Budapesti Közlöny, 1907. szeptember (41. évfolyam, 199-223. szám)

1907-09-01 / 199. szám

Tr­­lsó közbenjárók igénybevétele nélkül fordul­jon fölebbvalójához, a­ki őt meghallgatni, mielőbb intézkedni és — a­mennyiben az ügy hatáskörét meghaladja — az ügyet megvizsgálás és döntés végett legkésőbb egy hónap alatt az illetékes fel­­sőbbség elé terjeszteni tartozik. 14. §. Az alkalmazott köteles a közönség irányában tapintatos, udvarias, de határozott magatartást tanúsítani és szolgálati kötelességei korlátain belül, minden részrehajlás nélkül előzékenységgel vi­seltetni. Az alkalmazott a szolgálatánál fogva teljesí­tendő cselekményekért ajándékot vagy jutalmat sem maga, sem más részére nem követelhet. A pálya fölötti őrködésre rendelt, valamint a közönséggel való érintkezésre hivatott alkalmazott szolgálatát a fennálló külön utasításokhoz képest az előírt egyenruhában vagy az előírt megkülön­böztető jellel ellátva köteles teljesíteni. 15. §. Szóbeli jelentések, külön felhívás nélkül, csak a közvetlen fölebbvalóhoz intézhetők, a­ki azokat, ha szükséges, a felsőbbség elé terjeszti. Írásbeli jelentéseket és beadványokat a közvet­len fölebbvaló útján kell a felsőbbség elé terjesz­teni. E szabályoktól eltérni csak az utasításokban megjelölt esetekben lehet, továbbá akkor, ha erre az alkalmazott külön meghagyást nyert, vagy a késedelem veszélylyel jár, s végül írásbeli beadvá­nyokra nézve az esetben is, ha a közvetlen fölebb­való az alkalmazott beadványát a felsőbbséghez fölterjeszteni vonakodnék. 16. §. Minden alkalmazott köteles abban a munka­körben és azon a helyen tenni szolgálatot, melyet neki képzettségére és szakismereteire való tekin­tettel fölebbvalója kijelöl. Az­ alkalmazott beleegyezése nélkül, fegyelmi büntetés esetét (31. §. II. c.) kivéve, csak szolgá­lati érdekből helyezhető át. Az áthelyezés költségei a jelen rendtartás 56. §-ában előírt szolgálati szabályzatban­­ állapí­­tandók meg, mely szabályzat az áthelyezés mó­dozatait is szabályozni fogja. Arra az alkalmazottra, a­ki az új munkakört vagy szolgálati helyet az erre kitűzött időn belül el nem foglalja, a 17. §. rendelkezéseit kell meg­felelően alkalmazni. A szolgálati hely és beosztás megállapításánál úgy­szintén az áthelyezésnél is, a szolgálat érdeke irányadó. E mellett az alkalmazott érdekeire, különösen gyermekei iskoláztatásának megköny­­nyítésére is lehetőleg figyelem fordítandó. Az alkalmazott szolgálati helye közelében tar­tozik lakni, a­mennyiben ott megfelelő lakást kaphat. Abban az esetben, ha a szolgálati hely közelében a lakbérek aránytalanul magasak, az alkalmazottnak a távolabb eső, de könnyen meg­közelíthető helyen való lakhatási engedély csakis akkor tagadható meg, ha ezáltal a szolgálat kárt szenvedne. Az alkalmazott a neki természetbeni lakásul kijelölt helyiségeket elfogadni köteles. 17. §. Fölebbvalója engedélye nélkül senkinek sem szabad szolgálatát vagy szolgálati helyét elhagyni, sem magát a szolgálatban más által helyettesít­­tetni. Az alkalmazott eltávozását fölebbvalójának elő­zetesen bejelenteni tartozik akkor is, ha bírói vagy közigazgatási hatóság előtt kell megjelennie. Engedély nélküli igazolatlan távollét idejére sem fizetés, sem más illetmény nem jár. Ha az alkalmazott ellen ily távollét miatt eljárás létetett folyamatba, utólagos igazolásnak van helye, melynek elfogadása esetén távolmaradá­sáért őt joghátrány nem érheti. Megbetegedés esetében a követendő eljárásra nézve az egyes vasutak szolgálati szabályzata irányadó. A fegyvergyakorlatra való bevonulás esetében a 2.§.I.ülésej pontjában felsorolt alkalmazottak fizetésüket és lakáspénzüket az idő alatt is válto­zatlanul megkapják; a 2. §. 1. c) pontjában em­lített alkalmazottak, ha nősek vagy családos öz­vegyek, vagy ha háztartásukban vagyontalan és keresetképtelen szüleiket, testvéreiket vagy oly családtagjukat tartják el, a­kiknek eltartására törvényesen kötelezve vannak, a fegyvergyakorlat tartama alatt havidíjuk, napidíjuk, illetőleg napi­bérük felét kapják. 18. §. Az alkalmazott köteles a megállapított egész munkaidőt a szolgálatnak szentelni és félebbvalói meghagyására rendes munkakörébe nem tartozó képzettségének és szakismereteinek megfelelő teen­dőket is végezni. Munkatorlódás, sürgősség vagy egyéb rendkívüli viszonyok esetében az alkalmazott köteles a ren­des munkaidőn túl is, külön díjazásra való igény nélkül, szolgálatot teljesíteni. A 2. §. I. c) és II. a) pontjában megjelölt napi­béresek és munkások által teljesített rendkívüli munka külön díjazásának eseteiről, mértékéről és kulcsáról a kereskedelemügyi miniszer rendeleti­leg intézkedik. Rendes körülmények között a legnagyobb mun­kaidő tartamára és a legkisebb pihenőidőre nézve megállapított szabályok (26. §.) figyelmen kívül nem hagyhatók. 19. §. Minden alkalmazott köteles, ha más alkalmazot­ton szolgálatának megkezdése előtt vagy szolgálata közben ittasságot tapasztal, erről a félebbvalónak haladéktalanul jelentést tenni; az ittas alkalmazott a forgalmi szolgálattételtől azonnal eltávolítandó. 20. §. Minden alkalmazott személyesen vagy vagyonilag felelős a reá ruházott szolgálati teendők kifogás­talan ellátásáért, különösen a forgalom biztonságára szolgáló rendszabályok szigorú betartásáért, az áru- és pénztárkezelés szabályszerűségéért, a gon­dozására bízott leltári és berendezési tárgyak karban tartásáért, megőrzéséért és az intézeti anyagok takarékos felhasználásáért. Az alkalmazott a szolgálatából kifolyólag őrizete alá kerülő, valamint a vasút által fuvarozás végett átvett javakért a vasút irányában vagyoni felelő­séggel tartozik és a szándékosan vagy gondatlan­ságból, akár cselekvéssel, akár mulasztással okozott vagy el nem hárított károk és hiányok megtéríté­sére kötelezhető. Ha a kár vagy hiány többek hibájából származott, mindannyian vétkességük arányában, ha pedig a részesek vétkességi foka meg­­ nem állapítható, állandó illetményeik­ arányában tartoznak kár­térítéssel. A hivatalból megállapított károk és hiányok, a­mennyiben készpénzben meg nem téríttetnek, szol­gálati úton, minden bírói közbenjárás nélkül vonat­nak le a kártérítésre kötelezett állandó illetmé­nyeiből, ha ő a hivatalos kármegállapításba bele­nyugszik. Ha a kötelezett a hivatalos kármeg­állapításba bele nem nyugodnék, vagy ha a vasút a kötelezett egyéb vagyonából kíván kielégítést, a követelés csak bírói úton érvényesíthető. 21. §. Az alkalmazott köteles a hivatali titkot minden­kivel szemben még a szolgálati viszony megszűnése után is megőrizni. Ehhez képest az alkalmazottnak a felsőbbség külön, írásbeli felhatalmazása nélkül szigorúan tilos: ügyiratokból, tervekből, okmányokból és más, nem a nyilvánosságra szánt hivatali iratokból bármit is közzétenni, vagy akár magánosokkal, akár az illető ügy intézésére nem hivatott alkal­mazottakkal, hivatalokkal vagy hatóságokkal kö­zölni. Az üzleti könyvekbe, tervekbe, ügyiratokba, az erre hivatott alkalmazottakon kívül betekintést engedni a felsőbbség engedélye nélkül senkinek sem szabad. A hivatali titok megsértését követi el az alkal­mazott akkor is, ha valamely reá nem tartozó szolgálati ügyről titkos úton, meg nem engedett módon tudomást szerez. Az alkalmazott oly tényekre nézve, melyeket szolgálatánál fogva titokban tartani köteles, a bíróság előtt is csak akkor tehet vallomást, ha felsőbbsége őt e részben a hivatali titoktartás kötelessége alól felmentette. I JSst&ffe­r !» f « 22. §. Az alkalmazott köteles az egyes vasutak külön szabályaiban megjelölt nyugdíjintézetbe, nyug­­dérpénztárba, vagy ugyanily rendeltetéssel más néven fennálló intézetbe, az ez intézetek alap­szabályaiban foglalt feltételekhez képest belépni. E jóléti intézetek tagsági díjait és járulékait a vasút az alkalmazott illetményeiből levonhatja. (25. §.). A kereskedelemügyi miniszer, a jelen rendtartás alá eső vasutak alkalmazottai nyugdíj és nyugbér biztosításának ügyét rendeleti úton szabályozza. 23. §. Az az alkalmazott, a­ki ellen szolgálatának gya­korlása közben vagy szolgálati kötelességeire vonat­kozólag bárki becsületsértést vagy más bűncselek­ményt követett el, erről a felsőbbségnek haladék­talanul jelentést tenni tartozik. A felsőbbség köte­les a jogtalanul szenvedett sérelem megtorlása iránt az intézkedéseket haladéktalanul megtenni. 24. §. Az alkalmazott mellékfoglalkozását annak válla­lásakor a felsőbbségnek azonnal bejelenteni tartozik. Tilos minden olyan mellékfoglalkozás elvállalása, mely a hivatali állás tekintélyével vagy a szolgálati kötelességek lelkiismeretes teljesítésével össze nem egyeztethető, vagy ha az által érdekeltségi viszony keletkeznék. A felsőbbség tilalma ellen 15 napon belül panasznak van helye. Az alkalmazottnak nem szabad a felek részére a vasúthoz intézendő beadványokat díjazásért készíteni és ő nem képviselheti a feleket a vasúttal szemben. Az alkalmazottnak ahhoz, hogy a háztartásában felügyelete alatt álló személyek kereskedelmi vagy iparüzletet folytathassanak, a felsőbbségtől enge­délyt kell kérnie, mely csak akkor tagadható meg, ha az illető üzlet az alkalmazott hivatali állásának tekintélyével össze nem egyeztethető, vagy az által érdekeltségi viszony keletkezik. A felsőbbségnek az engedélyt visszavonó határozata ellen a 13. §. értelmében használt panasz felfüggesztő hatály­­lyal kir. 25. §. Az alkalmazottak illetményeit az egyes vasutak külön szabályai állapítják meg. Hasonlóképen az egyes vasutak külön szabályai állapítják meg, mennyiben van az alkalmazottaknak és családjuk tagjainak igényük mérsékelt áru vagy szabad utazási és szállítási vagy egyéb kedvezmé­nyekre. Az alkalmazott állandó illetményeiből az esetleg adott "előlegeken kívül csak a következők vonha­tók le : 1. az illetményeket terhelő közszolgáltatások; 2. a vasútnak a szolgálati viszonyból származó követelései, beleértve a hivatalból megállapított károkat és hiányokat is az esetben, ha az alkalma­zott a hivatalos kármegállapításba belenyugodott (19. §.), az egyes vasutak szolgálati szabályzatában megállapított mértékben; 3. a rendbüntetés vagy a fegyelmi büntetés gyanánt kiszabott pénzbírságok; 4. az 1907 : XIX. törvényczikk következtében az alkalmazott által fizetendő járulékok, továbbá a 22. §-ban említett jóléti intézetek tagsági díjai és járulékai ; 5. bírósági vagy közigazgatási hatósági letil­tással biztosított követelések a végrehajtási tör­vényben foglalt korlátok között; 6. a vasutak kebelében létesült jóléti intézmé­nyek, jótékonyczélű egyletek és szövetkezetek követelései és a 29. §. szerint engedélyezett egye­sületek tagdíjai. A jelen rendtartás életbelépése előtt keletkezett oly kölcsönkövetelések, a­melyek kielégítésére nézve az eddigi szabályok szerint a hivatalból való levonás kedvezménye állott fenn, az alkalmazott illetményeiből a kölcsönügylet lebonyolításáig az eddigi­ módozatok szerint levonhatók. Az összes levonások azonban a havi fizetés 50%-át semmi körülmények közt meg nem halad­hatják. 26. §: Az alkalmazottaknak megfelelő pihenő­időre van igényük. A munkában eltöltött idő átlaga általában több .

Next