Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)

1909-07-01 / 146. szám

2 Budapesti Közlöny A m. kir. igazságügyminister Csizmás Szilárd dévai és Holmik Antal érsek­újvári kir. járás­­birósági végrehajtókat kölcsönösen áthelyezte. A m­. kir. igazságügyminister a nagybecske­­reki munkásbiztosítási választott bíróság elnö­kévé Junker János nagybecskereki kir. törvény­­széki bírót, helyettes elnökévé pedig Benedek Jenő ugyanottani kir. törvényszéki bírót három év tartamára kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszer dr. Markovits Mihály belényesi kir. járásbirósági jegyzőt a belényesi, Juhászovits Manó nagysomkuti kir. járásbirósági jegyzőt a nagysomkuti, és Bene Dénes csikszentmártoni kir. járásbirósági jog­gyakornokot a csikszentmártoni kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak ál­landó helyettesévé rendelte ki. A m. kir. igazságügyminiszer Ajtay Sándor jászberényi kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a nagykőrösi, Jári Géza temeskubini kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a miavai kir. járásbírósághoz, Göttinger Reiner vágsellyei kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a sátoralja­újhelyi és Kádosi Andor nagyigmándi kir. járás­birósági betétszerkesztő bírót a debreczeni kir. törvényszékhez mint telekkönyvi hatósághoz hiva­talból kirendelte. A m. kir. igazságügyminiszer Kór Mór belé­nyesi kir. járásbirósági betétszerkesztő telek­­könyvvezetőt a kulai kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz saját kérelmére és költ­ségére kirendelte A m. kir. igazságügyminiszer Nahoczky Béla siklósi és Semberi Géza miavai kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőket a paksi, továbbá Fekete Imre vágujh­elyi és Bússa Ignácz jászberényi kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőket a miavai, Tóth Károly vág­sellyei kir. járásbirósági betétszerkesztő telek­könyvvezetőt a csornai kir. járásbírósághoz és Pakot Lajos jászberényi kir. járásbirósági betét­szerkesztő telekkönyvvezetőt a debreczeni kir. törvényszékhez mint telekkönyvi hatósághoz hiva­talból kirendelte. A m. kir. igazságügyminister Grubessieh Celestin téri kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a kis­kunhalasi, Krajcsik József temeskubini kir. járás­birósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a perlaszi, Smer Géza szinérváraljai és Kemény Mihály kunszentmár­toni kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokokat a belé­nyesi, továbbá Elek Zoltán ökörmezői kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot az ilosvai, Turcsek Kál­­mán ökörmezői kir. járásbirósági önálló műkö­dési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a munkácsi, Nagy Antal jászberényi kir. járás­birósági önálló működési körrel felruházott betét­szerkesztő írnokot a téti és Pék Károly duna­­vecsei kir. járásbirósági betétszerkesztő írnokot a derecskei kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte. A kolozsvári kir. ítélőtábla elnöke Ács Albert kolozsvárvidéki kir. járásbirósági díjtalan jog­gyakornokot a kolozsvári kir. ítélőtábla kerüle­tébe segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. A beszterczebányai m. kir. pénzügyigazgatóság Zsabka Emil beszterczebányai díjtalan m. kir. adóhivatali gyakornokot segélydíjas adóhivatali gyakornokká nevezte ki. A sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóság Nagy Andor sátoraljaújhelyi lakost a sátoralja­újhelyi m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minő­ségű díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Az aradi kir. törvényszék elnöke Nagy A. József nagyhalmágyi kir. járásbirósági hivatalszolgát,a saját kérelmére, ugyanebben a minőségben az aradi kir. járásbírósághoz helyezte át. A győri kir. törvényszék elnöke a győri kir. törvény­széknél üresedésben levő hivatalszolgai állásra Novák Gyula nezsideri járásbirósági hivatalszolgát helyezte át. A győri kir. törvényszék elnöke a nezsideri kir. járásbíróságnál megüresedett hivatalszolgai állásra Eszty János vágsellyei járásbirósági napi­díjas szolgát nevezte ki. A szolnoki kir. törvényszék elnöke Pataki Károly szolnoki kir. törvényszéki és Balla Vincze jászapáti kir. járásbirósági hivatalszolgákat, saját kérelmükre, kölcsönösen áthelyezte. Csuti Mihály velenczei illetőségű budapesti lakos családi nevének » Alcsuti«-ra kért átvál­toztatása az 1909. évi 72.702. számú belügy­­ministeri rendelettel megengedtetett. 51.761/1909. szám. Az állami szénbányászat ügyeinek vezetésére az 1909. évi XV. törvényczikk alapján »Am. kir. állami szénbányák központi igazgatósága« cím alatt külön igazgatóság állittatik fel, mely működését 1909. évi julius 1-ével (Budapesten, ideiglenesen vár, a pénzügyministerium épületé­ben) megkezdi. Budapest, 1909. junius 24-én. A m. kir. pénzügyministerium. A kir. Curia döntvényei. (Polgári ügyekben.) 82. szám. »Az 1890 . V. t.-czikk alapján az ingatlanra bejegy­zett szőlőfelujitási kölcsön, valamint az ily kölcsön­összeg erejéig bekebelezett zálogjog fenn nem állásá­­nak az eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe tar­tozik-e ?« (Az 5.343/1908., 3.675/1905. és 558/1905. szá­mokhoz.) Határozat. Az­ 1896 . V. t.-cz. alapján az ingatlanra bejegy­zett szőlőfelujitási kölcsön, valamint az ily kölcsön­összeg erejéig bekebelezett zálogjog fenn nem állá­sának az eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe nem tartozik. Indokolás. Az 1896 . Y. t.-cz. a földművelésügyi ministert a phylloxera által elpusztított szőlők felújítására vonatkozó ott körülirt intézkedések megtételére utasítja. E törvény 6. §-a szerint a földmivelésügyi minis­zer felhatalm­aztatik, hogy egyetértőleg a pénzügy­­miniszerrel oly hazai pénzintézetnek, mely legalább 8 millió forint alaptőkével bír, és szerződésszerűen arra kötelezi magát, hogy phylloxera által elpusz­tított szőlők felújítására legalább 25 millió forint erejéig kölcsönöket ad, ama törvényben megálla­pított kedvezményeket engedélyezhesse, (tv. 15. §.) illetőleg a szerződő pénzintézet irányában az állam­­kincstár nevében és terhére ama törvényben meg­határozott kötelezettségeket elvállalhassa. Ezzel a törvény az ily szőlőfelújítási műveletnél az államnak közvetlen beavatkozást biztosított. E czélból még egyrészt az egyes szőlőtermelőknek a kölcsönadásra vállalkozó és a kormány által erre megbízott pénzintézet részére anyagi és jogi elő­nyöket nyújt, másrészt mind a kölcsönnyújtás fel­tételeinek megszabása, mind a kölcsönösszeg folyó­sítása, valamint a kölcsön­ve­vő által a kikötött fel­tételek megtartása tekintetében négymérvű ren­delkezési és ellenőrzési jogkört biztosított magának. így: a fen­t idézett 6. §. értelmében a pénzügy­­minister az illető pénzintézethez, mely jelenleg a földmivelésügyi ministernek 1896-ik évi 60.900. sz. rendelete szerint a magyar agrár- és járadék­bank részvénytársaság, kormánybiztost rendel ki a hátralékkimutatások ellenjegyzésére (tv. 13. §.) és a 16. §. szerinti ellenőrzés teljesítésére. A 10. §. értelmében a szőlőfelújításra vonatkozó művelési tervet a kölcsönodó pénzintézettel együtt a földmivelésügyi miniszer állapítja meg, melynek megtartását ez utóbbi és a pénzügyminister ellen­őrzik. A fent idézett földművelésügyi miniszeri rendelet 13. §-a szerint minden szőlőbirtokos, a­ki kölcsön­ben részesül, tartozik tűrni, hogy az illetékes kerü­leti vagy külön megbízott állami szakközeg, úgy­szintén a magyar agrár- és járadékbank megbízottai szőlőjét bármikor meglátogathassák, az ott folya­matban lévő munkákat megtekinthessék, összes szőlőfelújítási művelete felett felügyeletet gyako­rolhassanak s összes erre vonatkozó ténykedéseit s azok végrehajtását ellenőrizhessék s az előírt művelési terv közlése és megtartása felett őrköd­hessenek. A törvény 10. §. értelmében a kölcsönök enge­délyezése, biztosítása és mely részletekben való folyósítása, a kölcsönvevő által követendő művelési tervtől való eltérés és ennek következményei tár­gyában a földművelésügyi miniszer által kineve­zendő bizottság végérvényesen határoz, valamint a felett is, hogy a kölcsönvevőnek mennyiben adandó pénz helyett természetben szőlővessző, szőlőkaró stb. és hogy a talajforgatás költségeire külön ad­ható-e kölcsön és mily összeg erejéig. E bizottság a pénzügyminiszerrel egyetértőleg a földmivelés­ügyi minister által jóváhagyott 1896. évi deczem­­ber 22-diki szabályzat szerint egy elnökből, kit földmivelésügyi minister a pénzügyministerrel egyet­értőleg választ, négy rendes és ugyanannyi póttag­ból áll, kik közül két rendes és két póttagot a föld­mivelésügyi miniszer, egy rendes és egy póttagot a pénzügyiminszer, egy rendes és egy póttagot az agrár- és járadékbank igazgatósága nevez ki. A törvény 11. §-a szerint, ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a kölcsön ve­vő a mivelési terv szerint teljesítendő munkákat alapos ok nélkül elmulasztja, vagy nyilvánvalóan hanyagul telje­síti, az engedélyezett kölcsönnek még nem folyó­sított részleteihez való igényjogosultságát elveszti, és az egész tartozás esedékessé válik, mely esetben a behajtás a 13. §. szerint történik.­ A törvény 17. §-a értelmében (5. bek.) a felügye­letnek, ellenőrzésnek és az útmutatások megadásá­nak feladata a földmivelésügyi miniszert illeti meg, ki azonban e feladatnak tényleges helyi gyakorlá­sát saját felügyelete és folytonos ellenőrködése mellett a kölcsönt adó pénzintézetre átruházhatja. A 13. § (6. bek.) szerint a pénzügyminiszer felhatal­­maztatik, hogy a földművelésügyi miniszerrel egyet­értőleg és a szerződő pénzintézet meghallgatása után a befizetési határnapot dec­ember 1-ig el­halaszthassa. Az eddig felsorolt rendelkezésekből kétségtelen, hogy a magyar agrár és járadékbank részvénytár­saságnak a szőlőfelújítás czéljából teljesítendő műveletei tekintetében minden irányban az állami fennhatóság befolyása érvényesül, s hogy szerve­zete számos közjogi elemet egyesít magában. Az állam az agrár és járadékbank részére a jelzett közgazdasági czél előmozdítása érdekében nem­csak különös jogelőnyöket biztosít, hanem az­által, hogy ama pénzintézet közczélra szolgáló művele­teinél közegei által közvetlen intézkedési és ellen­őrzési tevékenységet gyakorol, azt közjogi jellegű, a társulati alapon nyugvó egyéb közhasznú, de egyedül a magánjog terén mozgó pénzintézeteké­től eltérő kivételes állással ruházta fel. Az intéz­ménynek ezen közjogi jellege már a törvény 3. §-á­­nak ama rendelkezéséből is kitűnik, mely szerint a földmívelésügyi miniszer a költségvetés előter­jesztése alkalmával köteles a törvényhozásnak az előző évi kezelésről tett intézkedéseiről (tv. 1. §. a, b, c, d), azok eredményéről és egész eljárásáról részletesen indokolt szakszerű jelentést tenni és kimutatni, hogy a 2-ik §-ban megállapított 1.200.000 forint évi részletekből mekkora összegek vizettek át és állanak még rendelkezésre, s hogy az egész hitelmaradványból a következő évben mennyi fog előreláthatólag felhasználtatok Az agrár- és járadékbank szervezetének eddig feltüntetett közjogi vonatkozásai már tárgyi szem­pontból sem teszik indokolttá a szőlőfelújítási kölcsönből eredő tartozások fennállásának a ren­des bírói úton való megbirálását, de magának a törvénynek további rendelkezései alakszerüleg is 1909 július­i

Next