Budapesti Közlöny, 1908. február (42. évfolyam, 26-50. szám)
1908-02-01 / 26. szám
2 kereskedelmi iskolai tanítási gyakorlat igazolása után bocsátandók. A pedagógiai vizsgálaton sikerrel megfelelt felső kereskedelmi iskolai tanárjelölteknek az eddigi »Tanári képesítő bizonyítvány« helyett »Felső kereskedelmi iskolai tanári oklevél« adandó ki. 2. Felső kereskedelmi iskolai tanári oklevél állítható ki azoknak a fentebb említett szervezet értelmében rendszeres főiskolai tanulmányok és szabályszerű vizsgálatok alapján képesítő bizonyítványt szerzett tanároknak is, kik kellő tanítási gyakorlatot igazolnak, ha előbb a pedagógiai vizsgálat követelményeinek sikerrel megfelelnek. Felső kereskedelmi iskolai tanári oklevelet kaphatnak továbbá olyan középiskolai okleveles tanárok, akik felső kereskedelmi iskolai tanári képesítést szereztek, vagy az érvényben levő felső kereskedelmi iskolai tanári képesítésről szóló szabályzat 7. pontja alapján sikeres szakvizsgálatot tesznek. Okleveles középiskolai tanároknak, amennyiben képesítésüket felső kereskedelmi iskolai tanári szakvizsgálattal kibővítik, újabb pedagógiai vizsgálatot nem kell tenniök és külön egy évi tanítási gyakorlatot sem kell igazolniok, mivel e feltételeknek már megfeleltek. 3. A felső-kereskedelmi iskolai tanárjelöltekre nézve ezentúl kötelező pedagógiai vizsgálat követelményei ugyanazok, mint amelyeket a középiskolai tanárvizsgálat tárgyában érvényben lévő szabályzat a középiskolai tanárjelöltektől megkíván, azzal a különbséggel, hogy a felső-kereskedelmi iskolai tanárjelöltektől a szabályszerű pedagógiai vizsgálatok elméleti anyaga mellett, hivatásuknak megfelelően, a középisk. vonatkozások helyett különösen a kereskedelmi iskolák jelen állapota, története, szervezete, tantárgyainak módszere, a kereskedelmi iskolai rendtartásnak és iskolai életnek ismerete, fő tekintettel kereskedelmi iskoláink érvényben levő tanterveire, utasításaira és szabályaira követelendő meg. Megjegyzem, hogy a kereskedelmi iskolai tanárjelöltek csak a budapesti országos középiskolai tanárvizsgáló-bizottság előtt tehetnek képesítő vizsgálatokat, mivel csak e bizottság keretében van szervezve és azzal kapcsolatosan működik a felső kereskedelmi iskolai tanárvizsgáló-bizottság. Másrészt a gyakorlati szakképzésre szolgáló állami kereskedelmi iskolai tanárképző intézet székhelye is Budapest. A jelen rendeletet az elnökségnek tudomás és további szabályszerű eljárás végett oly felhívással adom ki, hogy annak hatálya, közzétételétől ,kezdve lép életbe. Átmeneti intézkedésképen csak azt a kivételt teszem, hogy azok a felső kereskedelmi iskolai tanárjelöltek, akik a jelen rendelet kibocsátása után még az 1908. évben jogosítottak szakvizsgálatra, ezekre nézve, amennyiben maguk nem kívánják, nem kötelező a pedagógiai vizsgálat, így ezek tanári oklevelet sem kaphatnak. Ilyen kivétel azonban az 1909. évtől kezdve már nem engedélyezhető, s ez vonatkozik az előbb említett szakvizsgázókra az esetben, ha nem jelentkeznének vizsgálatra, vagy az sikertelen lenne. Budapesten, 1908. január 21-én. A minister meghagyásából: Náray Szabó s. k. ministeri tanácsos, ev. titkár, részesülni óhajtanak, kérvényüket közvetlenül a m. kir. belügyministeriumhoz legkésőbben 1908. évi márczius 1-ig nyjatják be, megjegyezvén, hogy kérvények következő okmányokkal szerelendő fel: 1. községi elöljárósági bizonyitványnyal vagy családi értesítővel, melylyel igazolandó, hogy a folyamodó nő apátián és anyátlan árva, 2. mindkét házasságra lépett fel,szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványával, 3. mindkét fél erkölcsi bizonyítványával, 4. házassági anyakönyvi kivonattal. Az 1—3. alattiak ugyanazon községi elöljárósági bizonyítványba is foglalhatók. A pályázati kérvényben kifejezés adandó annak is, hogy a pályázó mily közpénztárnál óhajtja a segélydíjat — adományozás esetén — felvenni. A kérvény magyar nyelven írandó, s az esetleges nem magyar nyelvű mellékletek hiteles magyar fordítása is csatolandó. Budapest, 1907. évi deczember 28-án. A m. kir. belügy minister. 151.329/1907. szám. Hirdetmény. Néhai dr. Eiber Antal volt pesti orvos apátián és anyátlan szegénysorsú árvaleányok részére 3000 forint (6000 korona) kiházasítási alapítványt tett. Az alapítványi tőke egyéni kamatjövedelmét a belügyministérium minden évben szegénysorsú és jó erkölcsű apátián és anyátlan magyar honos árvaleányoknak adományozza, kik a lefolyt esztendőkben ugyancsak szegénysorsu és jó erkölcsű magyar honpolgárral házasságra léptek. Ez azzal hozatik köztudomásra, hogy a kik ezen alapítvány 1907. évi kamatjövedelméből Budapesti Közlöny 1908. február 1. Művészeti pályázat két római magyar festőművészet és egy szobrászművészeti díjra. A m. országos képzőművészeti tanács a római magyar művészházban megüresedett egy festőművészeti és egy szobrászati műteremre (a hozzájuk tartozó lakószobával együtt) és a festőművészeti helységekkel járó 3000 K., valamint a szobrászati helységekkel járó 4000 K. ösztöndíjra ezennel pályázatot hirdet a következő feltételekkel : 1. Pályázhatik minden magyar honosságú s egyszersmind magyarul tudó festőművész és illetve szobrász, életkorának 25 évétől kezdve. 2. A műtermek és ösztöndíjak az odaítélés napjától számítandó egy esztendőre adományoztatnak. Az ösztöndíjak évnegyedes részletekben előre utalványoztatók. A) A festőművészet, ösztöndíj. A festőművészeti ösztöndíjasnak egy kompozicziót kell készítenie, 2 m. v. P/a m. méretekben. A kompoziczió tárgya: A költő Zrínyi látogatása Tassó római kertjében a Janiculuson. Minthogy e festménynyel a helyszínen való tanulmányok nélkül a művésznek foglalkoznia nem lehet, a pályázóknak a mű vázlatát nem zsükséges bemutatniok. Tartoznak azonban valamely oly művet beküldeni, mely a művész kellő fejlettségét, kompozícióbeli képességét igazolhatja. A pályázatban nyertes művész a festmények elkészítésére, az ösztöndíjon felül megegyezés szerint való tiszteletdíj mellett megbízatást nyer. E határidőn túl érkező pályázatok figyelembe nem vétetnek. A folyamodások a m. országos képzőművészeti tanácshoz címezve, annak irodájába (V. ker., Báthory u. 12.), a művek pedig a szépművészeti múzeumba küldendők. 4. A pályázók folyamodásukban igazolni tartoznak magyar honpolgárságukat és életkorukat, ezentúl pedig megkívántatik tőlük, hogy pályázatukhoz életeknek, művészeti pályájuknak pontos adatokban fölsorolt rövid történetét mellékeljék. 5. Azok a művészek, akik feladatukkal a szóban levő esztendő alatt elkészülni nem tudtak, avagy elkészültek, de egy újabb feladatnak Rómában megokolására nyertek ösztönzést, műtermük használatának és ösztöndíjuknak a következő évre való meghosszabbítását kérhetik. A legtöbb idő, amit egy-egy művész ily meghosszabbítás révén műtermének és ösztöndíjának élvezetében eltölthet, három esztendő. 6. A művészek az ösztöndíjas év vége előtt három hónappal a m. orsz. képzőművészeti tanácsnál bejelenteni tartoznak, hogy a műtermet az év lejártakor elhagyni kívánják-e, vagy a következő évre való meghosszabbításért folyamodnak. Ez utóbbi esetben folyamodásukat kellő megokolással azonnal be is terjesztik. E jelentkezés alkalmával a lefolyt esztendő alatt végzett munkájukról részletes jelentést kell tenniök a m. orsz. képzőművészeti tanácshoz, munkájukról készített s a mű megítélésére minél alkalmasabb fényképfelvételek melléklésével. 7. A római díjas festőművész Rómában elkészített s kiállításra alkalmas műveit tartozik a budapesti műcsarnok legközelebbi tárlatán kiállítani. 8. A pályaművek fölött a m. országos képzőművészeti tanács festőművészeti és illetőleg szobrászati szakosztályai döntő erővel ítélkeznek. Budapest, 1908. évi január hóban. A magyar országos képzőművészeti tanács. B) A szobrászati ösztöndíj. A szobrászati ösztöndíjas feladata: Pázmány Péter síremlékének elkészítése és felállítása a pozsonyi káptalani székesegyház szentélyében falhoz támaszkodó megoldásban. A mű méretének az építészeti környezethez kell alkalmazkodnia. A szobor anyagát a művész szabad elhatározása szerint választhatja. A helyszínrajzot a pályázó művész az orsz képzőművészeti tanács irodájában (V., Báthory-u 12.) megtekintheti, s aki a helyszínen óhajt tájékozódni, forduljon a pozsonyi káptalani egyház plébános-kanonokjához. Pázmány Péter életéről és egyéniségéről adatokat nyújt a történelmi társulat által kiadott »Történelmi életrajzok« Pázmány monográfiája. Hasonmásai a történelmi képcsarnokban (jelentkezés Kammerer Ernő igazgatónál). A pályázó szobrász e feladat megoldását köteles vázlatban bemutatni és pedig az egész mű kompozícióját 1/5 nagyságban, a főalakot pedig különös nagyságban. A pályázatban nyertes művész az ösztöndíjon felül 20.000 K tiszteletdíjjal megbízatást nyer a szobormű elkészítésére és felállítására. 3. A pályázati folyamodások és művek benyújtásának határideje 1908. évi márczius 31-ike. A földmivelésügyi m. kir. minister a »Nyugat-magyar országi nemes kanári tenyésztők egyleté«-nek alapszabályait bemutatási záradékkal látta el. A nagyidai polgári kör alapszabályait a m. kir. belügyminister 1907. évi 135.948. sz. alatt láttamozta. A vakokat gyámolitó országos egylet újpesti fiókegyletének alapszabályait a m. kir. belügyminister 1908. évi 13.031. sz. alatt láttamozta. A budapesti m. kir. posta- és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy az abádszalóki Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei törvényhatósági távbeszélő központot a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére a belföldi helyközi forgalomba bevonta. A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Dohány József gálszécsi lakos, ügyvéd Korponára elköltözvén, a kamara ügyvédi lajstromából töröltetett. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Szabó Samu nyitrai ügyvéd, elhalálozása folytán, az ügyvédek lajstromából töröltetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister gróf Tisza István valóságos belső titkos tanácsos, geszti lakosnak azon alkalomból, hogy a néh. gróf Tisza Lajos által a nagykovácsi állami elemi iskola tanulói javára 1000 koronával tett alapítvány tőkéjét 1346 , 66 fillérre emelte fel, köszönetét nyilvánította.