Budapesti Közlöny, 1907. augusztus (41. évfolyam, 174-198. szám)
1907-08-01 / 174. szám
jogát az esedékesség beállta előtt 3 hónappal az iskolafentartónak bejelentse. Az igény mindenkor az 5. szolgálati év leteltét követő hónap 1-én válik esedékessé. Amennyiben az 5. év letelte a hónap elsejére esik, az igény azon napon nyílik meg. 7 §• Egyes iskolafentartóknak a kárpótlékra vonatkozólag már fennálló, vagy ezután alkotandó szabványait a törvény csakis azon esetben ismeri el érvényesekül, ha a tanítóknak legalább is az abban megállapított mérvű kedvezményt biztosítják, és pedig úgy az öt-öt éves szolgálati idő, mint az esedékes összeg tekintetében. Ha az iskolafentartók ily kedvezményeket nem biztosítanak, rájuk nézve a törvény rendelkezései válnak kötelezőkké , miért is az általuk alkotott vagy alkotandó szabványokat be kell mutatniuk a vallás- és közoktatásügyi miniszerhez annak igazolása végett, hogy a törvényben meghatározott kedvezmények biztosítva vannak. 8. §. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbeléptétől kezdve minden községi és hitfelekezeti tanító, aki a megkívánt képesítéssel bir és a törvény feltételeinek megfelel, az ott megszabott korpótlék élvezetébe lép. Ennélfogva mindazok a tanitók, akik az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbeléptének idejében az 1893. évi XXVI. t.-cz. 2. §-a alapján már az első vagy a második 100—100 koronás évötödös korpótlék élvezetében vannak, az 1907. évi XXVII. t.-cz. életbeléptétől kezdve a törvénynek rendelkezéseihez képest még további kétszáz (200), illetve egyszáz (100) korona korpótlék-kiegészítésben részesítendők, de az állami kiegészítéssel csak az esetben, ha a törvényben megállapított összes feltételeknek megfelelnek. Ezen korpótlék-kiegészítés által tehát azon tanítónak, a ki eddig 2, egyenként egyszáz (100) korona korpótlékban részesült, azaz e czimen összesen kétszáz koronát kapott, ezentúl még további 200 koronára van igénye, folytatólag pedig Azon tanitó pedig, a ki eddig az 1893. évi XXVI. t.-cz. értelmében kapott.............. 100 korona évötödös korpótlékot, kap még ehhez kiegészítésül .............................. 100 koronát, 2. korpótlékul további __ 200 » 3. korpótlékul [; 4. korpótlékul 5. korpótlékul 6. korpótlékul 9. §. 1. IVA törvény 4. §-a értelmében a vallás- és oktatásügyi miniszer által a népnevelés terén kiváló érdemeket szerzett néptanítók részére adandó évi 200 koronás személyi pótlék engedélyezésénél a következő eljárás tartandó meg. I. A kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottság útján minden év április havában javaslatot tesz a kitüntetendő, illetőleg megjutalmazandó tanítókra nézve. Javaslatba, amint azt a törvény világosan meghatározza, csak olyan tanító hozható, aki egy és ugyanazon helyen huzamosabb ideig és pedig 12 évnél nem kevesebb ideig működött. Ettől eltérő javaslat fel nem terjeszthető. A javaslathoz csatolandó: a tanító oklevele, összes tanítói szolgálatáról szóló bizonyítványai, családi állapotát feltüntető helyhatósági bizonyítvány. A felterjesztésben megemlítendő, hogy osztott vagy osztatlan, egy- vagy több tanítás és milyen tannyelvű iskolában működik ? Melyik osztályt vagy osztályokat és mióta vezeti ? Részletesen felsorolandók:a) az általános népnevelés terén kifejtett munkássága, b) a tanítás terén szerzett különös érdemei, c) társadalmi téren, főleg az ifjúság hazafias szellemű továbbképzése tekintetében kifejtett és d) esetleg irodalmi munkássága. 10. §. A községi és hitfelekezeti iskolai rendes tanító alapfizetése a törvény 5. §-a értelmében állhat készpénzen kívül természetben kiszolgáltatott járandóságokból, földbirtok jövedelméből vagy szolgálmányokból is, a törvény 7. és 8. §-aiban foglalt megszorításokkal. Úgy a terményeknek, mint a földbirtok járandóságainak értéke beszámítandó a törzsfizetés öszszegének meghatározásánál a törvényszerű 1000, 1100, illetőleg 1200 korona alapfizetésbe. A termények (életneműek, fa, jószágtartás stb.) árának 5 évi átlaga állapítandó meg azok értéke gyanánt. A termények értéke a legközelebbi piacz árainak 5 évi átlagát az 1902—1906. évekről igazoló hatósági bizonyítvány alapján számítandók be a tanitói fizetésbe. A termények piaczi és községenként való átlagozásának későbbi öt évről szóló megállapítása csak "az iskolafentartóknak indokolt és a közigazg. bizottság által támogatott kérelmére a vallás- és közoktatásügyi miniszer külön engedélye alapján történhetik meg. Erre szóló engedély azonban a jelen törvény életbeléptét követő 10 éven belül nem kérhető. A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai rendes tanító készpénzfizetését az iskolafentartó köteles havonként vagy évnegyedenként, mindig előlegesen kiszolgáltatni. Az iskolafentartó által tényleg kiszolgáltatott terménybeli és készpénzbeli járandóságokról a tanító pontos jegyzéket tartozik vezetni, melyben feltüntetendő a kiszolgáltatott járandóság menynyisége és a kiszolgáltatás időpontja. Ezen jegyzék mintáját a függelék közli s annak használata kötelező. A kiszolgáltatásra vonatkozó minden egyes bejegyzés az iskolaszék elnöke vagy e czélra kirendelt helyettese által láttamozandó. Ezen jegyzék alapján a tanító minden naptári év végén az illetékes kir. tanfelügyelőnek a jelen utasítás függelékében közölt mintának megfelelő »jelentést« tartozik beküldeni arról, hogy járandóságait megkapta-e vagy nem . A kir. tanfelügyelő ezen jelentés alapján megteszi a szükséges lépéseket a jelen utasítás 51. §-a értelmében a hátralék behajtására nézve. Amikor pedig valamely tanító állását végleg elhagyja, köteles az általa vezetett jegyzéket a kir. tanfelügyelőnek bemutatni, feltüntetvén azt is, hogy hátralékos követelése van-e és mily címen ? A kir. tanfelügyelő a jegyzéket aláírásával és hivatalos pecsétjével ellátva az illető tanítónak 8 nap alatt visszaküldi, illetve egyidejűleg a kimutatott hátralék behajtása iránt a jelzett módon eljár. A tanitó a jegyzéket saját érdekében őrizze meg öt évig. Ezen ötéves határidő a végből állapittatik meg, mert a tanitói járandóságok, mint az 1907. évi XXVII. t.-cz. 10. §-a értelmében közigazgatási uton behajtandó követelések, közadók módjára kezeltetnek s mint ilyen jogi természettel biró követelések, öt év alatt évülnek el. Ezen jegyzék a hátralékos tanítói járandóságok czímén emelt követelések tárgyalása alkalmával bizonyító erővel csak akkor bír, ha a most megállapított módon szabályszerűen vezettetik. Azt, hogy a fizetés havi vagy évnegyedes részletekben válik-e esedékessé, az iskolafentartó arra jogosult képviselete vagy az állás rendszeresítése alkalmával, vagy a tanító részére az alábbiak értelmében kiállítandó díjlevélben köteles megállapítani. A díjlevélben azonban ez az esedékesség mindig minden félremagyarázást kizáró módon megjelölendő. 11. §. A községi és hitfelekezeti rendes tanítói fizetés egy részének terményekben való kiszolgáltatását csak oly feltétel alatt engedi meg a törvény 7. §-a, ha ezen terményeket az iskolafentartó a tanító közbejötte nélkül szedeti be és előre megállapított mennyiségben szolgáltatja ki a tanítónak, mégpedig úgy, hogy az évi utolsó részletet legkésőbb az év november hava végén a tanítónak átadja. Ha az iskolafentartó a tanító terménybeli járandóságát nem szolgáltatná ki a megszabott módon és meghatározott időben, vagy ha az a termés átlagos minőségének meg nem felelne, akkor termény helyett annak értékét készpénzben köteles fizetni. Elejét veendő a törvény 7. §-ában foglalt ama rendelkezés félremagyarázhatásának, amely szerint az iskolafentartó a terménybeli járandóságokat a tanító közbejötte nélkül szedeti be, ezennel kötelezőleg megállapíttatik, hogy a terménybeli járandóságokat az iskolafentartó saját költségén köteles a tanító részére annak lakására szállíttatni. Ha pedig az iskolafentartó a termények helyett a törvény 7. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával készpénz fizetésére köteleztetett, akkor az e czímen fizetendő pénzösszeg állandóan a tanítói járandóság eredetileg készpénzből álló részének jogi természetét veszi fel és teljesen a törvény 6. §-ában megállapított esedékessséghez igazodik. A községi és hitfelekezeti rendes tanítói fizetés egy részét képező esetleges szolgálmányok kellő időben teljesítendők, és amennyiben ezek megfelelő időben nem teljesíttetnének, vagy ha a tanitó az iskolai főhatóság jóváhagyásával a gazdálkodással felhagy, e szolgálmányok értéke készpénzben s a jelen törvény 6. §-ában előirt időben szolgáltatandó ki. 12. §. Az 1907. évi XXVII. t.-cz. 8. §-a értelmében a tanitói fizetés kiegészítő részét alkotó iskolai ingatlan haszonélvezetének pénzbeli egyenértékét, nem értve ide a természetben nyújtott lakás és házikert haszonélvezetét, minden egyes tanitói állomásra nézve külön-külön kell megállapítani. Az 1893. évi XXVI. t.-cz. alapján történt értékmegállapitások azonban az 1907. évi XXVII. t.-cz. 8. §-ának utolsó bekezdése értelmében érintetlenül hagyandók. Uj megállapítás alapjául az összes adók levonásával az ugyanezen községben hasonló minőségű ingatlanért elérhető haszonbér szolgál, amelyhez hozzáadandó a községi, hitközségi lakosok, illetőleg tagok által az ingatlan megművelése körül netalán teljesítendő szolgálmányok pénzbeli értéke. 13. §. ’'-A -A megállapítási eljárás a jelen utasítás 16., 17. és 18. §-aiban előírt módon történik. Az az ellen való felszólalást, amint azt a törvény 8. §-a előírja, 30 napon belül az illetékes törvényhatósági közigazgatási bizottság előtt kell megtenni, amelynek határozata ellen az 1896. évi XXVI. t.-cz. rendelkezéseinek szem előtt tartásával s az ugyanezen törvény 85. §-ában foglaltak szerint a m. kir. közigazgatási bíróság előtt van panasznak helye, mely panasz az eljárt közigazgatási bizottságnál a határozatvételtől számított 15 napon belül nyújtandó be. 14. §. Az 1907. évi XXVII. t.-cz 12. §-a értelmében az iskolafentartók az iskoláikban alkalmazott rendes tanitók járandóságait 1910 junius 30-ig kötelesek a törvény által megállapitott legcsekélyebb öszszegig biztosítani, szabadságukra bízatván ezen átmeneti idő alatt az 1893. évi XXVI. t.-cz. rendelkezéseinek megfelelő illetményeket változatlanul hagyni s az ezen törvény alapján már előbb nyert államsegélyt tovább is élvezhetni. Ebből következőleg, ha az egyes iskolafentartók a már szervezett tanítói állások javadalmát a mondott határidő előtt államsegély igénybevételével óhajtják rendezni, kétféle eset állhat elő : a szerint t. i., amint az érintett tanítói állás javadalma államsegélylyel ki volt egézsítve vagy nem. Első esetben a helyi járulék újból való megállapításának, figyelemmel a törvény 8 §-ának utolsó bekezdésében foglaltakra, szüksége fenn nem forog. Ha azonban államsegélyt eddig nélkülöző tanítói 3. korpótlékul 4. korpótlékul 5. korpótlékul 6. korpótlékul .............. 100 koronát, .............. 100 » ............. 200 » .............. 200 » összesen 1000 kor.-t kap. 100 100 200 200 összesen 1000 koronát . Figyelni kell arra, hogy elsősorban a legrégibb, főleg az 1893. év előtt már működött tanitók vézessenek tekintetbe; ezek után ügyelni kell arra is, hogy főleg a harmadik fizetési csoportba tartozó községekben és azután a második fizetési csoportba tartozó községekben működő tanítók legjelesebbjei kerüljenek a megjutalmazásra ajánlottak közé. Amennyiben a javaslat hitfelekezeti iskolánál működő tanítót érint, arra nézve az egyházi főhatóság véleményét a vallás- és közoktatásügyi miniszer közvetlenül hallgatja meg.