Budapesti Közlöny, 1909. szeptember (43. évfolyam, 198-222. szám)
1909-09-01 / 198. szám
mm 2 mmt . ; 7 V------------------------------------------------------------------------------------------A rimaszombati kir. törvényszék elnöke Kolonka Antal rimaszombati kir. járásbirósági hivatalszolgát a girálti kir. járásbírósághoz helyezte át. _______ Kiskorú Stein György és Ágnes budapesti lakosok családi nevének »Kis«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 44.684. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Stern Emánuel székesfehérvári illetőségű budapesti lakos családi nevének »Szigeti«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 66.496. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Rosenthal Ernő és Fülöp és kiskorú Rozenthal Fülöp és Szeréna borossebesi illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Karikás«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 110.856. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Rausch Ferencz aradi illetőségű ugyanottani lakos, valamint Gyula, Margit, Vilmos ésLászló nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Acai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 111.542. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ A kereskedelemügyi m. kir. minister Torontál vármegye közönségéhez intézett 59.236/909. számú rendeletével a Torontálsziget község részére a 68.148/895. számú rendelettel igazolt Temeskompon gyakorolt vámszedési jog érvényesítésénél alkalmazandó vámdíjszabályzatot a vámtulajdonosnál történt kézbesítés napjától számítandó három (3) évi időtartamra következőképen állapította meg: 1. Vámdíjak: a) minden gyalog személy után 2 fillér, b) minden járomba fogott ló vagy szarvasmarha után 3 fillér, c) minden szabadon hajtott ló vagy szarvasmarha után 2 fillér, d) minden két darab (pár) juh, sertés és kecske után 1 fillér; a d) alatti vámdíj egy darab hajtása esetén is fizetendő. II Vámmentességek. Az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-ában 1—17., 20. és 21. pontok alatt felsorolt vámmentességek ezen vámszedési jog gyakorlásánál is érvényesitendők s ezeken kívül még vámmentesek a következők : 1. A távirdai küldönczök s az ezeket szállító fogatok, állatok. 2. Az állami adót szállító, sorshúzás, ujonszállitás, avagy ellenőrzési szemle czéljából utazó községi elöljárók és az ezeket továbbitó fogatok, állatok. Mindazon egyéneknek, akik és mindazon állatoknak, amelyek az 1890. évi I. törvényczikk 99. §-ának 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 20. pontja alapján a fennebbiek szerint vámmentesek, valamint a fönti 1. és 2. pont alatt felsorolt vámmenteseknek, a mennyiben ezen minőségük felismerhető nem volna, megfelelő igazolványnyal kell birniok. III. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorlásával járó felelősségét, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890 évi I. törvényczikkben foglalt határozatok szerint büntetés terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a kire és amelyre a fennebbi vámdíjszabályzatban fizetési kötelezettség nincs megállapítva, úgyszintén a vámmentes személyek és dolgok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet s nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében köteles vámtulajdonos a vámtárgyat megfelelő és állandó jókarban tartani, szükség esetén újból beszerezni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény rendelkezései fognak alkalmaztatni. 3. Köteles vámtulajdonos a vámtárgy jókarban való fentartása által a közforgalom érdekeit biztosítani, s a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. törvényczikk 85. §-a értelmében több mint amennyi szükséges, mely részben az imént idézett törvényczikk 102. §-ában megjelölt hatóság kivonatára vámtulajdonos a szükséges adatokat előterjeszteni köteles. 5. Vámtulajdonos mindazt, a mit az 1890. évi I. törvényczikk s annak alapján a kereskedelemügyi miniszer rendel, esetleg amennyiben az idézett törvény más büntetést nem állapítana meg, rendbüntetésnek (mely azonban esetenként 200 koronánál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. 6. A befolyó vámjövedelem másra, mint avámtárgy fentartására és helyreállítására, vagy esetleg újból való beszerzésének költségeire nem fordítható, miért is a vámbevételekről és kiadásokról számadás vezetendő, fentartatván az 1890. évi I. törvényczikk 102. §-ában felsorolt hatóságoknak azon joga, hogy ez irányban ellenőrzést gyakoroljanak és szükség esetén törvényszabta módon a vámdíjak újból való megállapítása, illetve leszállítása iránt a szükséges lépéseket megtegyék. 7. Az 1890. évi I. törvényczikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. A komp menetrendjét akként állapítom meg, hogy a vámtulajdonos, vagy vámbérlő mindannyiszor közlekedni tartozik, ha akár nappal, akár éjjel átkelők jelentkeznek. Budapesti Közlöny 1909. szeptember 1. KIMUTATÁS az 1909. évi II. negyed végéig vett, forgalomba bocsátott és készletben maradt fémváltópénz álladékéról. *) A megfelelő darabszámú és értékű fémváltópénzek a forgalomból mintarra alkalmatlanok kivonatván, ezen pénznemeknek átvezetése folytán a törvényhozás által megállapított mennyiségben változás nem állott be. Budapesten, 1909. évi augusztus 26-án. A m. kir. állami számvevőszék, Tárgy Ezüst érmék Nikkel érmék Bronz érmék 5 koronások1 koronások Érték 20 filléresek 10 filléresek Érték2 filléresek1 filléresek Érték darabszáma koronaf. darabszáma korona f. darabszáma korona f. Bevétel. Veretett 1969. évi I. negyed végéig ........................ Vezetett 1909. évi II. negyedben........................ - - ... 7,440.956 60,004.752 97,209.532 72,000.000 85,447.318 6,566.305 22,944.731 656.630 80 50 328,106.345 7,442.363 78,000.000 7,342.126 148.847 90 26 16 18 34 56 78 34 34 Együtt............... 7,440.956 60,004.75297,209.532 72,000.000 92,013.623 23,601.36230 335,548.708 78,000.000 7,490.974 Átvezetett 1909. évi II. negyed végéig*) ................... 2.004 40.991 60,045.743 51.011 84.675 79.165 24.85150 2,053.736 61.246 41.687 Összes bevétel...... . ...... 7,442.960 97,260.543 72,084.675 92,092.788 23,626.213 80 337,602.444 78,061.246 7,532.661 Kiadás: Forgalomba bocsáttatott 1909. évi I. negyed végéig Forgalomba bocsáttatott 1909. évi II. negyedben ... 7,441.795 255 60,037.827 3.156 97,246.802 4.431 72,073.170 11.505 85,511.302 6,557.070 22,965.764 658.008 20 328.219.505 6,552.039 77,537.446 600 7,339.764 131.046 Együtt............... 7,442.050 60,040.983 97,251.233 72,084.675 92,068.372 23,623.772 20 334,771.544 77,538.046 7,470.811 A főkémlő hivatalnak kémlésre átadatott 910 4.760 9.310— — — — — — összes kiadás.............. 7,442.960 60,045.74397,260.543— 72,084.675 92,068.37223,623.77220 334,771.544 77,538.046 7,470.811 Készletben maradt 1909. évi II. negyed végével ...— — — — — 24.416 2.44160 2,830.900 523.200 61.850 A kereskedelemügyi m. kir. minister 1909. évi 65.272. számú értesítése, valamennyi, a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó, önálló igazgatással bíró hazai vasút igazgatóságához. Értesítem, hogy a m. kir. államvasutak 1909. évi július 9-én megnyílt 117'878 km. hosszú börgönd—tapolczai vonala a 26'917 km, hosszú alsóörs—veszprémi szárnyvonallal együtt, a megnyitás napjától kezdődőleg, a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény hatálya alá helyeztetett. A nemzetközi vasúti szállítás számára Bernben felállított központi hivatal 1909. évi augusztus 7-én kelt 418. számú körözvényével az egyezményben részes államokat és vasúti igazgatóságokat erről azzal értesítette, hogy miután a m. kir. államvasutak a nemzetközi egyezménykötelékébe tartoznak, a vasúti vonalak jegyzékének kiegészítése nem szükséges. Budapest, 1909. augusztus 23-án. A minister megbízásából r. Dr. Stetina s. k., ministeri tanácsos. A m. kir. földmivelésügyi minister Somogy vármegyének a gazda és a cseléd közötti jogviszonyoknak az 1907. évi XLV. t.-czikkben nem érintett kérdéseiről alkotott szabályrendeletét jóváhagyta. _____