Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-01 / 146. szám
2 Budapesti Közlöny A m. kir. igazságügyminister Csizmás Szilárd dévai és Holmik Antal érsekújvári kir. járásbirósági végrehajtókat kölcsönösen áthelyezte. A m. kir. igazságügyminister a nagybecskereki munkásbiztosítási választott bíróság elnökévé Junker János nagybecskereki kir. törvényszéki bírót, helyettes elnökévé pedig Benedek Jenő ugyanottani kir. törvényszéki bírót három év tartamára kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszer dr. Markovits Mihály belényesi kir. járásbirósági jegyzőt a belényesi, Juhászovits Manó nagysomkuti kir. járásbirósági jegyzőt a nagysomkuti, és Bene Dénes csikszentmártoni kir. járásbirósági joggyakornokot a csikszentmártoni kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki. A m. kir. igazságügyminiszer Ajtay Sándor jászberényi kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a nagykőrösi, Jári Géza temeskubini kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a miavai kir. járásbírósághoz, Göttinger Reiner vágsellyei kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a sátoraljaújhelyi és Kádosi Andor nagyigmándi kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a debreczeni kir. törvényszékhez mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte. A m. kir. igazságügyminiszer Kór Mór belényesi kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőt a kulai kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz saját kérelmére és költségére kirendelte A m. kir. igazságügyminiszer Nahoczky Béla siklósi és Semberi Géza miavai kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőket a paksi, továbbá Fekete Imre vágujhelyi és Bússa Ignácz jászberényi kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőket a miavai, Tóth Károly vágsellyei kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőt a csornai kir. járásbírósághoz és Pakot Lajos jászberényi kir. járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőt a debreczeni kir. törvényszékhez mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte. A m. kir. igazságügyminister Grubessieh Celestin téri kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a kiskunhalasi, Krajcsik József temeskubini kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a perlaszi, Smer Géza szinérváraljai és Kemény Mihály kunszentmártoni kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokokat a belényesi, továbbá Elek Zoltán ökörmezői kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot az ilosvai, Turcsek Kálmán ökörmezői kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a munkácsi, Nagy Antal jászberényi kir. járásbirósági önálló működési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a téti és Pék Károly dunavecsei kir. járásbirósági betétszerkesztő írnokot a derecskei kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból kirendelte. A kolozsvári kir. ítélőtábla elnöke Ács Albert kolozsvárvidéki kir. járásbirósági díjtalan joggyakornokot a kolozsvári kir. ítélőtábla kerületébe segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. A beszterczebányai m. kir. pénzügyigazgatóság Zsabka Emil beszterczebányai díjtalan m. kir. adóhivatali gyakornokot segélydíjas adóhivatali gyakornokká nevezte ki. A sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóság Nagy Andor sátoraljaújhelyi lakost a sátoraljaújhelyi m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Az aradi kir. törvényszék elnöke Nagy A. József nagyhalmágyi kir. járásbirósági hivatalszolgát,a saját kérelmére, ugyanebben a minőségben az aradi kir. járásbírósághoz helyezte át. A győri kir. törvényszék elnöke a győri kir. törvényszéknél üresedésben levő hivatalszolgai állásra Novák Gyula nezsideri járásbirósági hivatalszolgát helyezte át. A győri kir. törvényszék elnöke a nezsideri kir. járásbíróságnál megüresedett hivatalszolgai állásra Eszty János vágsellyei járásbirósági napidíjas szolgát nevezte ki. A szolnoki kir. törvényszék elnöke Pataki Károly szolnoki kir. törvényszéki és Balla Vincze jászapáti kir. járásbirósági hivatalszolgákat, saját kérelmükre, kölcsönösen áthelyezte. Csuti Mihály velenczei illetőségű budapesti lakos családi nevének » Alcsuti«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 72.702. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. 51.761/1909. szám. Az állami szénbányászat ügyeinek vezetésére az 1909. évi XV. törvényczikk alapján »Am. kir. állami szénbányák központi igazgatósága« cím alatt külön igazgatóság állittatik fel, mely működését 1909. évi julius 1-ével (Budapesten, ideiglenesen vár, a pénzügyministerium épületében) megkezdi. Budapest, 1909. junius 24-én. A m. kir. pénzügyministerium. A kir. Curia döntvényei. (Polgári ügyekben.) 82. szám. »Az 1890 . V. t.-czikk alapján az ingatlanra bejegyzett szőlőfelujitási kölcsön, valamint az ily kölcsönösszeg erejéig bekebelezett zálogjog fenn nem állásának az eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik-e ?« (Az 5.343/1908., 3.675/1905. és 558/1905. számokhoz.) Határozat. Az 1896 . V. t.-cz. alapján az ingatlanra bejegyzett szőlőfelujitási kölcsön, valamint az ily kölcsönösszeg erejéig bekebelezett zálogjog fenn nem állásának az eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe nem tartozik. Indokolás. Az 1896 . Y. t.-cz. a földművelésügyi ministert a phylloxera által elpusztított szőlők felújítására vonatkozó ott körülirt intézkedések megtételére utasítja. E törvény 6. §-a szerint a földmivelésügyi miniszer felhatalmaztatik, hogy egyetértőleg a pénzügyminiszerrel oly hazai pénzintézetnek, mely legalább 8 millió forint alaptőkével bír, és szerződésszerűen arra kötelezi magát, hogy phylloxera által elpusztított szőlők felújítására legalább 25 millió forint erejéig kölcsönöket ad, ama törvényben megállapított kedvezményeket engedélyezhesse, (tv. 15. §.) illetőleg a szerződő pénzintézet irányában az államkincstár nevében és terhére ama törvényben meghatározott kötelezettségeket elvállalhassa. Ezzel a törvény az ily szőlőfelújítási műveletnél az államnak közvetlen beavatkozást biztosított. E czélból még egyrészt az egyes szőlőtermelőknek a kölcsönadásra vállalkozó és a kormány által erre megbízott pénzintézet részére anyagi és jogi előnyöket nyújt, másrészt mind a kölcsönnyújtás feltételeinek megszabása, mind a kölcsönösszeg folyósítása, valamint a kölcsönvevő által a kikötött feltételek megtartása tekintetében négymérvű rendelkezési és ellenőrzési jogkört biztosított magának. így: a fent idézett 6. §. értelmében a pénzügyminister az illető pénzintézethez, mely jelenleg a földmivelésügyi ministernek 1896-ik évi 60.900. sz. rendelete szerint a magyar agrár- és járadékbank részvénytársaság, kormánybiztost rendel ki a hátralékkimutatások ellenjegyzésére (tv. 13. §.) és a 16. §. szerinti ellenőrzés teljesítésére. A 10. §. értelmében a szőlőfelújításra vonatkozó művelési tervet a kölcsönodó pénzintézettel együtt a földmivelésügyi miniszer állapítja meg, melynek megtartását ez utóbbi és a pénzügyminister ellenőrzik. A fent idézett földművelésügyi miniszeri rendelet 13. §-a szerint minden szőlőbirtokos, aki kölcsönben részesül, tartozik tűrni, hogy az illetékes kerületi vagy külön megbízott állami szakközeg, úgyszintén a magyar agrár- és járadékbank megbízottai szőlőjét bármikor meglátogathassák, az ott folyamatban lévő munkákat megtekinthessék, összes szőlőfelújítási művelete felett felügyeletet gyakorolhassanak s összes erre vonatkozó ténykedéseit s azok végrehajtását ellenőrizhessék s az előírt művelési terv közlése és megtartása felett őrködhessenek. A törvény 10. §. értelmében a kölcsönök engedélyezése, biztosítása és mely részletekben való folyósítása, a kölcsönvevő által követendő művelési tervtől való eltérés és ennek következményei tárgyában a földművelésügyi miniszer által kinevezendő bizottság végérvényesen határoz, valamint a felett is, hogy a kölcsönvevőnek mennyiben adandó pénz helyett természetben szőlővessző, szőlőkaró stb. és hogy a talajforgatás költségeire külön adható-e kölcsön és mily összeg erejéig. E bizottság a pénzügyminiszerrel egyetértőleg a földmivelésügyi minister által jóváhagyott 1896. évi deczember 22-diki szabályzat szerint egy elnökből, kit földmivelésügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg választ, négy rendes és ugyanannyi póttagból áll, kik közül két rendes és két póttagot a földmivelésügyi miniszer, egy rendes és egy póttagot a pénzügyiminszer, egy rendes és egy póttagot az agrár- és járadékbank igazgatósága nevez ki. A törvény 11. §-a szerint, ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a kölcsön vevő a mivelési terv szerint teljesítendő munkákat alapos ok nélkül elmulasztja, vagy nyilvánvalóan hanyagul teljesíti, az engedélyezett kölcsönnek még nem folyósított részleteihez való igényjogosultságát elveszti, és az egész tartozás esedékessé válik, mely esetben a behajtás a 13. §. szerint történik. A törvény 17. §-a értelmében (5. bek.) a felügyeletnek, ellenőrzésnek és az útmutatások megadásának feladata a földmivelésügyi miniszert illeti meg, ki azonban e feladatnak tényleges helyi gyakorlását saját felügyelete és folytonos ellenőrködése mellett a kölcsönt adó pénzintézetre átruházhatja. A 13. § (6. bek.) szerint a pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a földművelésügyi miniszerrel egyetértőleg és a szerződő pénzintézet meghallgatása után a befizetési határnapot december 1-ig elhalaszthassa. Az eddig felsorolt rendelkezésekből kétségtelen, hogy a magyar agrár és járadékbank részvénytársaságnak a szőlőfelújítás czéljából teljesítendő műveletei tekintetében minden irányban az állami fennhatóság befolyása érvényesül, s hogy szervezete számos közjogi elemet egyesít magában. Az állam az agrár és járadékbank részére a jelzett közgazdasági czél előmozdítása érdekében nemcsak különös jogelőnyöket biztosít, hanem azáltal, hogy ama pénzintézet közczélra szolgáló műveleteinél közegei által közvetlen intézkedési és ellenőrzési tevékenységet gyakorol, azt közjogi jellegű, a társulati alapon nyugvó egyéb közhasznú, de egyedül a magánjog terén mozgó pénzintézetekétől eltérő kivételes állással ruházta fel. Az intézménynek ezen közjogi jellege már a törvény 3. §-ának ama rendelkezéséből is kitűnik, mely szerint a földmívelésügyi miniszer a költségvetés előterjesztése alkalmával köteles a törvényhozásnak az előző évi kezelésről tett intézkedéseiről (tv. 1. §. a, b, c, d), azok eredményéről és egész eljárásáról részletesen indokolt szakszerű jelentést tenni és kimutatni, hogy a 2-ik §-ban megállapított 1.200.000 forint évi részletekből mekkora összegek vizettek át és állanak még rendelkezésre, s hogy az egész hitelmaradványból a következő évben mennyi fog előreláthatólag felhasználtatok Az agrár- és járadékbank szervezetének eddig feltüntetett közjogi vonatkozásai már tárgyi szempontból sem teszik indokolttá a szőlőfelújítási kölcsönből eredő tartozások fennállásának a rendes bírói úton való megbirálását, de magának a törvénynek további rendelkezései alakszerüleg is 1909 júliusi