Budapesti Közlöny, 1906. augusztus (40. évfolyam, 177-201. szám)

1906-08-01 / 177. szám

a) az áruk a beviteli vámhivatalnál, továbbutalás végett, kisérvényi jegyen bevallandók, ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az áruknak az elküldés helyén a vámhivatal által történt zárolását s a zárolás módját igazolja; b) a vizsgálatnál megállapítandó, váljon ezen elzáro­­lások sértetlenek maradtak-e és vájjon elégséges bizton­ságot nyújtanak-e; c) a bevallásnak szabályszerűen kell történnie, mellőz­vén minden oly szabálytalanságot vagy mulasztást, a­mely a küldemény részletes megvizsgálását tenné szükségessé, vagy csalárdsági kísérletek gyanújára okul szolgálhatna. Az áruk lerakása és megmázsálása mellőzhető, ha lerakás nélkül is határozottan kivehető, hogy a másik félnél alkalmazott zárolás sértetlen és elégséges biztosítékot nyújt. 6. czikk: Azon belső adók, melyek akár az állam, akár a kan­tonok, tartományok, községek és testületek javára, az ország termékeinek előállítását, gyártását vagy fogyasztá­sát terhelik vagy terhelni fogják, semmi ürügy alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, sem súlyosabb módon a másik fél területeiről származó hasonló termékeket. A szerződő felek egyike sem sújthatja, belső adó ürügye alatt, a bevitelnél, új vagy magasabb vámmal azokat az árakat, a­melyek magában az országban nem termeltetnek és a­melyek a jelen szerződéshez tartozó tarifákban felsorolva vannak. Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt tarifákban foglalt vala­mely belföldi termelésű vagy gyártású árúra új belső fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló kül­földi árú a bevitelnél azonnal egyenlő adóval vagy adó­­pótlékkal ter­helhető. Oly termékek, melyek az egyik szerződő fél terüle­tén állami egyedárúság tárgyát képezik, valamint oly tár­gyak, melyek ilyen egyedárúsági czikkek előállítására szolgálnak, az egyedárúság biztosítása czéljából a bevitel­nél pótilletékkel terhelhetők, még abban az esetben is, ha a hasonló belföldi termékek vagy tárgyak ily illetéknek nincsenek alávetve. A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy azon termékek után, melyek előállítására szesz használ­tatott — a jelen czikk első bekezdésében foglalt elv érin­tetlen fentartása mellett — a bevitel alkalmával, a tarifa szerint netán esedékes vámon kívül még olyan illetéket is szedhessenek, a­mely a felhasznált szeszre nehezedő bel­földi pénzügyi megterheltetésnek megfelel. 7. czikk. Azon kereskedők, gyárosok vagy más iparosok, kik országuk illetékes hatósága által kiállított iparigazolvány­­nyal bizonyítják, hogy a szerződő felek egyikének terü­letein, hol állandóan tartózkodnak, iparuk gyakorlására jogosítva vannak, és hogy ott ezért a törvényes adókat és illetékeket fizetik, jogosultak arra, hogy a másik szerződő fél területein akár személyesen, akár pedig szolgálatuk­ban álló utazó ügynökök útján, kereskedőknél, eladási helyiségekben vagy termelőknél is bevásárlásokat tehesse­nek és olyan kereskedőknél vagy más személyeknél, kiknek iparában a felajánlott áruk alkalmazást nyernek a mus­trák felmutatása mellett is — megrendeléseket gyűjthes­­senek, a­nélkül, hogy e czímen bárminő további adókat tartoznának fizetni. Iparigazolványnyal ellátott iparosoknak (utazó ügy­nököknek) csak árumintákat szabad magukkal vinniök, nem pedig árukat is. Ez iparigazolványok a G) alatt mellékelt minta sze­rint állítandók ki. A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymás­sal azt, hogy mely hatóságaik jogosítják az iparigazol­ványok kiszolgáltatására, és hogy ezen igazolványok bir­tokosainak iparuk gyakorlásában minő szabályokhoz kel­lene alkalmazkodniuk. A szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük űzése és saját termékeik elárusítása végett az egyik fél terüle­téről a másikéra vásárokra és sokadalmakra mennek, ott ugyanazon bánásmód alá esnek és nem vethetők alá a vásár- és sokadalmi forgalom után magasabb illetékeknek, mint a saját alattvalók. A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a két rész­beli területek különböző helyei közt fuvarozást (ide szá­mítva a szárazföldi utakon való személyszállítást is) vagy hajózást űznek, ezen iparuk űzéséért a másik fél területein semmiféle iparadó alá nem vethetők. A vándoripar tekintetében, ideértve a házalást és a nem iparosoknál való megrendelésgyűjtést, a legnagyobb kedvezmény elvének sérelme nélkül fentartják maguknak a szerződő felek törvényhozási teljes szabadságukat. 8. czikk: Részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi társaságok, ideértve a biztosító társaságokat is, melyek székhelye a szerződő felek egyikének területein van és ennek törvényei értelmében jogszerűen fennállanak, a másik fél területein is az ott érvényben levő idevágó törvények és rendeletek szem előtt tartása mellett minden jogukat érvényesíthetik és nevezetesen a bíróság előtt mint fel- vagy alperesek pert viselhetnek. Azon kérdés, várjon az ily társaságok szerezhetnek-e és mennyiben a másik szerződő fél területein ingatlant és egyéb vagyont, az ezen területeken érvényes törvények szerint döntendő el. Üzletüknek a másik fél területein való folytathatására vonatkozólag az ott érvényben levő törvényes és rendeleti intézkedések nyernek alkalmazást. A szóban levő társaságok a másik fél területein min­den esetre ugyanazon jogokat fogják élvezni, melyek vala­mely harmadik állam jogszerűen fennállónak elismert hasonnemű társaságait megilletik vagy jövőben megilletni fogják. 9. czikk. A szerződő felek alattvalóinak találmányai, keres­kedelmi és gyári jegyei, mustrái vagy mintái, nevei és czégei kölcsönös védelmének szabályozása külön egyez­ménynek tartatik fenn. Ily egyezmény létrejöttéig az ezen jogok kölcsönös védelmére eddig mérvadó rendelkezések (1885. évi junius hó 22-ikén kötött egyezmény) maradnak érvényben. 10. czikk. Árúmegállitás és átrakás czímén a szerződő felek területein díjak nem szedhetők, és egy áruszállító sem kényszeríthető arra, hogy bizonyos helyen megállapodjék és hogy áruit ki- vagy átrakja, mindazonáltal épségben maradván az egészségrendőri, a hajózási és az illetékek beszedésének biztosítására megkívántató szabályok. A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi után a hajózás az azok egyikéhez tar­tozó hajósoknak és járműveknek ugyanazon feltételek alatt 3

Next