Budapesti Közlöny, 1906. október (40. évfolyam, 227-252. szám)
1906-10-02 / 227. szám
kisajátítandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, amelyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformátiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók, melyek előre láthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformátióra hajlandó terepen — a mutatkozó szükséghez képest — még a földmunkák megkezdése, illetve általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt hajtandók végre. Ár-, illetve belvízterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín legalább 0-80 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvízállás felett tartandó. Úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, ahol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az építés közben, vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki pót-felülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben biztosítandók. A hó- vagy futóhomok befuvásának különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben, vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapíttatni és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek színe között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0-5—100 méter, nagyobb hidaknál pedig — kivéve a Kulpa hidat 7— 10—15 méter nyílt magasság maradjon. A Kulpa hídnál ezen nyílt magasság legalább 30 méter legyen és — tekintettel arra az esetre, hogy ezen nyílt magasság a jövőben netalán megnagyobbítandónak találtatnék, a híd ellenfalai, szárnyai és pillérei úgy az alapban, mint azon felül már most oly szélességi és hosszúsági méretekkel, valamint az ellenfalak oly elhelyezésselépítendők, hogy azok annak idején minden nehézség, illetve ezen építmények lényeges átalakítása nélkül, még 2-6 méterrel magasabbra felfalazhatók legyenek. Ugyanaz köttetik ki a Kulpahidtól Károlyváros felé eső első ártéri hídra, valamint a Kulpa hídtól Vrginmost felé eső Strekovácz patak feletti hídra nézve is, melyeknek hídfői, szárnyai és pillérei szintén már most úgy építendők, hogy azok a Kulpahid esetleges felemelése folytán előálló szükséghez képest, minden nehézség és lényeges átalakítás nélkül a kellő magasságra felfalazhatók legyenek. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosítandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is —a vízlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembe vételével a vasút építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, amidőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előírt tiszta nyílás nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, ahol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá, avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyílt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából— a pályaszinig számított legalább 0 60 m. magas felültöltéssel állítandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgálnak — bezárólag 20 m. nyílásig betoncsóátereszek is lesznek építhetők, shelyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. A vasúti beton-csőátereszek felültöltésének magassága — szintén a pályaszínig számítva — kisebb nem lehet, mint 1’O (egy) méter. A beton-csőátereszek készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portland-czement használható. A nyílt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai, valamint pillérei is kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 20 m. nyílásig tölgyfából, és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállítandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások, és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyílt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 6000 kilogramm keréknyomás és a helyi érdekű vasutakra nézve érvényben levő szabályszerű terhelési séma, illetve igénybevételek alapulvételével számítandók és szerkesztendők. Oly vonalrészeken, amelyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, a pályatest és a vasúti műtárgyak is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandók elő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő-, vagy téglaanyag használandó. A szerint, amint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — amennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig — a netalán előforduló esetekben történendő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — fából vagy vasból lesznek előállítandók, megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hídpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatú részeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, Részen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előírt feltételek mérvadók ; 0-30 méternél nem nagyobb nyílással bíró fedett utátereszek azonban alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon, kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörös fenyőfatömlők is engedélyeztetni fognak. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, országos és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hídpadlózatokhoz és hidrásokhoz, valamint hídfőkhöz, hídjármokhoz, jégtörőkhöz, alapcsölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása , illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előírt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a 80 méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, amelyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0 80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csalás román- vagy — az esetrőlesetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portlandczement, homok és víz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vas-hordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hídtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjesztem. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépüéséére, az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból’állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, amennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 05 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsborítással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetve kezelési területeinek és lakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel bomítandók. Az őrházi fensíkok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem fogt 3