Budapesti Közlöny, 1907. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-01 / 1. szám
illetőleg átvevő köteles az árunyilatkozatot kiállítani és beszolgáltatni. Arra nézve, hogy kivételesen mely esetekben állíthatják ki az árunyilatkozatokat a feladók és címzettek, illetőleg átvevők helyett hivatalos közegek, a végrehajtási rendelet intézkedik. Ha a külföldről érkezett küldeményt a külföldi feladó által kiállított oly árunyilatkozat kíséri, mely a jelen törvény határozmányainak megfelel, a belföldi czímzett, illetőleg átvevő a bevalláshoz ezt az árunyilatkozatot használhatja fel, melyet e czélból felülvizsgálni, a szükséghez képest helyesbíteni, aláírni, s a szabályszerű bélyeggel (14. §.)ellátni tartozik. A czímzett, illetőleg átvevő az így felhasznált s általa benyújtott árunyilatkozatért a 13. §. értelmében úgy felel, mintha eredetileg maga állította volna ki. 5. §. A vasúti és hajózási vállalatoknak valamely küldeményt — a rendeleti után megállapítandó kivételektől eltekintve — a magyar szent korona országainak területéről külföldre leendő elszállítás végett átvenni, a külföldről érkezett árukat pedig kiadni mindaddig nem szabad, míg a feladó vagy czímzett, illetőleg átvevő a szabályszerű árunyilatkozatot be nem szolgáltatja. 6. §. Ha valamely árunyilatkozaton foglalt bevallás helyességére nézve alapos gyanú merül fel, a vasúti és a hajózási vállalatoknak a kereskedelemügyi miniszer által a végrehajtási rendeletben erre felhatalmazandó közegei kötelesek a küldemény tartalmát a feladó vagy czímzett, illetőleg átvevő, vagy azok meghatalmazottja, szükség esetén két tanú jelenlétében az árunyilatkozattal összehasonlítani és hitelesen megállapítani. 7 §• A vasúti és hajózási vállalatok tartoznak személyzetüket a jelen törvény és az ennek alapján kibocsátandó rendeletek és utasítások pontos végrehajtására szigorúan utasítani s az azok ellen vétő közegeiket felelősségre vonni. 8. §. A m. kir. központi statisztikai hivatal időnkénti kiküldetések és állandó kirendeltségek útján meggyőződést szerezhet arról, hogy a vasúti és hajózási vállalatok, valamint a nyilvános áruraktárak, illetőleg azok közegei ezen törvény és az ennek alapján kiadott rendeletek és utasítások értelmében járnak-e el. A vállalatok kötelesek a m. kir. központi statisztikai hivatal kirendeltségeinek és kiküldöttjeinek a kellő felvilágosításokat megadni és nekik az ellenőrzés gyakorlásához szükséges könyveiket és okmányaikat előmutatni. A m. kir. központi statisztikai hivatal kiküldöttjei és kirendeltségei a vasúti és hajózási vállalatok közegeit a jelen törvényben és az ennek alapján kibocsátandó rendeletekben előírt feladataik teljesítésében helyettesíthetik. 9. §. A vasúti és hajózási vállalatok az árunyilatkozatokat, mint szigorúan bizalmas természetűeket kötelesek kezelni s azokat a kereskedelemügyi miniszer által meghatározandó időközökben a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz beküldeni. 10. §. Az árunyilatkozatokon foglalt adatok, nemkülönben a külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés vagy ellenőrzés alkalmával a m. kir. központi statisztikai hivatal tudomására jutott egyéb adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők. A m. kir. központi statisztikai hivatal a beszolgáltatott árunyilatkozatokat csak a statisztikai összeállítások czéljára használhatja fel és azoknak egyéni adatait magánfeleknek épen nem, hatóságoknak pedig csak az adatszolgáltató fél beleegyezésével vagy akkor szolgáltathatja ki, ha azt a kereskedelemügyi miniszer nyomatékos közérdekből, vagy a bíróság vagy más közhatóság előtt folyamatban lévő eljárás czéljára megengedi, vagy ha az adatok kiszolgáltatása a jelen törvény 11., illetőleg 13. §-a alapján indított eljárás czéljára szükséges. 11. §. A m. kir. központi statisztikai hivatal alkalmazottja, vagy a jelen törvény értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtésével, az adatok ellenőrzésével vagy feldolgozásával megbízott, avagy a külkereskedelmi értékek megállapításában résztvevő más egyén, ki ily minőségében tudomására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatokat, akár alkalmaztatásának vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnte után magánosoknak, vagy oly hatóságoknak, melyek azok átvételére jogosítva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged, vagy a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat, — a mennyiben cselekménye súlyosabb büntetőjogi beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Fenmarad ezenkívül a fegyelmi felelősség és az okozott kár megtérítésének kötelezettsége. Az eljárás a m. kir. járásbíróságoknak, Horvát- Szlavonországokban pedig az ott illetékes kir. bíróságoknak hatáskörébe tartozik. 12. §. A feladók és czímzettek, illetőleg átvevők kötelesek az általuk beszolgáltatott árunyilatkozatok adataira nézve a m. kir. központi statisztikai hivatal, esetleg a vasúti és hajózási vállalatok által kívánt felvilágosításokat pontosan és késedelem nélkül megadni s az árunyilatkozatokat szükség esetén helyesbíteni. Ez a kötelezettség azon árunyilatkozatoknál, melyeket közvetítő személyek (szállítmányozók) szolgáltattak be, kiterjed a megbízókra is, akiket a közvetítő személyek a m. kir. központi statisztikai hivatalnak megnevezni tartoznak. 13. §. Aki szándékosan, vagy vétkes mulasztásból valótlan adatokat tartalmazó árunyilatkozatokat szolgáltat be, az illetékes iparhatóság által 100 koronáig terjedhető rendbírsággal büntettetik. A kiszabott rendbírságok közigazgatási úton hajtandók be. 14. §: A vasúti és hajózási forgalomban szállított küldemények feladói és czímzettjei, illetőleg átvevői az általuk beszolgáltatott árunyilatkozatokon statisztikai illetéket tartoznak leróni. A statisztikai illeték postai értékjegyeknek az árunyilatkozati űrlapra való felragasztása által rovandó le. A statisztikai illeték egy-egy küldemény után szállítási okmányonként általában 10 fillér. Kivételt képeznek a legalább 2000 kg. súlyú gyűjtőküldemények, melyek után a statisztikai illeték szállítási okmányonkint 1 korona és a legalább 5000 kg. súlyú egyéb áruküldemények, melyek után az illeték szállítási okmányonkint 30 fillér. A két vagy több példányban kiállított árunyilatkozatoknak mindenkor csak első példánya esik statisztikai illeték alá, a többi példányok illetékmentesek. A postai forgalomban beszolgáltatott árunyilatkozatok illetékmentesek. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy a vasúti és hajózási forgalom bizonyos viszonylataiban illetékmentességet állapíthasson meg, vagy az illetéknek évi átalányösszegben való lerovását engedélyezhesse. &am is. §• * A postai küldeményekre vonatkozó adatgyűjtés módozatait a kereskedelemügyi miniszer rendeletileg állapítja meg. 16. §.' n A külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésre az 1897 . évi XXXV. t.-czikk hatálya nem terjed ki. 17. §. E törvény 1907. évi január hó 1-én lép életbe s ennek életbelépésével egyidejűleg az 1881 . évi XIII. és 1895 . évi XVIII. törvényczikkek hatályukat vesztik Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi m. kir. minister, illetőleg a 11. és 13. §-oknak Horvát-Szlavonországokban való végrehajtásával a bán bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek, és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilenczszázhat évi deczember hó harminczadik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) Dr. Wekerle Sándor s. k. A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885: VII. t.-cz. 5. §.-a alapján magyar ministertanácsom előterjesztésére Josipovich Imre belső titkos tanácsosomat élethossziglan a magyar főrendiház tagjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1906. évi deczember hó 22-én. Ferencz József s. k. Wekerle Sándor s. k. / Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztésére Platényi Nándor művész,, nagylázi földbirtokosnak és törvényes utódainak, közjótékonysági és társadalmi téren szerzett érdemei elismeréséül, a magyar nemességet »Nagylázi« előnévvel díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1906. évi deczember hó 19-én. Ferencz József s. k. Zichy Aladár gróf s. k. , császári és apostoli királyi Felsége 1906. évi deczember 28-án kelt legfelső elhatározásával, a cs. és kir. Ház és a közös külügyek ministerének legalázatosabb előterjesztésére. Ungarschitzi gróf Berchtold Lipót, rendkívüli követi és meghatalmazott ministeri czímmel és jelleggel felruházott rendelkezési állapotban lévő I. oszt. követségi tanácsost az orosz császári udvarhoz rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezni és neki a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi deczember hó 27-én Bécsben kelt legfelső elhatározásával. Lukács Géza nagyváradi 4. honvéd gyalogezredbeli ezredesnek, a saját kérelmére megejtett felülvizsgálat eredménye alapján— mint honvédségi csapatszolgálatra nem alkalmasnak, helyi szolgálatra alkalmasnak — utóbbira, valamint mozgósítás esetén valamely magasabb parancsnokságnál teljesítendő irodai szolgálatra leendő előjegyzés mellett, — nyugállományba való helyezését legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi deczember hó 26-án Wallseeben kelt legfelső elhatározásával: dr. Lengyel Rezső II. osztályú főtörzsorvosnak, a debreczeni honvéd állomás orvosfőnökének, mint egészségi tekintetből szabadságoknak, szolgálati alkalmazása alól való fölmentését, dr. Bruck Béla pozsonyi IV. honvéd kerületi