Budapesti Közlöny, 1909. október (43. évfolyam, 223-249. szám)

1909-10-01 / 223. szám

1909. október 1. Budapesti Közlöny legyen az uj szabályok beható tanulmányozására, a mire a községi elöljáróságok is felhívandók. Az uj szabályozás sok eddigi bizonytalanságot szüntet meg, egységet hoz a rendőri büntető eljá­rásba, s a rendőri büntető bírói intézményt és a rendőri büntető bíráskodás alaposságát lesz hivatva megszilárdítani.­i E czél elérése biztosítva van akkor, ha a rendőri büntető bíróságokat e felelősségteljes bírói tiszt gyakorlásában az igazságérzettől át­hatott tárgyilagosság, a szigor és a méltányosság alkalmazásának helyes feismerése és meleg ügy­szeretet fogja irányítani. Indokoltan feltételezhető, hogy az ügyészi kar tagjai is, a törvény által reájuk ruházott feladatuk horderejét teljes mértékben átértve, szintén ügy­szeretettel fogják e nagyfontosságú tisztüket be­tölteni és a közvádat valóban a közérdek szem­pontjából, vagyis nemcsak a terheltnek terhére, hanem annak javára is képviselni. Ha a bírák és az ügyészek — ez utóbbiak a vádképviseletre hivatott összes társaikkal együtt — a rendőri büntető bíráskodás terén a jogszolgál­tatás és a gyakorlati életviszonyok összhangjának szempontját tekintik mérvadónak, mint a­hogy ez az irányító elve a mostani rendezésnek, akkor az a várakozás, a­melyet a törvényhozás ismételt felhatalmazásaival az új szabályozáshoz fűzött, bizonyára meg fog valósulni. Budapesten, 1909. évi szeptember 26-án. A minister helyett : Hadik s. k. államtitkár. A m. kir. belügyministernek és a m. kir. igazságügy­­ministernek 65.000/1909. B. M­­. számú rendelete a rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes kihágási ügyekre vonatkozó rendőri büntető eljárást a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897 : XXXIV. t.-cz. 28. §-ában és a közigaz­gatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX. t.-cz. 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőkben szabályozzuk. ELSŐ CZIM. Eljárás a rendőri büntető bíróságok előtt. Első fejezet. Általános rendelkezések. 1. Hatóságok, hatáskör és illetékesség. A rendőri büntető bíróságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben (2. §.) a büntető bírói hatalmat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX. t.-cz. 13., 15. és 16. §-a, továbbá a határ­­rendőrségről szóló 1903 : VIII. t.-cz. értelmében a következő hatóságok gyakorolják : I. Első fokon: 1. kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, ille­tőleg a szolgabiró; 2. rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ezek akadályoztatása esetében a tanács által e részben megbízott tisztviselő; 3. Budapest székesfővárosban és azon a terü­leten, a­melyre a székesfővárosi m. kir. állam­rendőrség hatósága ezenfelül kiterjed: a) azokban a kihágási ügyekben, a­melyeknek elsőfokú elbírálása a fennálló törvények, rendeletek és szabályrendeletek szerint jelenleg a székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik, az illetékes kerületi kapitányság vezetője, ennek aka­dályoztatása esetében a belügyminiszer által meg­bízott rendőrségi tisztviselő ; b) a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes többi kihágási ügyekben Budapest székes­fővárosban a kerületi elöljáróság, a székesfővárosi államrendőrségnek Budapesten kívül eső hatósági területén pedig az I. 1. és 2. pont szerint jogosult hatóság; 4. a határrendőrség működési területén azokban a kihágási ügyekben, melyek a fennálló törvények szerint a határrendőrség hatáskörébe tartoznak, a határszéli rendőrkapitány, illetőleg a belügy­­miniszer által felhatalmazott tisztviselő. Az I. 3. a) pontban megjelölt ügyek közül a­­ fiatalkorú terheltek kihágási ügyeiben, úgyszintén­­ a csavargásnak, koldulásnak, a kitiltó intézkedés­­ megszegésének, valamint a két nőkre vonatkozó hatósági szabályok meg nem tartásának eseteiben , a belügyminister által kijelölt kerületi kapitány-­­ ságok vezetői, akadályoztatásuk esetében a belügy­miniszer által megbízott rendőrségi tisztviselők járnak el. II. Másodfokon : 1. kis- és nagyközségekben és rendezett tanácsú városokban az alispán ; 2. törvényhatósági joggal felruházott városok­­ban a tanács; 3. a székesfővárosi m. kir. államrendőrség ható­sági területén : a) az I. 3. a) pont alatt megjelölt ügyekben a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitánya vagy helyettese; b) az I. 3. b) pont alatt megjelölt ügyekben Budapest székesfővárosban a tanács, a székesfővá­rosi államrendőrségnek Budapesten kívül eső ható­sági területén pedig az alispán; 4. a határrendőrségnek a kihágási ügyekben ho­zott határozatai ellen kis- és nagyközségekben és rendezettt tanácsú városokban az alispán, törvény­­hatósági joggal felruházott városokban a­ tanács. III. Harmadfokon: az illető minister, a­kinek hatáskörébe a kihágási ügynek végső fokon való elbírálását törvény vagy törvényben nyert felhatalmazás alapján kiadott ministeri rendelet utalja. Azokban a kihágási ügyekben, a­melyeknek harmadfokú elbírálása kifejezetten más miniszer­­hez utalva nincs, harmadfokon a belügyminiszer bíráskodik. 2­ §• Rendőri büntető eljárás alá és a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok hatás­köréhez tartoznak, a­mennyiben az e rendelet Második Czímében szabályozott községi bírósági eljárásnak nincs helye : 1. a kihágásokról szóló 1879 : XL. t.-czikkben megállapított kihágások közül az 1897 : XXXIV. t.-cz. 19. §-ának 1. és 2. pontjában felsorolt kihá­gások ; 2. azok a kihágások, a­melyeket más törvények a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasíta­nak ; 3. a ministeri rendeletekben megállapított kihá­gások, a­mennyiben kifejezetten a kir. járásbíró­ságok hatásköréhez utasítva nincsenek; 4. a törvényhatósági vagy városi szabályren­deletekben megállapított kihágások (1879 : XL. t.-cz. 1. §. 3. és 4. pontja). 3. §. A hatóság hivatalból vizsgálja meg, hogy az ügy hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A nem illetékes rendőri büntető bíróság is köteles területén azokat a cselekményeket elrendelni és foganatosítani, a melyeknél a késedelem veszély­­lyel jár. 4­ §• Az eljárásra rendszerint az a rendőri büntető bíróság illetékes, a­melyiknek területén a terhelt a kihágást elkövette. Ha a kihágás elkövetésének helye több rendőri büntető bíróság területére vagy több rendőri büntető bíróság területének határára esik, vagy bizonytalan, hogy a terhelt a kihágást melyik rendőri büntető bíróság területén követte el, az eljárásra az a rendőri büntető bíróság illetékes, a­melyiknek területén a kihágás befejezést nyert, vagy a­melyik az ügyben valamely intézkedéssel vagy határozattal a másikat megelőzte. Az a rendőri büntető bíróság, a­melyiknek terü­letén a terhelt lakik vagy tartózkodik, a más rendőri büntető bíróság területén elkövetett kihágás elbí­rálására is illetékessé válik, ha a kihágást nála jelen­tették fel és a feljelentett az első hatósági intéz­kedés közlésétől számított három nap alatt, leg­később azonban első kihallgatásáig illetékességi kifogást nem tesz. A kifogás a kézbesítéívre is ráj­egyezhető. Az elkövetés helye szerint illetékes rendőri bün­tető bíróság a hozzá áttett ügyet nem utasíthatja vissza. 3 B §. szabályai nem érintik egyes törvényeknek azokat a rendelkezéseit, a­melyek kivételes illeté­kességet állapítanak meg. 5. §: Kölcsönös sérelem alapján a tárgyalás befeje­zéséig a terhelt által emelt viszontvád elbírálására az eljáró rendőri büntető bíróság illetékes, ha a viszontvád hatáskörét meg nem haladja. A rendőri büntető bíróság ily ügyeket együtt tárgyalhat és dönthet el. Az egyik fél vádjának elejtése a másik vádjának elbírálását nem gátolja. 6. §: A tettes bírósága illetékes a részesre is. 7­ §• A terhelt ellen ugyanannál a rendőri büntető bíróságnál folyamatban levő kihágási ügyeket együttes tárgyalás és eldöntés végett lehetőleg egyesíteni kell. Ha az ügyek összefüggése alapján vagy egyéb fontos okból szükségesnek mutatkozik, a terhelt ellen több egyenlő hatáskörű rendőri büntető bíróság előtt folyamatban levő ügyeket is szabad egyesíteni. Az egyesítésre és a további eljárásra az a rendőri büntető bíróság jogosult, a­melyik a súlyosabban büntetendő kihágásra nézve illetékes, kétség eseté­ben pedig az, a­melyik a többit megelőzte. A rendőri büntető bíróságnak joga van az egye­sítést mellőzni vagy megszüntetni. Az egyesítés, valamint mellőzése vagy megszün­tetése kérdésében hozott végzés ellen felfolyamo­dásnak nincs helye. Az elsőfokú rendőri büntető bíróságnak nem szabad az előtte folyamatban levő ügygyel olyan ügyet egyesíteni, a­melyben az elsőfokú rendőri büntető biróság már ítéletet vagy megszüntető végzést hozott. 8. §. Ha a tettest vagy a részest a kir. biróság hatás­körébe tartozó oly büntetendő cselekmény is ter­heli, a­mely a rendőri büntető biróság előtt folya­matban levő kihágási ügygyel elválaszthatatlanul összefüggésben áll és a­melyben a kir. biróság még ítéletet vagy megszüntető végzést nem hozott, az ügyet a kihágás elbírálása nélkül az illetékes kir. ügyészséghez vagy kir. járásbírósághoz kell át­tenni. Az áttételt mellőzni kell, ha a kir. biróság hatáskörébe tartozó cselekmény magánindítványra üldözendő és a jogosult indítványa hiányzik. Ha az ügyek között az előbbi bekezdésnek meg­felelő összefüggés nincs, vagy ha nem a kihágás tettese vagy részese ellen, hanem más egyén ellen forognak fenn a kir. bíróság hatáskörébe utalt büntetendő cselekmény jelenségei: a rendőri bün­tető bíróság az áttételt mellőzi, s a­mennyiben az eljárás megindítása végett szükséges, a kir. ügyész­séget vagy a kir. járásbíróságot a vonatkozó iratok hiteles másolatának átküldésével értesíti. Ekként kell eljárni akkor is, ha rendőri büntető eljárás alá nem tartozó oly cselekmény jelenségei merül­nek fel, a­mely más közigazgatási hatóságnak hatáskörébe vagy illetékessége alá tartozó közigaz­gatási intézkedést tesz szükségessé. 9. §. Ha a kir. biróság a rendőri büntető biróság hatás­körébe tartozó oly kihágási ügyet, a­mely az ügyek összefüggése vagy súlyosabb minősítés alapján eléje került, elbírálás végett a rendőri büntető bíróság­nak enged át, ez az ügyet vissza nem utasíthatja. 10. §: Az elsőfokú rendőri büntető bíróságok közt fel­merülő hatásköri és illetékességi összeütközések felett a másodfokú hatóság végérvényesen hatá­roz, ha ez az elsőfokú rendőri büntető bíróságok­nak közös felebbviteli hatósága. Ha az összeütkö­zés másodfokú hatóságok közt vagy oly elsőfokú, rendőri büntető bíróságok közt merült fel, a­melyek­nek másodfokú hatóságai különbözők : a kihágási ügy harmadfokú elbírálására hivatott miniszer határoz ; és ha az ügyben harmadfokon több minis­zer van az eljárásra hivatva vagy az összeütközés a harmadfokú hatóságok közt merült fel, az össze­ütközést ezek a miniszerek egyetértve döntik el.

Next