Budapesti Közlöny, 1909. november (43. évfolyam, 250-273. szám)
1909-11-03 / 250. szám
2 Bettelheim Sándor m. kir. államvasúti díjnok, budapesti lakos családi nevének „ Beilen «-re kért átváltoztatása az 1909. évi 124.276. ■zámu belügyministeri rendelettel megengedtetett. Ho 1ik Gyula garamkövesdi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének * Haraszti«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 124.998. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kohn Miklós és kiskorú Kohn Imre ózdi illetőségű salgótarjáni lakosok családi nevének »Kovács«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 115.029. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Kiskorú .Arnstein Lázár (Lajos) gyulafehérvári illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Ács«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 125.572. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett._______ Neumann Sámuel és Neumann Jakab nagykárolyi illetőségű debreczeni lakosok családi nevének »Bárdos«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 125.573. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. ____ Morgenstern Sándor óbecsei illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Makai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 126.149. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Stern Simon seregélyesi illetőségű budapesti lakos családi nevének »Kuti«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 126.437. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Schwarcz Miksa gyöngyösmelléki illetőségű pécsi lakos családi nevének »Somogyi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 126.501. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Brett Zoltán kecskeméti illetőségű budapesti lakos családi nevének »Bálint«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 126.832. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Hirsch Dezső, György, Klára és Erzsébet kaposvári illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Hegedűs«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 126.991. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Biró István mohai illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint András nevű kiskorú fia családi nevének »Balázs«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 127.257. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Dérea (Dirlea) János kereki illetőségű dezsőházi lakos családi nevének »Debreczeni«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 127.440. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Hónig Elemér magocsi illetőségű somogyapáti lakos családi nevének »Huba«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 127.775. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Dr. Weisz Géza miskolczi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Imre és Ilona nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Halmos«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 128.213. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Schwartz Irén, Sándor, Miklós, Schwarcz Ella és Margit nagybányai lakosok családi nevének »Szőnyi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 128.608. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Bábik István már. bádogos, érsekújvári lakos családi nevének »Bányai«-rt kért Budapesti Közlöny 1909. november 3. átváltoztatása az 1909. évi 128.752. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Hans Antal budapesti születésű ugyanottani lakos, tanitó családi nevének »Háros«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 129.360. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Grünwald Arnold abonyi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Gergely«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 129.424. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kranz Arthur budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének » Bokor «-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 129.794. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Wimmer Lajos dunaföldvári illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Fehér«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 129.958. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Krausz Armand budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Keleti«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 154.047. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügyminister 1909. évi 82.196. szám alatt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségéhez kiadott rendeletével a Rákospalota nagyközséghez tartozó »Széchényi-telepnek nagyközséggé alakulását megengedte. Az ujonan alakult nagyközség nevét ideiglenesen »Széchényi-telep« névben állapította meg. A m. kir. belügyminister a Győr vármegye területén levő Csikvánd kisközségnek nagyközséggé alakulását rendelte el. A pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnöknek 1909. évi 116.097. sz. rendelete, a szeszadóról szóló 1899: XX. t.-cz. végrehajtása iránt kiiadott utasítás 8. §-ának módosítása tárgyában. A szeszadóról szóló 1899: XX. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott utasítás (Magyarországi rendeletek tára 1899. évi 191. sz.) 8. §-át következőképen módosítom: Azoknak a vállalkozóknak, akik saját bortermelésükből nyert olyan szőlő törkölyt fordítanak szesztermelésre, melynek alkoholtartalma lőre (törkölybor, csiger) készítése czéljából vízzel történt kilúgozás folytán már igen csekély, bélyegmentes kérvényük folytán a pénzügyigazgatóság a törvény 38. §-ának b) pontjában két fokkal megszabott alkohol nyeredéket egy fokra, vagy az 1 és 2 fok között megállapítható más méretre szállíthatja le, ha folyamodók a kérvénynyel a törkölybor készítéséről a borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908: XLVII. t.-cz. végrehajtása iránt a m. kir. földmivelésügyi minister által 1908. évi deczember 30-án 112.000. sz. alatt kiadott (és az 1909 évi 156) P. M. sz. körrendelet [Pénzügyi Közlöny 16. sz.] B. mellékletében is közölt) utasítás 59. §-ához tartozó IX. sz. minta szerint kiállított és az illetékes hatóság (községi elöljáróság, polgármester) által igazolással ellátott bejelentést benyújtják. A kedvezmény megadásáról az illetékes adóhivatal, a pénzügyőri szakasz és a pénzügyministérium fogyasztási adóügyi csoportja is értesítendő. Az e kedvezménnyel való bármely visszaélés a törvényszerű büntetésen kívül a kedvezmény elvesztését vonja maga után. Az 1899. évi XX. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott utasítás 8. §-a alapján eddig adott kedvezmények hatályukat vesztik. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1909. október 26-án. A m. kir. pénzügyministerium. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1909. évi 82.224. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vármegye területéhez tartozó Muravid községben a minden évben április 25-re eső országos vásár ezentúl állandóan minden évben május 25-én, illetőleg ha azon nap ünnep vagy vasárnapra esnék, úgy a reá következő legközelebbi hétköznapon tarttassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1909. évi 82.225. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vármegye területéhez tartozó Tihany községben minden évben márczius 21-re október 21-re eső állatfelhajtással egybekötött országos vásárok ezentúl állandóan minden évben az április 24-ét és július 24-ét követő keddi napokon tarttassanak meg. 121.964/1109. szám. Ösztöndíjpályázat. Az 1909/10. tanév kezdetétől, illetve részben az 1909/10. tanév II. felétől betöltendő, négy budai és négy váczi Mária Terézia-féle 600 koronás, három budai és négy váczi Mária Terézia-féle 300 koronás, valamint két 300 koronás Koháryféle ösztöndíj állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Az említett ösztöndíjakra csak magyarországi kath. vallású és jeles előmenetelű, jó magaviseletű szegény, tudományegyetemi, műegyetemi, vagy akadémiai tanulók tarthatnak igényt, kik közül a hasonló kisebb ösztöndíjat élvezők elsősorban részesülnek figyelemben. A folyamodványok a következő okmányokkal szerelendők fel: 1. A hallgató születési bizonyítványával. 2. A hallgató indexmásolatával s az I. éveseknél azonfelül a lefolyt tanévben nyert érettségi bizonyítványnyal. 3. A hallgató vagyoni és családi viszonyait feltüntető hatósági igazolványnyal. 4. Esetleg annak kimutatásával, hogy élvez-e folyamodó, vagy annak testvére ösztöndíjat vagy segélyt s mily alapból? A folyamodványok a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez címzendők s 1909. évi november 30-ig az illetékes kar dékánjánál, illetve az akadémiai igazgatóságnál nyújtandók be, mely elöljáróságok azokat szabályszerű tárgyalás után, a minősítési táblázatokkal együtt legkésőbb 1909. évi deczember 15-ig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez terjesztik fel. A folyamodványban megjelölendő ama pénztár is, amelynél az ösztöndíj, adományozás esetén, kiutalványozandó volna. A jelzett határidő lefolyása után, avagy a tanintézeti hatóság mellőzésével közvetlenül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. Budapest, 1909. évi október 20-án. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi 3—3 minister. 110.436/1909. szám. Ösztöndíj pályázat. A volt budapesti postaigazgatóság és postaszakszámvevőségi személyzet feloszlatott temetkezési szövetkezetének alapjánál az 1909—1910. tanév kezdetétől két 200 koronás ösztöndíj állomás töltendő be. Ez ösztöndíjra csakis a budapesti posta- és távirdaigazgatósági kerületben alkalmazott állami posta- és távirdatisztviselők, altisztek és szolgák fiai tarthatnak igényt, ha t. i. valamely hazai ipar- vagy középiskolában (reáliskolában, vagy gimnáziumban) folytatják tanulmányaikat, és legalább az első osztályt jó sikerrel már befejezték, jó elmebeli tehetséggel bírnak, a tanulásban igyekezők s a mellett jó magaviseletűek. Az ösztöndíjas az ösztöndíj élvezetében marad, míg a középiskolai tanfolyamot bevégzi s tanul.