Budapesti Közlöny, 1907. augusztus (41. évfolyam, 174-198. szám)

1907-08-01 / 174. szám

jogát az esedékesség beállta előtt 3 hónappal az iskolafentartónak bejelentse. Az igény mindenkor az 5. szolgálati év leteltét követő hónap 1-én válik esedékessé. A­mennyiben az 5. év letelte a hónap elsejére esik, az igény azon napon nyílik meg. 7­ §• Egyes iskolafentartóknak a kárpótlékra vonat­­kozólag már fennálló, vagy ezután alkotandó szab­­ványait a törvény csakis azon esetben ismeri el érvényesekül, ha a tanítóknak legalább is az abban megállapított mérvű kedvezményt biztosítják, és pedig úgy az öt-öt éves szolgálati idő, mint az ese­dékes összeg tekintetében. Ha az iskolafentartók ily kedvezményeket nem biztosítanak, rájuk nézve a törvény rendelkezései válnak kötelezőkké , miért is az általuk alkotott vagy alkotandó szabványokat be kell mutatniuk a vallás- és közoktatásügyi miniszerhez annak iga­zolása végett, hogy a törvényben meghatározott kedvezmények biztosítva vannak. 8. §. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbeléptétől kezdve minden községi és hitfelekezeti tanító, a­ki a meg­kívánt képesítéssel bir és a törvény feltételeinek meg­felel, az ott megszabott korpótlék élvezetébe lép. Ennélfogva mindazok a tanitók, a­kik az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbeléptének idejében az 1893. évi XXVI. t.-cz. 2. §-a alapján már az első vagy a második 100—100 koronás évötödös korpótlék élve­zetében vannak, az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbe­léptétől kezdve a törvénynek rendelkezéseihez ké­pest még további kétszáz (200), illetve egyszáz (100) korona korpótlék-kiegészítésben részesíten­­dők, de az állami kiegészítéssel csak az esetben, ha a törvényben megállapított összes feltételeknek megfelelnek. Ezen korpótlék-kiegészítés által tehát azon tanítónak, a ki eddig 2, egyenként egyszáz (100) korona korpótlékban részesült, azaz e czimen összesen kétszáz koronát kapott, ezentúl még to­vábbi 200 koronára van igénye, folytatólag pedig Azon tanitó pedig, a ki eddig az 1893. évi XXVI. t.-cz. értelmében kapott.............. 100 korona évötödös korpótlékot, kap még ehhez kiegészítésül .............................. 100 koronát, 2. korpótlékul további __ 200 » 3. korpótlékul [; 4. korpótlékul­­ 5. korpótlékul 6. korpótlékul 9. §. 1. IVA törvény 4. §-a értelmében a vallás- és oktatásügyi miniszer által a népnevelés terén ki­váló érdemeket szerzett néptanítók részére adandó évi­ 200 koronás személyi pótlék engedélyezésénél a következő eljárás tartandó meg. I. A kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottság útján minden év április havában javaslatot tesz a kitüntetendő, illetőleg megjutalmazandó taní­tókra nézve. Javaslatba, a­mint azt a törvény világosan meghatározza, csak olyan tanító hozható, a­ki egy és ugyanazon helyen huzamosabb ideig és pedig 12 évnél nem kevesebb ideig működött. Ettől eltérő javaslat fel nem terjeszthető. A javaslathoz csatolandó: a tanító oklevele, összes tanítói szolgálatáról szóló bizonyítványai, családi állapotát feltüntető helyhatósági bizo­­nyítvány. A felterjesztésben megemlítendő, hogy osztott vagy osztatlan, egy- vagy több tanítás és milyen tannyelvű iskolában működik ? Melyik osztályt vagy osztályokat és mióta vezeti ? Részletesen felsorolandók:­a) az általános népnevelés terén kifejtett munkássága, b) a tanítás terén szerzett különös érdemei, c) társadalmi téren, főleg az ifjú­ság hazafias szellemű továbbképzése tekintetében kifejtett és d) esetleg irodalmi munkássága. 10. §. A községi és hitfelekezeti iskolai rendes tanító alapfizetése a törvény 5. §-a értelmében állhat kész­pénzen kívül természetben kiszolgáltatott járan­dóságokból, földbirtok jövedelméből vagy szol­­gálmányokból is, a törvény 7. és 8. §-aiban foglalt megszorításokkal. Úgy a terményeknek, mint a földbirtok járan­dóságainak értéke beszámítandó a törzsfizetés ösz­­szegének meghatározásánál a törvényszerű 1000, 1100, illetőleg 1200 korona alapfizetésbe. A termé­nyek (életneműek, fa, jószágtartás stb.) árának 5 évi átlaga állapítandó meg azok értéke gya­nánt. A termények értéke a legközelebbi piacz árai­nak 5 évi átlagát az 1902—1906. évekről igazoló hatósági bizonyítvány alapján számítandók be a tanitói fizetésbe. A termények piaczi és községenként való átla­gozásának későbbi öt évről szóló megállapítása csak "az iskolafentartóknak indokolt és a közigazg. bizottság által támogatott kérelmére a vallás- és közoktatásügyi miniszer külön engedélye alapján történhetik meg. Erre szóló engedély azonban a jelen törvény életbeléptét követő 10 éven belül nem kérhető. A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai ren­des tanító készpénzfizetését az iskolafentartó köte­les havonként vagy évnegyedenként, mindig előle­­gesen kiszolgáltatni. Az iskolafentartó által tényleg kiszolgáltatott terménybeli és készpénzbeli járandóságokról a tanító pontos jegyzéket tartozik vezetni, melyben feltüntetendő a kiszolgáltatott járandóság meny­­nyisége és a kiszolgáltatás időpontja. Ezen jegyzék mintáját a függelék közli s annak használata kötelező. A kiszolgáltatásra vonatkozó minden egyes be­jegyzés az iskolaszék elnöke vagy e czélra kirendelt helyettese által láttamozandó. Ezen jegyzék alapján a tanító minden naptári év végén az illetékes kir. tanfelügyelőnek a jelen utasítás függelékében közölt mintának megfelelő »jelentést« tartozik beküldeni arról, hogy járandó­ságait megkapta-e vagy nem . A kir. tanfelügyelő ezen jelentés alapján megteszi a szükséges lépéseket a jelen utasítás 51. §-a értel­mében a hátralék behajtására nézve. A­mikor pedig valamely tanító állását végleg elhagyja, köteles az általa vezetett jegyzéket a kir. tanfelügyelőnek bemutatni, feltüntetvén azt is, hogy hátralékos követelése van-e és mily c­ímen ? A kir. tanfelügyelő a jegyzéket aláírásával és hivatalos pecsétjével ellátva az illető tanítónak 8 nap alatt visszaküldi, illetve egyidejűleg a ki­mutatott hátralék behajtása iránt a jelzett módon eljár. A tanitó a jegyzéket saját érdekében őrizze meg öt évig. Ezen ötéves határidő a végből állapittatik meg, mert a tanitói járandóságok, mint az 1907. évi XXVII. t.-cz. 10. §-a értelmében közigazgatási uton behajtandó követelések, közadók módjára kezeltet­nek s mint ilyen jogi természettel biró követelések, öt év alatt évülnek el. Ezen jegyzék a hátralékos tanítói járandóságok czímén emelt követelések tárgyalása alkalmával bizonyító erővel csak akkor bír, ha a most meg­állapított módon szabályszerűen vezettetik. Azt, hogy a fizetés havi vagy évnegyedes rész­letekben válik-e esedékessé, az iskolafentartó arra jogosult képviselete vagy az állás rendszeresítése alkalmával, vagy a tanító részére az alábbiak értel­mében kiállítandó díjlevélben köteles megállapítani. A díj­levélben azonban ez az esedékesség mindig minden félremagyarázást kizáró módon megjelö­lendő. 11. §. A községi és hitfelekezeti rendes tanítói fizetés egy részének terményekben való kiszolgáltatását csak oly feltétel alatt engedi meg a törvény 7. §-a, ha ezen terményeket az iskolafentartó a tanító közbejötte nélkül szedeti be és előre megállapított mennyiségben szolgáltatja ki a tanítónak, még­pedig úgy, hogy az évi utolsó részletet legkésőbb az év november hava végén a tanítónak átadja. Ha az iskolafentartó a tanító terménybeli járan­dóságát nem szolgáltatná ki a megszabott módon és meghatározott időben, vagy ha az a termés átlagos minőségének meg nem felelne, akkor ter­mény helyett annak értékét készpénzben köteles fizetni. Elejét veendő a törvény 7. §-ában foglalt ama rendelkezés félremagyarázhatásának, a­mely szerint az iskolafentartó a terménybeli járandóságokat a tanító közbejötte nélkül szedeti be, ezennel köte­­lezőleg megállapíttatik, hogy a terménybeli járan­dóságokat az iskolafentartó saját költségén köteles a tanító részére annak lakására szállíttatni. Ha pedig az iskolafentartó a termények helyett a tör­vény 7. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával készpénz fizetésére köteleztetett, akkor az e czímen fizetendő pénzösszeg állandóan a tanítói járandóság eredetileg készpénzből álló részének jogi természetét veszi fel és teljesen a törvény 6. §-ában megállapí­tott esedékessséghez igazodik. A községi és hitfelekezeti rendes tanítói fizetés egy részét képező esetleges szolgálmányok kellő időben teljesítendők, és a­mennyiben ezek meg­felelő időben nem teljesíttetnének, vagy ha a tanitó az iskolai főhatóság jóváhagyásával a gazdálkodás­sal felhagy, e szolgálmányok értéke készpénzben s a jelen törvény 6. §-ában előirt időben szolgál­tatandó ki. 12. §. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. 8. §-a értelmében a tanitói fizetés kiegészítő részét alkotó iskolai ingat­lan haszonélvezetének pénzbeli egyenértékét, nem értve ide a természetben nyújtott lakás és házikert haszonélvezetét, minden egyes tanitói állomásra nézve külön-külön kell megállapítani. Az 1893. évi XXVI. t.-cz. alapján történt értékmegállapitások azonban az 1907. évi XXVII. t.-cz. 8. §-ának utolsó bekezdése értelmében érintetlenül hagyandók. Uj megállapítás alapjául az összes adók levonásá­val az ugyanezen községben hasonló minőségű ingatlanért elérhető haszonbér szolgál, a­melyhez hozzáadandó a községi, hitközségi lakosok, illetőleg tagok által az ingatlan megművelése körül netalán teljesítendő szolgálmányok pénzbeli értéke. 13. §. ’'-A -A megállapítási eljárás a jelen utasítás 16., 17. és 18. §-aiban előírt módon történik. Az az ellen való felszólalást, a­mint azt a tör­vény 8. §-a előírja, 30 napon belül az illetékes tör­vényhatósági közigazgatási bizottság előtt kell megtenni, a­melynek határozata ellen az 1896. évi XXVI. t.-cz. rendelkezéseinek szem előtt tartá­sával s az ugyanezen törvény 85. §-ában foglaltak szerint a m. kir. közigazgatási bíróság előtt van panasznak helye, mely panasz az eljárt közigazga­tási bizottságnál a határozatvételtől számított 15 napon belül nyújtandó be. 14. §. Az 1907. évi XXVII. t.-cz 12. §-a értelmében az iskolafentartók az iskoláikban alkalmazott rendes tanitók járandóságait 1910 junius 30-ig kötelesek a törvény által megállapitott legcsekélyebb ösz­­szegig biztosítani, szabadságukra bízatván ezen átmeneti idő alatt az 1893. évi XXVI. t.-cz. ren­delkezéseinek megfelelő illetményeket változat­lanul hagyni s az ezen törvény alapján már előbb nyert államsegélyt tovább is élvezhetni. Ebből következőleg, ha az egyes iskolafentartók a már szervezett tanítói állások javadalmát a mondott határidő előtt államsegély igénybevéte­lével óhajtják rendezni, kétféle eset állhat elő : a szerint t. i., a­mint az érintett tanítói állás java­dalma államsegélylyel ki volt egézsítve vagy nem. Első esetben a helyi járulék újból való megálla­pításának, figyelemmel a törvény 8 §-ának utolsó bekezdésében foglaltakra, szüksége fenn nem forog. Ha azonban államsegélyt eddig nélkülöző tanítói 3. korpótlékul 4. korpótlékul 5. korpótlékul 6. korpótlékul .............. 100 koronát, .............. 100 » ............. 200 » .............. 200 » összesen 1000 kor.-t kap. 100 100 200 200 összesen 1000 koronát . Figyelni kell arra, hogy elsősorban a legrégibb, főleg az 1893. év előtt már működött tanitók vézessenek tekintetbe; ezek után ügyelni kell arra is, hogy főleg a harmadik fizetési csoportba tar­tozó községekben és azután a második fizetési cso­portba tartozó községekben működő tanítók leg­jelesebbjei kerüljenek a megjutalmazásra ajánlot­tak közé. A­mennyiben a javaslat hitfelekezeti iskolánál működő tanítót érint, arra nézve az egyházi fő­hatóság véleményét a vallás- és közoktatásügyi miniszer közvetlenül hallgatja meg.

Next