Budapesti Közlöny, 1908. február (42. évfolyam, 26-50. szám)

1908-02-01 / 26. szám

2 kereskedelmi iskolai tanítási gyakorlat igazolása után bocsátandók. A pedagógiai vizsgálaton sikerrel megfelelt felső kereskedelmi iskolai tanárjelölteknek az eddigi »Tanári képesítő bizonyítvány« helyett »Felső kereskedelmi iskolai tanári oklevél« adandó ki. 2. Felső kereskedelmi iskolai tanári oklevél állítható ki azoknak a fentebb említett szervezet értelmében rendszeres főiskolai tanulmányok és szabályszerű vizsgálatok alapján képesítő bizo­nyítványt szerzett tanároknak is, kik kellő tanítási gyakorlatot igazolnak, ha előbb a pedagógiai vizsgálat követelményeinek sikerrel megfelelnek. Felső kereskedelmi iskolai tanári oklevelet kaphatnak továbbá olyan középiskolai okleveles tanárok, a­kik felső kereskedelmi iskolai tanári képesítést szereztek, vagy az érvényben levő felső kereskedelmi iskolai tanári képesítésről szóló szabályzat 7. pontja alapján sikeres szak­­vizsgálatot tesznek. Okleveles középiskolai tanároknak, amennyiben képesítésüket felső kereskedelmi iskolai tanári szakvizsgálattal kibővítik, újabb pedagógiai vizs­gálatot nem kell tenniök és külön egy évi taní­tási gyakorlatot sem kell igazolniok, mivel e feltételeknek már megfeleltek. 3. A felső-kereskedelmi iskolai tanárjelöltekre nézve ezentúl kötelező pedagógiai vizsgálat köve­telményei ugyanazok, mint a­melyeket a közép­iskolai tanárvizsgálat tárgyában érvényben lévő szabályzat a középiskolai tanárjelöltektől meg­kíván, azzal a különbséggel, hogy a felső-keres­kedelmi iskolai tanárjelöltektől a szabályszerű pedagógiai vizsgálatok elméleti anyaga mellett, hivatásuknak megfelelően, a középisk. vonatko­zások helyett különösen a kereskedelmi iskolák jelen állapota, története, szervezete, tantárgyai­nak módszere, a kereskedelmi iskolai rendtartás­nak és iskolai életnek ismerete, fő tekintettel ke­reskedelmi iskoláink érvényben levő tanterveire, utasításaira és szabályaira követelendő meg. Megjegyzem, hogy a kereskedelmi iskolai ta­nárjelöltek csak a budapesti országos közép­iskolai tanárvizsgáló-bizottság előtt tehetnek képesítő vizsgálatokat, mivel csak e bizottság keretében van szervezve és azzal kapcsolatosan működik a felső kereskedelmi iskolai tanárvizs­gáló-bizottság. Másrészt a gyakorlati szakkép­zésre szolgáló állami kereskedelmi iskolai tanár­képző intézet székhelye is Budapest. A jelen rendeletet az elnökségnek tudomás és további szabályszerű eljárás végett oly felhívás­sal adom ki, hogy annak hatálya, közzétételé­től ,kezdve lép életbe. Átmeneti intézkedésképen csak azt a kivételt teszem, hogy azok a felső kereskedelmi iskolai tanárjelöltek, a­kik a jelen rendelet kibocsátása után még az 1908. évben jogosítottak szak­­vizsgálatra, ezekre nézve, a­mennyiben maguk nem kívánják, nem kötelező a pedagógiai vizs­gálat, így ezek tanári oklevelet sem kaphatnak. Ilyen kivétel azonban az 1909. évtől kezdve már nem engedélyezhető, s ez vonatkozik az előbb említett szakvizsgázókra az esetben, ha nem jelentkeznének vizsgálatra, vagy az sikertelen lenne. Budapesten, 1908. január 21-én. A minister meghagyásából: Náray Szabó s. k. ministeri tanácsos, ev­. titkár, részesülni óhajtanak, kérvényüket közvetlenül a m. kir. belügyministeriumhoz legkésőbben 1908. évi márczius 1-ig nyjatják be, megjegyezvén, hogy kérvények következő okmányokkal szere­lendő fel: 1. községi elöljárósági bizonyitványnyal vagy családi értesítővel, melylyel igazolandó, hogy a folyamodó nő apátián és anyátlan árva, 2. mindkét házasságra lépett fel,­szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványával, 3. mindkét fél erkölcsi bizonyítványával, 4. házassági anyakönyvi kivonattal. Az 1—3. alattiak ugyanazon községi elöljáró­sági bizonyítványba is foglalhatók. A pályázati kérvényben kifejezés adandó annak is, hogy a pályázó mily közpénztárnál óhajtja a segélydíjat — adományozás esetén — felvenni. A kérvény magyar nyelven írandó, s az eset­leges nem magyar nyelvű mellékletek hiteles magyar fordítása is csatolandó. Budapest, 1907. évi deczember 28-án. A m. kir. belü­g­y minist­er. 151.329/1907. szám. Hirdetmény. Néhai dr. Eiber Antal volt pesti orvos apátián és anyátlan szegénysorsú árvaleányok részére 3000 forint (6000 korona) kiházasítási alapítványt tett. Az alapítványi tőke egyéni kamatjövedelmét a belügyministérium minden évben szegénysorsú és jó erkölcsű apátián és anyátlan magyar honos árvaleányoknak adományozza, kik a lefolyt esz­tendőkben ugyancsak szegénysorsu és jó erkölcsű magyar honpolgárral házasságra léptek. Ez azzal hozatik köztudomásra, hogy a kik ezen alapítvány 1907. évi kamatjövedelméből Budapesti Közlöny 1908. február 1. Művészeti pályázat két római magyar festőművé­szet­ és egy szobrászművészeti díjra. A m. országos képzőművészeti tanács a római magyar művészházban megüresedett egy festő­­művészeti és egy szobrászati műteremre (a hoz­zájuk tartozó lakószobával együtt) és a festő­művészeti helységekkel járó 3000 K., valamint a szobrászati helységekkel járó 4000 K. ösztön­díjra ezennel pályázatot hirdet a következő fel­tételekkel : 1. Pályázhatik minden magyar honosságú s egyszersmind magyarul tudó festőművész és illetve szobrász, életkorának 25 évétől kezdve. 2. A műtermek és ösztöndíjak az odaítélés napjától számítandó egy esztendőre adományoz­­tatnak. Az ösztöndíjak évnegyedes részletekben előre utalványoztatók. A) A festőművészet, ösztöndíj. A festőművészeti ösztöndíjasnak egy kompozi­­cziót kell készítenie, 2 m. v. P/a m. méretekben. A kompoziczió tárgya: A költő Zrínyi látogatása Tassó római kertjé­ben a Janiculuson. Minthogy e festménynyel a helyszínen való tanulmányok nélkül a művésznek foglalkoznia nem lehet, a pályázóknak a mű vázlatát nem zsükséges bemutatniok. Tartoznak azonban valamely oly művet be­küldeni, mely a művész kellő fejlettségét, kompo­­zíc­ióbeli képességét igazolhatja. A pályázatban nyertes művész a festmények elkészítésére, az ösztöndíjon felül megegyezés szerint való tiszteletdíj mellett megbízatást nyer. E határidőn túl érkező pályázatok figyelembe nem vétetnek. A folyamodások a m. országos képzőművészeti tanácshoz címezve, annak irodájába (V. ker., Báthory­ u. 12.), a művek pedig a szépművészeti múzeumba küldendők. 4. A pályázók folyamodásukban igazolni tar­toznak magyar honpolgárságukat és életkorukat, ezentúl pedig megkívántatik tőlük, hogy pályá­zatukhoz életeknek, művészeti pályájuknak pon­tos adatokban fölsorolt rövid történetét mellé­keljék. 5. Azok a művészek, akik feladatukkal a szó­ban levő esztendő alatt elkészülni nem tudtak, avagy elkészültek, de egy újabb feladatnak Rómában megokolására nyertek ösztönzést, mű­termük használatának és ösztöndíjuknak a kö­vetkező évre való meghosszabbítását kérhetik. A legtöbb idő, amit egy-egy művész ily meg­hosszabbítás révén műtermének és ösztöndíjának élvezetében eltölthet, három esztendő. 6. A művészek az ösztöndíjas év vége előtt három hónappal a m. orsz. képzőművészeti ta­nácsnál bejelenteni tartoznak, hogy a műtermet az év lejártakor elhagyni kívánják-e, vagy a következő évre való meghosszabbításért folya­modnak. Ez utóbbi esetben folyamodásukat kellő megokolással azonnal be is terjesztik. E jelent­kezés alkalmával a lefolyt esztendő alatt végzett munkájukról részletes jelentést kell tenniök a m. orsz. képzőművészeti tanácshoz, munkájukról készített s a mű megítélésére minél alkalmasabb fényképfelvételek melléklésével. 7. A római díjas festőművész Rómában elké­szített s kiállításra alkalmas műveit tartozik a budapesti műcsarnok legközelebbi tárlatán ki­állítani. 8. A pályaművek fölött a m. országos képző­­művészeti tanács festőművészeti és illetőleg szob­rászati szakosztályai döntő erővel ítélkeznek. Budapest, 1908. évi január hóban. A magyar országos képzőművészeti tanács. B) A szobrászati ösztöndíj. A szobrászati ösztöndíjas feladata: Pázmány Péter síremlékének elkészítése és felállítása a pozsonyi káptalani székesegyház szentélyében fal­hoz támaszkodó megoldásban. A mű méretének az építészeti környezethez kell alkalmazkodnia. A szobor anyagát a művész szabad elhatározása szerint választhatja. A helyszínrajzot a pályázó művész az orsz képző­művészeti tanács irodájában (V., Báthory-u 12.) megtekintheti, s aki a helyszínen óhajt tá­jékozódni, forduljon a pozsonyi káptalani egyház plébános-kanonokjához. Pázmány Péter életéről és egyéniségéről ada­tokat nyújt a történelmi társulat által kiadott »Történelmi életrajzok« Pázmány monográfiája. Hasonmásai a történelmi képcsarnokban (jelent­kezés Kammerer Ernő igazgatónál). A pályázó szobrász e feladat megoldását köte­les vázlatban bemutatni és pedig az egész mű kompozíc­ióját 1/5 nagyságban, a főalakot pedig külön­ös nagyságban. A pályázatban nyertes művész az ösztöndíjon felül 20.000 K tiszteletdíjjal megbízatást nyer a szobormű elkészítésére és felállítására. 3. A pályázati folyamodások és művek be­nyújtásának határideje 1908. évi márczius 31-ike. A földmivelésügyi m. kir. minister a »N­y­u­­g­a­t-m­a­gy­a­r o­r­s­z­ági nemes kanári te­nyésztők egyleté«-nek alapszabályait bemu­tatási záradékkal látta el. A nagyidai polgári kör alapszabályait a m. kir. belügyminister 1907. évi 135.948. sz. alatt láttamozta. A vakokat gyámolitó országos egy­let újpesti fiókegyletének alapszabá­lyait a m. kir. belügyminister 1908. évi 13.031. sz. alatt láttamozta. A budapesti m. kir. posta- és távirdaigazgató­­ság közhírré teszi, hogy az abádszalóki Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei törvényható­sági távbeszélő központot a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére a belföldi helyközi for­galomba bevonta. A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Dohány József gálszécsi lakos, ügyvéd Kor­­ponára elköltözvén, a kamara ügyvédi lajstro­mából töröltetett. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Szabó Samu nyitrai ügyvéd, elhalálo­zása folytán, az ügyvédek lajstromából töröl­tetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister gróf Tisza István valóságos belső titkos taná­csos, geszti lakosnak azon alkalomból, hogy a néh. gróf Tisza Lajos által a nagykovácsi állami elemi iskola tanulói javára 1000 koronával tett alapítvány tőkéjét 1346 , 66 fillérre emelte fel, köszönetét nyilvánította.

Next