Budapesti Közlöny, 1906. július (40. évfolyam, 151-176. szám)

1906-07-01 / 151. szám

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Kompáry Gyula sándorfalvai állami elemi iskolai tanítót a csányteleki állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Krippendörferné Selmecy Erzsébet gyalári állami elemi iskolai tanítónőt a szentpéterfalvai állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Krippendörfer Lajos gyalári állami elemi isko­lai tanítót a szentpéterfalvai állami elemi isko­lához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Csürösné Szilágyi Józsa szentpéterfalvai állami elemi iskolai tanítónőt a gyalári állami elemi isko­lához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Retezán Pál gajtasolli állami elemi iskolai taní­tót a nagyhalmágyi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Sesztay Emil nagyhalmágyi állami elemi iskolai tanítót a gaurényi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Józsa Dénes szászmátéi állami elemi iskolai tanítót a krasznahorváti állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Gaál Lajos krasznahorváti állami elemi iskolai tanítót a pókafalvai állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Pappné Ferenczy Anna szászsebesi állami elemi iskolai tanítónőt a temeskutasi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Baitzné Oszvald Erzsébet paráczi állami elemi iskolai tanítónőt a badalói állami elemi iskolá­hoz jelen minőségében áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Szmetana Nándor klopodiai állami elemi iskolai tanítót a paráczi állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A m. kir.f belügyminiszer Fogaras vármegyé­ben a pozsortai anyakönyvi kerületbe Popa György okleveles jegyzőt anyakönyvvezető-helyet­tessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közremű­ködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminister Nagyküküllő vármegyében a riomfalvi anyakönyvi kerületbe Mautseh Simon riomfalvi lakost, a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatás­körrel, anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. A m. kir. belügyminister Torontál várme­gyében a jázovai anyakönyvi kerületbe Keresztes Béla segédjegyzőt anyakönyvvezető - helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésé­vel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. _______ A m. kir. belügyminiszer Veszprém várme­gyében a devecseri anyakönyvi kerületbe Szívós Árpád segédjegyzőt anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésé­vel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. ______ _ A m. kir. belügyminiszer Zemplén várme­gyében a monoki anyakönyvi kerületbe Szán- Tcovszkey Rezső segédjegyzőt anyakönyvvezető­­helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közremű­ködéssel is megbízta. A m. kir. belügyminister az 1904. évi 115.655. számú rendeletével a tengerentúli kivándorlók szállítására engedély­lyel biró »Cunard Steam Ship Company Ltd« liverpooli hajóstársa­ság által az 1903. évi IV. t.-czikk 15. §-a ér­telmében szállitási szerződések megkötése czéljára Kassa város, Abauj-Torna, Szepes és Zemplén vármegye területére alkalmazott László Fülöp kassai lakos meghatalmazottnak adott jóváhagyá­sát az 1903. évi IV. t.-czikk 21. §. b) pontja alapján megvonta. A zombori kir. pénz­ügy igazgatóság Velik­án Viktor palánkai díjtalan adóhivatali gyakornokot a bajai kir. adóhivatalhoz díjas gyakornokká, és Zomborcsemcs Gyula zombori lakost a palánkai kir. adóhivatalhoz díj talán gyakornokká nevezte ki. A Wurczinger Ferencz budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Vida«-ra kért átváltoztatása a f. évi 57.744. számú belügy­­miniszeri rendelettel megengedtetett. Schaafschnitzl János saját, valamint kis­korú gyermeke: Margit szenthuberti illetőségű budapesti lakosok családi nevének »Sárközi«-re kért átváltoztatása a f. évi 58.905. számú belügy­­miniszeri rendelettel megengedtetett. Lőwy Géza saját, valamint kiskorú gyerme­kei : Eszter, Julianna és Miklós szigetszentmik­­lósi illetőségű budapesti lakosok családi nevének »László«-ra kért átváltoztatása a f. évi 60.575. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Spitzer Lázár Lajos gödöllői illetőségű bu­dapesti lakos saját, valamint kiskorú gyermekei: Zoltán, Imre és György családi nevének »Szé­kely «-re kért átváltoztatása a f. évi 62.514. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú AV­e­­­e­s­z István karczagi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Kerekes«-re kért átváltoztatása a f. évi 62.943. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. A Weisz Betlen Gyula budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Betlen«-re kért átváltoztatása a f. évi 63.614. számú belügy­miniszeri rendelettel megengedtetett. Dr. Kopf Mihály és kiskorú Kopf Lajos budapesti illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Fejes«-re kért átváltoztatása a f. évi 66.971. számú belügyministeri rendelettel megen­gedtetett. _______ A m. kir. igazságügyminiter az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t.-czikkek értelmében a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatba vételét az antalfalvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területére nézve elrendelte. tényleges életbeléptetés napjától számítandó 20,„ azaz egymásután következő húsz éven át a város­nak az idefűzött átnézeti térképen helyszínrajzon műszaki leírásban és pótműszaki leírásban meg­jelölt, illetve felsorolt és az I.—V. számú sorom­pók közé foglalt utczái és terei, továbbá az ugyanott feltüntetett vasúti hozzájáró út építése, fen­tartása és kezelése fejében a sorompóknál és a­ vasúti állomáson szedendő kövezet vámszedési jogot gyakorolhasson, s annak érvényesítésénél a a jelen engedélyokiratban foglalt engedély ér­vénybe léptetésének napjától számítandó 3. azaz három éven át következő a vámdíjakat szedhesse: A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1906. évi 39.322. szám alatt kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.-czikk 81., 86. és illetve 90. §§-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Ungvár r. t. város közönsége részére a belügyminister úrral egyetér­tőig kövezetvámszedési jogot engedélyezek, és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: I. Feljogosítom Ungvár r. t. város közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értelmében a A. A sorompóknál: 1. Minden egyes igavonó és hajtott nagy állat és hízott sertés után 4 fillér; 2. minden jármű után 6 fillér; 3. minden hajtott kis állat, u. m. borjú, csikó,, juh, kecske, szamár, öszvér, sovány sertés után darabonkint 1 fillér; 4. gőzmozdony után 1 Kor.; 5. gőzcséplő, vagy gőzmorzsoló gép után 1 Kor. r, 6. egyéb kisebb vontatott gépek után 50 fillér; Megjegyzés: Emberek által vont (járműért) taligáért kövezetvám nem szedhető. B. A vaspályán érkező és sínen, a vámtárgy igénybe vételével továbbított tárgyak (áruczik­­kek és portékák) után 50 kg.-ként 2 fillér; teljes vagyonrakomány után azonban, mint tömegáruk után g.-ként 2 fillér. Megjegyzés: Oly­ szállítmányok, amelyek után már a vasútnál kövezetvám szedetett a városba szállításnál sorompóvámmal meg nem terhelhetők. A vaspályán érkező oly áruk, a­melyek a pálya­udvarból el nem vizetnek, vagy a vámtárgy érintése nélkül vitetnek el, kövezetvám alá nem vonhatók. II. Engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolha­­tásával járó felelősségét, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. t.-czikkben fog­lalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt, semmi oly 'dologért, a melyre a vámdíjak fentebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem állapí­tottam meg, úgyszintén azon tárgyak után sem, amelyek az alábbi pont szerint vámmentesek,, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet m és­nem fogadhat el. 2. Az engedélyes köteles az egész vámtárgyat kiépíteni, kifogástalan karba hozni és­ azután, állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az 1890­. évi I. t.-czikk határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem az­ engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; e végből kötelessége lesz a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czél­­jából és a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy építésére, fentartására és helyreállí­tására, vagy esetleges újból való építésének költ­ségére, nem fordítható, azért minden évben a vámbevételekről és kiadásokról vezetett előző évi zárszámadás törvényszerű tárgyalás végett Ung vármegye törvényhatósági bizottságának közgyű­lése elé terjesztendő, biztosíttatván egyúttal úgy ennek, valamint az 1890. évi I. t.-czikk 102. §-ában megjelölt hatóságoknak az a joga, hogy e részben ellenőrzést gyakorolhassanak, és szükség esetén a vámdijtételek leszállítása iránt a kellő­­lépéseket megtehessék. 5. A sorompóvámra vonatkozó forgalmi ada­toknak gyüjthetése, valamint a vonatkozó vám­bevételeknek pontos megállapithatása, nemkülön­ben az 1890. évi I. t.-czikk 102. § a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellen­őrzés biztosithatása érdekében köteles engedélyes, illetve bérlő, a sorompóvámot illetőleg, a vám­bevételek terhére kiadásként elszámolható költ­ségen, az egyes vám­díjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló bárczokat tartalmazó, összefűzött és a rendőrkapitány hivatalos pecsét­

Next