Budapesti Közlöny, 1907. szeptember (41. évfolyam, 199-223. szám)
1907-09-01 / 199. szám
Trlsó közbenjárók igénybevétele nélkül forduljon fölebbvalójához, aki őt meghallgatni, mielőbb intézkedni és — amennyiben az ügy hatáskörét meghaladja — az ügyet megvizsgálás és döntés végett legkésőbb egy hónap alatt az illetékes felsőbbség elé terjeszteni tartozik. 14. §. Az alkalmazott köteles a közönség irányában tapintatos, udvarias, de határozott magatartást tanúsítani és szolgálati kötelességei korlátain belül, minden részrehajlás nélkül előzékenységgel viseltetni. Az alkalmazott a szolgálatánál fogva teljesítendő cselekményekért ajándékot vagy jutalmat sem maga, sem más részére nem követelhet. A pálya fölötti őrködésre rendelt, valamint a közönséggel való érintkezésre hivatott alkalmazott szolgálatát a fennálló külön utasításokhoz képest az előírt egyenruhában vagy az előírt megkülönböztető jellel ellátva köteles teljesíteni. 15. §. Szóbeli jelentések, külön felhívás nélkül, csak a közvetlen fölebbvalóhoz intézhetők, aki azokat, ha szükséges, a felsőbbség elé terjeszti. Írásbeli jelentéseket és beadványokat a közvetlen fölebbvaló útján kell a felsőbbség elé terjeszteni. E szabályoktól eltérni csak az utasításokban megjelölt esetekben lehet, továbbá akkor, ha erre az alkalmazott külön meghagyást nyert, vagy a késedelem veszélylyel jár, s végül írásbeli beadványokra nézve az esetben is, ha a közvetlen fölebbvaló az alkalmazott beadványát a felsőbbséghez fölterjeszteni vonakodnék. 16. §. Minden alkalmazott köteles abban a munkakörben és azon a helyen tenni szolgálatot, melyet neki képzettségére és szakismereteire való tekintettel fölebbvalója kijelöl. Az alkalmazott beleegyezése nélkül, fegyelmi büntetés esetét (31. §. II. c.) kivéve, csak szolgálati érdekből helyezhető át. Az áthelyezés költségei a jelen rendtartás 56. §-ában előírt szolgálati szabályzatban állapítandók meg, mely szabályzat az áthelyezés módozatait is szabályozni fogja. Arra az alkalmazottra, aki az új munkakört vagy szolgálati helyet az erre kitűzött időn belül el nem foglalja, a 17. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szolgálati hely és beosztás megállapításánál úgyszintén az áthelyezésnél is, a szolgálat érdeke irányadó. E mellett az alkalmazott érdekeire, különösen gyermekei iskoláztatásának megkönynyítésére is lehetőleg figyelem fordítandó. Az alkalmazott szolgálati helye közelében tartozik lakni, amennyiben ott megfelelő lakást kaphat. Abban az esetben, ha a szolgálati hely közelében a lakbérek aránytalanul magasak, az alkalmazottnak a távolabb eső, de könnyen megközelíthető helyen való lakhatási engedély csakis akkor tagadható meg, ha ezáltal a szolgálat kárt szenvedne. Az alkalmazott a neki természetbeni lakásul kijelölt helyiségeket elfogadni köteles. 17. §. Fölebbvalója engedélye nélkül senkinek sem szabad szolgálatát vagy szolgálati helyét elhagyni, sem magát a szolgálatban más által helyettesíttetni. Az alkalmazott eltávozását fölebbvalójának előzetesen bejelenteni tartozik akkor is, ha bírói vagy közigazgatási hatóság előtt kell megjelennie. Engedély nélküli igazolatlan távollét idejére sem fizetés, sem más illetmény nem jár. Ha az alkalmazott ellen ily távollét miatt eljárás létetett folyamatba, utólagos igazolásnak van helye, melynek elfogadása esetén távolmaradásáért őt joghátrány nem érheti. Megbetegedés esetében a követendő eljárásra nézve az egyes vasutak szolgálati szabályzata irányadó. A fegyvergyakorlatra való bevonulás esetében a 2.§.I.ülésej pontjában felsorolt alkalmazottak fizetésüket és lakáspénzüket az idő alatt is változatlanul megkapják; a 2. §. 1. c) pontjában említett alkalmazottak, ha nősek vagy családos özvegyek, vagy ha háztartásukban vagyontalan és keresetképtelen szüleiket, testvéreiket vagy oly családtagjukat tartják el, akiknek eltartására törvényesen kötelezve vannak, a fegyvergyakorlat tartama alatt havidíjuk, napidíjuk, illetőleg napibérük felét kapják. 18. §. Az alkalmazott köteles a megállapított egész munkaidőt a szolgálatnak szentelni és félebbvalói meghagyására rendes munkakörébe nem tartozó képzettségének és szakismereteinek megfelelő teendőket is végezni. Munkatorlódás, sürgősség vagy egyéb rendkívüli viszonyok esetében az alkalmazott köteles a rendes munkaidőn túl is, külön díjazásra való igény nélkül, szolgálatot teljesíteni. A 2. §. I. c) és II. a) pontjában megjelölt napibéresek és munkások által teljesített rendkívüli munka külön díjazásának eseteiről, mértékéről és kulcsáról a kereskedelemügyi miniszer rendeletileg intézkedik. Rendes körülmények között a legnagyobb munkaidő tartamára és a legkisebb pihenőidőre nézve megállapított szabályok (26. §.) figyelmen kívül nem hagyhatók. 19. §. Minden alkalmazott köteles, ha más alkalmazotton szolgálatának megkezdése előtt vagy szolgálata közben ittasságot tapasztal, erről a félebbvalónak haladéktalanul jelentést tenni; az ittas alkalmazott a forgalmi szolgálattételtől azonnal eltávolítandó. 20. §. Minden alkalmazott személyesen vagy vagyonilag felelős a reá ruházott szolgálati teendők kifogástalan ellátásáért, különösen a forgalom biztonságára szolgáló rendszabályok szigorú betartásáért, az áru- és pénztárkezelés szabályszerűségéért, a gondozására bízott leltári és berendezési tárgyak karban tartásáért, megőrzéséért és az intézeti anyagok takarékos felhasználásáért. Az alkalmazott a szolgálatából kifolyólag őrizete alá kerülő, valamint a vasút által fuvarozás végett átvett javakért a vasút irányában vagyoni felelőséggel tartozik és a szándékosan vagy gondatlanságból, akár cselekvéssel, akár mulasztással okozott vagy el nem hárított károk és hiányok megtérítésére kötelezhető. Ha a kár vagy hiány többek hibájából származott, mindannyian vétkességük arányában, ha pedig a részesek vétkességi foka meg nem állapítható, állandó illetményeik arányában tartoznak kártérítéssel. A hivatalból megállapított károk és hiányok, amennyiben készpénzben meg nem téríttetnek, szolgálati úton, minden bírói közbenjárás nélkül vonatnak le a kártérítésre kötelezett állandó illetményeiből, ha ő a hivatalos kármegállapításba belenyugszik. Ha a kötelezett a hivatalos kármegállapításba bele nem nyugodnék, vagy ha a vasút a kötelezett egyéb vagyonából kíván kielégítést, a követelés csak bírói úton érvényesíthető. 21. §. Az alkalmazott köteles a hivatali titkot mindenkivel szemben még a szolgálati viszony megszűnése után is megőrizni. Ehhez képest az alkalmazottnak a felsőbbség külön, írásbeli felhatalmazása nélkül szigorúan tilos: ügyiratokból, tervekből, okmányokból és más, nem a nyilvánosságra szánt hivatali iratokból bármit is közzétenni, vagy akár magánosokkal, akár az illető ügy intézésére nem hivatott alkalmazottakkal, hivatalokkal vagy hatóságokkal közölni. Az üzleti könyvekbe, tervekbe, ügyiratokba, az erre hivatott alkalmazottakon kívül betekintést engedni a felsőbbség engedélye nélkül senkinek sem szabad. A hivatali titok megsértését követi el az alkalmazott akkor is, ha valamely reá nem tartozó szolgálati ügyről titkos úton, meg nem engedett módon tudomást szerez. Az alkalmazott oly tényekre nézve, melyeket szolgálatánál fogva titokban tartani köteles, a bíróság előtt is csak akkor tehet vallomást, ha felsőbbsége őt e részben a hivatali titoktartás kötelessége alól felmentette. I JSst&ffer !» f « 22. §. Az alkalmazott köteles az egyes vasutak külön szabályaiban megjelölt nyugdíjintézetbe, nyugdérpénztárba, vagy ugyanily rendeltetéssel más néven fennálló intézetbe, az ez intézetek alapszabályaiban foglalt feltételekhez képest belépni. E jóléti intézetek tagsági díjait és járulékait a vasút az alkalmazott illetményeiből levonhatja. (25. §.). A kereskedelemügyi miniszer, a jelen rendtartás alá eső vasutak alkalmazottai nyugdíj és nyugbér biztosításának ügyét rendeleti úton szabályozza. 23. §. Az az alkalmazott, aki ellen szolgálatának gyakorlása közben vagy szolgálati kötelességeire vonatkozólag bárki becsületsértést vagy más bűncselekményt követett el, erről a felsőbbségnek haladéktalanul jelentést tenni tartozik. A felsőbbség köteles a jogtalanul szenvedett sérelem megtorlása iránt az intézkedéseket haladéktalanul megtenni. 24. §. Az alkalmazott mellékfoglalkozását annak vállalásakor a felsőbbségnek azonnal bejelenteni tartozik. Tilos minden olyan mellékfoglalkozás elvállalása, mely a hivatali állás tekintélyével vagy a szolgálati kötelességek lelkiismeretes teljesítésével össze nem egyeztethető, vagy ha az által érdekeltségi viszony keletkeznék. A felsőbbség tilalma ellen 15 napon belül panasznak van helye. Az alkalmazottnak nem szabad a felek részére a vasúthoz intézendő beadványokat díjazásért készíteni és ő nem képviselheti a feleket a vasúttal szemben. Az alkalmazottnak ahhoz, hogy a háztartásában felügyelete alatt álló személyek kereskedelmi vagy iparüzletet folytathassanak, a felsőbbségtől engedélyt kell kérnie, mely csak akkor tagadható meg, ha az illető üzlet az alkalmazott hivatali állásának tekintélyével össze nem egyeztethető, vagy az által érdekeltségi viszony keletkezik. A felsőbbségnek az engedélyt visszavonó határozata ellen a 13. §. értelmében használt panasz felfüggesztő hatálylyal kir. 25. §. Az alkalmazottak illetményeit az egyes vasutak külön szabályai állapítják meg. Hasonlóképen az egyes vasutak külön szabályai állapítják meg, mennyiben van az alkalmazottaknak és családjuk tagjainak igényük mérsékelt áru vagy szabad utazási és szállítási vagy egyéb kedvezményekre. Az alkalmazott állandó illetményeiből az esetleg adott "előlegeken kívül csak a következők vonhatók le : 1. az illetményeket terhelő közszolgáltatások; 2. a vasútnak a szolgálati viszonyból származó követelései, beleértve a hivatalból megállapított károkat és hiányokat is az esetben, ha az alkalmazott a hivatalos kármegállapításba belenyugodott (19. §.), az egyes vasutak szolgálati szabályzatában megállapított mértékben; 3. a rendbüntetés vagy a fegyelmi büntetés gyanánt kiszabott pénzbírságok; 4. az 1907 : XIX. törvényczikk következtében az alkalmazott által fizetendő járulékok, továbbá a 22. §-ban említett jóléti intézetek tagsági díjai és járulékai ; 5. bírósági vagy közigazgatási hatósági letiltással biztosított követelések a végrehajtási törvényben foglalt korlátok között; 6. a vasutak kebelében létesült jóléti intézmények, jótékonyczélű egyletek és szövetkezetek követelései és a 29. §. szerint engedélyezett egyesületek tagdíjai. A jelen rendtartás életbelépése előtt keletkezett oly kölcsönkövetelések, amelyek kielégítésére nézve az eddigi szabályok szerint a hivatalból való levonás kedvezménye állott fenn, az alkalmazott illetményeiből a kölcsönügylet lebonyolításáig az eddigi módozatok szerint levonhatók. Az összes levonások azonban a havi fizetés 50%-át semmi körülmények közt meg nem haladhatják. 26. §: Az alkalmazottaknak megfelelő pihenőidőre van igényük. A munkában eltöltött idő átlaga általában több .