Budapesti Közlöny, 1908. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1908-04-01 / 76. szám
2 könyvvezetőt a belényesi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz rendelte ki. A m. kir. igazságügyminister Gaál Sándor kiskunhalasi kir. járásbirósági betétszerkesztő segédtelekkönyvvezetőt a belényesi, Fekete Imre hajdúböszörményi kir. járásbirósági betétszerkesztő segédtelekkönyvvezetőt a vágujhelyi kir. járásbíróság és Sembery Géza nagyszombati kir. járásbirósági betétszerkesztő segédtelekkönyvvezetőt a kalocsai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatósághoz rendelte ki. A m. kir. igazságügyminister Grubessich Celestin dunavecsei kir. járásbirósági, önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a téti, Boday Béla győri kir. törvényszéki, önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a galántai, Bolváry Géza mátészalkai kir. járásbirósági, önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő Írnokot a királyhelmeczi és Sextius Lajos királyhelmeczi kir. járásbirósági, önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő Írnokot a miavai kir. járásbíróság, Vass István nyíregyházi kir. törvényszéki betétszerkesztő írnokot pedig a szekszárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatósághoz rendelte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Eberlein Antal magyarbánhegyes külterületi állami elemi iskolai tanítót a belterületi állami elemi iskolához helyezte át, Biinich Kornél állami tanítót pedig a magyarbánhegyes külterületi állami elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Sarló Irén okleveles tanítónőt az aradszentmártoni állami elemi népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Niesz Ferenczet, a Szolnok- doboka vármegyei kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre berendelt állami elemi iskolai tanítót, a pancsovai tanfelügyelőségi kirendeltséghez ugyanebben a minőségben áthelyezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Benke Irén okleveles kisdedóvónőt a bodolai állami kisdedóvodához kisdedóvónővé nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister özv. Mayer Jenőné szül. Fless Margit okleveles kisdedóvónőt a soltvadkerti állami kisdedóvodához kisdedóvónővé nevezte ki. A pénzügyministérium vezetésével megbizott m. kir. miniszerelnök Danicsek János vágujhelyi lakost ideiglenes minőségű díjtalan m. kir. pénzügyi számgyakornokká nevezte ki a beregszászi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség nagyszőllősi kirendeltségéhez. Vancsura Gyula barcsi lakos, vasúti pályaőr családi nevének »Fámos«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 25.858. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. ----------Kiskorú Deman Demeter alsólugosi születésű nagyváradi lakos családi nevének »Borosára kért átváltoztatása az 1908. évi 26.488. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister az Istoria Basericei Romanesci unite cu Roma dela inceputulu crestinismului pana in dilele nostre, de Dr. Alesandru V. Grama professoriu. Balázsfalva 1887. című tankönyvet, mivel az 1898. évi IV. t.-cz. 5. § ában foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyja és több közjogi hibát is tartalmaz, az ország összes tanintézeteiből kitiltotta. Budapesti Közlöny 1908. április 1. kiegészítő melléklet a szatmár—mátészalkai helyi érdekű vasútra vonatkozó 16.431/1908. számú engedményokirathoz.*) A szatmár—mátészalkai helyi érdekű vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A m. kir. államvasutak Szatmár-Németi állomásából, mint forgalmi kezdőpontból kiinduló s onnét közös pályahasználat mellett a magy. kir. államvasutak Szatmárgőzfürész állomásáig haladó, illetőleg ismét elágazva, a szabolcsvármegyei helyi érdekű vasút Mátészalka állomásáig vezetendő vasút mint rendes nyomtávú helyi érdekű gőzüzemű vasút az engedélyokirat 4. §-a értelmében, a kereskedelemügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki, s olykép rendezendő be, hogy a teljesen kész pályán a vonatok óránként 40 (negyven) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett vasút számára beszerzendő sínekre, sínkapcsolószerekre és vashídszerkezetre vonatkozó szállítási szerződéseket — az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve, a kereskedelemügyi miniszerhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A vasút és tartozékainak építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a m. kir. államvasutaknál érvényben álló feltétfüzeteknek és épületek leírásának határozmányaihoz és a helyi érdekű vasútakra vonatkozó m. kir. államvasúti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köteles, mely utóbbiak mindig a m. kir. államvasutak igazgatósága által kiadott és annál megszerezhető eredeti sokszoros lítványokban terjesztendők ministeri jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek ledolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Úgy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni — éspedig az állomások, a magasépítmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve égés 5 (öt)000-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb sugárral nem szabad bírniük. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi miniszer engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 m. (négy méter) legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések— azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 m. magasságig 11 /2 vagy 11 /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 0/s lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeléssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak,, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nemszabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt, ott, ahol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek — olyképen azonban, hogy ezáltal káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 080 m. széles padka, hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, amelyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb említett elhatárolási szabályzatban előírt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátítandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és úgy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendőszolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, amelyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformátiók meggátlása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformátióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyébként pedig az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben hajtandók végre. Az-, illetve belvízterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín legalább 0-80 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvízállás felett tartandó. Mindenütt ott, ahol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai — az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben — biztosítandók. A hó- vagy futóhomok-befuvásnak különöse® és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapíttatni s az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek színe között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtár *) Lásd a »Budapesti Közlöny« I. évi 75. számát.