Budapesti Közlöny, 1905. december (39. évfolyam, 278-302. szám)

1905-12-01 / 278. szám

hó 1-én 1603. sz. alatt kelt átiratában közölte a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséggel, hogy a nemzetközi egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak jegyzékébe felvett németországi vasutak A. II. csoportjában levő vonalak közé a f. évi június hó 3-án megnyílt és a Berlinben székelő Vering és a Wächter nevű vasútépítési- és üzletviteli társaság által kezelt mosbach-mu­­daui mellékvasat is beiktattatok, és hogy a Stuttgartban székelő Filderbahngesellschaft, ezen elnevezését a Württembergische Nebenbahnen- Aktiengesellschaft zu Stuttgartéra változtatta meg. Továbbá tudatta a nevezett hivatal, hogy ezek folytán a következő változások eszközlendők az említett A. II. csoportban: 1. Új vasút gyanánt beiktatandó: 60 a. Mosbach mudaui vasút. 2. A 31. szám alatt iktatott Filderbahn tör­lendő, s e helyett betűsorrendben bejegyzendő: 94. Württembergische Nebenbahnen (Filder­bahn), és 3. a jelenlegi 94. szám 94 a. számra helyes­bítendő. Mivel az igazgatóságot a kezei közt levő jegy­zék megfelelő kiegészítése és helyesbítése végett azzal értesítem, hogy az 1. alatt említett mosbach-mudaui vasút, a nemzetközi egyezmény vonatkozó határozmányai értelmében, csak a berni középponti hivatal idézett átiratának keltétől számítandó egy hó letelte után, azaz csak 1. évi deczember hó 1-től kezdve fog a fent h­ivatott egyezmény kötelékébe tartozni. Budapesten, 1905. évi november hó 18-án. A minister helyett: Szterényi s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1905. évi 76.612. számú rendelete. Valamennyi a nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó, s önállóan kezelt hazai gőzmozdonyu vasút igazgatóságának. A berni középponti hivatalnak a m. kir. vas­úti és hajózási főfelügyelőséghez folyó évi októ­ber hó 2- án 1584. sz. a. intézett átirata szerint, a nemzetközi egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak jegyzékébe a következő új osztrák vo­nalak és helyiérdekű vasutak iktattattak be: 1. a f. é. július hó 16-án megnyílt brünn­­löschi h. é. vasút; 2. a Niederösterreichische Landeseisenbahnen tulajdonát képező s f. é. augusztus hó 6-án meg­­nyílt következő folytatólagos vonalak: Kirchberg a P.-Laubenbachmühle és Mank- Ruprechtshofen; 3. a Lemberg - Lamber-galizisch - ungarische Grenze vonalnak f. é. augusztus hó 24-én meg­nyílt strzylki-topolnica-sranki vonalrésze; 4. a f. é. szeptember hó 8-án az áruforga­lomra, és szeptember hó 20-án a személy- és podgyászforgalomra megnyílt schgwarzach-st.-weit­­gasteini vonal; 5. a f. é. október hó 4-én megnyílt haimsdorf­­mähr-altstadti h. é. vasút; 6. a legközelebb megnyitandó anjezd-luhat­­schowitz-luhatschowitzi h. é. vasút, és 7. utólag Gablonzer elektrischen Bahnen, kö­vetkező vonalaikkal: Reichenau - Gablonz (Alter Markt)-Johan­nesberg, Brandl-Alter Markt-Bad Schlag, Brandl-Reine­­witz, és Bahnhofstrasse-Gablonzer Bahnhof. Az 1. és 6. alatt megnevezett h. é. vasutak az engedélyes által, a 7. alatt megnevezett vo­nalak pedig a Gablonzer Strassenbahn- und Elektrizitäts-Gesellschaft által kezeltetnek, illetve fognak kezeltetni. A 2. alatt megnevezett vonalak a niederöster­reichisches Landeseisenbahnamt, a többi (3—5.) vonalak ellenben a k. k. österr. Staatsbahnen üzemében állanak. Mindezek folytán pedig a jegyzékbe iktatott osztrák vasutak I. A. csoportja a következő új szöveget nyerte: Ausztria és Magyarország. (Bosznia-Herczegovina) I. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Lichtensteint is ideértve). A) Az alább megnevezett s Ausztriában vagy Magyarországban székhelylyel biró vasúti igaz­gatóságok és társulatok által üzemben tartott összes vonalak. 1. K. k. österreichische Staatsbahnen ideértve a Lichtenstein herczegség területén fekvő feld­­kirch-buchsi vonalat, kivéve azonban: a) a k. k. österreichische Staatsbahnen követ­kező dalmát vonalait: cc) Spalato—Siveric—Knin, p) Perko­vic— Sti­vno — Seb­enico, y) Spalato—Sinj; b­­nitzmarkt—mauterndorfi keskenyvágányu h. é. vasutat (Murtalbahn). 2. Anjezd—luhatschowitz—luhatschowitzi h. é. vasút. 3. Aussig—teplitzi vasút. 4. Böhmische Kommerzial vasutak. 5. Böhmische Nordbahn. 6. Bozen—merani vasút. 7. Brünn—löschi h. é. vasút. 8. Bustehradi vasút. 9. Friedländer Bezirks vasutak, melyek a követ­kező vonalakból állanak: Friedland—Reichs­grenze Hermsdorf mellett; Friedland —Reichsgrenze Heinersdorf mellett (Heinersdorf a. T. terjedő vonal) és Raspenau—W­eissbach. 10. Gablonzi villamos vasutak. 11. Kaiser Ferdinands-Nordbahn. 12. Kassa—oderbergi vasút (osztrák területen kezelt vonalai). 13. Mährisch—Schlesische h. é. vasutrészvény­­társaság (Kruschan—polnisch—ostraui h. é. vasút). 14. Neutitscheimi h. é. vasút. 15. Niederösterreichische Landesbahnen, melyek a következő vonalakból állanak: Gänserndorf — Gannersdorf; Gmünd-Gross—Gerungs és Gmünd-Litschau- Heidenreichstein ; Korneuburg—Ernstbrunn és St.­­ Pölten— Laubenbachmühle—Ruprechtshofen. 16. Oesterreichische Nordwest-vasút. 17. Osztrák-magyar államvasut-társaság. 18. Pfivoz—Mähr—Ostrau—witkowitzi h. é. vasút. 19. Salzburgi vasút és Tramway-társaság. 20. Salzkammerguti h. é. vasút. 21. Déli vaspálya-társaság (osztrák területen kezelt vonalai), kivéve a következő h. é. vas­utakat. c) Grobelno-Rohitsch (Rohitschi h. é. vasút), d) Kapfenberg-Seebac­x-Au, e) Kühnsdorf-Eisenkappel, f) a Wien közelében levő Mödling - Hinter­brühl (villamos üzemű), g) Pöltschach Gonobitz, h) Preding-Wiesels­dorf-Stainz, i) Weberetscher­ vasút (bozen-kalterni h. é. vasút ) a villamos üzemü kaltern-mendeli kis­vasút) (Mendelbahn). 22. Süd-Norddische összekötő vasút. 23. Stauding-stambergi h. é. vasút. 24. Wien-aspangi vasút, kivéve: k) a schneebergi vasútnak puchberg-hoch­­schmeebergi fogaskerekű vonalát. 25. A m. kir. államvasutak által kezelt követ­kező vonalak, u. m. a k. k. östereichische Staats­bahnen tulajdonát képező s Lawecznétől a magyar határig, valamint Fehringtől a magyar határig, továbbá az osztrák-magyar államvasut-társaság tulajdonát képező s Marcheggtől a magyar határig, és végül a győr-, sopron-, ebenfurti vasút által kezelt s a déli vaspálya-társaság üzemében levő wien-pottendorf-wiener-neustadti vasútnak Ebenfurttól a magyar határig terjedő vonalak. Ezenfelül az említett jegyzék B. és O. csoport­jaiban iktatott vasutak 23—57-ig terjedő folyó­számai fenti változás folytán 26—60-ig terjedő számokra igazíttattak ki, a többi érdekelt államok, illetve vasúti csoportok »Jegyzet« rovataiban levő azon adatok ellenben, melyek Ausztriára vonatkoznak, következőkép helyesbíttettek: Németországnál (jegyzék 8. oldalán) a 27 és 50 számok 30 és 53 számokra; Bosnia-Herczegovinánál (jegyzék 14. oldalán) az 55, 56 és 57 számok 58, 59 és 60 számokra; Olaszországnál (jegyzék 19. oldalán) a 23, 24, 25 és 26 számok 26, 27, 28 és 29 számokra; Romániánál (jegyzék 20 oldalán) az 54 szám 57 számra; Oroszországnál (jegyzék 22. oldalán) az 51, 52 és 53 számok 54, 55 és 56 számokra. Miről az igazgatóságot a kezei közt levő jegyzék megfelelő helyesbítése végett azzal értesítem, hogy a 2, 3, 4 és 5 pontban meg­nevezett új vonalak, minthogy azok oly vasutak üzemében állanak, melyek a jegyzékbe már fel vannak véve, már megnyitásuk napjától kezdve a nemzetközi egyezmény kötelékébe tartoznak, az 1, 6 és 7 alatt megnevezett három vasút pedig a nemzetközi egyezmény 58. czikkének (2) bekezdése értelmében csak a berni közép­ponti hivatal idézett átiratának keltétől számí­tandó egy hó letelte után, azaz csak ez évi november hó 28-tól illetve a njezd-luhatschowitz­­luhatschowitzi h. é. vasút, ha megnyitása ugyanis ennél esetleg későbbre esnék, a tényleges meg­nyitása napjától kezdve fog a nemzetközi egyez­mény kötelékébe tartozni, Budapesten, 1905. évi november hó 18-án. A minister helyett: Szterényi s. k. államtitkár. A magyar királyi ministerelnök az »Eternit Művek Hatschek Lajos«­nyergesujfalusi gyári czégnek Magyarország külön czimerének hasz­­nálhatását az 1883 : XVIII. t.-czikk alapján megengedte. A magyar királyi ministerelnök a »Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségé«-nek a magyar korona országai egyesitett czimerének használ­­hatását az 1883 : XVIII. t.-czikk alapján meg­engedte. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Fehér János ügyvédet Simontornya szék­helylyel, dr. Hinka Miklós ügyvédet Pécs szék­helylyel és dr. Fihmer Oszkár ügyvédet Pécs­­várad székhelylyel az ügyvédek lajstromába foly­tatólag felvette. A székesfehérvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Búzás Kálmán ügyvédet Deve­­cser székhelylyel, és d­r. Arany Lajos ügyvédet Székesfehérvár székhelylyel az ügyvédek lajstro­­máb­a felvette. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pályázat. A tanító- és tanítónőképző intézeti növendé­kekkel betöltendő évi 200 koronás Bésán-féle ösztöndíjaknak megüresedett összesen nyolcz állá­sára pályázat hirdettetik. Ezekre az ösztöndíj­­állásokra bármily jellegű tanító- vagy tanítónő­­képző intézet növendékei pályázhatnak vallás­különbség nélkül, azonban egyenlő minősítés esetében, az alapító oklevél rendelkezéséhez képest, a tanítójelöltek elsőbbséget élveznek. A folyamodó keresztlevelével (születési bizonyít­ványával), legutóbbi iskolai bizonyítványával, esetleg a jelen tanév első felére vonatkozó »Érte­sítőjével«, szüleinek vagyoni állapotáról, ellátást igénylő testvéreinek számáról, az esetleg már nyert ösztöndíjáról, segélyezéséről vagy egyéb kedvezményről szóló iskolai, illetőleg hatósági bizonyítványokkal felszerelt, és a vallás- és közok­tatásügyi m. kir. ministerhez czimzett folyamod­ványok 1905. évi deczember hó 15-ig az intézeti igazgatósághoz, onnan pedig azonnal a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez terjesz­­tendők fel. A folyamodványok magyar nyelven írandók, és a nem magyar nyelvű mellékletekhez azok hite­les magyar fordítása is csatolandó. Hiányosan felszerelt, vagy az intézeti igaz­gatóságok által folyó évi deczember hó 20-ig fel nem terjesztett folyamodványok figyelembe nem vétetnek. Budapesten, 1905­ .évi november hó 28-án. A vallás- és közoktatásügyi 3—1 m. kir. minister.

Next