Budapesti Közlöny, 1906. december (40. évfolyam, 279-301. szám)
1906-12-01 / 279. szám
A bizonyító eljárás befejezése után a főügyészség képviselője előterjeszti indítványát s a védő és utána a panasztott a védelmet. Egyebekben a másodbiróság előtti eljárásra s a határozataira nézve a 10., 12. és 13. §-ok szabályai megfelelően alkalmazandók. 21. §: A kir. Ítélőtáblának a felebbezési eljárásban hozott végzései ellen jogorvoslatnak nincs helye, ítélete ellen csak a panasztott adhat be semmiségi panaszt, ha a törvény megsértésével ítéltetett el. A semmiségi panasz ügyvéd által a másodbírósági ítélet közlésétől számított 8 nap alatt a törvényszéknél adandó be, mely azt elintézés végett a kir. Curiához terjeszti fel. Ha a panasztottnak ügyvédi vagy bírói képesítése van vagy jogtudor, semmiségi panaszát sajátkezűleg aláírva személyesen is beadhatja. A 15. §. utolsó bekezdése s a 16. §. megfelelően alkalmazandó. 22. §. A kir. Curia, ha a semmiségi panaszt hivatalból visszautasítandónak nem találja, annak nyilvános ülésen való megvizsgálására határnapot tűz ki, s arra a koronaügyészt és a panasztott védőjét megidézi. Az ügy előadására nézve a kir. Curiánál is a 20. §. szabályai alkalmazandók, bizonyítási eljárásnak azonban nincs helye. A másodbíróság által megállapított tényállás csak annyiban támadható meg, amennyiben a másodbíróság jogszabály megsértésével állapított meg valamely tényt. Az előadás befejezése után előbb a koronaügyész vagy helyettese, azután a védő vagy ha a panasztottnak ügyvédi vagy bírói képesítése van vagy jogtudor, ő maga szólalhat fel; további szóváltásnak nincs helye. A kir. Curia, ha a semmiségi panasznak helyt ad, rendszerint azonnal az ügy érdemében is határoz s ez esetben a tényállást az előtte fekvő adatok alapján önmaga szabad meggyőződése szerint állapítja meg. Ha azonban az ügyet nem tartja érdemileg megbírálhatónak, a másodbiróságot újabb eljárásra és új érdemi határozat hozatalára utasítja. 23. §. A kir. ítélőtáblának s a kir. Curiának határozatait az elsőbíróság kézbesítés útján közli a felekkel. 24. §. A panasztott, aki hibáján kívül akadályozva volt abban, hogy az elsőbírósági tárgyaláson megjelenjen vagy felebbezését vagy semmiségi panaszát kellő időben beadja, igazolást kérhet. Más mulasztás miatt igazolásnak nincs helye. Az igazolási kérvényt az elmulasztott tárgyalási naptól, illetőleg az elmulasztott jogorvoslati határidő lejártától számított 30 nap alatt a törvényszéknél kell beadni. A kérvény felszerelésére és elintézésére nézve a B. P. 464—466. §-ai irányadók. Igazolásnak helyt adó elsőbirósági végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az igazolást megtagadó elsőbirósági végzés ellen a panaszlott 8 nap alatt felfolyamodást adhat be. A kir. ítélőtábla az igazolás kérdésében végérvényesen határoz. 25. §. Újrafelvételt csak a panaszlott kérhet egy ízben a B. P. 446. §-ában meghatározott feltételek valamelyikének fenforgása esetében, és ő is csak akkor, ha szabadságvesztés büntetésre ítéltetett vagy ha sem nyilatkozat benyújtva, sem védelem előterjesztve nem volt. Ha a panaszlott az újra felvétel kérése előtt meghalt, azt helyette özvegye és törvényes leszármazója kérheti. A kérvényt annál a bíróságnál kell beadni, amely az ügyben első fokon eljárt. A B. P. XXI. fejezetének az újra felvétel iránt tett indítvány tárgyalását s a határozathozatalt illető rendelkezései a jelen rendeletből folyó eltérésekkel megfelelően alkalmazandók. Az újra felvétel elrendelése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Megtagadása ellen a kérelmező fél 8 nap alatt felfolyamodást adhat be. A kir. ítélőtábla végérvényesen határoz. 26. §. Ha a cselekmény vagy mulasztás, amely miatt az eljárás megindítandó, csak pénzbírsággal, illetve pénzbüntetéssel büntethető (1875. évi XXXVII. t.-czikk 221. §-a, 1876. évi XXXXYI. t.-czikk 34. §-a, 1897. évi XXXII. t.-czikk 21. §-ának második bekezdése), a törvényszék rendszerint vizsgálat és tárgyalás mellőzésével felhívja a panaszlottat, hogy igazoló nyilatkozatát a felhívás vételétől számított 15 nap alatt adja be. A felhívás a panaszlottnak saját kezéhez kézbesítendő s ha ez belföldön nem lehetséges, a hivatalos lapban egyszer közzéteendő. A közzététel pótolja a kézbesítést. A határidő eltelte után a törvényszék az esetleg beadott nyilatkozat figyelembevételével a hivatalos tudomására jutott adatok alapján a büntetés kiszabása vagy az eljárás megszüntetése iránt zárt ülésben végzéssel határoz és végzését a panasztottnak s a kir. ügyésznek kézbesitteti, kik az ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt a kir. ítélőtáblához felfolyamodhatnak. A felfolyamodás halasztó hatályú, annak elmulasztása miatt a panaszlott a 24. §. első és második bekezdésének megfelelő alkalmazásával igazolást kérhet. A kir. ítélőtábla végérvényesen határoz. 27. §. Az előző §. eseteiben is a 4—25. §-okban szabályozott eljárás követendő, ha a panasztott maga nyilatkozatában vizsgálatot vagy tárgyalást kér, vagy ha a bíróság a tényállás felderítése végett a vizsgálatot vagy a szóbeli tárgyalást szükségesnek találja, vagy végre ha a panasztott mentelmi jogot élvez. 28. §: A jogerős ítélet vagy marasztaló végzés a B. P. XXVIII. fejezetében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával hajtandó végre. A törvényszék felfüggesztheti a felebbezés vagy semmiségi panasz elmulasztása folytán jogerőre emelkedett ítéletnek vagy a felfolyamodás elmulasztása folytán jogerőre emelkedett marasztaló végzésnek végrehajtását, ha a panasztott kellő időben igazolást kért és kérelme alaposnak látszik. Az ítélet végrehajtását fel kell függeszteni, ha újra felvételt kértek s a bíróság a kérelemnek helyt adott. 29. §• Az ítélet vagy marasztaló végzés hatályát veszti, ha jogerőre emelkedése előtt a panaszlott meghal. A panasztottnak az ítélet vagy marasztaló végzés jogerőre emelkedése után bekövetkezett halála a kiszabott pénzbüntetésnek, illetve pénzbírságnak s az eljárási költségeknek behajtását nem gátolja. 30. §: A mentelmi jog szabályai a jelen rendelettel szabályozott eljárásban is irányadók. Ha több a panaszlott, a mentelmi jogot nem élvezőkkel szemben az eljárás nem függeszthető fel, kivéve, ha a mentelmi jogot élvezőnek megidézése és megjelenése nélkül ítélet nem hozható. 31. §• A törvényszékek a jelen eljárásra tartozó ügyekről külön jegyzéket vezetnek. Az ügyiratok az illető cég bejegyzésére vonatkozó iratok között külön iratjegyzékben őrzendők meg. Egyebekben az iratok kezelésére nézve az 1891. évi augusztus hó 19-én 4291/1. M. E. sz. a. kelt rendelettel megállapított bírói ügyviteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4 98.086./906 szám. Pályázati hirdetés. A kassai kir. állami jogakadémián üresedésben levő tanszékre, amelylyel a magyar magánjog és az ausztriai magánjog előadása, mégpedig az e-ső félévben a magyar magánjog heti 5 órában, az ausztriai magánjog heti 6 órában, a II-ik félévben a magyar magánjog heti 5 órában, ezenkívül mindkét félévben hetenkint 2 órai magánjogi gyakorlat és a II-ik félévben 3 órai speciálcollégium tartásának kötelezettsége van összekötve, ezennel pályázat hirdettetik. Az ezen tanszékkel járó javadalmak, ha arra ny. rendes tanár neveztetik ki: évi 4000 K fizetés, 840 K szálláspénz, ötévenként 400 K ás, de 2000 K-t meg nem haladható ötödéves korpótlék, valamint az 1904. évi I. törvényczikkben megállapított személyi pótlék, ha ny. rendkívüli tanár neveztetik ki, évi 2800 K fizetés, 200 K ötödéves korpótlék, valamint az 1904. évi I. törvényczikkben megállapított személyi pótlék és 7400 szálláspénz. Az eddigi alkalmazást, a végzett tanulmányokat, az esetleges egyetemi magántanári képesítést, szakirodalmi működést és egyéb figyelembe vehető körülményeket igazoló bizonyítványokkal, továbbá anyakönyvi kivonattal és rövid életrajzi vázlattal ellátott, a vallás és közoktatásügyi m. kir. ministerhez czímzett folyamodványokat a közszolgálatban levők elöljáróságuk utján, mások közvetlenül a kassai kir. állami jogakadémia igazgatóságánál 1906. évi deczember hó 15-ig nyújtják be. Budapesten, 1906. évi november hó 16-án. 3—3 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister. 95.001/1906. szám 32. §. A jelen rendelet 1907. évi január hó első napján lép életbe. Ezen naptól fogva a már korábban folyamatba tett ügyekben is ezen rendelet szabályai alkalmazandók, ha addig első bírósági véghatározat még nem hozatott vagy ha a hozott véghatározat feloldása folytán az ügy az említett időpont után ismét az első bíróságnál van elintézés alatt. Kelt Budapesten, 1906. évi november hó 29. napján. Polónyi Géza s. k. m. kir. igazságügyminiater. Borkezelési tanfolyam kisbirtokosok és vinczellérek részére. Az okszerű pinczekezelésre vonatkozó gyakorlati ismeretek terjesztése végett a budafoki pinczemesteri tanfolyam helyiségeiben kisbirtokosok és vinczellérek részére 1907. évi január hó 7-tól 19-ig terjedő időleges borkezelési tanfolyam fog tartatni oly ezérből, hogy ezen tanfolyamon a résztvevők a legszükségesebb borkezelési ismereteket főleg gyakorlatilag elsajátítsák. A tanfolyam díjmentes, a résztvevők azonban ellátásról (lakás, élelmezés) saját költségükön maguk tartoznak gondoskodni A tanfolyamra való felvétel végett a budafoki m. kir. pinczemesteri tanfolyam igazgatóságához kell fordulni. Egy tanfolyamra 20 egyénnél több nem vétetik fel, de a jelentkezők számához képest esetleg több hasonló tanfolyam fog tartozni. A tanfolyamra jelentkezők tartoznak bemutatni: a) az életkort tanúsító anyakönyvi kivonatot, vagy községi bizonyítványt (esetleg cselédkönyvet); b) községi erkölcsi bizonyítványt, melyben a jelentkező jelenlegi, valamint lehetőleg korábbi foglalkozása is kitüntetendő; c) a jelentkező eddigi alkalmazására (szolgálatára) vonatkozólag munkaadójától nyert bizonyítványait ; » d) igazolni kell, hogy magyarul írni és olvasni tud e) aki másnak szolgálatában áll, annak felvételéért a gazdája kell, hogy folyamodjék. Budapesten, 1906. évi november hóban. M. kir. földmivelésügy 3—3 minister.