötés­nél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer S­z­o­l­n­o­k-D­o­b­o­k­a vármegyében a cserneki anyakönyvi kerületbe Onács Sándor körjegyzői írnokot anyakönyvveze­­tő-helyettessé nevezte ki, és őt a házassági anya­könyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer Turócz várme­gyében a turáni anyakönyvi kerületbe Jellinek Bertalan körjegyzőt anyakönyvvezetővé nevezte ki, és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is meg­bízta. A m. kir. belügyminiszer Veszprém vár­megyében a nagyalásonyi anyakönyvi kerületbe Mód György népiskolai tanítót anyakönyvvezető­­helyettessé nevezte ki, és őt a házassági anya­könyv vezetésével és a házasságkötésnél való köz­reműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer Zemplén várme­gyében a koskóczi anyakönyvi kerületbe Szanyi Kálmán segédjegyzőt, a görögenyeibe pedig Voj­­tány Endre segédjegyzőt anyakönyvvezető-helyet­­tesekké nevezte ki, és őket a házassági anya­könyv vezetésével és a házasságkötésnél való köz­reműködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminiszer Zólyom vármegye-,­ben a tótpelsőczi anyakönyvi kerületbe Hréblay Nándor helyettes segéd­jegyzőt, a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatás­körrel, anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke dr. Szabó Jó­zsef ügyvédjelölt szegedi lakost a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe díjtalan joggya­kornokká nevezte­­ki. Pollák József zentai illetőségű és lakos, valamint Vilma, Gizella, Emma, Irén, Mária és Dezső kiskorú gyermekei családi nevének »Pál«-ra kért átváltoztatása a f. évi 73.459. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett,­­ m­n­d a Szaniszló alsókubini illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint kiskorú gyermekei: Ilona és László családi nevének »Takács«-rá kért átváltoztatása a f. évi 94.171. számú belügymi­­nisteri rendelettel megengedtetett. Rosenfeld Ignácz vajda­szentiványi illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Biró«-ra kért átváltoztatása a f­. évi 98.950. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Schwerbauer Béla, segédjegyző, füzes­abonyi lakos családi nevének »Somos«-ra kért átváltoztatása a f. évi 99.002. számú belügyminis­zeri rendelettel megengedtetett. K­r­e­n­p­l (Gut) Géza budapesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei: Ilona és kiskorú Krenpl (Gut) Kálmán buda­pesti illetőségű ugyanottani családi nevének »Gosztonyi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 99.648. számú belügyminiszeri rendelettel megen­gedtetett. _ Schlesinger Dávid mezőtúri illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Székely«-re kért átváltoztatása a f. évi 99.668. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Schwarcz Miksa balassagyarmati illetőségű kunmadarasi lakos családi nevének »Rácz«-ra kért átváltoztatása a f. évi 99.671. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. 2 Vanitsek István bajai illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Vermes«-re kért átváltoztatása a f. évi 94.379. számú belügy­miniszeri rendelettel megengedtetett, Kiskorú Kacsmarik Mária kassai lakos családi nevének »Kővári«-ra kért átváltoztatása a f. évi 95.742. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Kiskorú Blumschein Károly ujkéri illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Boros«-ra kért átváltoztatása a f. évi 96.415. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett.­­ Olomi János, közéletben Jenő, máv. hivatal­nok, családi nevének »Zólyomiéra kért átváltoz­tatása a f. évi 96.478. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. V­r­a­j­d­a Lajos András kecskeméti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének » Várnái «-ra kért átváltoztatása a f. évi 96.935. számú belügy­miniszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Heidelberger Dezső budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Harsányi«-ra kért átváltoztatása a f. évi 97.807. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Behál Kálmán esztergomi illetőségű ugyan­­ottani lakos családi nevének »Bors«-ra kért átváltoztatása a f. évi 98.361. számú belügyminis­zeri rendelettel megengedtetett. Goldfusz Sándor, m. á. v. szertári elő­­munkás, zólyomi lakos, valamint kiskorú gyer­meke, Ilona családi nevének »Galamboséra kért átváltoztatása a f. évi 98.483. számú belügymi­nisteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Grünstein Blanka székelyhídi ille­tőségű fiumei lakos családi nevének »Gerendái«-ra kért átváltoztatása a f. évi 98.773. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Klein Sándor dévaványai illetőségű ugyan­­ottani lakos családi nevének »Kálmán«-ra kért átváltoztatása a f. évi 99.673. számú belügy­miniszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Weinberger Hermus (Herman) tiszadadai illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Boros«-ra kért átváltoztatása a f. évi 99.673. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Weinberger Mózes nagybányai illetőségű budapesti lakos családi nevének » Vámos«-ra kért átváltoztatása a f. évi 101.106. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 1905. évi 79.196. sz. alatt, a m. kir. belügyminister­­rel egyetértőleg, valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, azon kórházak és gyógyintézetek megjelölése tárgyában, melyekben az orvosgyakor­nokok az egy évi kötelező kórházi gyakorlatot eltölthetik. Az egyetemi orvostudományi karoknál tartandó doktor­i szigorlatokra vonatkozó, a császári és apos­toli királyi Felségének Bécsben 1901. évi január hó 11-én kelt legfelső elhatározásával jóváhagyott, és a vallás- és közoktatásügyi ministernek 1901. évi 4.593. szám alatt kelt rendeletével kibocsá­tott szabályzat 1. §-a értelmében Magyarorszá­gon az orvosdoktori oklevélnek és az egyetemes orvosgyakorlat jogának elnyerése a doktori fel­avatáson felül még valamely arra feljogosított köz­vagy nyilvánossági jelleggel felruházott kórház­ban (gyógyintézetben), illetőleg valamely cs. és kir. közös hadseregbeli vagy m. kir. honvéd egészség­­ügyi intézetben eltöltött egy évi kötelező orvosi gyakorlat kimutatásához van kötve. Az 1902. évi 11.843. sz. alatt kelt vallás- és köz­­oktatásügyi ministeri rendelettel kibocsátott, az egy évi kötelező kórházi gyakorlat eltöltésére vonat­kozó szabályrendelet 1. §-a értelmében, az egy évi kötelező kórházi gyakorlat csak azokban a köz­vagy nyilvánossági jelleggel felruházott polgári kór­házakban tölthető ki, a­mely kórházak arra min­denkor három év tartamára a belügyi- és a vallás- és közoktatásügyi miniszerek által egyetértőleg fel­­jogosíttatnak. Ezen rendelkezésekből kifolyólag az ország na­gyobb kórházai a vallás- és közoktatásügyi és a bel­ügyi ministériumok, valamint a két tudomány­­egyetem kiküldöttei által bizottságilag megszem­léltettek, és ezen bizottságok, nemkülönben a két tudomány­egyetem orvosi karának javaslatai alap­ján, a m. kir. belügyminiszer úrral egyetértőleg, az egy évi kötelező kórházi gyakorlat kitöltésére a./. alatt idezárt kimutatásban foglalt kórházakat (gyógyintézeteket) jogosítom fel, és az azokba fel­vehető gyakornokok számát a kimutatásban fog­lalt létszámnak megfelelőleg állapítom meg. Miről ezímet tudomás végett azzal értesítem, hogy a­mennyiben a kimutatásban a törvényható­ság területén levő kórházak közül egyik vagy másik fel van sorolva, az illető kórház igazgatóságát a gyakornokok nyilvántartása czéljából a ://. alatt mellékelt minta szerinti törzskönyv készítésére hívja fel. Végül megjegyzem, hogy az egy évi kötelező kór­házi gyakorlat tárgyában kibocsátott fentebb idé­zet szabályzat 15. §-ában foglaltak értelmében, az egy évi kötelező kórházi gyakorlatnak az arra fel­jogosított kórházakban miként való eltöltését a belügyi, és a vezetésem alatt álló vallás- és közokta­tásügyi ministériumok szakelőadói a szükséghez képest ellenőrizni fogják.

Next