Budapesti Közlöny, 1909. november (43. évfolyam, 250-273. szám)

1909-11-03 / 250. szám

2 Bettelheim Sándor m. kir. állam­vasúti díjnok, budapesti lakos családi nevének „ Bei­len «-re kért átváltoztatása az 1909. évi 124.276. ■zámu belügyministeri rendelettel megengedtetett. H­o 1i­­­k Gyula garamkövesdi illetőségű ugyan­­ottani lakos családi nevének * Haraszti«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 124.998. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú K­o­h­n Miklós és kiskorú Kohn Imre ózdi illetőségű salgótarjáni lakosok családi nevé­nek »Kovács«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 115.029. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Kiskorú .Arnstein Lázár (Lajos) gyula­fehérvári illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Ács«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 125.572. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett._______ Neumann Sámuel és Neumann Jakab nagy­károlyi illetőségű debreczeni lakosok családi ne­vének »Bárdos«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 125.573. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. ____ Morgenstern Sándor óbecsei illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Mak­ai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 126.149. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Stern Simon seregélyesi illetőségű budapesti lakos családi nevének »Kuti«-ra kért átváltoz­tatása az 1909. évi 126.437. számú belügymi­nisteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Schwarcz Miksa gyöngyösmelléki illetőségű pécsi lakos családi nevének »Somogyi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 126.501. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Brett Zoltán kecskeméti illetőségű budapesti lakos családi nevének »Bálint«-ra kért átvál­toztatása az 1909. évi 126.832. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Hirsch Dezső, György, Klára és Erzsébet kaposvári illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Hegedűs«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 126.991. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Biró István mohai illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint András nevű kiskorú fia családi nevének »Balázs«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 127.257. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Dér­­e­a (Dirlea) János kereki illetőségű dezsőházi lakos családi nevének »Debreczeni«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 127.440. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, H­ónig Elemér magocsi illetőségű somogy­­apáti lakos családi nevének »Huba«-ra­ kért átváltoztatása az 1909. évi 127.775. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. D­r. W­e­i­s­z Géza miskolczi illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint Imre és Ilona nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Halmos«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 128.213. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Schwartz Irén, Sándor, Miklós, Schwarcz Ella és Margit nagybányai lakosok családi nevének »Szőnyi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 128.608. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Bábik István már. bádogos, érsek­­újvári lakos családi nevének »Bányai«-rt­ kért Budapesti Közlöny 1909. november 3. átváltoztatása az 1909. évi 128.752. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. H­ans Antal budapesti születésű ugyanottani lakos, tanitó családi nevének »Háros«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 129.360. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Grünwald Arnold abonyi illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Ger­gely«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 129.424. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kranz Arthur budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének » Bokor «-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 129.794. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Wimmer Lajos dunaf­öld­vári ille­tőségű ugyanottani lakos családi nevének »Fe­­hér«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 129.958. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Krausz Armand budapesti illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Keleti«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 154.047. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügyminister 1909. évi 82.196. szám alatt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kö­zönségéhez kiadott rendeletével a Rákospalota nagyközséghez tartozó »Széchényi-telep­­n­e­k nagyközséggé alakulását megengedte. Az ujonan alakult nagyközség nevét ideiglene­sen »Széchényi-telep« névben állapította meg. A m. kir. belügyminister a Győr vármegye területén levő Csikvánd kisközségnek nagy­községgé alakulását rendelte el. A pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnöknek 1909. évi 116.097. sz. ren­delete, a szeszadóról szóló 1899: XX. t.-cz. végrehaj­tása iránt kiiadott utasítás 8. §-ának módosítása tárgyában. A szeszadóról szóló 1899: XX. t.-cz. végre­hajtása iránt kiadott utasítás (Magyarországi rendeletek tára 1899. évi 191. sz.) 8. §-át követ­kezőképen módosítom: Azoknak a vállalkozóknak, akik saját borter­melésükből nyert olyan szőlő törkölyt fordítanak szesztermelésre, melynek alkoholtartalma lőre (törkölybor, csiger) készítése czéljából vízzel tör­tént kilúgozás folytán már igen csekély, bélyeg­­mentes kérvényük folytán a pénzügyigazgatóság a törvény 38. §-ának b) pontjában két fokkal megszabott alkohol nyeredéket egy fokra, vagy az 1 és 2 fok között megállapítható más méretre szállíthatja le, ha folyamodók a kérvénynyel a törkölybor készítéséről a borhamisításnak és ha­misított bor forgalomba hozatalának tilalmazá­­sáról szóló 1908: XLVII. t.-cz. végrehajtása iránt a m. kir. földmivelésügyi minister által 1908. évi deczember 30-án 112.000. sz. alatt kiadott (és az 1909 évi 156) P. M. sz. körren­delet [Pénzügyi Közlöny 16. sz.] B. mellékletében is közölt) utasítás 59. §-ához tartozó IX. sz. minta szerint kiállított és az illetékes hatóság (községi elöljáróság, polgármester) által igazolás­sal ellátott bejelentést benyújtják. A kedvezmény megadásáról az illetékes adó­hivatal, a pénzügyőri szakasz és a pénzügymi­nistérium fogyasztási adóügyi csoportja is érte­sítendő. Az e kedvezménnyel való bármely visszaélés a törvényszerű büntetésen kívül a kedvezmény elvesztését vonja maga után. Az 1899. évi XX. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott utasítás 8. §-a alapján eddig adott ked­vezmények hatályukat vesztik. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1909. október 26-án. A m. kir. pénzügyministerium. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1909. évi 82.224. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vármegye területéhez tartozó Muravid községben a minden évben április 25-re eső országos vásár ezentúl állandóan minden évben május 25-én, illetőleg ha azon nap ünnep vagy vasárnapra esnék, úgy a reá következő legközelebbi hétköznapon tarttassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1909. évi 82.225. szám alatt kelt rendeletével meg­engedte, hogy a Z­a­l­a vármegye területéhez tar­tozó Tihany községben minden évben márczius 21-re október 21-re eső állatfelhajtással egybe­­kötött országos vásárok ezentúl állandóan min­den évben az április 24-ét és július 24-ét követő keddi napokon tarttassanak meg. 121.964/1109. szám. Ösztöndíjpályázat. Az 1909/10. tanév kezdetétől, illetve rész­ben az 1909/10. tanév II. felétől betöltendő, négy budai és négy váczi Mária Te­ré­zia-f­éle 600 koronás, három budai és négy váczi Mária Terézia-féle 300 koronás, valamint két 300 koronás K­o­h­á­r­y­­féle ösztöndíj állomásra ezennel pályázat hirdet­­tetik. Az említett ösztöndíjakra csak magyarországi kath. vallású és jeles előmenetelű, jó magavise­letű szegény, tudományegyetemi, műegyetemi, vagy akadémiai tanulók tarthatnak ig­ényt, kik közül a hasonló kisebb ösztöndíjat élvezők első­sorban részesülnek figyelemben. A folyamodványok a következő okmányokkal szerelendők fel: 1. A hallgató születési bizonyítványával. 2. A hallgató indexmásolatával s az I. évesek­nél azonfelül a lefolyt tanévben nyert érettségi bizonyítványnyal. 3. A hallgató vagyoni és családi viszonyait fel­tüntető hatósági igazolványnyal. 4. Esetleg annak kimutatásával, hogy élvez-e folyamodó, vagy annak testvére ösztöndíjat vagy segélyt s mily alapból? A folyamodványok a m. kir. vallás- és közok­tatásügyi ministerhez címzendők s 1909. évi november 30-ig az illetékes kar dékánjánál, illetve az akadémiai igazgatóságnál nyújtandók be, mely elöljáróságok azokat szabályszerű tár­gyalás után, a minősítési táblázatokkal együtt legkésőbb 1909. évi deczember 15-ig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez terjesz­tik fel. A folyamodványban megjelölendő ama pénz­tár is, amelynél az ösztöndíj, adományozás esetén, kiutalványozandó volna. A jelzett határidő lefolyása után, avagy a tanintézeti hatóság mellőzésével közvetlenül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. Budapest, 1909. évi október 20-án. A m. kir. vallás- és köz­oktatásügyi 3—3 minister. 110.436/1909. szám. Ösztöndíj pályázat. A volt budapesti postaigazgatóság és posta­­szakszámvevőségi személyzet feloszlatott temet­kezési szövetkezetének alapjánál az 1909—1910. tanév kezdetétől két 200 koronás ösztöndíj állo­más töltendő be. Ez ösztöndíjra csakis a budapesti posta- és távirdaigazgatósági kerületben alkalmazott állami posta- és távirdatisztviselők, altisztek és szolgák fiai tarthatnak igényt, ha t. i. valamely hazai ipar- vagy középiskolában (reáliskolában, vagy gimnáziumban) folytatják tanulmányaikat, és legalább az első osztályt jó sikerrel már befejez­ték, jó elmebeli tehetséggel bírnak, a tanulásban igyekezők s a mellett jó magaviseletűek. Az ösztöndíjas az ösztöndíj élvezetében marad, míg a középiskolai tanfolyamot bevégzi s tanul.

Next