Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-10 / 154. szám
1909. Julius 10. Budapesti Közlöny A műszaki műveletekben foglalt adatok helyességéért az engedélyes felelős s a mennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás megtörténte után tűnnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelemügyi magyar királyi minister által elrendelt kiegészítő munkákat teljesíteni, anélkül, hogy a jelen engedélyokirat 7. §-ában megállapított tényleges építési és üzletberendezési tőke felemelésére tarthatna igényt. 4 §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hosszszelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi magyar iorályi miniszer elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1907. évi deczember 20-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával kötelesek a kereskedelemügyi magyar kirávt miniszer által a pálya építése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétől számított í1ja év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem teremtettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megtörténtét a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartozik, 6. §. A magyar királyi államvasutak Vágsellye állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti után az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7 § Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1.875.000 K, azaz: egymilliónyolczszázhetvenötezer koronában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 124.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 25.000 korona rendes tartalékalap, 15.000 korona pedig külön tartalékalap képzésére készpénzben, avagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben kihasítandó és külön kezelendő. A külön tartalékalap az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben foglalt részletes megállapítások szerint a hófúvás elleni védművek létesítésére, valamint a vizek használhatóvá tétele és vízpótlékok beszerzése költségeinek fedezésére szolgál. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerűleg fel nem használt maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvények felhasználásukig osztalék igénnyel nem bírnak. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, személy- és teherkocsikat, stb.) síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. törvényczikk 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet kualifikácziójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasúti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely munkanemhez külön szakismerettel bíró és a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer engedélye kérendő ki. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeli el. Amennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére a lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni. 10. §: Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 70.000 , azaz : Hetvenezer koronányi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, továbbá a kisajátítási, kártalanítási és telekkönyvelési ügyek végleges lebonyolításáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépítését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4. §-ban megállapított kiépítési határidő, továbbá a 8. §-ban a hazai ipar és munkásság védelme tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi m. kir. miniszernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére vagy a kisajátítási kártalanítások fedezésére felhasználni, miáltal az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintettek. 11. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi Államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezi. Engedélyes köteles az üzletkezelés iránti szerződést a fenti 10. §-ban foglalt jogkövetkezmények terhe alatt oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagyható legyen. 12. §: A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Ilod osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. Amennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért, személy- és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be. b) Úti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekíthetők, 10 kilogramm és kilométerenként 0 80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazandó. — Úti podgyásznál szabad súly nem követelhető. Gyorsáruként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáru-osztályban 1-80 fillér, a II. mérsékelt darabáru-osztályban 1-20 fillér és a terjedelmes áruk után 2-40 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kőrész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kilogramm és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállásánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsúly alapján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámítási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. 3