Budapesti Közlöny, 1906. március (40. évfolyam, 50-76. szám)
1906-03-01 / 50. szám
5. Párnázott kocsiknál a párnázás, amelynek eltávolíthatónak kell lennie, kielégítő módon tisztítandó. Ha a kocsi a 2. b) alatt megnevezett betegségek valamelyikével fertőztetett vagy ha ilyen fertőzés súlyos gyanúja forog fenn, akkor a párnázást el kell égetni. Magát a kocsit az 1—3. alatt előírt módon kell kezelni. Azokat a külföldi kocsikat, amelyeknek a párnázása el nem távolítható, nem szabad ismét megrakni. 6. Oly kocsiknál, amelyek ládákban vagy ketreczekben elhelyezett egyes aprómarha (kivéve a baromfit) szállítására használtattak és ólommal, takarmánynyal ürülékekkel stb. be nem szenynyeztettek, a 2. b) és 3. alatti határozmányok fentartásával a falaknak, padlónak és a mennyezetnek forró vízzel való lemosása kielégítő fertőtlenítésnek tekintetik. Csomagolt élő baromfi szállítására használt kocsik csak akkor tisztítandók és fertőtlenítendők az előző határozmányoknak megfelelően, ha alommal, takarmánynyal vagy ürülékkel beszenynyeztettek. 7. Az elől említett fajú állatok szállítására szolgáló vasúti kocsikra a megrakás alkalmával , valamint a vámkülföldről élő állatokkal megrakva belépő kocsikra ezek belépésekor — mindkét hosszoldalra egy-egy, »Fertőtlenítendő« felirattal ellátott, sárgaszínű bárcza ragasztandó. Ha valamelyik kocsit szigorított fertőtlenítés alá kell venni (2. b), 3.), akkor azon az állomáson, ahol ezen fertőtlenítési mód alkalmazásának előfeltételei bekövetkeznek vagy ismertekké válnak, a kocsira »Szigorított módon fertőtlenítendő« felirattal és a középen rányomtatott, függőleges vörös sávval ellátott sárgaszínű bárczák ragasztandók rá. E bárczák fertőtlenítés után eltávolitandók és helyükbe »Fertőtlenittetett . . . . án . . órakor .... ban« nyomtatott felirattal ellátott fehérszínű bárczák alkalmazandók, amelyek csak a kocsi újbóli megrakása alkalmával távolitandók el. Csomagolt élő baromfi szállítására használt kocsikat, amennyiben tisztításuk és fertőtlenítésük a 6. pont 2k bekezdése szerint szükséges, a rendeltetési állomáson kell megbárczázni. Ha valamely kocsi az átmenetkor nem volna a jelzett módon megbárczázva, akkor ez a hiány az átmeneti állomáson az átvevő hivatal által pótolandó. 8. Üres vagy más árukkal, mint az elől említett állatfajok valamelyikével megrakott oly vasúti kocsik, amelyek kívülről felismerhetőleg ilyen állatok szállítására használtattak, de nem tisztittattak és fertőtleníttettek a fenti határozmányok szerint, — amennyiben nem utasíttatnak vissza vagy amennyiben nem esnek a jelen rendelet 2 §-ának határozmányai alá — a fentebb megállapított szabályok szerint tisztítandók és fertőtlenítendők. 2. §• A fertőtlenítést az a vasút köteles teljesíteni, amelynek vonalán az állatok a kocsiból kirakatnak. Ha pedig az állatok kirakása a vámkülföldön történt, a fertőtlenítést azon hazai vasút tartozik foganatosítani, amelynek vonalát a visszatérő kocsi legelőször érinti. Az ilyen kocsik fertőtlenítésének biztosítása czéljából gondoskodni kell arról, hogy minden olyan kocsi, amely élő állatokkal az országból kimegy — segédátirányok használatának szükségét kivéve — ugyanazon határállomáson át térjen vissza, amelyen kiment Ha ezen állomás nem volna egyúttal fertőtlenítő állomás is, akkor a visszatérő kocsit a legközelebbi fertőtlenítő állomásra kell küldeni. 3. §. Azt, hogy mely esetekben és mily feltételek mellett mellőzhető a vámkülföldön fertőtlenített kocsinak visszaérkezéskor való fertőtlenítése, a m. kir. kereskedelemügyi minister a m. kir. földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg határozza meg. 4. §A fertőtlenítő állomásokat a m. kir. kereskedelemügyi minister a m. kir. földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. 5. §• Az állatok kirakásakor a kirakás napját és óráját feljegyezni és az állomási bélyegzőt reányomni kell a kocsi mindkét hosszoldalán alkalmazandó »Fertőtlenítendő« vagy »Szigorított módon fertőtlenítendő« feliratú sárgaszínű bárczára (lásd az 1. §. 7. pontját). Ha a fertőtlenítés nem a leadó állomáson történik, akkor a fent említett sárga bárczára a fertőtlenítő állomás neve is ráírandó. Az ilyen kocsiból a kirakás után az almot és a trágyát seprővel azonnal el kell távolítani, ezután pedig a kocsit, a legközelebbi fertőtlenítő állomásra való továbbküldésig, félreeső helyen üresen és — amennyire szerkezete megengedi — gondosan zárva kell tartani. Az ilyen kocsit tilos olyan vonattal a fertőtlenítő állomásra továbbítani, amely vonat kizárólag élő állatokat szállít; részben élő állatokat és részben más árukat szállító vonattal való továbbítás esetén pedig a fertőtlenítendő kocsit a vonat végére és aként kell besorozni, hogy az ilyen kocsi az élő állatokkal megrakott kocsiktól más árukat tartalmazó kocsik által elválasztva legyen. A fertőtlenítő állomást a fertőtlenítendő kocsik érkezéséről vonatelemzés útján kell értesíteni. 6. §: Olyan kocsi, amelyben egyes állatok vagy baromfit tartalmazó ketreczek (kosarak) más árukkal együttesen szállíttatnak, csak teljes kiürítése után fertőtlenítendő. 7 § A tisztítást és fertőtlenítést minden indokolatlan késedelem nélkül kell foganatosítani. 8. §. A fertőtlenítést az illető vasútállomásnak erre kijelölt hivatalnoka vagy altisztje személyes felelősség mellett vezeti. Ez a közeg a tisztítási és fertőtlenítési eljárásnál jelen lenni, az eljárást ellenőrizni és az előírt eljárás szabályszerű foganatosításának igazolására szolgáló fehér bárczákat aláírni köteles. A tisztítást és a fertőtlenítést elegendő nappali világosság mellett és lehetőleg olyan vágányon kell teljesíteni, amely vízhatlan burkolattal és levezető csatornával el van látva. A tisztítás és fertőtlenítés szabályszerű teljesítése után a kocsi mindkét hosszoldalára a »Fertőtlenítendő« vagy »Szigorított módon fertőtlenítendő« feliratú sárgaszínű bárcza helyére a fertőtlenítés foganatosítását igazoló »Fertőtleníttetett« feliratú fehérszinű bárcza ragasztandó, s erre a fehér bárczára a fertőtlenítés befejezésének napját s óráját is feljegyezni és a fertőtlenítő állomás bélyegzőjét rányomni kell. 9. §. A tisztítás és fertőtlenítés kiterjed a vasútnak azon eszközeire is, amelyek az állatok rakodása és szállítása alkalmával, azoknak etetésénél, itatásánál, megkötésénél stb. használatra kerültek. A mozgatható rakodók és rakodóhidak, úgyszintén a szilárd rakodók, az állatberakó és kirakó helyek és a baromfiaklok, az alomtól, trágyától stb. mindig tisztán tartandók. A vízhatlan fenékkel bíró, valamint a fából készült szilárd rakodókat, ha állatrakodásra használtattak, legalább egyszer napjában letisztítani és vízzel leöblíteni kell. Ha azonban az ezen bekezdésben megjelölt berendezési tárgyak tényleg befertőztettek, vagy ennek alapos gyanúja forog fen , akkor okvetlenül azonnal, mindenesetre pedig még a további állatküldemény rakodására való használatuk előtt kellően tisztitandók és fertőtlenitendők. 10. §: Az almot, trágyát stb. az állomás olyan félreeső helyen kell összegyűjteni ahol állatok azokkal nem érintkezhetnek. Az alom, trágya stb. az állomás területéről lehetőleg mielőbb elszállítandó; ezen elszállításhoz takonykor vagy ennek gyanúja esetén lovakat, egyéb ragadós állatbetegség vagy ezek gyanúja esetében pedig szarvasmarha-fogatot használni tilos. Az elszállításnál olyan kocsit, esetleg hordókat stb. kell használni, amelyekből ezek az elszállítandó anyagok ki nem hullhatnak (folyhatnak). Ragadós betegségben szenvedő vagy ilyen betegség gyanújában álló állatok szállítására használt kocsiból a trágya s egyéb hulladékok (tollak is) az alommal együtt, tűzveszélyt kizáró módon elégetendők, ha pedig ez nem volna lehetséges, akkor egy méter mélyen elásatnak. 11. §: A fertőtlenítés szigorított módja és ezen szigorított fertőtlenítés kötelező alkalmazásának esetei a jelen rendelet 1. §-ának 2. pontjában b) alatt vannak megállapítva. A szigorított fertőtlenítés rendszerint csak állategészségrendőri intézkedésre alkalmazandó; ezen intézkedést az elsőfokú állategészségügyi hatóság van hivatva megtenni, azonban jogában áll a szigorított fertőtlenítést más esetekben is elrendelni, ha azt az imént megjelölt helyen megnevezett betegségek elhurczolásának megakadályozására elengedhetetlennek tartja. Azonban eme hatósági intézkedés nélkül is alkalmazni kell a fertőtlenítés szigorított módját akkor, ha a kocsiban hasított körmű állatok szállíttattak oly állomásokról, amelyeknek 20 kilométeres kerületében a ragadós száj- és körömfájás uralkodik vagy még nem nyilváníttatott megszűntnek. Ennek folytán tehát, ha olyan állomáson kerülnek hasított körmű állatok berakásra, amelynek 20 kilométeres kerületében a ragadós száj- és körömfájás uralkodik vagy még nem nyilváníttatott megszűntnek, akkor a berakásnál közreműködő állatorvos ügyelni tartozik arra, hogy az ilyen vasúti kocsi még a berakás befejezte előtt elláttassék a »Szigorított módon fertőtlenítendő« feliratú szabályszerű sárgaszínű bárczával (lásd a jelen rendelet 1. §-ának 3. és és 7. pontjait) 12. §. Vasúti kocsi, rakodó híd és pank állatszállításra, illetve rakodásra csak akkor használható, ha szabályszerűen fertőtleníttetett. Midőn a fertőtlenített vasúti kocsi állatszállításra újra használatba kerül, arról a fertőtlenítésre vonatkozó bárczákat el kell távolítani (lásd még a 8. §-t). Azokban az esetekben pedig, amelyekben az állatberakásnál állatorvosnak jelen kell lennie, az említett bárczák eltávolítása is az állatorvos jelenlétében történjék. 13. §: A vasutak által a tisztítással kapcsolatos fertőtlenítésért szedhető díjakat a m. kir. kereskedelemügyi és földmivelésügyi ministerek egyetértőleg állapítják meg (1888. VII. t.-cz. 21 §-a). 14. §. Jelen rendelet 1906. évi márczius 1-én lép hatályba, amely naptól kezdve csupán a hajókra vonatkozólag maradnak érvényben. Az 1888. évi VII. t.-cz. végrehajtására kiadott 1888. évi 40.000 számú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri rendeletnek 87., 88., 90., 91., 92., 96. és 97. §-ai, továbbá az ezen végrehajtási rendelet 89. és 94. §-ait módosító 1890. évi 50.373. és 1904. évi 98.389. számú m. kir. földmivelésügyi ministeri rendeletek, úgyszintén az 1903. évi II. ad 30.200. számú m. kir. földmivelésügyi ministeri rendelet 7. §-a, hatályon kívül lép: a fent hivatkozott végrehajtási rendelet 95. §-ának első bekezdése, továbbá az 1893. évi szeptember 9-én kelt 64.165. számú m. kir. kereskedelemügyi ministeri rendelet. Budapesten, 1906. évi február hó 21-én, M. kir. földmivelésügyi minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 11.313. szám alatt kelt rendeletével megengedte,, hogy a Bács-Bodrog vármegye területéhez tartozó Palánka községben a szombati hetivásár ezentúl állandóan pénteki napon tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 11.675. sz. alatt kelt rendeletével megengedte. 2