Budapesti Közlöny, 1907. június (41. évfolyam, 123-147. szám)

1907-06-01 / 123. szám

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister f. évi 45.144. sz. alatt kelt rendeletével a d.tuz­­lai fő­gymnásium által kiadott osztály és érett­ségi bizonyítványokat Magyarországon is állata­­érvényeseknek nyilvánította oly feltétellel, hogy a d.­tuzlai főgym­násiumtól a magyarországi kö­zépiskolákba átlépő ifjak a tantervi különbözet­­ből, különösen a magyar nyelv és irodalomból, a magyar történelemből felvételi, illetőleg kiegé­szítő érettségi vizsgát kötelesek tenni, még­pe­dig átlépéskor annál a középiskolánál, a­hol ta­nulmányaikat folytatni kívánják, kiegészítő érett­ségi vizsgát pedig az általa kijelölendő közép­iskolánál; továbbá a d.-tuzlai főgymnásium mohammedán vallásu tanulóinak, kik a görög nyelv ’helyett rendes tantárgyként az ó-arab nyelvet tanulták, úgy osztály, mint érettségi bi­zonyítványaikat Magyarországon szintén állam­­érvényeseknek nyilvánította oly megszorítással azonban, hogy az ily tanulók, ha a magyar egyete­men a bölcsészeti kar philologiai szakára kíván­nának lépni, valamely, a minister által kijelö­lendő főgymnasiumnál, a görög nyelvből kiegé­szítő érettségi vizsgálat letételére fognak köte­­leztetni, szándékoznak űzni, az iparigazolvány, illetve iparengedély kiadása előtt megkövetelendő, mi­szerint kormányhatóságuk által kiállított hiteles okmánynyal igazolják, hogy arra az iparra vonat­kozó iparigazolvány, vagy iparengedély elnyerése tekintetében a magyar állampolgárok Szerbiában a szerb állampolgárokkal egyenlő elbánásban részesülnek. Ily igazolás nélkül az iparigazolvány vagy iparengedély kiszolgáltatására irányuló kérelem elutasítandó. Budapesten, 1907. évi május hó 22-én. Kossuth a. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A budapesti IV. ker. kir. kath. elemi iskolai tanítónőképző igazgatósága Rehák Máriának 1882. márczius 24-én kelt és 47. anyakönyvi számú, elveszett eredeti oklevele helyett 1907. május 29-én oklevélmásodlatot adott ki, minek folytán az eredeti oklevél érvénytelenné vált. 3 A járás és község neve Az 1898. évi IV. t.-cz. 2. §-a alapján megállapí­tott név A községhez tartozó azon puszták, telepek, majorok és egyéb lakott helyek megnevezése, a melyek (az 1900. évi Helységnévtár szerint jelentékenységük­­nél fogva e néven az országos községi törzskönyvbe fel­vétettek nyilván­tartatnak és a Hely­ségnévtárb­a felvétetnek 13. Kicsind Kicsind_ 14 Kis-Ujfalu Kisújfalu Aradpuszta Szélhordtapuszta (eddig Szél­hordópuszta néven is) 15. Köbölkút Köbölkút Belsőmajor Párizspuszta Szedrespuszta 16. Kőhíd-Gyar­mat Kőhidgyarmat Kistatapuszta Kékitőpuszta Rigótanya Teknyősmalom Vadastanya 17. Kurál Kurál— Kurali major 18. Libád Libád— Libádi major 19. Magyar-Szöl­­gyén Magyarszőgyén IvánhalmapusztaFaraték Funktanya Mányatanya Rendeskútpuszta Serestanya Várhelypuszta (eddig Ivanics I. és Ivanics II. puszta külön neveken) 20. Muzsla Muzsik Csenke Kismuzsla Szentgyörgy­halma Alsócsenke Kengyeles Papmajor (eddig Szentvendel­­puszta néven is) 21. Nagy-Ölved Nagy­öl­ved Hidegvölgyi­puszta Rétföldimajor (eddig Pipiske­major néven is) Zsigmondháza­­major A járás és község neve (az 1900. évi Helységnévtár szerint) Az 1898. évi IV. t.-cz. 2. §-a alapján megállapí­tott név A községhez tartozó azon puszták, telepek, majorok és egyéb lakott helyek megnevezése, a­melyek j­elentékeny­ségük­­nél fogva e néven az országos községi törzskönyvbe fel­vétettek nyilván­tartatnak és a Helységnévtárba felvétetnek 22. Nána Nána Párkány-Nána , vasúti állomás Újmajor Belsőmajor Rennertéglagyár 23. Német - Szöl­­gyén Németszőgyén­­ ■-------------:-----:--­Alsóhidegvölgy (eddig Hecht­­puszta és Farkaspuszta neveken) Felsőhidegvölgy (eddig Hideg­völgy néven) 24. Párkány Párkány Érsekuradalmi­major Garam­völgyi fa­telep 25. Sárkány Sárkányfalva— Kaparáspuszta III. Esztergom rend. tan. város:*) — Kenyérmező­major (eddig Nixprod né­ven is) Tát Sátorkőtanya Üveggyártelep *) Nevét az 1902. évi julius hó 1-én 16.698. sz. alatt kelt ren­delet állapította meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister 75111/1907. számú rendelete, valamennyi magyarországi másodfokú iparható­sághoz. (Fiume kivételével.) Megfelelő eljárás és a hatóság alá tartozó elsőfokú iparhatóságok (iparhatóság) utasítása végett értesítem alispán urat (a város tanácsát), miszerint a Szerbiával fennállott kereskedelmi szerződés megszűnése következtében azoktól a szerb állampolgároktól, a­kik Magyarország terü­letén az 1884: XVII. t.-czikkbe iktatott ipar­törvény rendelkezései alá eső valamely ipart * 46480/1907. szám. Pályázati hirdetés. A gyógypaedagógiai tanítóképzőre az 1907/8 iskolai évre 12 ösztöndíjas hallgató vétetik fel. Pályázhatnak 30-ik életévöket még be nem töl­tött oly nőtlen egyének, akik elemi iskolai tanítói vagy ennél magasabb paedagógiai képzettséget igazoló oklevéllel bírnak. Elsőbbségben részesülnek azok, akik a tanítás terén gyakorlatilag már működtek és valamely idegen (német, franczia, angol) nyelvben jártasak. A képzés két évre terjed, az első évben főképen elméleti, a másodikban gyakorlati irányú és a siketnémák, vakok, gyengeelméjűek és a beszéd­hibákban szenvedők oktatására képesít. Javadalma­zás 360­­. évi ösztöndíj és teljes ellátás a vakok­, illetve a gyengeelméjűek állami intézeteiben. A képesítő vizsgálat sikeres kiállása esetén, a hall­gatók valamely gyógypaedagógia intézetben való kineveztetésre és a IX. fizetési osztályig való fellépésre kilátást nyernek. Budapesten lakó tanítók, korlátolt számban, önköltségen szin­tén felvétetnek a képzőbe és a második évben ugyanazon előnyöket nyerhetik el, mint az ösztöndíjasok. Az 1 K.-ás bélyeggel ellátott kérvényekhez a következő okmányok csatolan­dók : a) születési anyakönyvi kivonat; b) a végezett tanulmányokról szóló összes bi­zonyítványok és oklevelek; c) a gyakorlati működést igazoló bizonyít­ványok ; d) esetleges nyelvismeretekről szóló bizonyít­ványok, végül e) a testi és szellemi épségről és egészségről szóló tiszti orvosi bizonyítvány. Az így szabályszerűen felszerelt kérvények a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czímezve legkésőbb f. é.junius hó 30-ig a pályázók által személyesen nyújtandók be az alálirt igaz­gatóságnál. A képzőt illetőleg a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium 1906. évi 96194 számú r­endeletével jóváhagyott szabályzat irányadó. Budapest, (I. ker. Alkotás­ utcza 53. sz.) 1907 május hóban. Berkes János s. k. 3—3 igazgató, szakt. előadó.

Next