Budapesti Közlöny, 1906. december (40. évfolyam, 279-301. szám)

1906-12-01 / 279. szám

A bizonyító eljárás befejezése után a főügyész­ség képviselője előterjeszti indítványát s a védő és utána a panasztott a védelmet. Egyebekben a másodbiróság előtti eljárásra s a határozataira nézve a 10., 12. és 13. §-ok szabályai megfelelően alkalmazandók. 21. §: A kir. Ítélőtáblának a felebbezési eljárásban hozott végzései ellen jogorvoslatnak nincs helye, ítélete ellen csak a panasztott adhat be sem­­miségi panaszt, ha a törvény megsértésével ítéltetett el. A semmiségi panasz ügyvéd által a másod­­bírósági ítélet közlésétől számított 8 nap alatt a törvényszéknél adandó be, mely azt elintézés végett a kir. Curiához terjeszti fel. Ha a panasz­­tottnak ügyvédi vagy bírói képesítése van vagy jogtudor, semmiségi panaszát sajátkezűleg alá­írva személyesen is beadhatja. A 15. §. utolsó bekezdése s a 16. §. megfele­lően alkalmazandó. 22. §. A kir. Curia, ha a semmiségi panaszt hiva­talból visszautasítandónak nem találja, annak nyilvános ülésen való megvizsgálására határnapot tűz ki, s arra a koronaügyészt és a panasztott védőjét megidézi. Az ügy előadására nézve a kir. Curiánál is a 20. §. szabályai alkalmazandók, bizonyítási eljárásnak azonban nincs helye. A másodbíró­ság által megállapított tényállás csak annyiban támadható meg, amennyiben a másodbíróság jogszabály megsértésével állapított meg valamely tényt. Az előadás befejezése után előbb a korona­­ügyész vagy helyettese, azután a védő vagy ha a panasztottnak ügyvédi vagy bírói képesítése van vagy jogtudor, ő maga szólalhat fel; további szóváltásnak nincs helye. A kir. Curia, ha a semmiségi panasznak helyt ad, rendszerint azonnal az ügy érdemében is határoz s ez esetben a tényállást az előtte fekvő adatok alapján önmaga szabad meggyőző­dése szerint állapítja meg. Ha azonban az ügyet nem tartja érdemileg megbírálhatónak, a másod­­biróságot újabb eljárásra és új érdemi határozat hozatalára utasítja. 23. §. A kir. ítélőtáblának s a kir. Curiának ha­tározatait az elsőbíróság kézbesítés útján közli a felekkel. 24. §. A panasztott, a­ki hibáján kívül akadá­lyozva volt abban, hogy az elsőbírósági tárgya­láson megjelenjen vagy felebbezését vagy semmi­ségi panaszát kellő időben beadja, igazolást kérhet. Más mulasztás miatt igazolásnak nincs helye. Az igazolási kérvényt az elmulasztott tár­gyalási naptól, illetőleg az elmulasztott jog­orvoslati határidő lejártától számított 30 nap alatt a törvényszéknél kell beadni. A kérvény felszerelésére és elintézésére nézve a B. P. 464—466. §-ai irányadók. Igazolásnak helyt adó elsőbirósági végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az igazolást megtagadó elsőbirósági végzés ellen a panaszlott 8 nap alatt felfolyamodást adhat be. A kir. ítélőtábla az igazolás kérdésében végérvényesen határoz. 25. §. Újrafelvételt csak a panaszlott kérhet egy ízben a B. P. 446. §-ában meghatározott fel­tételek valamelyikének fenforgása esetében, és ő is csak akkor, ha szabadságvesztés büntetésre ítéltetett vagy ha sem nyilatkozat benyújtva, sem védelem előterjesztve nem volt. Ha a panaszlott az újra felvétel kérése előtt meghalt, azt helyette özvegye és törvényes leszármazója kérheti. A kérvényt annál a bíróságnál kell beadni, a­mely az ügyben első fokon eljárt. A B. P. XXI. fejezetének az újra felvétel iránt tett indítvány tárgyalását s a határozathozatalt illető rendelkezései a jelen rendeletből folyó eltérések­kel megfelelően alkalmazandók. Az újra felvétel elrendelése ellen jogorvos­latnak nincs helye. Megtagadása ellen a kérel­mező fél 8 nap alatt felfolyamodást adhat be. A kir. ítélőtábla végérvényesen határoz. 26. §. Ha a cselekmény vagy mulasztás, a­mely miatt az eljárás megindítandó, csak pénzbírság­gal, illetve pénzbüntetéssel büntethető (1875. évi XXXVII. t.-czikk 221. §-a, 1876. évi XXXXYI. t.-czikk 34. §-a, 1897. évi XXXII. t.-czikk 21. §-ának második bekezdése), a törvényszék rend­szerint vizsgálat és tárgyalás mellőzésével fel­hívja a panaszlottat, hogy igazoló nyilatkozatát a felhívás vételétől számított 15 nap alatt adja be. A felhívás a panaszlottnak saját kezéhez kézbesítendő s ha ez belföldön nem lehetséges, a hivatalos lapban egyszer közzéteendő. A köz­zététel pótolja a kézbesítést. A határidő eltelte után a törvényszék az esetleg beadott nyilatkozat figyelembevételével a hivatalos tudomására jutott adatok alapján a büntetés kiszabása vagy az eljárás megszün­tetése iránt zárt ülésben végzéssel határoz és végzését a panasztottnak s a kir. ügyésznek kézbesitteti, kik az ellen a kézbesítéstől számí­tott 8 nap alatt a kir. ítélőtáblához felfolya­modhatnak. A felfolyamodás halasztó hatályú, annak elmulasztása miatt a panaszlott a 24. §. első és második bekezdésének megfelelő alkalmazásával igazolást kérhet. A kir. ítélőtábla végérvényesen határoz. 27. §. Az előző §. eseteiben is a 4—25. §-okban szabályozott eljárás követendő, ha a panasztott maga nyilatkozatában vizsgálatot vagy tárgya­lást kér, vagy ha a bíróság a tényállás felderí­tése végett a vizsgálatot vagy a szóbeli tárgya­lást szükségesnek találja, vagy végre ha a pa­nasztott mentelmi jogot élvez. 28. §: A jogerős ítélet vagy marasztaló végzés a B. P. XXVIII. fejezetében foglalt rendelkezé­sek megfelelő alkalmazásával hajtandó végre. A törvényszék felfüggesztheti a felebbezés vagy semmiségi panasz elmulasztása folytán jog­erőre emelkedett ítéletnek vagy a felfolyamodás elmulasztása folytán jogerőre emelkedett marasz­taló végzésnek végrehajtását, ha a panasztott kellő időben igazolást kért és kérelme alaposnak látszik. Az ítélet végrehajtását fel kell függesz­teni, ha újra felvételt kértek s a bíróság a ké­relemnek helyt adott. 29. §• Az ítélet vagy marasztaló végzés hatályát veszti, ha jogerőre emelkedése előtt a panaszlott meghal. A panasztottnak az ítélet vagy marasztaló végzés jogerőre emelkedése után bekövetkezett halála a kiszabott pénzbüntetésnek, illetve pénz­bírságnak s az eljárási költségeknek behajtását nem gátolja. 30. §: A mentelmi jog szabályai a jelen rendelet­tel szabályozott eljárásban is irányadók. Ha több a panaszlott, a mentelmi jogot nem élvezőkkel szemben az eljárás nem füg­geszthető fel, kivéve, ha a mentelmi jogot élve­zőnek megidézése és megjelenése nélkül ítélet nem hozható. 31. §• A törvényszékek a jelen eljárásra tartozó ügyekről külön jegyzéket vezetnek. Az ügyiratok az illető c­ég bejegyzésére vo­natkozó iratok között külön iratjegyzékben őr­zendők meg. Egyebekben az iratok kezelésére nézve az 1891. évi augusztus hó 19-én 4291/1. M. E. sz. a. kelt rendelettel megállapított bírói ügyviteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4­ 98.086./906 szám. Pályázati hirdetés. A kassai kir. állami jogakadémián üresedésben levő tanszékre, amelylyel a magyar magánjog és az ausztriai magánjog előadása, még­pedig az e-ső félévben a magyar magánjog heti 5 órában, az ausztriai magánjog heti 6 órában, a II-ik félév­ben a magyar magánjog heti 5 órában, ezenkívül mindkét félévben hetenkint 2 órai magánjogi gyakorlat és a II-ik félévben 3 órai speciálcol­­légium­ tartásának kötelezettsége van összekötve, ezennel pályázat hirdettetik. Az ezen tanszékkel járó javadalmak, ha arra ny. rendes tanár neveztetik ki: évi 4000 K fizetés, 840 K szálláspénz, ötévenként 400 K ás, de 2000 K-t meg nem haladható ötödéves kor­pótlék, valamint az 1904. évi I. törvényczikkben megállapított személyi pótlék, ha ny. rendkívüli tanár neveztetik ki, évi 2800 K fizetés, 200 K ötödéves korpótlék, valamint az 1904. évi I. tör­vényczikkben megállapított személyi pótlék és 740­0 szálláspénz. Az eddigi alkalmazást, a végzett tanulmányo­kat, az esetleges egyetemi magántanári képesí­tést, szakirodalmi működést és egyéb figyelembe vehető körülményeket igazoló bizonyítványokkal, továbbá anyakönyvi kivonattal és rövid életrajzi vázlattal ellátott, a vallás és közoktatásügyi m. kir. ministerhez czímzett folyamodványokat a köz­­szolgálatban levők elöljáróságuk utján, mások köz­vetlenül a kassai kir. állami jogakadémia igazgató­ságánál 1906. évi deczember hó 15-ig nyújtják be. Budapesten, 1906. évi november hó 16-án. 3—3 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister. 95.001/1906. szám 32. §. A jelen rendelet 1907. évi január hó első napján lép életbe. Ezen naptól fogva a már korábban folyamatba tett ügyekben is ezen rendelet szabályai alkal­mazandók, ha addig első bírósági véghatározat még nem hozatott vagy ha a hozott véghatáro­zat feloldása folytán az ügy az említett időpont után ismét az első bíróságnál van elintézés alatt. Kelt Budapesten, 1906. évi november hó 29. napján. Polónyi Géza s. k. m. kir. igazságügyminiater. Borkezelési tanfolyam kisbirtokosok és vinczellérek részére. Az okszerű pinczekezelésre vonatkozó gyakorlati ismeretek terjesztése végett a budafoki pinczemes­­teri tanfolyam helyiségeiben kisbirtokosok és vin­czellérek részére 1907. évi január hó 7-tól­ 19-ig terjedő időleges borkezelési tanfolyam fog tartatni oly ezérből, hogy ezen tanfolyamon a résztvevők a legszükségesebb borkezelési ismereteket főleg gyakorlatilag elsajátítsák. A tanfolyam díjmentes, a résztvevők azonban ellátásról (lakás, élelmezés) saját költségükön ma­guk tartoznak gondoskodni A tanfolyamra való felvétel végett a budafoki m. kir. pinczemesteri tanfolyam igazgatóságához kell fordulni. Egy tanfolyamra 20 egyénnél több nem vétetik fel, de a jelentkezők számához képest esetleg több hasonló tanfolyam fog tartozni. A tanfolyamra jelentkezők tartoznak bemutatni: a) az életkort tanúsító anyakönyvi kivonatot, vagy községi bizonyítványt (esetleg cselédkönyvet); b) községi erkölcsi bizonyítványt, melyben a jelentkező jelenlegi, valamint lehetőleg korábbi foglalkozása is kitüntetendő; c) a jelentkező eddigi alkalmazására (szolgála­tára) vonatkozólag munkaadójától nyert bizonyít­ványait ; » d) igazolni kell, hogy magyarul írni és olvasni tud e) aki másnak szolgálatában áll, annak felvéte­léért a gazdája kell, hogy folyamodjék. Budapesten, 1906. évi november hóban. M. kir. földmivelésügy 3—3 minister.

Next