Budapesti Közlöny, 1907. június (41. évfolyam, 123-147. szám)
1907-06-01 / 123. szám
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister f. évi 45.144. sz. alatt kelt rendeletével a d.tuzlai főgymnásium által kiadott osztály és érettségi bizonyítványokat Magyarországon is állataérvényeseknek nyilvánította oly feltétellel, hogy a d.tuzlai főgymnásiumtól a magyarországi középiskolákba átlépő ifjak a tantervi különbözetből, különösen a magyar nyelv és irodalomból, a magyar történelemből felvételi, illetőleg kiegészítő érettségi vizsgát kötelesek tenni, mégpedig átlépéskor annál a középiskolánál, ahol tanulmányaikat folytatni kívánják, kiegészítő érettségi vizsgát pedig az általa kijelölendő középiskolánál; továbbá a d.-tuzlai főgymnásium mohammedán vallásu tanulóinak, kik a görög nyelv ’helyett rendes tantárgyként az ó-arab nyelvet tanulták, úgy osztály, mint érettségi bizonyítványaikat Magyarországon szintén államérvényeseknek nyilvánította oly megszorítással azonban, hogy az ily tanulók, ha a magyar egyetemen a bölcsészeti kar philologiai szakára kívánnának lépni, valamely, a minister által kijelölendő főgymnasiumnál, a görög nyelvből kiegészítő érettségi vizsgálat letételére fognak köteleztetni, szándékoznak űzni, az iparigazolvány, illetve iparengedély kiadása előtt megkövetelendő, miszerint kormányhatóságuk által kiállított hiteles okmánynyal igazolják, hogy arra az iparra vonatkozó iparigazolvány, vagy iparengedély elnyerése tekintetében a magyar állampolgárok Szerbiában a szerb állampolgárokkal egyenlő elbánásban részesülnek. Ily igazolás nélkül az iparigazolvány vagy iparengedély kiszolgáltatására irányuló kérelem elutasítandó. Budapesten, 1907. évi május hó 22-én. Kossuth a. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A budapesti IV. ker. kir. kath. elemi iskolai tanítónőképző igazgatósága Rehák Máriának 1882. márczius 24-én kelt és 47. anyakönyvi számú, elveszett eredeti oklevele helyett 1907. május 29-én oklevélmásodlatot adott ki, minek folytán az eredeti oklevél érvénytelenné vált. 3 A járás és község neve Az 1898. évi IV. t.-cz. 2. §-a alapján megállapított név A községhez tartozó azon puszták, telepek, majorok és egyéb lakott helyek megnevezése, a melyek (az 1900. évi Helységnévtár szerint jelentékenységüknél fogva e néven az országos községi törzskönyvbe felvétettek nyilvántartatnak és a Helységnévtárba felvétetnek 13. Kicsind Kicsind_ 14 Kis-Ujfalu Kisújfalu Aradpuszta Szélhordtapuszta (eddig Szélhordópuszta néven is) 15. Köbölkút Köbölkút Belsőmajor Párizspuszta Szedrespuszta 16. Kőhíd-Gyarmat Kőhidgyarmat Kistatapuszta Kékitőpuszta Rigótanya Teknyősmalom Vadastanya 17. Kurál Kurál— Kurali major 18. Libád Libád— Libádi major 19. Magyar-Szölgyén Magyarszőgyén IvánhalmapusztaFaraték Funktanya Mányatanya Rendeskútpuszta Serestanya Várhelypuszta (eddig Ivanics I. és Ivanics II. puszta külön neveken) 20. Muzsla Muzsik Csenke Kismuzsla Szentgyörgyhalma Alsócsenke Kengyeles Papmajor (eddig Szentvendelpuszta néven is) 21. Nagy-Ölved Nagyölved Hidegvölgyipuszta Rétföldimajor (eddig Pipiskemajor néven is) Zsigmondházamajor A járás és község neve (az 1900. évi Helységnévtár szerint) Az 1898. évi IV. t.-cz. 2. §-a alapján megállapított név A községhez tartozó azon puszták, telepek, majorok és egyéb lakott helyek megnevezése, amelyek jelentékenységüknél fogva e néven az országos községi törzskönyvbe felvétettek nyilvántartatnak és a Helységnévtárba felvétetnek 22. Nána Nána Párkány-Nána , vasúti állomás Újmajor Belsőmajor Rennertéglagyár 23. Német - Szölgyén Németszőgyén ■-------------:-----:--Alsóhidegvölgy (eddig Hechtpuszta és Farkaspuszta neveken) Felsőhidegvölgy (eddig Hidegvölgy néven) 24. Párkány Párkány Érsekuradalmimajor Garamvölgyi fatelep 25. Sárkány Sárkányfalva— Kaparáspuszta III. Esztergom rend. tan. város:*) — Kenyérmezőmajor (eddig Nixprod néven is) Tát Sátorkőtanya Üveggyártelep *) Nevét az 1902. évi julius hó 1-én 16.698. sz. alatt kelt rendelet állapította meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister 75111/1907. számú rendelete, valamennyi magyarországi másodfokú iparhatósághoz. (Fiume kivételével.) Megfelelő eljárás és a hatóság alá tartozó elsőfokú iparhatóságok (iparhatóság) utasítása végett értesítem alispán urat (a város tanácsát), miszerint a Szerbiával fennállott kereskedelmi szerződés megszűnése következtében azoktól a szerb állampolgároktól, akik Magyarország területén az 1884: XVII. t.-czikkbe iktatott ipartörvény rendelkezései alá eső valamely ipart * 46480/1907. szám. Pályázati hirdetés. A gyógypaedagógiai tanítóképzőre az 1907/8 iskolai évre 12 ösztöndíjas hallgató vétetik fel. Pályázhatnak 30-ik életévöket még be nem töltött oly nőtlen egyének, akik elemi iskolai tanítói vagy ennél magasabb paedagógiai képzettséget igazoló oklevéllel bírnak. Elsőbbségben részesülnek azok, akik a tanítás terén gyakorlatilag már működtek és valamely idegen (német, franczia, angol) nyelvben jártasak. A képzés két évre terjed, az első évben főképen elméleti, a másodikban gyakorlati irányú és a siketnémák, vakok, gyengeelméjűek és a beszédhibákban szenvedők oktatására képesít. Javadalmazás 360. évi ösztöndíj és teljes ellátás a vakok, illetve a gyengeelméjűek állami intézeteiben. A képesítő vizsgálat sikeres kiállása esetén, a hallgatók valamely gyógypaedagógia intézetben való kineveztetésre és a IX. fizetési osztályig való fellépésre kilátást nyernek. Budapesten lakó tanítók, korlátolt számban, önköltségen szintén felvétetnek a képzőbe és a második évben ugyanazon előnyöket nyerhetik el, mint az ösztöndíjasok. Az 1 K.-ás bélyeggel ellátott kérvényekhez a következő okmányok csatolandók : a) születési anyakönyvi kivonat; b) a végezett tanulmányokról szóló összes bizonyítványok és oklevelek; c) a gyakorlati működést igazoló bizonyítványok ; d) esetleges nyelvismeretekről szóló bizonyítványok, végül e) a testi és szellemi épségről és egészségről szóló tiszti orvosi bizonyítvány. Az így szabályszerűen felszerelt kérvények a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czímezve legkésőbb f. é.junius hó 30-ig a pályázók által személyesen nyújtandók be az alálirt igazgatóságnál. A képzőt illetőleg a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium 1906. évi 96194 számú rendeletével jóváhagyott szabályzat irányadó. Budapest, (I. ker. Alkotás utcza 53. sz.) 1907 május hóban. Berkes János s. k. 3—3 igazgató, szakt. előadó.