Budapesti Közlöny, 1907. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-01 / 1. szám

illetőleg átvevő köteles az árunyilatkozatot kiállí­tani és beszolgáltatni. Arra nézve, hogy kivételesen mely esetekben állíthatják ki az árunyilatkozato­kat a feladók és c­ímzettek, illetőleg átvevők he­lyett hivatalos közegek, a végrehajtási rendelet intézkedik. Ha a külföldről érkezett küldeményt a külföldi feladó által kiállított oly árunyilatkozat kíséri, mely a jelen törvény határozmányainak megfelel, a belföldi czímzett, illetőleg átvevő a bevalláshoz ezt az árunyilatkozatot használhatja fel, melyet e czélból felülvizsgálni, a szükséghez képest helyes­bíteni, aláírni, s a szabályszerű bélyeggel (14. §.)­­ellátni tartozik. A czímzett, illetőleg átvevő az így felhasznált s általa benyújtott árunyilatkozatért a 13. §. értel­mében úgy felel, mintha eredetileg maga állította volna ki. 5. §. A vasúti és hajózási vállalatoknak valamely küldeményt — a rendeleti után megállapítandó kivételektől eltekintve — a magyar szent korona országainak területéről külföldre leendő elszállí­tás végett átvenni, a külföldről érkezett árukat pedig kiadni mindaddig nem szabad, míg a feladó vagy czímzett, illetőleg átvevő a szabályszerű áru­­nyilatkozatot be nem szolgáltatja. 6. §. Ha valamely árunyilatkozaton foglalt bevallás helyességére nézve alapos gyanú merül fel, a vasúti és a hajózási vállalatoknak a kereskedelemügyi mi­niszer által a végrehajtási rendeletben erre felhatal­mazandó közegei kötelesek a küldemény tartalmát a feladó vagy czímzett, illetőleg átvevő, vagy azok meghatalmazottja, szükség esetén két tanú jelen­létében az árunyilatkozattal összehasonlítani és hitelesen megállapítani. 7­ §• A vasúti és hajózási vállalatok tartoznak sze­mélyzetüket a jelen törvény és az ennek alapján kibocsátandó rendeletek és utasítások pontos végre­hajtására szigorúan utasítani s az azok ellen vétő közegeiket felelősségre vonni. 8. §. A m. kir. központi statisztikai hivatal időnkénti kiküldetések és állandó kirendeltségek útján meg­győződést szerezhet arról, hogy a vasúti és hajózási vállalatok, valamint a nyilvános áruraktárak, illetőleg azok közegei ezen törvény és az ennek alapján kiadott rendeletek és utasítások értelmében járnak-e el. A vállalatok kötelesek a m. kir. központi statisz­tikai hivatal kirendeltségeinek és kiküldöttjeinek a kellő felvilágosításokat megadni és nekik az ellen­őrzés gyakorlásához szükséges könyveiket és ok­mányaikat előmutatni. A m. kir. központi statisztikai hivatal kiküldött­jei és kirendeltségei a vasúti és hajózási vállalatok közegeit a jelen törvényben és az ennek alapján kibocsátandó rendeletekben előírt feladataik tel­jesítésében helyettesíthetik. 9. §. A vasúti és hajózási vállalatok az árunyilatkoza­tokat, mint szigorúan bizalmas természetűeket kö­telesek kezelni s azokat a kereskedelemügyi minis­zer által meghatározandó időközökben a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz beküldeni. 10. §. Az árunyilatkozatokon foglalt adatok, nemkülön­ben a külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés vagy ellenőrzés alkalmával a m. kir. központi statisztikai hivatal tudomására jutott egyéb adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők. A m. kir. központi statisztikai hivatal a beszol­gáltatott árunyilatkozatokat csak a statisztikai összeállítások czéljára használhatja fel és azoknak egyéni adatait magánfeleknek épen nem, hatóságok­nak pedig csak az adatszolgáltató fél beleegyezésé­vel vagy akkor szolgáltathatja ki, ha azt a keres­kedelemügyi miniszer nyomatékos közérdekből, vagy a bíróság vagy más közhatóság előtt folyamat­ban lévő eljárás czéljára megengedi, vagy ha az adatok kiszolgáltatása a jelen törvény 11., illetőleg 13. §-a alapján indított eljárás czéljára szükséges. 11. §. A m. kir. központi statisztikai hivatal alkalma­zottja, vagy a jelen törvény értelmében szolgál­tatandó statisztikai adatok gyűjtésével, az adatok ellenőrzésével vagy feldolgozásával megbízott, avagy a külkereskedelmi értékek megállapításában résztvevő más egyén, ki ily minőségében tudo­mására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatokat, akár alkalmaztatásának vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnte után magánosoknak, vagy oly hatóságoknak, me­lyek azok átvételére jogosítva nincsenek, elbe­szél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged, vagy a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat, — a mennyiben cselekménye súlyosabb büntetőjogi beszámítás alá nem esik,­­ kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással, vala­mint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. Fenmarad ezenkívül a fegyelmi felelősség és az okozott kár megtérítésének kötelezettsége. Az eljárás a m. kir. járásbíróságoknak, Horvát- Szlavonországokban pedig az ott illetékes kir. bíró­ságoknak hatáskörébe tartozik. 12. §. A feladók és czímzettek, illetőleg átvevők köte­lesek az általuk beszolgáltatott árunyilatkozatok adataira nézve a m. kir. központi statisztikai hiva­tal, esetleg a vasúti és hajózási vállalatok által kívánt felvilágosításokat pontosan és késedelem nélkül megadni s az árunyilatkozatokat szükség esetén helyesbíteni. Ez a kötelezettség azon árunyilatkozatoknál, melyeket közvetítő személyek (szállítmányozók) szolgáltattak be, kiterjed a megbízókra is, a­kiket a közvetítő személyek a m. kir. központi statisz­tikai hivatalnak megnevezni tartoznak. 13. §. A­ki szándékosan, vagy vétkes mulasztásból valótlan adatokat tartalmazó árunyilatkozatokat szolgáltat be, az illetékes iparhatóság által 100 koronáig terjedhető rendbírsággal büntettetik. A kiszabott rendbírságok közigazgatási úton hajtandók be. 14. §: A vasúti és hajózási forgalomban szállított kül­demények feladói és czímzettjei, illetőleg átvevői az általuk beszolgáltatott árunyilatkozatokon sta­tisztikai illetéket tartoznak leróni. A statisztikai illeték postai értékjegyeknek az árunyilatkozati űrlapra való felragasztása által rovandó le. A statisztikai illeték egy-egy küldemény után szállítási okmányonként általában 10 fillér. Kivételt képeznek a legalább 2000 kg. súlyú gyűjtőkülde­­mények, melyek után a statisztikai illeték szállí­tási okmányonkint 1 korona és a legalább 5000 kg. súlyú egyéb áruküldemények, melyek után az illeték szállítási okmányonkint 30 fillér. A két vagy több példányban kiállított árunyilat­kozatoknak mindenkor csak első példánya esik statisztikai illeték alá, a többi példányok illeték­­mentesek. A postai forgalomban beszolgáltatott árunyilat­kozatok illetékmentesek. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy a vasúti és hajózási forgalom bizonyos viszony­lataiban illetékmentességet állapíthasson meg, vagy az illetéknek évi átalányösszegben való lerovását engedélyezhesse. &a­m is. §• * A postai küldeményekre vonatkozó adatgyűjtés módozatait a kereskedelemügyi miniszer rendeleti­leg állapítja meg. 16. §.' n A külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésre az 1897 . évi XXXV. t.-czikk hatálya nem terjed ki. 17. §. E törvény 1907. évi január hó 1-én lép életbe s ennek életbelépésével egyidejűleg az 1881 . évi XIII. és 1895 . évi XVIII. törvényczikkek hatályukat vesztik Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelem­ügyi m. kir. minister, illetőleg a 11. és 13. §-oknak Horvát-Szlavonországokban való végrehajtásával a bán bizatik meg.­ ­ Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek, és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesi­tjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilenczszázhat évi deczember hó harminczadik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) Dr. Wekerle Sándor s. k. A főrendiház szervezetének módosításá­ról szóló 1885: VII. t.-cz. 5. §.-a alapján magyar ministertanácsom előterjesztésére Josipovich Imre belső titkos tanácsosomat élethossziglan a magyar főrendiház tagjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1906. évi deczember hó 22-én. Ferencz József s. k. Wekerle Sándor s. k. / Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztésére Platényi Nándor művész,, nagylázi földbirtokosnak és törvényes utódainak, közjótékonysági és társadalmi téren szerzett érdemei elismeréséül, a magyar nemességet »Nagylázi« előnévvel díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1906. évi deczember hó 19-én. Ferencz József s. k. Zichy Aladár gróf s. k. , császári és apostoli királyi Felsége 1906. évi deczember 28-án kelt legfelső elhatározásával, a cs. és kir. Ház és a közös külügyek ministeré­nek legalázatosabb előterjesztésére. Ungarschitzi gróf Berchtold Lipót, rendkívüli követi és meg­hatalmazott ministeri czímmel és jelleggel felruhá­zott rendelkezési állapotban lévő I. oszt. követségi tanácsost az orosz császári udvarhoz rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezni és neki a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen leg­kegyelmesebben adományozni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi deczember hó 27-én Bécsben kelt legfelső elhatározásával. Lukács Géza nagy­váradi 4. honvéd gyalogezredbeli ezredesnek, a saját kérel­mére megejtett felülvizsgálat eredménye alapján— mint honvédségi csapatszolgálatra nem alkal­masnak, helyi szolgálatra alkalmasnak — utóbbira, valamint mozgósítás esetén valamely magasabb parancsnokságnál teljesítendő irodai szolgálatra leendő előjegyzés mellett, — nyug­állományba való helyezését legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi deczember hó 26-án Wallseeben kelt legfelső elhatározásával: dr. Lengyel Rezső II. osztályú főtörzsorvosnak, a debreczeni honvéd állomás orvosfőnökének, mint egészségi tekintetből sza­badságoknak, szolgálati alkalmazása alól való fölmentését, dr. Bruck Béla pozsonyi IV. honvéd kerületi

Next