Budapesti Közlöny, 1909. október (43. évfolyam, 223-249. szám)
1909-10-01 / 223. szám
1909. október 1. Budapesti Közlöny legyen az uj szabályok beható tanulmányozására, a mire a községi elöljáróságok is felhívandók. Az uj szabályozás sok eddigi bizonytalanságot szüntet meg, egységet hoz a rendőri büntető eljárásba, s a rendőri büntető bírói intézményt és a rendőri büntető bíráskodás alaposságát lesz hivatva megszilárdítani.i E czél elérése biztosítva van akkor, ha a rendőri büntető bíróságokat e felelősségteljes bírói tiszt gyakorlásában az igazságérzettől áthatott tárgyilagosság, a szigor és a méltányosság alkalmazásának helyes feismerése és meleg ügyszeretet fogja irányítani. Indokoltan feltételezhető, hogy az ügyészi kar tagjai is, a törvény által reájuk ruházott feladatuk horderejét teljes mértékben átértve, szintén ügyszeretettel fogják e nagyfontosságú tisztüket betölteni és a közvádat valóban a közérdek szempontjából, vagyis nemcsak a terheltnek terhére, hanem annak javára is képviselni. Ha a bírák és az ügyészek — ez utóbbiak a vádképviseletre hivatott összes társaikkal együtt — a rendőri büntető bíráskodás terén a jogszolgáltatás és a gyakorlati életviszonyok összhangjának szempontját tekintik mérvadónak, mint ahogy ez az irányító elve a mostani rendezésnek, akkor az a várakozás, amelyet a törvényhozás ismételt felhatalmazásaival az új szabályozáshoz fűzött, bizonyára meg fog valósulni. Budapesten, 1909. évi szeptember 26-án. A minister helyett : Hadik s. k. államtitkár. A m. kir. belügyministernek és a m. kir. igazságügyministernek 65.000/1909. B. M. számú rendelete a rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes kihágási ügyekre vonatkozó rendőri büntető eljárást a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897 : XXXIV. t.-cz. 28. §-ában és a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX. t.-cz. 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőkben szabályozzuk. ELSŐ CZIM. Eljárás a rendőri büntető bíróságok előtt. Első fejezet. Általános rendelkezések. 1. Hatóságok, hatáskör és illetékesség. A rendőri büntető bíróságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben (2. §.) a büntető bírói hatalmat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX. t.-cz. 13., 15. és 16. §-a, továbbá a határrendőrségről szóló 1903 : VIII. t.-cz. értelmében a következő hatóságok gyakorolják : I. Első fokon: 1. kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, illetőleg a szolgabiró; 2. rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ezek akadályoztatása esetében a tanács által e részben megbízott tisztviselő; 3. Budapest székesfővárosban és azon a területen, amelyre a székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatósága ezenfelül kiterjed: a) azokban a kihágási ügyekben, amelyeknek elsőfokú elbírálása a fennálló törvények, rendeletek és szabályrendeletek szerint jelenleg a székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik, az illetékes kerületi kapitányság vezetője, ennek akadályoztatása esetében a belügyminiszer által megbízott rendőrségi tisztviselő ; b) a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes többi kihágási ügyekben Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáróság, a székesfővárosi államrendőrségnek Budapesten kívül eső hatósági területén pedig az I. 1. és 2. pont szerint jogosult hatóság; 4. a határrendőrség működési területén azokban a kihágási ügyekben, melyek a fennálló törvények szerint a határrendőrség hatáskörébe tartoznak, a határszéli rendőrkapitány, illetőleg a belügyminiszer által felhatalmazott tisztviselő. Az I. 3. a) pontban megjelölt ügyek közül a fiatalkorú terheltek kihágási ügyeiben, úgyszintén a csavargásnak, koldulásnak, a kitiltó intézkedés megszegésének, valamint a két nőkre vonatkozó hatósági szabályok meg nem tartásának eseteiben , a belügyminister által kijelölt kerületi kapitány- ságok vezetői, akadályoztatásuk esetében a belügyminiszer által megbízott rendőrségi tisztviselők járnak el. II. Másodfokon : 1. kis- és nagyközségekben és rendezett tanácsú városokban az alispán ; 2. törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács; 3. a székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatósági területén : a) az I. 3. a) pont alatt megjelölt ügyekben a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitánya vagy helyettese; b) az I. 3. b) pont alatt megjelölt ügyekben Budapest székesfővárosban a tanács, a székesfővárosi államrendőrségnek Budapesten kívül eső hatósági területén pedig az alispán; 4. a határrendőrségnek a kihágási ügyekben hozott határozatai ellen kis- és nagyközségekben és rendezettt tanácsú városokban az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács. III. Harmadfokon: az illető minister, akinek hatáskörébe a kihágási ügynek végső fokon való elbírálását törvény vagy törvényben nyert felhatalmazás alapján kiadott ministeri rendelet utalja. Azokban a kihágási ügyekben, amelyeknek harmadfokú elbírálása kifejezetten más miniszerhez utalva nincs, harmadfokon a belügyminiszer bíráskodik. 2 §• Rendőri büntető eljárás alá és a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok hatásköréhez tartoznak, amennyiben az e rendelet Második Czímében szabályozott községi bírósági eljárásnak nincs helye : 1. a kihágásokról szóló 1879 : XL. t.-czikkben megállapított kihágások közül az 1897 : XXXIV. t.-cz. 19. §-ának 1. és 2. pontjában felsorolt kihágások ; 2. azok a kihágások, amelyeket más törvények a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasítanak ; 3. a ministeri rendeletekben megállapított kihágások, amennyiben kifejezetten a kir. járásbíróságok hatásköréhez utasítva nincsenek; 4. a törvényhatósági vagy városi szabályrendeletekben megállapított kihágások (1879 : XL. t.-cz. 1. §. 3. és 4. pontja). 3. §. A hatóság hivatalból vizsgálja meg, hogy az ügy hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A nem illetékes rendőri büntető bíróság is köteles területén azokat a cselekményeket elrendelni és foganatosítani, a melyeknél a késedelem veszélylyel jár. 4 §• Az eljárásra rendszerint az a rendőri büntető bíróság illetékes, amelyiknek területén a terhelt a kihágást elkövette. Ha a kihágás elkövetésének helye több rendőri büntető bíróság területére vagy több rendőri büntető bíróság területének határára esik, vagy bizonytalan, hogy a terhelt a kihágást melyik rendőri büntető bíróság területén követte el, az eljárásra az a rendőri büntető bíróság illetékes, amelyiknek területén a kihágás befejezést nyert, vagy amelyik az ügyben valamely intézkedéssel vagy határozattal a másikat megelőzte. Az a rendőri büntető bíróság, amelyiknek területén a terhelt lakik vagy tartózkodik, a más rendőri büntető bíróság területén elkövetett kihágás elbírálására is illetékessé válik, ha a kihágást nála jelentették fel és a feljelentett az első hatósági intézkedés közlésétől számított három nap alatt, legkésőbb azonban első kihallgatásáig illetékességi kifogást nem tesz. A kifogás a kézbesítéívre is rájegyezhető. Az elkövetés helye szerint illetékes rendőri büntető bíróság a hozzá áttett ügyet nem utasíthatja vissza. 3 B §. szabályai nem érintik egyes törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek kivételes illetékességet állapítanak meg. 5. §: Kölcsönös sérelem alapján a tárgyalás befejezéséig a terhelt által emelt viszontvád elbírálására az eljáró rendőri büntető bíróság illetékes, ha a viszontvád hatáskörét meg nem haladja. A rendőri büntető bíróság ily ügyeket együtt tárgyalhat és dönthet el. Az egyik fél vádjának elejtése a másik vádjának elbírálását nem gátolja. 6. §: A tettes bírósága illetékes a részesre is. 7 §• A terhelt ellen ugyanannál a rendőri büntető bíróságnál folyamatban levő kihágási ügyeket együttes tárgyalás és eldöntés végett lehetőleg egyesíteni kell. Ha az ügyek összefüggése alapján vagy egyéb fontos okból szükségesnek mutatkozik, a terhelt ellen több egyenlő hatáskörű rendőri büntető bíróság előtt folyamatban levő ügyeket is szabad egyesíteni. Az egyesítésre és a további eljárásra az a rendőri büntető bíróság jogosult, amelyik a súlyosabban büntetendő kihágásra nézve illetékes, kétség esetében pedig az, amelyik a többit megelőzte. A rendőri büntető bíróságnak joga van az egyesítést mellőzni vagy megszüntetni. Az egyesítés, valamint mellőzése vagy megszüntetése kérdésében hozott végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye. Az elsőfokú rendőri büntető bíróságnak nem szabad az előtte folyamatban levő ügygyel olyan ügyet egyesíteni, amelyben az elsőfokú rendőri büntető biróság már ítéletet vagy megszüntető végzést hozott. 8. §. Ha a tettest vagy a részest a kir. biróság hatáskörébe tartozó oly büntetendő cselekmény is terheli, amely a rendőri büntető biróság előtt folyamatban levő kihágási ügygyel elválaszthatatlanul összefüggésben áll és amelyben a kir. biróság még ítéletet vagy megszüntető végzést nem hozott, az ügyet a kihágás elbírálása nélkül az illetékes kir. ügyészséghez vagy kir. járásbírósághoz kell áttenni. Az áttételt mellőzni kell, ha a kir. biróság hatáskörébe tartozó cselekmény magánindítványra üldözendő és a jogosult indítványa hiányzik. Ha az ügyek között az előbbi bekezdésnek megfelelő összefüggés nincs, vagy ha nem a kihágás tettese vagy részese ellen, hanem más egyén ellen forognak fenn a kir. bíróság hatáskörébe utalt büntetendő cselekmény jelenségei: a rendőri büntető bíróság az áttételt mellőzi, s amennyiben az eljárás megindítása végett szükséges, a kir. ügyészséget vagy a kir. járásbíróságot a vonatkozó iratok hiteles másolatának átküldésével értesíti. Ekként kell eljárni akkor is, ha rendőri büntető eljárás alá nem tartozó oly cselekmény jelenségei merülnek fel, amely más közigazgatási hatóságnak hatáskörébe vagy illetékessége alá tartozó közigazgatási intézkedést tesz szükségessé. 9. §. Ha a kir. biróság a rendőri büntető biróság hatáskörébe tartozó oly kihágási ügyet, amely az ügyek összefüggése vagy súlyosabb minősítés alapján eléje került, elbírálás végett a rendőri büntető bíróságnak enged át, ez az ügyet vissza nem utasíthatja. 10. §: Az elsőfokú rendőri büntető bíróságok közt felmerülő hatásköri és illetékességi összeütközések felett a másodfokú hatóság végérvényesen határoz, ha ez az elsőfokú rendőri büntető bíróságoknak közös felebbviteli hatósága. Ha az összeütközés másodfokú hatóságok közt vagy oly elsőfokú, rendőri büntető bíróságok közt merült fel, amelyeknek másodfokú hatóságai különbözők : a kihágási ügy harmadfokú elbírálására hivatott miniszer határoz ; és ha az ügyben harmadfokon több miniszer van az eljárásra hivatva vagy az összeütközés a harmadfokú hatóságok közt merült fel, az összeütközést ezek a miniszerek egyetértve döntik el.