Budapesti Közlöny, 1908. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1908-03-01 / 51. szám

Budapest, 1908. 51. szám. Vasárnap, márczius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. ■Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyv­­kereskedés IV., Kecskeméti-utca 3. sz. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az »Országgyűlési Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre....................................40 korona Félévre.......................................... 20 » Negyedévre................................. 10 » Efsy teljes lap ára 60 fillér. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesitő«-be iktatandó hir­detések díja elől­ege­sen küldendő be, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100—200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és így tovább.­­ Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztésére Kamrák Fér mez soóvári főbányahivatali mázsatisztnek, félszázadot meghaladó példás szolgálata elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1908. évi február 13-án, Ferencz József s. k. Zichy Aladár gróf s. k.­­ császári és apostoli királyi Felsége a pénz­­ügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök előterjesztésére folyó évi február 27-én kelt legfelső elhatározásával Tatai Gold Zsigmondi, Schreiber Ignácz és Omoroviczai Heinrich Alajosnak az osztrák-magyar bank főtanácsosaivá, az alapszabályszerű négy évi idő­tartamra, a nevezett bank részvényeseinek rendes közgyűlése által történt újbóli megválasztását, valamint Hertelendi és Vindornyalaki Herte­­lendy Ferencznek ugyanezen közgyűlés által a nevezett bank főtanácsosává két évi időtartamra történt megválasztását legkegyelmesebben meg­erősíteni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi február 27-én kelt legfelső elhatározásával az orsztrák-magyar bank részvényeseinek köz­gyűlése által megválasztott Prade Henrik fő­tanácsost eme minőségében, az alapszabályszerű időtartamra, legkegyelmesebben megerősíteni mél­­tóztatott. A m. kir. igazságügyminiszer Durcsinszky Gyula sztropkói járási tb. főszolgabírót a sátor­aljaújhelyi és Kiss Jenőt, a zilahi kir. ügyész­séghez beosztott bírósági joggyakornokot a zilahi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízot­takká rendelte ki. A m. kir. földmivelésügyi minister Ringelhan János, Ringer Dezső, Bruoth István, Fabricius Imre, Kiss Aladár és Gellmann Károly okleve­les állatorvosokat m. kir. állatorvos-gyakorno­kokká nevezte ki. A győri kir. főügyész Csonka Elek zalaeger­szegi kir. törvényszéki és Keresztúri József sümegi kir. járásbirósági fogházőröket kölcsönö­sen áthelyezte. A m. kir. állami nyomda igazgatója ifj. Tin­­kóczi Zsigmond budapesti illetőségű betűszedőt műszaki altisztté nevezte ki. Kiskorú Hainburger József és Ferencz bácsujfalui illetőségű kalocsai lakosok családi nevének * Berkes*­-re kért átváltoztatása az 1907. évi 143.245. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Kiskorú H­e­­­r­i­c­h Katalin zsuppai lakos csa­ládi nevének »Horvát«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 513. számú belügyministeri rende­lettel megengedtetett. Kiskorú Gottlieb Jenő nyírbátori illetőségű kassai lakos családi nevének »Gergely«-re kért átváltoztatása az 1908. évi 2.727. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Friedmann Ferencz szekszárdi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Földes«-re kért átváltoztatása az 1908. évi 3.501. számú belügyminiszeri rendelettel meg­engedtetett. Kiskorú Weiss Imre és Weisz László sze­gedi születésű ugyanottani lakosok családi nevé­nek »Fas«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 3.708. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Kiskorú Niederländer Hugó erzsébet­­falvi illetőségű pozsonyi lakos családi nevének »Vadas«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 4.132. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Grün Ferencz pozsonyi illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Garai«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 4.136. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Goldmann Emil budapesti illetőségű ugyan­­ottani lakos családi nevének »Gara«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 4.218. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Muresianu Mihály ez. csendőrőrsvezető, debreczeni lakos családi nevének »Marosi«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 4.274. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Engelhardt Mayer alias Miksa miskolczi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint József, Hajnalka, Gyula és László nevű kis­korú gyermekei családi nevének »Erdös«-re kért átváltoztatása az 1908. évi 6.507. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Neumann Gyula budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Nyéki«-re kért átváltoztatása az 1908. évi 7.516. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú T­r­ó­b­e­r István állami főreáliskolai tanuló, pécsi lakos családi nevének »Tibor«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 7.878. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiegészítő melléklet a Szabadka—gombos—pa­­lánkai helyi érdekű gőzüzemű vasútra vonatkozó 15.594/1908. számú engedélyokirathoz.*) A Szabadka—gombos—palánkai helyi érdekű vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A magy. kir. államvasutak Szabadka állomásá­ból kiágazólag a zombor—óbecsei helyi érd. vasút Cservenka és a baja—zombor—újvidéki helyi érd. vasút Hódság állomásán át a magy. kir. államvasutak Gombos állomásáig vezetendő rendes nyomtávú helyi érdekű gőzüzemű vasút és Bács­­ordastól Uj­palánkéig létesítendő szárnyvonala, továbbá Uj­palánkétól a Dunapartig építendő vontató vágánya az engedélyokirat 4. §-a értel­mében, a kereskedelemügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alap­ján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki, s olykép rendezendő be, hogy a teljesen kész pályán a vonatok óránként 40 (negyven) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett vasút szá­mára beszerzendő sínekre és sínkapcsolószerekre, vashidszerkezetre és járóművekre vonatkozó szál­lítási szerződéseket az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve, a kereskedelemügyi mi­niszerhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalány­­összegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A vasút és tartozékainak építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyható­sági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a m. kir. államvasutaknál érvényben álló feltét­füzeteknek és épületek leírásának határozmányaihoz és a helyi érdekű vasútakra vonatkozó m. kir. állam­­vasúti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köte­les, mely utóbbiak mindig a m. kir. államvasutak igazgatósága által kiadott és annál megszerezhető eredeti sokszorosítványokban terj­esztendők minis­­teri jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, mű­tárgyak, épületek és egyéb építmények kivitelé­hez szükséges részlettervek és munkarajzok. Úgy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni — és­pedig az állomások, a magasépítmények, járómű­vek és a gépészeti berendezés összes terveit, vala­mint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasút­­igazgatóság útján, a­mely az új helyi érd­­vasút­nak üzemét kezelni fogja. Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a­mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény: A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5 (öt)°­ C0-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 300 méter­nél kisebb sugárral nem szabad himniok. E tekin­t) Lásd a »Budapesti Közlöny« I. évi 50. számát. A lap mai számának 9-dik oldalán kezdődik a »Hivatalos Értesítő« két és fél ív melléklettel; csatolva van továbbá az »Országgyűlési Értesítő« a képviselőház 1908. évi február 29-diki 282-dik üléséről.

Next